Szolnok Megyei Néplap, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-25 / 47. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. február 25. Mezőtúri művészek Moszkva előtt HIVATALOSAN: háziipa rosok — szövetkezetben egye­sült háziiparosok. Valójában népművészek: az összetett szó első tagjához szigorúan ra­gaszkodnak. Jakucs Imre kü­lönös gonddal vigyázza jegy­zetemet, nehogy a felvetett szavak közé az „iparmű­vész” is belopakodjék. — Az övék más mesterség, más művészet, mint a miénk, — szól szinte tagoltan. — Több-e, kevesebb-e; nem ez a kérdés. Más. Ennél több szóval csak kevesebbet mond­hatnék. Az Agyagipari Htsz műhe­lye részben műterem; noha a helyiség efajta tagoltságát csak a gondos szemlélő veszi észre. Nem a munkaasztalok felépítése, hanem a rajtuk végzett munka a döntő. A csokoládémázhoz hasonló színben ragyogó vizslák, a hamútartók peremén kénye­sen nyújtózó aktok minha a giccs birodalmából lopakod­tak volna ide. Tucatáru. Ma még — sajnos — kelendő. — Holnap — reméljük —- nem lesz vevője. Nehéz erről a népművé­szekkel beszélgetni; kissé ké­nyes a kérdés. Előbb megol­dódik a nyelvük, mikor arra fordul a szó, mint végez alko­tó, előretekintőn tervező mun­kát az agyag művésze; a nép­művész. Az engob nevű szí­nezőanyag és a máz merész, újszerű kombinációja nem „népiesch”. — hanem valódi népi alkotásokat hív életre. Olyanokat, melyek a legmo­dernebb otthonba is úgy ille­nek, mint frissen szedett me­zei virág a haj koronába. A STILIZÁLT levelek ci- kornyamentes harmóniájáról, a rárakott minták, szalagdí­szek lelketgyönyörködtető, keresetlen szépségéről, — gondolom, — Jakucs Imre mellet Borsos Géza szólhat legelhivatottabban. Figyelme megoszlik a beszélgetés fo­nala és a karmazsin-cseresz- nyényi agyaggolyócskák kö­zött. melyeket fürge ujjakkal formál. Korántsem tekinti „méltóságán alulinak” az egyhangú manuális tevé­kenységet, — amint bizony­nyal Pheidias sem vonako­dott attól, hogy remeikéiről lenagyolja a márványt... Legújabb műve — égetés és mázazás hijján — készen áll. Háromarasznyi, — s ha illő így mondanom; — zö­möktermetű váza; két olda­lán történelmünk egy-egy jellemző epizódja. A dombor­művek egyike a felszabadu­lás utáni első szabad aratást ábrázolja kézi kaszával; a másikához a nyáron készített vázlatokat Borsos Géza. Ezen az oldalon már kombájn arat a közös táblán — szinte hal­lani duruzsolását, a szárazra szikkadt, gazdag búzatermés sustorgását.,. NEM AKARHOVÄ, — a Moszkvában nyáron megnyí­ló ipari kiállításra alkotta művét a mezőtúri anyagipa­rosok jelese. Munkája mellett az Agyagipari Htsz több más népművészeti tárgyat kíván bemutatni a Szovjetunió fő­városában, — hogy a gazdag választékból melyek lesznek erre érdemesek, afelől a Népi Iparművészeti Tanács zsűrije dönt rövidesen. — b. z. — Ritka természeti jelenség Taskenttől 70 kilométernyi­re hatalmas földcsuszamlás történt. Egy hegy másfél ki­lométeres szakaszon lezúdult a völgybe, amelyben egy fo­lyócska folyik. A természetes gát elrekesztette a hegyszo­rost, s a víz gyorsan feltöltöt- te a szakadékot. Az új tó 2 kilométer hosszú, helyenként fél kilométer széles, mélysége pedig több, mint 300 méter. Az így keletkezett termé­szetes tó vizet az idén szé­leskörűen felhasználják a gyapotültetvények öntözésé­Elkelne a korszerűsítés — Beszélgetés egy kereskedelmi felügyelővel Többízben tapasztaltam a szolnak—debreceni vonalon utazva, hogy o Kisújszálláson leszálló emberek hóna alatt, kezükben, vállukon kisebb-nagyobb „Alföldi Álla­mi Áruház” jelzésű csomag virít. Mi okuk lehet a kisúj­szállásiaknak arra, hogy Szolnokra járjanak vásárolni? — tűnődtem már nem egyszer. Ma, mikor a kis, eldugott községekben is egyre-másra létesülnek a legkorszerűbb üzletházak, önkiszolgáló, önkiválasztó élelmiszer és kü­lönféle szakboltok — Kisújszállás alig jutott tovább né­hány éves szintjénél. Szakembertől, a városi tanács kereskedelmi felügye­lőjétől érdeklődtem ennek oka felől. — Valóban, a kereskedelem kulturáltságának előbbreme- netele nálunk elég vontatott — mondja Tóth Sándor. — Ennek oka visszanyúlik a fel- szabadulás idejére. Ekkor ugyanis a harcok folyamán elég sok üzletteret vesztett a város, s ezt sem kereskedel­mi beruházásokkal, sem álla­mi támogatással ezideig nem pótolták. Az új módszerek bevezetése — folytatja Tóth elvtárs — vontatottan halad. Talán kezdeményezés hiánya is az oka. Mindössze két ön- kiszolgáló élelmiszerboltja van a városnak, igaz, főút­vonal mellett, de a központ­tól igen távol eső helyen. Kint jártunk az 557. szá­mú önkiszolgáló élelmiszer­boltban. ízléses, modem, kul­turált üzlet. Áttekinthető és választékos. A kirakat idő­szerű, a raktár kissé zsúfolt, de rendes. Higiénia a nagy forgalom ellenére is kielégí­tő. — Méréseknél soha sem találtam differenciát — mond­ja az egyik vevő. — Szívesen járok ide vásá­rolni, mert nem kell vára­kozni — így a másik. A bolt forgalma jelentősen növekedett mióta átalakítot­ták. A Földművesszövetkezet 9. boltjában ennek éppen az el­lenkezőjét tapasztaltuk. Ren­detlenség a pulton, a polco­kon, s még a pult alatt is. Főként ott, hiszen a vevő oda már nem lát... Bizony el­kelne itt is a korszerűsítés! Amint jártuk az üzleteket, ez az érzés csak fokozódott bennem. Valahogy nem is csodálom, hogy Szolnokra járnak innen vásárolni az emberek... A kereskedelmi felügyelő megnyugtatott. — Már nem tart sokáig ez az állapot. A napokban tár­gyaltunk a MÉSZÖV kikül­döttekkel és a helyi FMSZ vezetőivel. Megállapodtunk, hogy amíg állami segítséggel új, korszerű áruházat, szállo­dát, éttermet és egyéb fon­tos szaküzletnek való helyi­séget nem tudnak biztosítani, addig a Földművesszövetkezet központi épületének feláldo­zásával javítanak az eddigi állapoton. Március végére önkiválasz­tó méteráru szaküzlet, üveg­áru, vas- és műszaki bolt lé­tesül, utóbbi az FMSZ áru­ház helyén, mellette önki- szolgáló élelmiszerbolt, a je­lenlegi vasbolt helyén kötött- és rövidáru szaküzlet lesz. így, kevés beruházással a meglévő üzlettér jobb kihasz­nálásával korszerűsítik Kis­újszállás kereskedelmét. Tervek szerint az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatot is bevonják a szakosításba, hogy a meglévő helyiségek átalakításával cipő és külön konfekciós szaküzletet léte­sítsen. Kisújszállás is felzárkózik az élvonalba, s rövidesen sza­porodnak a jó benyomások a kereskedelmi felügyelő nap­lójában. >— rónai — Jól sikerült... a Sípos-téri iskolában a VII.— VIII. osztályos tanulók ,,Ifi egész- ségőr”-i vizsgája. A 8 hetes tan­folyamot Menyhárt Józsefné vö­röskeresztes aktíva vezette. Oda­adó munkáját virággal köszönték meg kis tanítványai. A vizsgán részt vett dr. Szittya János, Szol­nok város tisztiorvosa is, aki el­ismeréssel nyilatkozott a gyer­mekek egészségügyi, elsősegély­nyújtási felkészültségéről. Kérte, hogy az ifjú egészségőrök vegye­nek részt a tisztasági versenyben is. FEBRUÁR 25 Csütörtök Mátyás A Nap kel: 6.35 h-kor, nyugszik: 17.21 h-kor. A Hold kel: 5.34 h-kor, nyugszik: 16.04 h-kor. Időjárásjelentés Várható időjárás: párás, helyenkint ködös idő, eső nélkül, a szél lecsillapodik. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet: plusz 4— plusz 8 fok között. — ÁTALAKÍTJÁK SZOL­NOKON a megyei Bőr- és Ne- mibe‘eggondozó Intézet he­lyiségeit. Március hónapban ezért a vizsgálatok számát korlátozzák, a vidékiek részé­re történő rendeléseket pedig helyszínen végzett vizsgála­tokkal oldják meg az intézet munkatársai. — TÖBB MINT 2.1 millió forintot fordítanak idén a helyi tanácsok megyénkben tanterem bővítésrev iskolák felújítására és támogatására községfejlesztési alapból, — A HAGYOMÁNYOS CI­GÁNYBÁLT március 3-án rendezi meg Szolnokon este nyolc órától a Tisza Szálló összes termeiben a Szórakoz­tató Zenészek Szakszervezeté­nek megyei bizottsága. — ÜJABB 1000 MÉTER ve­zetékkel bővül idén Jászdó- zsa villanyhálózata. A közsé­gi tanács erre a célra 150 ezer forintot fordít. — KITŰZTÉK MEGYÉNK termelőszövetkezeteiben a na­gyobb létesítmények helyét. ddiga nagyobb létesítmények mellett, mintegy 260 épület elhelyezéséről döntöttek a termelőszövetkezetek. — HÁROMSZÁZÖTVEN­EZER forint értékű könyv­vel vásároltak többet Szol­nok üzemeiben a munkások, mint 1958 ban. Az üzemek dolgozói könyvterjesztőkön kersztül egy év alatt 1 mil­lió 568 ezer forint értékű könyvet vásároltak. — 8500 FACSEMETÉT ül­tetnek el és 1000 négyzetmé­ter járdát készítenek társa­dalmi munkában az idén Kuncsorba lakosai. — TIZENKÉTMILLIÓ 654 ezer forint értékű villamosí­tást végez 1960-ban Szolnok megyében a Tiszántúli Áram- szolgáltató Vállalat. Villamo­sítják Mezőhéket, ahol 3.8 kilométer nagyfeszültségű, 2,5 kilométer kisfeszültségű vezeték és transzformátor­állomás épül, 35 termelőszö­vetkezetben több mint 51 ki­lométer vezetéket készítenek el. a községfejlesztési alap­ból és állami beruházásból pedig csaknem 50 kilométer vezeték épül. — HÁROMSZÁZTIZZEL emelkedett az idei tanévben megyénkben la középiskolai tanulók száma. Jelenleg 5 ezer 751 diák tanul a gim­náziumokban és a techniku­mokban. — KÖZELEDIK a déligyü­mölcs szezon vége, de még mindig érkeznek szállítmá­nyok a megyébe. A napok­ban 300 mázsa citromot, 30 mázsa préselt fügét, 57 má­zsa mazsolaszőlőt és 6 mázsa datolyát kapott a kereskede­lem. — ÖT EGÉSZSÉGHÁZ építését kezdik el idén me­gyénkben. Az építkezésekre községfejlesztési alapból 1 millió 456 ezer forintot for­dítanak, a lakosság 50 ezer forint értékű társadalmi munkát ajánlott fel az épít­kezésekhez. — ÁLLAMI ÉS TÁRSA­DALMI ösztöndíjból 70 munkás vagy paraszt fiatal került megyénkből a* egye­temekre. Az ösztöndíjasok közül negyvenen pedagógus pályára lépnek. — SZIGLIGETI Színház mai műsora: este 7 órakor Othello, Túrkevén: Érdekházasság. Jllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll A kunhegyesi járás fiataljai is csatla­koznak az ifjúsági versenyekhez A kunhegyesi járás KISZ szervezetei egymás után je­lentik be csatlakozásukat az országos és megyei kukorica és silókukorica termelési ver­senyhez. A 30 mázsás kukori­catermelő mozgalomhoz ed­dig 13 ifjúsági munkacsapat csatlakozott. A fiatalók száz- ikilencvemhárman 550 kát* hold területein vállalták, — hogy 30 mázsa kukoricát ter­melnek. Különösen kiemel­kedik a vállalások közül a tiszagyendai Lenin Tsz ifjai- nak vállalása: 160 kh. terü­lettel neveztek be a mozga­lomba. A silókukoricatermelési és silózási versenybe a járás területéről eddig 12 brigád 169 fiatalja nevezett be, 440 kát hold területtel. Ugyan­akkor vállalták, hogy 20 ezer köbméter jóminőségű szilázst készítenek a takarmányalap biztosításához, ebből 1290 köbmétert társadalmi mun­kában. Igen figyelemre méltó a vállalások között az abád- szalóki Lenin Tsz fiataljaié, akiik a közös gazdaság 150 hold silókukoricájával vesz­nek részt a versenyben és 8 ezer 300 köbméter silótakar­mányt készítenek. XUMöBSE» Egy ember arcképét nem könnyű felvázolni. Vigyázni kell arra, hogy ezen az arc­képen a leglényegesebb vo­nások mutatkozzanak, hogy tükröződjék rajta az ember énje, a megrajzolt jelleme. Nem könnyű a feladat és mégis a legtöbbször örömmel fog hozzá az ember, hogy fel­vázolja azokat a bizonyos jellemvonásokat. A külső nem mindig tük­rözi a belső tartalmat. Aki­vel most szemben ülök, ala­csony termetű, vézna, ahogy azt mondani szokás: igény­telen külsejű ember. „Külö­nös ismertető jele nincs.” Ha csak nem vesszük annak a szemében tükröződő nyugal­mat, derűt és elszántságot. Ez a három tulajdonság jel­lemzi Szita Miklóst, az eresz­tőhalmi tanyai iskola vezető­jét. Kicsiny az iskolaépület, szerényen álldogál a rékasi országút mentén. Villanya nincs, vizét kútból húzzák. Mi sem mutatja, hogy né­hány kilométerrel idébb, Szolnokon minden van, ami a kultúrált élethez tartozik. És Szita Miklós MÉGIS ELÉGEDETT Élettörténete egyszerű. És mégis jellemző, mert az olyan emberek közé tartozik, akik tűzön-vízen keresztül elérik céljukat, akik hivatásukért áldozatra is képesek. 1944- ben bombák zuhogása és egy rendszer végvonaglásai köze­pette érettségizett. Romokat látott és nehézségeket maga körül. Tanítani szeretett vol­na, de nem volt lehetőse rá. A közigazgatásban dolgo­zott, mert ezt kívánta tőle családi helyzete. De nem ad­ta fel álmát. 1945 telén mint a párt lelkes munkása, min­den vasárnap ott ült a teher­autón és falujárásra indult. Eljutott kis tanyákra is és elszomorodva látta, milyen nehéz • tanyai gyerekek PORTRÉ HELYETT helyzete. Nincs aki tanítsa őket és elvesztegetik legfogé­konyabb éveiket. Megfogant benne az elhatározás, ott ma­rad a tanyán tanítani. Akkor nem hajthatta ezt végre: a párt mást kívánt tőle. Végez­te becsülettel munkáját, de álmait nem adta fel. 1953 óta tanító és munkásságának hét évéből ötöt itt töltött el az eresztőhalmi paraszti gon­dok, emberi problémák kö­zepette. Ml MINDENT CSINÁL EGY TANYAI TANÍTÓ? Nagyon sokmindent. Éve­kig egyedül tanított, most már hárman vannak. Ennek ellenére egész nap tanít. Dél­előtt az idehelyezett, de most beteg kolléganőjét helyette­síti, délután saját osztályait tanítja. Felkészül az órákra, elkészíti a vázlatait és az­után nekiül tanítani a fele­ségét, aki képesítés nélküli nevelőként dolgozik mellette. Este segít három gyermekét vacsoráztatni, lefektetni. S ha mindezzel végzett, megint az íróasztal mellé ül, ahol a petróleumlámpa szemfájdító világa mellett a Pedagógiai Főiskola harmadik évfolya­mának szigorlataira készül. Hát ezt jelenti Szita Mik­lós szemében az elszántság. No meg azt is, hogy igyek­szik mindenütt kommunista­ként élni. Hosszú időn ke­resztül a pedagógus pártszer­vezet titkára volt. Szerették, meg voltak elégedve munká­jával. Mégis leköszönt, mert őszintén bevallotta, hogy képtelen onnan kintről ellát­ni az ügyeket. Bántotta az a gondolat, hogy nem tud elég elvi és gyakorlati segítséget nyújtani pedagógustársainak a világnézeti vagy akár a ne­velési kérdésekben. A pártügyekkel szívesen foglalkozik. És a párt ügyé­nek tartja azt is, hogy a szü­lőkkel beszélgessen, meg­győzze őket arról, hogy az út, amelyre léptek, helyes. És , ilyen beszélgetésekre gyak­ran nyílik alkalma. Sokan , keresik őt fel jó szóért, ta- ' nácsért, ő is sokhelyre jár a ] tanyavilágban. Hivatása szenvedélyesen érdekli. A legnagyobb gond­ja, hogyan lehetne a tehetsé­ges tanyai gyerekeknek ugyanolyan színvonalas ok­tatást biztosítani, mint a vá­rosi vagy községi iskolákban. Ki is dolgozott egy módszert, nagy lelkesedéssel fejtegeti. ■ A terv lényege: a nevelők < úgyis a városból járnak ki ! a tanyai iskolákba, oldják ] hát meg úgy a dolgot, hogy i minden nap más helyre men- j jenek és saját szaktárgyukat , több iskolában is oktassák, i Az ilyen változások 1 i UGRÁSSZERŰEN JAVÍTANÁK a tanítás minőségét. Elnézem Szita Miklóst és csodálom hihetetlen energiá­ját, amellyel ennyiféle prob­lémát kíván megoldani az emberek érdekében. És ami­kor megkérdezem tőle, hogy­ha három kívánságát teljesí­tené az a bizonyos mesebeli tündér, mit kívánna, első kí­vánságként a szakoktatást nevezi meg. A második kí­vánság a villany lenne. Nem elsősorban saját érdekében, hanem mert élénk kulturális életet lehetne teremteni itt Eresztőhalmon. És csak hosz- szas unszolásra mondja meg a személyes harmadik kíván­ságot: olyan járművet, amellyel télen-nyáron köny- nyen és kényelmesen be le­hetne jutni Szolnokra, mert a művelődés, a szórakozás bizony nagyon hiányzik. Hát ez az arckép. Talán ki­csit hevenyészettek a voná­sok, mégis jól kivehetőek Igazi pedagógust, felelősség- tudattól áthatott kommunis­ta embert mu^-’ak. hernádi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents