Szolnok Megyei Néplap, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-25 / 47. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I960, február 2á. Tüntetés Qrgentinában Eisenhower ellen Buenos Aires (MTI). A Reuter jelentése szerint Eisenhower elnök három nap múlva érkezik Argentínába. Buenos Airesben és a repü­lőtérhez vezető útvonalon az Egyesült Államok politikája ellen tiltakozó plakátok je­lentek meg. Több helyen ilyen jelsza­vak olvashatók: „Ameri­kaiak, menjetek haza!” — „Menj haza Eisenhower!” Hétfőn este a Szocialista Párt balszárnya gyűlést szer­vezett, s a gyűlésen kétezer ember tüntetett az ameri­kaiak ellen. A gyűlés végén három amerikai lobogót el­égettek. Alexis Latendorf, a párt egyik vezetője kijelentette: „Miközben füstölögnek az amerikai repülőgépekről fel­gyújtott kubai cukomádül- tetvények, Eisenhower azt állítja, hogy ostobaság az Egyesült Államokat gyarma­tosító szándékkal vádolni.” Magyar szakemberek Mongólia ban Két es fel éve dolgozik Mongólia vízszegény terüle­tein, a Gobi sivatagban és környékén, egy tizennégy ta­gú magyar expedíció, hogy ivóvizet adjon a lakosságnak. Az expedíció geológusokból, geofizikusokból és fúrási szakemberekből áll. A mongol Gobi sivatagban nincsenek folyók. A lakos­ság eddig oázisszerű-kutak- bói jutott némi vízhez. A ma­gyar expedició most geoló­giai mérések utján, a geofizi­ka módszereivel keresi meg a sivatagnak azokat a pont­jait, ahol a nagyobb mély­ségekből állandó jelleggel vi­zet lehet felhozni és mongol földmunkások segítségével a kútfúrást is elvégezni. Eddig főleg a központi tar­tomány, valamint Kelet-Gó­bi, Közép-Góbi és Ubur- Hangaj tartományok vízellá­tási nehézségeit szüntették meg a magyar szakemberek. Munkaterületük körülbelül négyszer akkora, mint Ma­gyarország. A mongolok — eltekintve attól, hogy rendkívül élénken él bennük a mongol—magyar rokonság tudata — igen nagy­ra értékelik a magyar segít­séget. Egyik oka ennek az, A japán szakszervezetek Fehér Könyvben ismertetik a dolgozók helyzetét Tokió (TASZSZ) A Japán Szakszervezeti Főtanács Fe­hér Könyvet adott ki a dol­gozók helyzetéről. A japán munkás átlagos keresete — a Fehér Könyv adatai szerint — nem egész tizenhárom szá­zaléka az amerikai munkás keresetének. A könyv gyar­mati jellegűnek minősíti a japán munkások bérét. A fő­tanács adatai szerint a japán munkások 35 százaléka keve­sebb. mint nyolcezer jent ke­res, 50 százalékának keresete pedig nem haladja meg a 12 ezer jent, holott a hivatalosan megállapított létminimum szerint egy négytagú család eltartásához 25 000 jen szük­séges. A nők ugyanezért a munkáért fele annyi mun­kabért kapnak, mint a férfi­ak Még súlyosabb helyzetben vannak az úgynevezett ideig­lenes munkások, akiknek szá­ma a hivatalos adatok szerint körülbelül kétmillió, vagyis az egész dolgozó lakosság 10 százaléka. Eles ellentét van az ala­csony munkabér és a kapita­listák hatalmas profitja kö­zött. (MTI). hogy az eddig részben kül­földi segítséggel végzett fú­rások a nem is annyira víz­szegény területeken 30—50 százalékos eredménnyel jár­tak, a magyar expedició ál­tal létesített kutaknak pedig 93 százaléka ad vizet. Az expedició munkájának jelentőségét mutatja, hogy egyes esetekben egész falvak települtek át azokra a pon­tokra, ahol a magyar szak­emberek „vizet fakasztottak a sivatagból”, mert a régi he­lyükön