Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-28 / 23. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. január 28. Megnyílt a Bolgár Kommunista Párt központi Bizottságának az iparfejlesztés kérdéseivel foglalkozó teljes ülése Walter Ulbricht levele Adenauerhez a békeszerződésrő5, a fegyver­kezésről és a rat étafegyverek használatáról Szófia (MTI). Január 26- an Szófiában megnyílt a Bol­gár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának kibővített teljes ülése, hogy megvitassa a bolgár ipar tovább fejlesz­tésének feladatait, valamint az 1960 évi ter-é teljesítésnek problémáit. A Központi Bi zottság ülését több , hónapja tartó országos vita előzte meg, amely gyűléseken, pártmapo- kon, termelési értekezleteken és a sajtó hasábjain folyt és amelynek során több mint öt­százezer munkás, műszaki szakember, mérnök mondotta el véleményét a bolgár ipar fejlesztésének problémáiról. Az ipar kérdéseivel foglalko­zó értekezletek, tanácskozá­sok és viták során 42 000 ja­vaslat hangzott el A Központi Bizottság kibő­vített teljes ülésén Tano Co- lov. a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára többek- között elmon­Hanoi (TASZSZ). Fai- dang, a Neo Lao Hakszat Párt Központi Bizottságának alel- nöke a Lao Hakszat című lap munkatársának adott nyilat­kozatában kijelentette, hogy a magát „nemzeti érdekvédel­mi bizottságnak’’ nevező mili­tarista csoport önkényesen oszlatta fel a laoszi nemzet- gyűlést. A „nemzeti érdekvé­delmi bizottság'’ főkolompo­sai új kormányt alakítottak és ebben magukhoz ragadták a kulcspozíciókat. Terrorpoli­tikát folytatnak a nép ellen, tervbevettók az alkotmány és A-számok sokszor minden szónál ékesebben beszélnek. Napjainkban százmillió em­bert foglalkoztatnak katonai szférában. Ebből 20 millió katonai szolgálatot teljesít. A száz milliárd dollárból, amit az államok egy év alatt költenek fegyverkezésre, 10 millió lakóházat, 50 ezer isko­lát, 10 ezer kőházat lehetne felépíteni. dotta, hogy a harmadik öté­ves terv határidő előtti tel­jesítéséért indult országos mozgalom eredményeként W'^-ben a bolgár ipar 7,8 milliárd lávával termelt töb­bet mint 1958-ban, a termelő- eszközöket gyártó ipar terme­lése pedig harminc százalék­kal e *kedett. Hazánk nehéziparának gyors ütemű fejlődését bizonyítja, hogy 1948-tól 1959 elejéig a termelőeszközöket gyártó ipar termelése hétszeresére emel­kedett. Az ország iparosítása és különösen a nehézipar fej­lesztése gyökeresen megvál­toztatta Bulgária kópét — mondotta Colov. Tano Colov részletesen fog­lalkozott az egyes nehézipari ágak fejlesztésének alapvető kérdéseivel. Amíg 1959-ben Bulgária elektromos energia- termelése 3,4 miliárd kilo­wattóra volt, 1962-re el kell érni a 6,5 milliárd, 1965-ben a választási törvény módosí­tását, hogy az elkövetkező parlamenti választásokon fe­lülkerekedjenek, s a szomszé­dos országokkal szemben el­lenséges külpolitikát folytas­sanak. Faidang kijelentette, hogy haladéktalanul vissza kell ál­lítani a nemze4gyűlés jogkö­rét véget kel! vetni a reakció önkényének. Csak így lesz Laosz valóban békés, semle­ges, független, demokratikus, egységes és virágzó ország. — (MTI). Nyugat-Németország egyre aktívabban kapcsolódik be a fegyverkezési hajszába. Az NSZK fegyverkezési célokra fordított költségvetési kiadá­sai az elmúlt évihez képest egy milliárd márkával növe­kednek és 10 miliárd márkát tesznek ki\ pedig már a 10—11 milliárd kilowattórát. Ugyanezen idő­szak alatt a széntermelést a jelenlegi tizenöt millió tonná­ról harmincöt-harmincnyolc millió tonnára kell emelni. Rádió-közvetités az orszásgyülésről A Kossuth Rádió csütörtö­kön 17.40-től, pénteken pedig 19 30-tól „Tanácskozik az or­szággyűlés” címmel hangké­peket közöl és tudósításokat ad a parlamentből. (MTI). TUNISZ (MTI). Az afrikai népek má,sodik értekezlete kedden folytatta munkáját. A délelőtti ülésen megválasz­tották az értekezlet hattagú elnökségét, ennek elnöke Ahmed Talili, a tunéziai kül­döttség vezetője lett. A TASZSZ tudósítójának brüsszeli kerekasztal értekez­leten résztvevő kongói kül­döttségek kedden kijelentet­ték, ragaszkodnak hozzá hogy hazájuk függetlenségét június 1-én kiáltsák ki — je­lelni a Reuter. Mint már jelentettük, a bel­ga szocialisták parlamenti küldöttsége indítványozta, hogy április 24-e és május 15-e között tartsák meg az ál­talános választásokat és a megalakuló parlament június 1-én jelentse be, hogy Belga- Kongó függetlenné vált. A belga kormány azonban jú­lius 15-ében kívánja megálla­pítani a kongói függetlenség kikiáltásának napját. A tanácskozásokon kedden sem vett részt Joseph Kasza- vubu, az Abako mozgalom el­nöke. de tiltakozó jegyzéket küldött az értekezletnek. El­ítélte, hogy Kongóban a rend­őrség igen durván bánik a helyi lakossággal. Berlin (ADN). Mint je­lentettük Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottsá­gának első titkára, az NDK minisztertanácsa elnökének első helyettese 1960. január 23-án levelet intézett dr. Kon­rad Adenauerhez, a nyugat­német kormánypárt elnöké­hez. A Német Szövetségi Köz­társaságban jól ismerik ugyan a bonni kormány népellenes szándékait és NDK-ellenes atomháborús terveit — írja levelében Walter Ulbricht — jelentése szerint Talili beszé­dében kímélte, hogy egyre több ország tanúsít rokon- szenvet az afrikai népek füg­getlenségi törekvései és s: a- badságharca iránt. A. Diallo guineai küldött, az értekezlet állandó titkár ságának főtitkára beszámolt Megérkezett Brüsszelbe Pat­rice Lumumba, neves afrikai vezető is, akit a napokban engedtek ki börtönéből. Meg­érkezésekor az újságíróknak elmondotta, hogy őrei bántal­mazták, egész teste tele van sérülésekkel. A kerékasztal értekezleten Lumumba való­színűleg valamennyi kongói szószólója lesz. (MTI). EISENHOWER február 22-én ke?di meg latinamerikai útját WASHINGTON (MTI). Ha gerty, a Fehér Ház sajtótit­kára kedden beje'entette. hogy Eisenhower elnök feb­ruár 22-én kezdi meg latin­amerikai körútját. Brazíliát, Argentínát. Chilét és Urugu­ayi keresi fel. (MTI). „a legkisebb alkalmat sem akarom elmulasztani, hogy megkíséreljem letéríteni önt és pártjának tagjait a német nép nemzeti érdekeit és Euró­pa békéje szempontjából oly veszélyes útról”. Walter Ulbricht rámutat arra, hogy az uralkodó nyu­gatnémet katonai körök poli­tikája, amely a második vi­lágháborúban csúfos veresé­get szenvedett, s ma csak még borzalmasabb katasztrófával az 1958. decemberben tar­tott első értekezlet óta kifej­tem munkáról. Hangsúlyoz­ta, hogy az Akkrában tartott első értekezlet óta a konti­nens népeinek harca szerve­zettebb formát öltött és ma már egész Afrikában vissz­hangzik a függetlenség és az egység jelszava. Az afrikaiak szolidaritása szilárdabb mint valaha. A szónok utalt eztán a hideg­háború és a nemzetközi fe­szültség enyhülésére és a Szovjetunió békekezdemé­nyezésének óriási jelentősé­gére. A délelőtti ülésen felszó­lalt még Szeddik és Ben Barka (Marokkó), Oszmann (Nigéria) és Abdel Ali (Szo- máliföld). Az ülésen — mint az AP jelenti — beszédet mondott Félix Mounie, a törvényen kívül helyezett Kameruni Né­pi Unió nevű párt száműze­tésben élő elnöke is. Élesen támadta az Egyesült Államok politikáját. Kijelentette, hogy az ame­rikaiakat — a neokolonializ- mus vezeti — gazdasági kap­zsiságukat és hódító terveiket a kommunista-ellenesség lep­lébe burkolják. Az Egyesült Államok támo­gatja a kameruni nemzeti mozgalom ellen irányuló kí­méletlen francia imperiali-ta háborút — mondotta. (MTI). végződhet, majd a német nép nevében ilyen kérdéssel for­dul Adenauerhez: Ön valóban kész a német nép előtt vállalni a fele­lősséget azért a kockázatért, hogy a nyugatnémet lakos­ság nagy része német terü­leten vívott atomháború­ban elpusztuljon?” „Dobja papírkosárba a ke­leti hódító hadjárat terveit! Ne játszadozzék az atom­háborúval, mondjon le a nyu­gatnémet NATO-hadsereg atomfelfegyverzéséről! Adja meg Nyugat-Németország la­kosságának a jogot, hogy döntsön az atomfelfegyver­zésről és a békeszerződésről! Gondoljon végre Német­országra! A német kérdés bé­kés megoldása a német nép előtt álló legnagyobb nemze­ti feladat!!” A felhívás után Walter Ulbricht kijelenti: „Ha a Nyugat-Német Szövetségi Köztársaság kormánya nem szünteti be hamarosan az ál­talános és az atomfegyverke­zést, a Német Demokratikus Köz­társaság kormánya kényte­len lesz megfelelő intézke­déseket tenni, és megkéri szövetségeseit, bocsássanak rendelkezésére rakétafegy­vereket”. Ezt követően hangsúlyozza, a Német Demokratikus Köz­társaság a továbbiakban is mindent elkövet, hogy előse­gítse Németországban az enyhülést, küzdjön a milita­rista és a revanspolitika min­den megnyilatkozása ellen és meggyőzze a nagyhatalmakat a német békeszerződés meg­kötésének szükségességéről, s így „szabaddá válik az út né­met hazánk békében és sza­badságban történő újraegye­sítéséhez”. Befejezésül Walter Ulbricht kifejezi azt a reményét, hogy Adenauer alaposan megfon­tolja a levélben foglaltakat és elősegíti a nyilt. tárgyila­gos beszélgetéseket a békéről vagy a háború alternatívájá­ról, Németországnak béke- szeretö. demokratikus, hala­dó állammá történő újra­egyesítéséről. (MTI) Nyilatkozat a Iao«zi reakció •• I r r //i önkényéről Beszédes számok elveszt egeiéit milUardokról A gyarmatosítás ellen irányuló harc hatja át az afrikai népek tuniszi értekezletén elhangzott beszédeket Belga-Kongó iúlius 15*ig einyeri lüggetlenségét? Brüsszel (MTI) —. A Az elmúlt év folyaméin a egyedül az Atlanti Tömb or-| ?2 A cím ezúttal nem kifeje­Nem nyújtja azt, anut lókra. Ebből 46 milliárd dollár* igér, „becsapja” az olvasót, esik az Egyesült^ Á.lamokra.W^^ ig^z hogy a Tiszámén ti Ha az elmúlt 8 évet vesszükg Vegyiművekben jártunk, - figyelembe azt Iájuk, hogy az* szétnéztünk ebben a gyár-. Egyesült Államok háromszáz“|| óriásban, a hatalmas Hum* negyven milliárd dollárt höl-gholdt kemencék tövében, be* tött a fegyveres erőkre, ezen-« szélgettünk emberekkel. Jó- kivül 22 milliárd dollárt fo-||r£szt olyanokkal, akik már lyosított különböző országok-01952 tehát a gyár születése nak katonai segélyeimén. Az|6ta ’itt dolgoznak, itt nőnek. Egyesült Államok évente több|| alakulnak, változnak, akár a mint 3 milliárd dollárt fordítjägyár, mert a benne töltött na- 250 tengerentúli támaszpont-! pj nyoic dolgos óra bizonyá- 1 árnak fenntartáséira. Angii? JKra kihat a másik tizenhatra tíz év alatt fcb 14 milliárd? í jg életükben fontsterlinget költött katonáig p nehéz itt szótérte. célokra^ Az elmúlt költségre-* ni ^ kevesen vannak a esi évben Angim katonai kri^^ emberek viszont sok adása, több mint: 1,5 mdliárd|a gép s az egy műszakban fontsterlingre rúgtak. »lévő húszegynéhány dolgo­Francmország tavaly 157511^^ akad éppen eIég mun. milliárd frankot fordított tca-|lkaja- tonai célokra. Az idén jelen-* .... „ tősen emelkedik ez az összeg:®.. Szabo Be}?. mérnök, , a tervbevett atombomba-rab- 1 ““"V vezetője szinten értó- “ 8 hívtuk ki kalauznak. A már fog kerülni. ..említett Humboldt kemen­cékben pörkölőlő pirít mele­gét nehéz elviselni. Igaz, SSGöblyös Miklós kemencés- Snek már meg sem kottyan. ÉNégy éve űzi mesterségét a OSLO. (Reuter). Norvégia 5?00 fokos kemencéknél. Nyolc szóbeli jegyzékben közölte a||éve van a gyárban. Szikár, Szovjetunióval, hogy „nemi^0^08 arcát befedi a vörös- csökkentheti az ország védel-gbarna por. csak fogai villan- mi felkészültségének fejlesz- ..mis elő feheren, mikor ezt tését, amíg nincs megegyezés* mondja nagy szeretettel a megfelelően ellenőrzött le-®munkájároI: szerelésről.” § —• Tudja, itt kezdődik a A nyilatkozatról, amelyAkénsavgyértás, s minél több, válasz volt Gromiko szovjet! azalapanyag anná] na- külügymimsztemek a norvV v .. .. giai NATO-raktárakra vonat-iSVobb az orom. kozó december 11-i megálla-| — S a kereset? — vetem nítá'ára, a moszkvai norvég közbe. ügyvivő tájékoztatta Gromi-Í Itt már a szeme is felcsil- kót. (MTI). •lan, Norvégia szóbeli legyzéke a Szovjetunióhoz Kénsavas emberek nyomában — Van vagy kétezer; Szép summa. Ám előkerül a szolnoki Ikónsavgyártók másik kulcsembere, az úgy­szintén keimencés Dodonka Sándor. Szerinte szintén a pi­rít a lényeg, no meg a meg­felelő karbantartás a kemen­céknél. — Persze, a jó kemencét sem utolsó dolog, — teszi hozzá Göblyös Miklós. S ami azt illeti, kellenek is a jó kemencésék, hiszen ez a savüzemes műszak, ahogy a művezető technikus; Gav- ris János mondta, tulajdon­képpen — egy brigád. S nem­csak tőlük, hanem másoktól is megköveteli a jó munkát a kollektíva. Éppen az erköl­csi-anyagi elismerés miatt. Nem akarnak több olyan esetet, mint ami a múltkori­ban történt. — Az egyik üzemlakatos részegen jött be dolgozni. — mesélte Szabó Béla. — Ki­zárták az illetőt s csak ami­kor bebizonyította, hogy ér­demes rá, akkor vették visz- sza. — Miért? — Miért? Mert garanciát láttak arra. el tudja végez­ni a javítást és önmasára is tud vigyázni. Hiszen egyik legveszélyesebb munka fo­lyik a savüzemben Tudnunk kell ehhez azt is, hogy a baleseti statisztika szintén fontos alkotórésze a gyár eredmény-mutatóinak. Éppen ezért drukkolnak most, sikerül-e elnyerni az Élüzem címet annak el'ené- re, hogy jól dolgoztak, vi­szont tavaly a negyedik ne­gyedévben egy üzemenkívüli baleset is előfordult. Nem hagyományos, itt szo­kásos védőöltözetben jött le­felé a Humboldt kemence melletti lépcsőkön Nagy Ti­bor. „Maszek” munkaruha volt rajta, bár ténykedése után ő is „egyenruhásnak” minősíthető. Bevonulás előtt álló, alig húsz éves fiatalember Nagy Tibi, egy a gyár fiatal ve­gyésztechnikusainak tizes létszámából. — Ö a mi utánpótlásunk. — mutatta be Szabó Béla mérnök. De adjuk át a szót Nagy Tibornak: — 1900 forintot keresek, de meg is kell érte dolgoz­ni. Pörösként kezelem más­fél éve, előtte Debrecenben végeztem el a vegyipari tech­nikumot. Jelenleg készülékes vagyok, szinte minden részét ismerem már a kénsavgyár- tásnak. Miben áll ennek a haszna? Egyfelől abban, — mondja, hogy évek múlva úgyis jó­részt technikumot végzettsé­gű szakmunkások dolgoznak itt. Ö tíz évet ad erre. Más­részt. ha felépül az új kén­sav és szuperfoszfát üzem bizonyára neki és társainak jut majd képzettségének megfelelő munka. Az pedig nem árt, ha előtte alaposan megismeri saját „bőrén” is. hogy mi is az a kénsavgyár- tás. Nehogy azt bigyjük, köny nyert ment ennek belátása Nagy Tibornál. Neki is vol­tak nehéz, csalódással teli napjai, mikor idekerült az iskolapadból. Viszont bizo­nyára sokkal jobban értéke­li majd helyzetét akkor, ha maga is alkotó része lesz ama megvalósuló célnak, melynek végén ez áll: olyan munkakörbe kerülni, olyan munkát végezni, olyan körül­mények között, amilyet el­képzelt. A műsziak legelfoglaltabb emberei közé tartozik a sav­keverő is, akit Szép István­nak hívnak. Ritkán tűnik el arcáról a mosoly, pedig már kilenc éve van itt. keveri a maró H2SO/,-et, vigyáz a megfelelő összetételre, a sav- átnyomató gépekre és így tovább. Egyik legfontosanb pontján dolgozik a kénsav- gyártásnak, úgy, hogy jófor­mán nem is tudtunk vele szótváltani. Viszont „Őszi bácsival”, va­gyis Abonyi Oszkárral már több szerencsénk volt. Nem mintha neki nem volna mit csinálni, csak hát ő ismeri, mint főművezető az embere­it. Rájuk bizhatja a neki je­lentett „gikszerek” javítását. Mert az szinte mindig akad egy ilyen óriási gépren rét ég­ben. Annak ellenére, hogy -egge! (mint minden nap) vé­gigjárta 0 kemenceháza*, a. hűtő- és marótornyot, az ar- zéntelenítőt, nemkülönben a gőzelnyelő tornyokat. S ha még a karbantartó munká­val, a technológiai folya­matokkal kapcsolatos ellen­őrzésre is gondolunk — már mm: láthatjuk, Abonyi Oszkár sem unatkozik. Emellett a terepet Is bizto­sítani kell a nyomóvezeté­keknél —- ez fontos, mert különben könnyen .bejön” a baleset. Abonyi Oszkár „kénes csa­ládból” származik. — Apám 52 esztendeig dol­gozott a szakmában, kénsa­vas művezető volt, — mesé­li. — Én először focista akartam lenni, de aztán kén­savas lettem. — S nem bánta meg? Mosolyogva int nemet — Dehogy ... Tudja én a Kén utcából, a Budapesti Kénsavgyárból jöttem ide 52-ben már a szereléseknél itt voltam és valahogy szi­vemhez nőtt ez a gyár. Kép zelje él, milyen izgalmas volt, tanítani olyan embere­ket a szakmára, akik először azt sem tudták, mi a kénsav. Hívják a telefonhoz., kezet- nyújt. — Ne haragudjék, men­nem kell. Van egy kis baj. Míg kilép az iroda ajtaján Csik Ferenc, az egyik fiatel mérnök elgondolkozva jegy­zi meg: — Az egyik professzorom mindig azt mondta Veszp­rémben: a nehézvegyipar ab­ban különbözik a könnyűtől hogy nem „öblítsd ki, borítsd ki” munka. Nem szakmai sovinizmv s. Inkább büszkeség csengett ezekben a szavakban. ... S a hatalmas, az itt dolgozó emberek által jól is mert, értett és irányított, gé­pek sorainak zúgása is mint­ha a helyes'és morajának szimfóniáját jé hanttá volna Bubor Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents