Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-28 / 23. szám

I960, január 28. SZÓI,NOB MEGYEI \ÉPI,AP 3 A földműresssövetkeseti leltárak a tapasztalatairól A földművesszövetkezetek egyre javuló gazdálkodásé nak, egyre felelősségteljesebb kereskedelmi munkájának egyik fontos állomása az Or­szágos Földművesszövetkezeti Tanács és a SZÖVOSZ igaz­gatóságának tavaly júliusban kelt határozata, amelynek ér­telmében a leltárakat a jö­vőben csak szakértő veheti fel. Most, fél évvel e rendel­kezés megjelenése után fel­mérhetjük az első eredmé­nyeket. tanulságokat. A rendelkezés végrehajtá­sának biztosítására a MÉSZÖV készletellenőrzési osztályt állított fel, amelynek keretében tizenkét szakem­ber dolgozik. Az osztály dol­gozóinak legalább ötéves szakmai gyakorlata garan­tálja hozzáértésüket, tudásu­kat. A készletellenőrzési osz­tály végzi az áruházak, az összes szakboltok, a TÜZÉP- telepek, a vendéglátóipari és cukrászati egységek, vagyis az összes jelentősebb értékek­kel gazdálkodó egységek lel­tározását Ez érthető: ezek ellenőrzése speciális szak­ismereteket kíván. Nem csu­pán a készleteket vizsgálják felül, hanem egyben mélyre­ható boltgazdálkodási vizs­gálatot is végeznek. Tanul­mányozzák az áruösszetételt, választékot, az áru forgási sebességét az elfekvő áru­készlet nagyságát, az előírá­sok betartását. Ahol hiányos­ságot észlelnek, azonnal, operatívan intézkednek. Az aíj osztály tulajdonkép­pen csak negyedéves műkö­désre tekint vissza: ennek el­lenére az eredmények bizta­tóak. Elsősorban örömmel ál­lapíthatjuk meg, hogy a meg­ismételt leltárak száma mini­málisra csökkent. A leltáro­zások meglepetésszerűbbek, váratlanabbak, ami természe­tesen növeli hatékonyságu­kat: méghozzá nemcsak ott, ahol sor kerül rájuk, hanem az -egész földművesszövetke­zeti hálózatban. A készlet- ellenőrzési osztály megalaku­lásáig ugyanis előfordult, hogy — a leltár a helyi földműves­szövetkezet dolga lévén — annak híre kiszivárgott, s így a vezetőnek módjában állt az esetleges lyukakat .befoltoz­ni”, vagy a többletet eltün­tetni. Eddig a leltározás első­sorban a választott szervekre hárult, s ez a szakértelem ro­vására ment. A fordítottja ennek viszont nem áll: a kész- letellenőrzési osztály szakem­bereinek megjelenése nem­hogy csökkentené — ellenke­zőleg, növeli a földműves­szövetkezeti választott szer­vek szerepét, jelentőségét, hi­szen így ők maguk is jobban betekinthetnek az egységek gazdálkodásába, ügyvitelébe. Az új osztály munkájának hatékonyságáról mi sem ta- núskódik jobban, mint hogy sok esetben azok a boltveze­tők, akik nem tartózkodnak a kiemelt kategóriába, tehát ahol nem a készletellenőrzési osztály dolgozói végzik a lel­tározást maguk kérték,^ hogy őket is a központ ellenőrizze. A pontosabb leltár ugyanis megkönnyíti a boltvezető dol­gát is. S még valami: így na­gyobb lehetőség nyílik a ren­delések megtervezésére, az árukészlet átcsoportosítására, hiszen egyetlen központ dol­gozói fogják át az összes fon­tos egységeket. Ez pedig nem jelentéktelen dolog, hiszen a földművesszövetkezetek útján kerül forgalomba a megye kiskereskedelmi árukészleté­nek 60—65 százaléka, s ők tartják kezükben a megye vendéglátóiparának mintegy 20—25 százalékát. Az új rendszer lehetővé te­szi az adminisztratív munkák nagyarányú gépesítését. A leltárak összesítését a ME- SZÖV-nél már a közeljövő­ben gépkönyvelő végzi. Ez a gép kizárja az embertől so­sem idegen tévedéseket. A gépkönyvelő — például — nem üti le a hibás árat, mi­vel emlékező egységében megőrzi a helyes számot — az emberrel viszont könnyen megtörténhet, hogy elkerüli figyelmét a téves adat. A már most működő félauto­mata mellé elektronikus rendszerű gépet szereznek be. Abban az esetben, ha a lel­tározást végző szakértő gya­nús körülményt észlel, nem­csak a leltárát veszi fel, ha­nem elszámoltatja a boltveze­tőt is — ez különben a helyi földművesszövetkezetre tarto­zik. A pontos és alapos mun­ka eredménye többek között az is, hogy eddig négy jelen­tősebb visszaélést fedeztek fel. Ezekben az esetekben megtették a bűnvádi felje­lentést is. A leltárak egyik örvendetes tapasztalata: az előző év ha­sonló időszakához viszonyít­va csökkent a leltári hiányok összege, s a megtérülő hiá­nyok összege is nagyobb. A törökszentmiklósi járás egy­ségeiben például a legtöbb helyen minimális többletet mutattak ki s csak egy-két helyen találtak csekély — egy-kétszáz forintos — hi­ányt. Igaz arra is volt példa, hogy néhány helyen nőtt a hiány, például a jászberényi járásban. Ezek oka legtöbb­ször a boltvezető hanyagsága: sokszor csak a leltározás után kezdik nyomozni: miből is eredhet a hiány. Csökkent az elfekvő áru­készlet is — itt azonban az egyik jelentős probléma még mindig megoldatlan. A me­zőgazdaság szocialista átszer­vezésével a mezőgazdasági kisgépek egész sora eladha­tatlan áruvá vált. Ezek még igen nagy mennyiségben he­vernek a MÉSZÖV, illetve az egyes egységek raktáraiban. Itt nem segíthet a helyi in­tézkedés. A SZÖVOSZ sürgős lépéseire lesz szükség, hogy ezt a jelentős értéket képvi­selő elfekvő árukészletet — valószínűleg külföldön — ér­tékesíteni lehessen. B. D. Pártmegbizatás Szolnok megyében idén több mint 30 ezer holddal kell növel­ni az öntözött terület nagyságát. E feladat végrehajtása, az öntö­zőberendezés elkészítése óriási munkát jelent. Termelőszövetke­zeteink közül alig néhányban van megfelelő szakember, aki irányítani tudja a már berende­zett telep üzemelését. Azonban új telep kijelöléséhez, a beren­dezés elkészítéséhez még ezek szakértelme is kevés, nem be­szélve azokról a tsz-ekről, ahol még ilyen szakember sincs. Éppen ezért igen nagy szerepe van a Vízügyi Igazgatóságnak, Eddig is sokat segítettek a tsz- eknek, most azonban a szakasz- mérnökségek vezető főmérnökei pártiéi adatként kapták a kije­lölt járás vagy járásrész patro- nálását. — Személyileg felelősek azért, hogy a területükön lévő tsz-eknek az állami feladatokon túlmenően minden öntözési kér­désben adjanak szaktanácsot; se­gítsék őket a tervezésben és a már elkészült öntözőtelepek szakszerű üzemeltetésében. Ez az intézkedés Igen hasznos, mert módot ad a tsz-ek és sza­kaszmérnökségek eredményesebb együttműködésére. így a terme­lőszövetkezetek Is tudják, hogy öntözési kérdésben konkrétan «- mondjuk Nagy József főmérnök­höz kell fordulniuk. KÉT ÜZEM PÉLDÁJA Gazdaságának 20 százalékán öntöz a Lenin Tsz Feketeugar helyett: napraforgó zóldtrágya A Lenin Tsz gazdálkodásá­ban ebben az évijén kima­gasló szerephez jut az öntö­zés. Tavaly ezemégyszáz hol­dat meghaladó területet ön­töztek — idén kétezer holdnál töb­bet; az össz-szántó kereken 20 százalékát. A gazdák már az előző év­ben megkezdték a rizs vetés­forgóban vaió termesztést. Első lépésként 153 bat. hol­don mellőzik a feketeugaro- lást — ehelyett napraforgó- zöldtrágyát termesztenek. A terméseredmények növe­lése érdekében a 700 holdas rizsterületből 600 holdat fel­szántottak már az elmúlt őszön. Ezt követően holdan­ként 150 kilogramm műtrá­gyát szórtak ki- A gyommal leginkább fertőzött területe­ken vegyszeres gyomirtást alkalmaznak. Az állatállomány számsze­MERCE A termelési terv legyen bá­tor, célratörő, megalapozott, de reális. Az is igaz azonban hogy számos tsz-ben sokat vitatkoznak azon, hogy mikor bátor, célratörő, megalapo­zott és reális a termelési terv. Különösen az új tsz-ek- ben, ahol a termésátlagok alakulását az elmúlt évek egyéni átlagaihoz mérik s eh­hez Igazodva többször úgy tűnik, bátor, célratörő, stb. a terv, holott egyáltalán nem az. Érdemes tehát tisztázni a fogalmakat és szótérteni ab­ban, milyen is a mérce Mi mutatja legpontosabban és legkifejezőbben a termelési tervvel szemben támasztott követelményeket. A száz holdakra kivetített, különbö­ző érték. Ez a pontos, ez a megbízható és ez mond vala­mit. Hiába mondja a tsz ve­zetője, hogy náluk jó a terv, ha a száz kh-ra jutó terme­lési érték mindössze csak 300 ezer forint. Ebben az eset­ben nem beszélhetünk jó ter­vezésről. Ahol a száz kh-ra jutó termelési érték 400 ezer forint, ott ez éppencsak hogy elmegy. Ahol viszont mind­össze 300 ezer forint, vagy azon aluli, ott a szövetkezet’ gazdák és vezetők bátortala­nok, óvatosak és nem keres­Pártnap Tiszaőrsön Nyilvános pártnapot tar­tottak kedden este Tiszaőr­sön. Párttagok és pártonkí- vüliek együtt keresték fel a községi kulturházat, hogy meghallgassák Kiss elvtárs­nak, a Rákóczi Tsz agronó- musának az MSZMP kong­resszusáról, s az abból adódó feladatokról szóló előadását A Rákóczi Tsz, az Aranyka­lász Tsz tagjai, pedagógusok és KISZ fiatalok, iskolások és háziasszonyok, köze! szá­zan jöttek össze ez alkalom­mal. Már az előadás előtt is és utána is élénken vitatták a szövetkezetekre és a község egészére vonatkozó tenniva­lókat, s azt, hogy eddig mit valósítottak meg. A pártnap alkalmával kegyelettel emlé­keztek meg Lenin elvtárs ha- lálinai évfordulójáról is. ték meg a jelenlegi adottsá­gok kihasználásának minden módját. Mérce az áruértékesítés is. Ameiyik temieőszö vetkezel ben száz kh. szántóra 200 ezer forint jut áruértékesítésből, ott bizony nem nagyon di­csekedhetnek a tsz tagok az­zal, hogy minden lehetőséget számbavettek. Sőt. ennek ép­pen az ellenkezője a valószí­nűbb Jó tudni a mércét és ehhez igazodni mind a szö­vetkezeti tagoknak, mind pe­dig azoknak, akik esetem ként egy-egy tsz tervről véle­ményt mondanak, vagy ehhez a munkához segítséget nyúj­tanak. Sz. P. rű fejlesztése és jobb ta­karmányellátása érdekében öntözésre be nem rendezett területeken >— összesen 463 holdon — ideiglenesen csa­tornákat húznak és hasz­nosítanak. Ezeken a területeken kukori­cát, cukorrépát, évelő pillan­góst termesztenek: 150 kh-t pedig mint öntözéses legelőt hasznosítanak. Az öntözés műszaki feltéte­leit még a tél folyamán, ko- ratavasszal biztosítják a Le­nin Tsz szakemberei Tudatá­ban vannak annak, hogy a legmintaszerűbben berende­zett öntözéses terület is sem­mitérő. ha hiányzik a megfe­lelően kiképzett gárda. A szö­vetkezet vezetősége ezért mát a következő hetekben tanfo­lyamöt szervez, azon képezi ki az öntözőbrigád tagjait. Most, a tervkészítés napjai­ban még nem tudható filíér- nyi pontossággal, mit jelent anyagiakban az öntözés kiter- jesz’ése. Annyi azonban bizo­nyos. hogy még a legkezdetle­gesebben öntözött területeiken is legalább 25—30 százalékkal magasabb terméshozamo­kat érnek majd el a szö­vetkezetiek. mint a nem- öntözött földeken. — b. Z. — Szolnokon van — legalább is a gyárak számát tekintve a megyei ipar szive — szok­tuk mondani. Részben ezért, részben az üzemek készülő­dését és multévi eredményeit tekintve sokan várták, nogy Szolnok „kivágja a rezet”, példát mutat, kezdeményez abban, hogyan kell méltó módon köszönteni felszaba­dulásunk 15. évfordulóját. Nem így történt. Vidéki üzemeink fittyet hányva a megyeszékhelyen lévő gyá­rak vélt privilégiumára — kezdeményezőbbeknek bizo­nyultak, s közülük a mart­fűi Tisza Cipőgyár, valamint a Törökszentmiklósi Mező- gazdasági Gépgyár felaján­lást tett április 4. tiszteletére. Elsőbbségüket azzal sem vitathatják a szolnoki válla­latok, — és tegyük hozzá: a jászberényi vasasok sem —, hogy elhamarkodottan tették meg vállalásukat. A tervet — legalábbis az első negyed­év főbb tennivalóit minden­hol ismerik már, de akárcsak Martfűn és Törökszentmikló- son, nem volt ez titok már napokkal ezelőtt sem. Az üzemek kapacitása, a belső tartalékok feltárása sem hosszú ideig bogozható, meg­oldatlan talány. Vagy talán az okoz gondot, miket soroljanak a versenypontok közé? Leg­fontosabb feladatainkat sok­sok tanácskozáson elmondot­ták már, minden üzemben. Éppen ezért inkább a cipő­gyári és a mezőgépgyári munkások részéről jogos a kérdés: a helyzet reális fel­mérése, a józan megfontolás mellett nincs túlzott óvatos­ság, felesleges latolgatás a többi üzemben? Kérdésük annál Inkább jo- goz lenne, mert a Szolnoki Papírgyárban, A Tiszamenti Vegyiművekben, s még né­hány jelentős üzemben már hetek óta problémáznak azon hogy mit ajánljanak fel. Ta­lán hamarabb kezdték a vi­tát erről, mint a kezdeménye­ző két üzemben. Éppen ezért kíváncsian várják ipari kö­rökben, hogy mivel rukkol­nak ki. „Lámpalázuk” azért Is érthetetlen, mert a múlt évben kimagasló munkasike­reket könyvelhettek el ma­guknak. Mire irányuljon figyelmük? — Ahol erre lehetőség van, a tervek túlteljesítésére. A cipőgyáriak például 300 ezer pár lábbelit adnak terven felül. Persze, az sem mind­egy, hogyan érik el az elő­irányzat túlszárnyalását. Az a helyes, ha arra veszik az irányt, hogy a termelésfelku­tatásnak legalább felét a ter­melékenység növelésével biz­tosítsák. A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár kol­lektívája a többtermelés 60— 61 százalékát vállalta a ter­melékenység növelésével biz­tosítani. Az üzemi életnek nagyon sok ága-boga van, sokmin­denre kell figyelni, ha azt akarjuk, hogy nemcsak gyor­san, hanem jó minőségben, s minél olcsóbban termeljünk. A Tisza Cipőgyárban takaré­kossági brigádokat hoztak létre, s így vállalták; az anyag és energiafelhasználás csökkentésének tanulmányo­zásával, hathatós intézkedé­sek foganatosításával az idén 4,5 millió forintot takaríta­nak meg. S ami külön figye­lemreméltó: a megtakarított anyagok egyharmada import eredetű. Ezzel szemben ex­porttervüket 200 ezer párral túlteljesítik, segitik külke­reskedelmi szerveinket. A tavaly elért nyereségnél az idén 10 millióval többet ér­nek eL Azt sem mondhatják, hogy a Tisza Cipőgyár vagy a Mezőgépgyár különleges helyzetben van. Korántsem. Nekik is ugyanúgy megvan a maguk gondja, baja, mint más üzemeknek. Vállalásuk teljesítése egyáltalán nem lesz könnyű. S éppen ez ben­ne a becsülnivaló, az elisme­rést kiváltó. Olyan lehetősé­gekkel, mint a kezdeménye­ző két üzem, más vállalatok is rendelkeznek. Helyzetüket felmérve — nagyságukhoz képest — akár a tervteljesí­tésben, akár a termelékeny­ség fokozásában, az export­terv túlszárnyalásában, a költségcsökkentésben tehet­nek még felajánlást 19P0-ra, az új ötéves terv megalapo­zásának évére, esetleg külön szakaszként felszabadulásunk évfordulójára is. S érhetnek is el szép ered­ményeket, hiszen a dicsfény vitathatatlanul az elsőé — de igazán elsőnek nem - az első lépést megtevőt, hanem a célba élen befutót tartják, iiiiiiiiiiiiiiinniiiiimiiiiiiiniiiiiimniiniiiin Export a világ harminc országába A Ívovi gazdasági körzet export-kapcsolatai az utóbbi időben jelentősen kibővültek. A körzet gazdasági üzemei a világ csaknem 30 országába exportálják termékeiket, — autódarukat, teherautókat, mezőgazdasági gépeket, vil­lanylámpákat, finom mérő­műszereket és más cikkeket c ELPALYÁZNAK A FIATALOK? Jó ideje már, hogy beszél­gettünk Zsíros József elv társsat a tiszaroffi községi tanács elnökével. Nem kü­fiatalokat jellemző tettvágy. Ott vannak a Csokonairól, Balassiról rendezett előadá- sok, ahol az 50—60 megje­, j , „ • _ . ... , lenő között szép számmal a tálak? A Kossuth Tsz-ben a — Mi lenne, nem jár kozü­jövevények láttán rögtön lünk senki sehová. Sem a összeverődnek, akik a közel- huszonhárom KISZ tag, sem ben dolgoznak. Meglepő, — a többi fiatal közül nem ta­lönleges témáról, a fiata ok- nyugta'anító az ő nyugalmuk, nul senki. Se állami, se szaK­ról, a bennük elszunnyadt ta- amivel mondják: mai, se politikai oktatáson nulási vágyról, kedvről. — Elpályáznak innen a nem vesznek részt. — Több — Mert ebben a községben fiatalok: — mondja Fütő Ro- szájból is hangzik ez, s csak erről lehet beszélni, — z^lia. KISZ vezetőségi tag. együttesen éreztetik a lemon- F”™“ mondja ismételten Zsíros 'j\j£ncs akj összefogja őket, — dást, a tényekkel szembeni lenne elvtárs, — s megállapítását n;ncs titkárunk, elment’ka- tanácstalanságot, tehetetlen­igazolja is néhány ténnyel: tonának. s addig sem ment séget. Az ősszel Bodon Bélával, sehogy a KISZ munka. — Fehér Lajos 17 éves, há- az iskola igazgatójával jár- Nincs fiatal, aki elvállalhat- rom éve a tsz tagja. Dolgos, ták körbe a községet, hogy ná. szorgalmas fiatal. Úgy jött Jákj "megmutatná *ne’kik"*hogy azok a fiatalok, akik nem vé- Csak ezt ne mondanák! — ide dolgozni, hogy majd köz- {_ fe lehet hogy £gy 'kell a gezték el a nyolc általánost, Csak ezt ne hinnék. hogy a ben megbirkózik a hiányzó köz5sségi életet alakítani. Ott. most utólag elvégezhessek. — KISZ titkárnak valamiféle három osztállyal is. Aztán, & nemcsak formai hanem Jelentkeztek is hatvanná- eszményi embernek keilend hogy senki sem biztatta, nem tartalomrna] is telített közös­fiatalok. Ám, ha valaki szívből tö­rődne velük, ha feloldaná kö­zöttük a korukhoz mérten túl korai komolykodást, néha pin g-pon gozna, röp'abdázna vagy éppen énekelne és tán­colna velük, biztosan más a véleményük. Ha nemcsak hivatalos megbe­szélésekre hívnák őket, ha­nem néhány mozgalmi vagy épnen táncdal is felcsendül­ne körükben olykor, ha vá­gyén. S mi lett a vége? El- iennie Mert ső este tizenöten jöttek el. a mas ságon negyedik héten pedig mind­össze négyen. Úgy. hogy né­hány heti ténykedés után bezárhatták esténként az is­kola kapuit. Azét az iskoláét,, amelyet az elmúlt év nyarán építet­tek községfejlesztésá alapból többszázezer forintos költ­míg az ,,alkal- elvállalhatnán” tanakodnak, nem veszik esz- re, hogy közel ötven KISZ tagból huszonhármán marad­tak. hogy a fiatal tagok fele elszéledt ősz óta a tsz-ből. — A munka igen erős ka­pocs — mondja Demeter Magda, — de itt más is kel­törte magát, belenyugodott, írni, olvasni tud. Ugyanígy tervezte Farkas Júlia is .ami­kor két évvel ezelőtt a tsz-be jött. Van-e valamilyen mozga­lom a fiatalok között? Tud­nak-e valamit például a 30 mázsás kukorica mozgalom­ról? Mi volna ugyan ilyen körülmények között; Nehéz fölé emelkedni a ségben minden bizonnyal kibontakozna az érdeklődés. A felismerés, hogy közöm­bösen, érdeklődés, tanulás nélkül milyen szegényes a környezetük. Elpályáznak Innen a fia­talok? Hisz a beszélgetés so­rán mind azt mondták jól érzik itt magukat, szeretnek dolgozni, csak a munka mel­lett valami más „kapocs” is seggel, amelyben szinte min- lene Május elseje óta nem denkinek van forintja, fillér- volt összejövetelünk. — Ez- , .. w rcu, vtucuiu mas „ivaputo is je, amely a község legszebb tel kihúz nadrágja zsebéből tsz fiataljai közti pesszimiz- könene_ emi a közös?égbe fűz­épülete lett. két gépelt meghívót, ami hol* musnak. mindaddig, míg más ?e őket Az időse5b> tapasz­— És mi volt tavaly? Ak- nap estére, gyűlésre hívja a szálon is nem bogoz az em- taltabb. tanultabb emberek kor sem tanult senki? fiatalokat. — De tudom, ide her. f>e hisz a tiszaroffiak barátsága, törődése minden — De igen. Tizennégyen se jönnek el. Azt mondják, voltak azok akik nem ls bizonnyal erős szál lehetne, végezték el az V., VI.. VII nem lesz ott semmi érdekes. ifiúsáffi tsz-tala- tartós -kaP°cs” a tiszaroffi osztályt Le is vizsgáztak, de Hát ez megy nálunk. olyan régen ‘uusasi tsz tata fiatalok és a tsz közötti a fÍH­?dén már nem folytatták. — Hátha más elfoglaltsá- kítottak Tanú je é* adták an- tálak és szülő falujuk között. Mit mondanak valón a fia- &uk van? nak. hogy van, éfl bennük a 8. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents