Szolnok Megyei Néplap, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-24 / 46. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. február 24. Küszöbön áll N.Sz. Hruscsov franciaországi látogatása hivatalos programjának közzététele Közel 370 ezer forint jutalom a legjobb ifjúsági brigádoknak —. Idén is több verseny indul a fiatalok között — A közelmúltban számoltunk be arról, hogy a mező- gazdaságban dolgozó fiatalok közül számosán csatlakoztak a megyei KISZ bizottság tej termelési versenyfelhívásá­hoz. Ezen kívül több versenyformában válik lehetővé, hogy a gépállomások, állami gazdaságok és termelőszö­vetkezetek ifjú munkásai összemérjék lelkesedésük, szor­galmuk és szaktudásuk eredményeit A meghirdetett ver­senyekről Bodzsár Imre elvtársat, a KISZ megyei bizott­ságának parasztifjúsági felelősét kérdeztük meg. Párizs (MTI). Párizsi jól­értesült körök szerint küszö­bön áll N. Sz. Hruscsov fran­ciaországi látogatása hivata­los programjának közzété­tele. A szovjet kormányfő pá­rizsi és rabouilleti tárgyalá­sainak időpontja már eddig is ismeretes volt, csupán a háromezer kilométeres fran­ciaországi körút egyes rész­letei tekintetében akadtak technikai jellegű problémák. Bordeaux, Marseille, Lyon, Dijon, Nancy, Reims, Lille, Caen, Rouen lesznek a körút egyes állomásai. A szovjet kormányfő látogatásának időtartama is régóta befeje­zett ténynek számít. N. Sz. Hruscsov pontosan két hetet tölt Franciaországban. Protokolláris nehézségek sem merültek fel a látogatás programjának összeállítása­kor. De Gaulle tábornok ele­ve az államfőnek kijáró fo­gadtatás mellett döntött: N. Sz. Hrusesovot százegy ágyú­lövés fogadja a repülőtéren, ahol De Gaulle tábornok ma­ga is megjelenik Franciaor­ESEMENYEK sorokban Moszkva (TASZSZ). Tat­jana Számolj ova, aki a „Szállnak a darvak” című filmben lett különösen nép­szerűvé, a közeli napokban megkezdi felvételeit a „Mi újság Keleten?” című szov­jet—francia koprodukciós filmben. Ez lesz a művésznő harmadik filmszerepe. Ha­marosan műsorukra tűzik a szovjet filmszínházak Mihail Kalatozov, „Elküldetlen le­vél” című filmjét, amelyben Szamoljova egy tragikus sor­sú geológusnő szerepét ala­kítja. * Moszkva (MTI). I. Szavkin alezredes, ismert szovjet ej­tőernyős a múlt hét végén a szovjet hadsereg megalaku­lása 42. évfordulójának tisz­teletére végrehajtotta há­romezredik ugrását. A kiváló sportoló 25 éve foglalkozik ejtőemyőugrással és több vi­lágrekordot állított feL * Moszkva (MTI). Négy hó­napja folytatja kutatásait az Indiai-óceánon a Vitjaz szov­jet kutatóhajó, amelyen szov­jet tudósok a nemzetközi geofizikai együttműködés ke­retében oceanográfiai, geoló­giai, biológiai és kémiai vizs­gálatokat végeznek. Eddig száznegyven alkalommal haj­tottak végre különleges mé­réseket. A hajó felkereste Dél-India partvidékét és a Karácsony-szigeteket is. Moszkva (TASZSZ). Ro- gyion Malinovszkij marsall, szovjet honvédelmi miniszter a Pravda keddi számában megemlékezik a szovjet had­sereg napjáról. Megállapítja, hogy a szovjet fegyveres erők kezdettől fogva híven szolgálják a nép érdekeit, vé­delmezik függetlenségét és biztonságát A fegyveres erők létszámá­nak újabb csökkentéséről szólva a marsall megállapít­ja, hogy ez logikusan követ­kezik a hajthatatlan szovjet békepolitikából, amelynek soha nem volt, s ma sincs ag­resszív célja. Malinovszkij válaszol azokra a nyugati ál­lításokra, amelyek szerint a szovjet kormány intézkedése nem hadseregcsökkentést, ha­nem agresszív átszervezést jelent Nagy bölcsesség nélkül is megérthető, hogy egy támad­ni készülő ország nem csök­kentheti fegyveres erőinek, főként szárazföldi csapatai­nak, légierejének és flottájá­nak létszámát amely fegy­vernemek nélkül minden of­szág vendégének köszöntésé­re. A köztársasági elnök nem kíséri végig N. Sz. Hruseso­vot vidéki kőrútján. Képvi­selője Louis Joxe, közokta­tásügyi miniszter, Franciaor­szág egykori moszkvai nagy­követe és De Gaulle tábor­nok egyik bizalmasa, Sudd- reau építésügyi miniszter lesz, aki annak idején sze­mélyesen vitte a francia el­nök meghívását Moszkvába. Az N. Sz. Hruscsov láto­gatását megelőzően rendkívüli érdeklődés nyilvánul meg Franciaországban a Szovjet­unió iránt. A Francia—Szov­jet Baráti Társaság Párizs­ban és a vidéki városokban naponta rendez előadásokat. Kedden Párizsban ünnepi gálaesten mutatták be a má­sodik világháború szovjet— francia fegyverbarátságának egy megrendítő részletéről, a Normandie—Nyemen vadász­ezred harcairól Elsa Triolet forgatókönyve alapján ké­szült szovjet—francia közös produkcióban gyártott fil­met. spanyolországi New York (TASZSZ) Sulz­berger, a New York Times tudósítója jelenti: a bonni kormány titkos tárgyalásokat folytatott a Franco-kormány- nyal, hogy Spanyolországban képezhessenek ki és taníthas­sanak meg a rakétafegyverek használatára nyugatnémet pilótákat. Mint Sulzberger írja, a bonni kormány NATO-szö- vetségesei közül mindössze hármat, az Egyesült Államo­kat, Angliát és Franciaorszá­got tájékoztatták e tervek­ről. A tudósító a továbbiakban rámutat, hogy a NATO egyes tagjai, így Norvégia és Dánia határozottan tiltakoznak az ellen, hogy Spanyolországot felvegyék az Északatlanti Szövetségbe. Viszont Nyugat- Németország képviselőinek állítása szerint NATO-tagsá- ga nem akadályozhatja meg a bonni kormányt abban, hogy kétoldalú egyezményt kössön Francoval, olyasfélét, mint annakidején az ameri­kai kormánnyal „Washington tudja — folytatja a tudósító — milyen kényes helyzet ke­letkezett a Francóval fennálló fenziva elképzelhetetlen — írja. Az ilyen állítások még ért­hetők, ha a hadtudományok­ban analfabéta, de annál dü- hödtebb rágalmazóktól szár­maznak. Viszont, ha a had­tudományokban járatos vagy magas katonai állású embe­rek állítanak ilyesmit, akkor világos, hogy céljuk a szov­jet békepolitika rosszindula­tú elferdítése. Malinovszkij megemlíti, hogy ebbe a kate­góriába tartozik Gates ame­rikai hadügyminiszter leg­utóbbi beszéde is. Gates-nek válaszolva Mali­novszkij kijelenti — a Szov­jetunió őszintén és követke­zetesen arra törekszik, hogy örökké kiiktassa a háborút az államok egymás közötti kapcsolatából. S ha mégis folytatja fegyveres erőinek megszilárdítását a korszerű technika segítségével, ennek egyetlen oka az ország biz­tonságának védelme, mert vi­lágszerte vannak imperialista erők, amelyek nyiltan köve­telik a Szovjetunió és a töb­bi szocialista ország megtá­madását. (MTI) Továbbra is érvény* ben vannak a katonai intézkedések a Szíriái-izraeli határ mindkét oldalán Jeruzsálem (MTI). Az iz­raeli miniszterelnök a parla­mentben kijelentette, az a tény, hogy Izrael biztonsá­gát továbbra is veszély fe­nyegeti, indokolja a határ- menti területeken a katonai közigazgatás változatlan fenntartását. A miniszterelnök felszóla­lása után a parlament elve­tett három ellenzéki indít­ványt, amely kérte a határ­menti vidékeken érvényben lévő katonai közigazgatás megszüntetését. (Reuter) Kairó. — Kairói politikai körök aggodalommal figye­lik a fokozódó feszültséget az EAK és Izrael között. A Szí­riái—izraeli határon történt incidensek után az EAK több katonai intézkedést tett, ame­lyeknek jellegét és mértékét azonban titokban tartják. különleges amerikai kapcso­latok miatt, most kitér a nyilt állásfoglalás elől a szó- bsnforgó kérdésben’*, Amíg Bonn és Madrid gon­dosan tanulmányozza milyen 1 ' isévek nyílnak Nyugat- Németország számára Spa­nyolországban, azalatt a két ország tulajdonképpen tá­maszponttá válik, még akkor is, ha egyelőre csak kikép­zésre használják fel. — Az egész világ tudja azt is — írja a tudósító — a pá­rizsi szerződés megtiltotta, hogy Nyugat-Németország előállíthasson bizonyos fegy­verfajtákat „saját területén”. Nos Spanyolország nem Né­metország területe és ugyan­akkor nem tartozik a szövet­ségek ellenőrzése alá, amely­nek keretében figyelemmel kisérik, milyen új fegyverei vannak. (MTI). 1959 szeptemberében, Hrus­csov amerikai látogatása ide­jén e sorok írója Rómában volt: nehéz lenne elfelejteni a nyugati világ feszült ér­deklődését a szovjet minisz­terelnök történelmi utazása iránt. A lapok részletekbe- menő, oldalas tudósításokat közöltek, az emberek lesték a híreket a rádióban, a tele­vízióban. Volt azonban egy nap, amikor szinte az egye­düli, kizárólagos téma ez az út volt, amikor mindenki egyetlen javaslatról beszélt, kétkedett vagy lelkesedett, de mindenképpen a javaslat mellett állt. A lapok — ha még egyáltalán lehetséges volt — még nagyobb, az egész oldalon átfutó címek­ben adták hírül a Szovjet­unió indítványát, Hruscsov ENSZ-beli beszédét az álta­lános és teljes leszerelésről. „Szenzációs terv... Törté­nelmi indítvány... Üt a biz­tonság világa felé ...” — ilyen cikkekben számoltak be a la­pok arról a javaslatról, hogy oszlassanak fel minden had­sereget, vezérkart, katonai parancsnokságot, hadügymi­nisztériumot, — semmisítsék meg a tömegpusztító fegyve­reket és a hagyományos fegy­verzetet egyaránt. És a világ népeiben megerősödött a re­mény. — Hasonlóan a tavalyihoz, az idén is meghirdeti a KISZ Központi Bizottsága, a ME- DOSZ, az FM. és a megyei bizottság a gépállomások fia­tal traktorosainak országos és megyei versenyét. Hét. pont­ban határoztuk meg a felté­teleket s ebben a normálhold és műszaknorma teljesítése mellett szerepel a minőségi munka, valamint a szakmai­lag képzetlenebbek segítése is. A legjobbak közül az or­szágos verseny 3 első helye­zettjét 2—2 ezer, az öt má­sodikat 1500—1500, az öt har­madikat pedig 1000—1000 fo­rint jutalomban részesítik. A megyei versenyben az első helyezést elért 1500, a máso­dikat 1300, a harmadikat 1000, a három negyediket 800-—800, az ugyancsak há­rom ötödiket 600—600 és a 4 hatodik helyezettet pedig 500 —500 forinttal jutalmazzuk. Verseny indul a termelő- szövetkezetek kukorica ter­melő ifjúsági munkacsapatai között is. Itt a cél, hogy a munkacsapatok, melyeknek legalább 60 százaléka har­minc éven aluli fiatal, _ hol­danként minden lehetőség ki­használásával 30 mázsa ku­koricát termeljenek holdan­ként. Ez a verseny november 20-ig tart, s öt első helyezett­jét 7—7 ezer forinttal, 10 második helyezettjét 5—5 ezer forinttal és 10 harmadik helyezettjét 4—4 ezer forint­tal jutalmazzák. A megyei versenyben az első munka­csapat 1500, a második 1000, a harmadik 600, a negyedik 400 forint jutalomban része­sül. A takarmánybázis megte­remtése érdekében országos és megyei verseny kezdődik a termelőszövetkezetek ifjúsági silózó brigádjai között. A cél: 250—300 mázsás holdanikénti termésátlag és számosálla­tonként 10—12 köbméter szi- lázs készítése. A helyezése­ket az dönti el, hogy egy-egy brigád teljesítette e tervét és egy főre hány mázsa szilázs jut teljesítményben. Ez a verseny október 31-én ér vé­get. Az országos verseny 4 el­Nem hiszem, hogy akár­csak egyetlen újság akadt volna a világon, amely első oldalon, nagybetűs címmel ismertette volna egy ameri­kai bizottság többhónapos szorgoskodásának eredmé­nyét: pedig a tiszteletremél­tó úriemberek e gyülekezete ugyanazzal a létfontosságú problémával foglalkozott, — mint Hruscsov 1959 őszén. Ha kedvező eredményre jutottak volna, akkor ez a másik oldal­ról ugyanúgy előrelendítette volna a leszerelés ügyét, mint a szovjet javaslat: aCoolidge nevű bostoni jogász vezeté­sével működő bizottság fel­adata ugyanis az lett volna, hogy kidolgozza az USA le­szerelési politikáját a közel­jövőben Genfben kezdődő kelet-nyugati tanácskozások előtt. Nos, nem mi mondunk vé­leményt a soványka ered­ményről: a New-York Herald Tribune világszerte ismert publicistája, Alsop, aki álta­lában igen jól tájékozott az amerikai politika berkeiben, azt írja, hogy „a Coolidge- bizottság egeret szült”. Az amerikai politikában „ a kö­zelmúlt sötét tényei ellenére (vagyis a szovjet rakétasike­rek ellenére. A szerk.) to­vábbra is uralkodik az atom­monopólium régi gondolatvi­lága” — jegyzi meg Alsop. ső helyezett brigádja 5—5 ezer, a 10 második 3—3 ezef, a 10 harmadik pedig 2—2 ezer forint jutalmat kap. A megyei verseny első helye­zettje 1500, a második 1000. a harmadik 600, a negyedik brigád pedig 400 forint ju­talmat kap. A kukoricatermelő ifjúsá­gi munkacsapatok versenyét meghirdettük az állami gaz­daságok ifjúsági munkacsa­patai részére is. A feltételek itt még azzal bővülnek, hogy az elsőséget az dönti el: a munkacsapat területén telje­sítették-e az adott tervet és a többiekhez hasonlítva mi­lyen mennyiségű kukoricát takarítottak be holdanként. A verseny 2 első helyezettjét 7—7 ezer, a 4 másodikat 5—5 ezer és a 4 harmadik helye­zettet pedig 4—4 ezer forint jutalomban részesítik. A me­gyei verseny első helyezett munkacsapata 1500, a máso­dik 1000, a harmadik 600, a negyedik pedig 400 forint ju­talmat kap. Az állami gazdaságokban verseny kezdődik a silózó bri­gádok között is. Az értékelés alapjául szolgáló célkitűzé­sek között szerepel a brigád tervének teljesítése, a kellő időben történő betakarítás és tömörítés, a minőség és az, hogy a viaszéréstől számítva hány nap alatt végezte el a Párizs (MTI). 1962. feb­ruárjában, két év múlva jár le a Mont Blanc-alagút épí­tési határideje, Olasz oldalon a munkála­tok jól haladnak, francia részről azonban a sztrájkok lelassították az építkezés üte­mét. Az Olaszország felőli szakaszon már ezerháromszáz méterre, francia oldalon csak ötszáznegyven méterre jár­nak. Az alagút-épitkezés legne­A Coolidge-bizottság hóna­pokon át ülésezett, hányko­lódott a különböző vérsze­gény elgondolások tengerén: ezalatt Washingtonban sok­minden történt. Többek kö­zött — leszerelés ide vagy oda — megszavazták a fel­emelt hadügyi költségvetést, amely jóval felülmúlja a ta­valyi kiadásokat. A nyugati csúcsértekezleten, majd az Atlanti Szövetség tanácsá­nak ülésén beterjesztettek és elfogadtak egy tervet, amely további tíz évre megszabja a fegyverkezési verseny mene­tét. Mi a magyarázata az ame­rikai politika kettős arcula­tának? A legfontosabb pozí­ciókat ma is a fegyverkezés­ben érdekelt gazdasági és ka­tonai körök tartják kezük­ben. Bár az USA ténylegesen' elvesztette atommonopóliu­mát sőt a rakétafegyverek megjelenésével egyben sebez­hetővé vált ezek a tábornokok nem az gyedüli helyes követ­keztetést vonták le az esemé­nyekből, hogy itt az ideje a leszerelésnek, hanem ellen­kezőleg, az amerikai erőfe­szítések fokozását, a hátrány megszüntetését, tehát a fegy­verkezési verseny fokozását követelik. Különösen az ame­rikai Atomerő Bizottság ra­gaszkodik makacsul idejét­múlt álláspontjához: többek között e hivatal igyekszik a földalatti atomrobbantások körül csapott propaganda- kamnánnyal zátonyra juttat­ni az atomkísérletek beszün­brigád a betakarítást és a si­lózást. A helyezéseket itt is az dönti el, hogy a feltétele­ket teljesítő brigádok közül melyikben jut több egy főre az elkészített mennyiségből Az országos versenyben 4 csapat érhet el első helye­zést. Jutalmuk 5—5 ezer fo­rint. A 10 második helyezet­tet 3—3 ezer, és a 10 harma­dik munkacsapatot pedig 2—2 ezer forinttal jutalmaz­zák. Komoly erőfeszítésre kész­teti az állami gazdaságok­ban dolgozó fiatal traktoris­tákat a részükre indított or­szágos verseny, melynek cél­kitűzései között a tervek túl­teljesítése ,a kifogástalan mi­nőségi munka mellett helyet kapott a szakmunkásképzésbe való bekapcsolódás, a gépek szocialista megőrzése és a fo­kozott takarékosság is. A leg­jobbak közül a versenyfor­mában a 3 első helyezettet 2—2 ezer, az öt másodikat 1500—1500 és az 5 harmadi­kat 1000—1000 forinttal jutal­mazzák. Ezenkívül a verseny­ben legjobb eredményt el­ért traktoros megkapja az állami Gazdaságok legjobb if­jú traktorosát megillető ván­dorzászlót is. Néhány versenyre már szép számmal jelentkeztek me­gyénk fiataljai. A feltétele­ket részletesen ismertető je­lentkezési lapokat eljuttatok mindenhova, s így kérhetjük a gazdasági és KISZ vezető­ket, támogassák a fiatalokat, segítsenek abban, hogy je­lentkezéseiket a felhívásban megjelölt határidőre eljuttat­hassák bizottságainkhoz —• fejezte be Bodzsár Imre elvtárs. hezebb szakasza a Mont Blanc közepén vár a mun­kásokra: 40—50 fokos hőség­ben kell majd dolgozniok. A hegycsúcs belsejének magas hőmérséklete gondot okoz az alagút szellőzési problémájá­nak megoldásán dolgozó mér­nököknek is. Elgondolásuk szerint kinti hideg levegővel és két szomszédos hegyipa­tak vizével fogják hűteni az alagutat. tetőséről már régebben folyó tárgyalásokat. A Coolidge-bizottság nem dolgozhatott ki leszerelési javaslatokat, amikor az USA vezetőköreiben még lényege­sen folyik a vita: legyen-e s ha igen, milyen legyen a le­szerelés. Ezek után legutóbb Herter külügyminiszter külö­nös tervről tett említést: e- szerint nemzetközi fegyveres erőt állítanának fel a világ­béke megőrzésére. Tehát az lenne a leszerelés, hogy fel­állítanának egy hadsereget. E javaslattal még az USA szövetségesei is elégedetle­nek. Néhány héttel a genfi tár­gyalások előtt tehát a nyu­gatiaknak még n in c s semmiféle közös elgondolá­suk, sőt az Egyesült Álla­moknak— mint Alsop írja — lényegében egyáltalán nincs világos leszerelési politikája. S ha a Coolidge-bizottság vajúdásának kisegérkéje és a nyugati elképzelések ködös­sége ellenére mégis remény­kedhetünk a közeli tárgyalá­sokban, annak csak egy lehet a magyarázata: a Szovjetunió egyértelmű, világos javasla­ta, a világ közvéleményének rokonszenve a „gordiuszi cso­mót” kettévágó indítvány iránt végül is minden bizomy- nyal arra készteti a nyuga­tiakat is, hogy rálépjenek a megoldás útjára. Nem „egér- cincogással”: világos javas­latokkal. Leszereléssel. A nyugatnémet pilóták kiképzéséről Malinovszkij marsall cikke a Pravdában Egércincogás A Mont Blanc-alagút építési munkálatairól

Next

/
Thumbnails
Contents