ivóvízhez nem lehe­tett hozzájutni. Az expedició még egy évig Hi rejlik az argentin parti vizekre állítólag behatolt „ismeretlen tengeralattjáró"körüli hűhó mögött? Moszkva (MTI). V. Jurza- nov ezredes, a TASZSZ által ismertetett cikkében leleple­zi az argentin területi vizek­re állítólag behatolt „isme­retlen tengeralattjáró” körül csapott hű-hó hátterét. A Buenos Aires-i és wash­ingtoni sajtó — írja az ezre­des — napról napra beszélt a tengeralattjáró utáni hajtó­vadászatról. Az egyik lap minden habozás nélkül kije­dolgozik Mongóliában. (MTI) lentette, hogy az ismeretlen Jólesik a megbecsülés A napokban hivatalos A további magyarázatot utamról Budapestről Kunhe- nem értettem meg és nem gyesre utaztam és az esti volt a közelben senki, aki ezt gyorsra szálltam fel. Utánam részemre lefordította volna. 5 szovjet tiszt is jött ebbe a De nem is volt erre szükség, kocsi-szakaszba. hogy előttem érthetetlen sza­A vonat indulása után elő- vakból és egy Rákócziról írt vettem a Népszabadságot és orosz betűs arcképes szöveg­fffiEHU PAKDUH (K 225‘MTtm f# óm cjuptu\ Sergeant típusú rakétákkal szerelik fel a Bandeswehrt BONN (MTI). Az ADN je­lentése szerint a nyugatné­met hadsereget hamarosan Sergeant típusú amerikai atomrakéta-fegyverekkel sze­relik fel. A 150 kilométer ha­tósugarú rakéták darabonként 1,1 millió márkába kerülnek. A Bonni Hadügyminisztéri­um tervei szerint egyelőre három zászlóaljat látnak el összesen 100 darab Serge­ant tipusú atomrakétával. Oepekna PaKoná nemi 6opb6j M HailHOHa.lbHyiO HM3BHCHMÖCTI» m b 3aroBope I67Q r., erő «an», örnaBJia/ia b 1687—1688 rr. 3a- CKH^H BofiCKBMH óVyUHeBCKOÍl OTHBTfaifi J MSTepiT mait a ne3yHTCKy» a. Ho BQcnxTBTb n tora ABopa He yaa­laBIM aHTH3BCTpHft* apecroBaH. Ocem>io m Apyaeft Oexaji b euoBo/i bCTBo m yrae- HHCTBB. ytaCTHHKH ICb K HOBhlM 60BM. leKAynapoAHaft 06- McnaHCKoe Hac/ieA- i OpaHUH* .Bbicry* m. flOBTOMy OCHOB- «8 ÖblAH BMBeABHhl KpecTbflHcxoe Bocctaane. copojKaa npFTHecÄi iSypy®« w» BoccTaaiuiie b3h/ih c 6 oeM M* AHCb wpra Tkcy, h cnvcm 10 i RpecTbflH cAa-nc» KpynHefiumfi fleópeoea AscrpHüuM TepneA» R KOHtty 1703 • afio apMHio, HacsiB AOB«, a OCBOÖOAB tCpCKOfi 3ÍMAH OT I Mepea Tpn roai tmo/to 100 Tbie. «te» •öopoAHCB BeHrepciM pyM blHCKHS . KpeCTbfl 3to 6biAa apivu* őaibiUHe cpa*eHMs peryAflpfibtMii aBcrj 1707 roA 6biA | TCÁbHoű boAhu. K • BeHrpHH n Ceanirpa CKBMH PaKOKH. Coll npeACTaBAflBiuHA o JKHJ1 aBCTpHÜCKyiO t repcKoro npecro/ia BSBHCHMOCTb B CaUOCTOHTeAkHOC olvasni tisztek kezdtem. A szovjet bői mégis meg ne érthettem előbb beszélgettek, volna azt, hogy nemzetünk majd elunva ezt, mindegyt- nagyjai a szovjet államban kük ugyancsak valami olvas- is elismertek és ezek történe- ni valót szedett elő táskájá- tét messze tőlünk, több ezer ból, zsebéből és így való só- kilométerre is szívesen ol- gos olvasóterem alakult ki vassák... ebben a kis szakaszban. Szolnokon a tisztek leszáll­önkéntelen kíváncsiság vitt tak és a barátságos búcsú- rá arra, hogy odapillantsak záskor a mellettem ült tiszt a mellettem ülő tiszt kezében nekem adta azt a lapot, me- levő folyóiratra. Meglepető- lyen Rákóczi képe és hozzá a semre Rákóczi Ferenc arcké- cyrill-betüs szöveg található, pát láttam meg az egyik la- Most ezt megküldöm a szer- pon. „ kesztőségnek, annak bizovy­Természetesen nem állhat- ságául, hogy a szovjet embe- tam meg, hogy meg ne kér- rek mennyire nagyra tartják dezzem — magyarul —, hogy és megbecsülik azokat, akik mi az, amit olvas? A tiszt a népért, a szabadságért él­készségesen megmutatta és tek, küzdöttek és meghal- oroszul meg is magyarázta, tak ... hogy nem tévedtem: az arc- TÚRI ISTVÁN kép II. Rákóczi Ferencé. Kunhegyes tengeralattjáró „a Szovjet­unióé”. Ettől kezdve egymást kö­vették az egyre fantasztiku- sabb szovjet-ellenes kohol­mányok, pedig maguk a la­pok is elárulták, hogy az utóbbi időkig egyetlen újság­írót sem engedtek „az ese­mények színhelyére”. Az Argentin Flotta vezér­kara hadihajókat küldött az említett öbölbe és teljes gőz­zel megindultak a hadműve­letek „az ismeretlen tenger­alattjáró” megsemmisítésére. Argentina egész sor államhoz jegyzéket intézett és megkér­dezte, lehetséges-e, hogy az ő tengeralattjárójuk van az öbölben? Mint az Associated Press hírügynökség február 19-én jelentette, Anglia, Ka­nada, a Szovjetunió, Len­gyelország, Brazília, Francia- ország, Olaszország és más országok tagadóan válaszol­tak. Ugyanakkor sikertelenül folytatódott a hajtóvadászat. A New York-i és a Buenos Aires-i sajtó arról cikkezett, hogy az argentin hadiflotta technikai felkészültségével nem képes megoldani a „rej­télyes tengeralattjáró” meg­semmisítésének feladatát, és segítséget kell kérni az Egye­sült Államoktól. Az amerikai Hadügyminisztérium elektro­nikus felszerelést és mély­tengeri bombákat, továbbá haditengerészeti szakértőket küldött Argentínába. Február 17-én Grunwaldt ellentengernagy, az Argentin Flotta vezérkari főnöke kije­lentette, hogy „mindössze öt százalék az esély a tenger­alattjáró kézrekerítésére”. Másnap az UPI hírügynök­ség közölte, hogy „a rejtélyes tengeralattjáró kiszökött a nyílt tengerre”. Az AFP szin­tén úgy vélekedett, hogy „a tengeralattjáró áthatolt az öböl körül létesített záron. — Nehéz megítélni, hogy így történt-e vagy sem — folytatja Jurzanov ezredes.— Nehéz egyáltalán megmon­dani, volt-e valóban valami­lyen tengeralattjáró a Golfo N uevo-öbölben. — Mi volt tehát a célja az újságokban csapott nagy hű­hónak? Rávilágít erre a kül­földi sajtó néhány közlemé­nye. Luis Raseda, az Argen­tin Szenátus Hadügyi Bizott­ságának elnöke, például i. napokban kijelentette: a Gol­fo Nuevo-öbölben folytatott műveletek bebizonyították, hogy korszerűsíteni kell az argentin fegyveres erőket. Argentína vizein nem most jelentek meg először „rejté­lyes tengeralattjárók”. Bizo­nyos időpontokban fel szok­tak tűnni ilyen rejtélyes ha­jók, például akkor, amikor az argentínai kongresszus elé került a hadiflotta költség- vetése. A külföldi sajtó azt is el­árulja, hogy a „Golfo Nuevo- öbölben lejátszódott esemé­nyek” körül csapott hű-hót bizonyos körök sugalmazták az amerikai elnök latin-ame­rikai kőrútjának előestéjén és összefügg az amerikai mo­nopóliumoknak azzal a tö­rekvésével, hogy még szoro­sabban az Egyesült Államok hadigépezetéhez láncolják a latinamerikai országokat, köztük Argentínát. Ami a fentebb leírt ese­mények szovjetellenes színe­zetét illeti, ennek az volt a célja, hogy a hidegháború szószólói így akartak bonyo­dalmakat támasztani a nem­zetközi helyzetben a tizes leszerelési bizottság genfi ülésszakának megkezdése és a kormányfői találkozó előtt.. Újabb lenyggetések a béke ellen BONN Mint ismeretes, kedden Bonnban hivatalosan közöl­ték, hogy a nyugatnémet kor­mány katonai utánpótlási tá­maszpontokat szándékozik szerezni magának külföldön. Hivatalos cáfolat ellenére is tartják -magukat azok a hí­rek, amelyek szerint a bonni kormány szeretné elnyerni Spanyolország hozzájárulását katonai támaszpontok létesí­téséhez, illetve légi- és raké­taegységek kiképzéséhez spa­nyol földön. A Bonni Hadügyminisztéri­um kedd este közölte, hogy Franciaországgal, Belgium­mal, Hollandiával és Dániá­val katonai utánpótlási rak­tárak létesítéséről folytatott tárgyalások után Nyugat-Né- metország a jövőben „más országokkal” is tárgyalásokat szándékozik kezdeni. Bomba robbant Nicosiában Nicosia (MTI) Kedden este Nicosia főutcáján lévő Louis Szálló épületében bomba rob­bant. A Reu ter-Iroda és több más nyugati hírügynökség je­lentése szerint a szálloda épü­lete erősen megrongálódott, s betörtek a közeli házak abla­kai is. A robbanás röviddel azután történt, hogy Amery angol gyarmatügyi államtit­kár Nicosiába érkezett a cip­rusi angol támaszpontok zsákutcába jutott kérdésével kapcsolatos további tárgyalá­sokra. Helyi megfigyelők va­lószínűnek tartják, hogy a merénylet jobboldali nacio­nalisták műve. * Kedden a sziget nyugati partvidékén lévő Pafosz ki­kötővárosban is bomba rob­bant. Jakovidesz őrnagy há­zának verandáján. A robba­nás megrongálta a házat, de emberéletben nem esett kár. Az AP úgy értesült, hogy Jakovidesz lelkes híve Maka- riosz elnöknek. (MTI). Hangversenyek, operaelőadások, kimagasló sportesemények as Intervizió műsorán PRÁGA (MTI). Az OIRT, a Rádió és Televízió Nem­zetközi Szervezetének janu­ári budapesti ülésén létreho­zott televíziós műsorcsere az Intervizió keretében már az elkövetkező hetekben több fontos kulturális és sportese­mény közvetítésére kerül sor. Az intervizió műsorába vet­ték például a varsói Chopin zongoraverseny döntőjének, az Ory grófja című Rossini opera budapesti előadásának, a Hattyúk tava prágai bemu­tatójának. valamint a Prágai tavasz több hangversenyé­nek közvetítését. A nemzet­közi sportrendezvények kö­zül a brnoi csehszlovák—ma­gyar labdarúgómérkőzés, a kerékpárosok békeversenye és sok más egyéb sportrendez­vény kap helyet az Intervi- zió programjában. A napokban Genfben tár­gyalás folyt le az Intervizió és a Nyugat-európai Eurovi- zió képviselői között. A két nemzetközi szervezet megál­lapodott. hogy együttműkö­dik a római olimpiai játékok közvetítésében, (MTI). AFRIKA MA Jelszavak és a valóság Egyike a sok badar állítás­nak, amelyekkel a gyarmato­sítók igyekszenek megindo­kolni „nélkülözhetetlenségü­ket” Afrikában az. hogy nél­külünk a „feketék” nem tud­nák országukat kormányozni és gazdaságukat irányítani. Az ilyen jelszavak mögött persze az a szándék húzódik meg, hogy a régi gyarmati rend­szer homlokzatát átmázolva új módszerekkel folytassák a kizsákmányolást. Afrika új, független nem­zeti államaira részben még súlyosan ránehezedik a gyar­mati uralom öröksége s így természetesen örömmel vesz­nek igénybe segítséget nem­zeti gazdaságuk felépítéséhez, amennyiben ezt a segítséget nem teszik függővé hátrányos feltételektől. A döntő min­denesetre az, hogy ezeknek az új államoknak megvan a képességük és erejük ahhoz, hogy népgazdaságukat a nép érdekeinek megfelelően át­szervezzék és kiépítsék. Gui­nea és Ghana azért is szol­gál sok afrikai országnak példaképül, mert értenek ah­hoz, hogyan kell gazdasági bázisukat a nemzeti szükség­leteknek megfelelően kiépíte­ni. Ghana, amely 1957 már­cius 6-án és Guinea, amely 1958 október 2-án nyerte el függetlenségét, máris jelen­tős eredményeket ért el. Bojkott ellenére jól haladnak előre Guinea a Franciaország és annak NATO-partnerei által indított gazdasági bojkott el­lenére fenn tudta tartani ön­állóságát és jelentős eredmé­nyeket ért el. Az ország füg­getlenségének első esztende­jében 8060 kilométer utat, 7600 méter gátat és 673 hidat építettek, 335 új iskolatermet 28 gyógyintézményt és 727 szövetkezeti boltot nyitottak meg, 2440 kollektív földet és 67 kollektív ültetvényt létesí­tettek. Ezzel együttjárt a la­kosság életkörülményeinek javulása. Sekou Touré kor­mánya ígéretéhez híven csök­kentette a gyarmati uralom idejéből származó magas im­portárakat. A legfontosabb élelmiszerek árát 20—50 szá­zalékkal leszállították. Ezen túlmenően a lakosság vásár­lóerejét 30 százalékos bér­emeléssel is fokozták. Guinea idén kezdődő há­roméves terve tízmilliárd frankot irányoz elő az ország fejlesztésére. Ennek 50 szá­zalékát a termelés bővítésé­re, 30 százalékát szociális célokra és 20 százalékát az igazgatás céljára fordítják. Ghana ugyancsak eredmé­nyesen küzdi le a brit uralom átkos örökségét, a monokul­túrás gazdálkodást. A kakaó- bab-export mellett — Ghá­nában terem a világ kakaó­babjának egyharmada — az ország legfontosabb gazdasá­gi ága a bányászat. Az arany-, gyémánt-, mangán­érc-, és bauxitexpprtból szár­mazó deviza összege évről- évre jelentősebb. Igaz, hogy a bányák még túlnyomó több­ségében angol és amerikai monopóliumok tulajdonában vannak, úgy hogy a haszon zöme a londoni és newyorki bankok pénzszekrényébe vándorol. A Kvame Nkrumah — kor­mány már 1951-ben megtet­te az első kísérleteket a gazdasági elmaradottság fel­számolására Akkoriban kapott korláto­zott önkormányzatot Arany­part brit gyarmat, amely ma Togo egykori brit gyarmattal együtt Ghana államot alkot­ja. Kidolgozták az első ötéves tervet, melynek időszaka alátt sok utat építettek, kor­szerűsítették a vasutat és megkezdték egy korszerű ki­kötő, Téma építését, amely hamarosan befejeződik. Az 1957. évi függetlenségi nyilat­kozat után kétéves tervet valósítottak meg, amelynek keretében nagy összegeket fordítottak a gazdaság fej­lesztésére, szociális és kultú- rális célokra. 1959 július 1-én lépett ha­tályba a második ötéves terv, amely 350 millió fontsterlin­get irányoz elő a gazdaság fejlesztésére. Ebből többek között 600 üzemet, a Volta fo­lyón egy vízierőművet, továb­bá egy rádióadót építenek fel és fejlesztik a közlekedés­ügyet A tervek szerint a kakaóbab termelését 1964-ig 25 száza­lékkal fokozzák, ami lehető­vé teszi a devizatartalékok növelését. Ezenkívül a gabo­na vetésterületét is kibővítik, minthogy az ország jelenleg még élelmiszerbehozatalra szorul. A második ötéves terv a művelődésügy, az egészség­ügy, a vízgazdálkodás és a lakásépítkezés céljaira is je­lentős összegeket irányoz elő. G’únea és Ghana gazdasá­guk kiépítésében a Szovjet­unióval és a szocialista tábor többi országaival fennálló ke­reskedelmi kapcsolatokra is támaszkodhat. Mindezek a tények azt bi­zonyítják, hogy a gyarmato- 'ítók bevezetőben említett ál­lítása csupán hazug propa­ganda. amelyet az afrikai népek tettekkel cáfolnak meg.

Next

/
Thumbnails
Contents