Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-10 / 290. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. december 10­Az úgynevezett magyar ügy vitája az ENSZ közgyűlés előtt —- Péter János felszólalása — NEW-YORK (MTI). Kedd délelőtt az ENSZ közgyűlése megkezdte az úgynevezett magyar kérdés vitáját. Első­nek Munro terjesztette be jelentését, majd Cabot Lod­ge, az Egyesült Államok ENSZ képviselője szólalt fel. Ezután Péter János, a magyar ENSZ-küldöttség ve­zetője mondott beszédet: Mindjárt kezdetben szeret­ném felhívni a közgyűlés fi­gyelmét két tényezőre, ame­lyek alapvető fontosságúak az egész vita szempontjából — mondotta bevezetőjében. — Az első: a magyar népnek csak egy kérése, mondhat­nám nagyon is indokolt kö­vetelése van az ENSZ-hez, hassunk közösen oda, hogy Magyarországot ne használ­ják fel többé a hidegháború eszközéül. Jónóhány delegátus kérdez­te tőlem az elmúlt napokban — mondotta ezután —, hogy küldöttségem egyáltalán részt kíván-e venni ebben s vitában. Azt hiszem, nem szorult magyarázatra, hogyan jutott ilyesmi eszükbe akkor, amikor az ENSZ-ben az algé­riai kérdés vitája folyt. De­legációmnak jogilag és poli­tikailag valóban minden oka meglenne arra, hogy ne ve­gyen tudomást sem a vitá­ról, sem erről az iratról. Ennek ellenére úgy határoz­tunk, hogy résztveszünk ben­ne, bizonyítva ezzel, hogy a közgyűlés iránti becsületből eleget teszünk a közgyűlés határozatainak még egy ilyen esetben is, azzal a fenntar­tással természetesén, hogy visszautasítunk minden be­avatkozási kísérletet bel- ügyeinkbe. Kik a sugalmazok ? Ha bonckés alá vesszük ezt a kérdést, először is arra kell rátapintanunk, mi az igazi célja és az irat szerző­je nem hagy kétséget efelől, mert megbízatásának lénye­gét nagyon is tömör és kife­jező szavakban foglalja össze. Az említett irat hetedik ol­dalán a 14. pontban ezt ol­vassuk: „arra a következte­tésre jutottam, kötelességem tovább szolgálni az Egyesült Nemzeteknek a magyar kér­désben kinevezett külön- megbízottjaként, annak jelké­peként, hogy az Egyesült Nemzetek a közgyűlés hatá­rozatainak szellemében to­vábbra is szorgalomazza Ma­gyarország politikai függet­lenségének elérését." Milyen elgondolás rejlik a vita tárgyát képező irat le­leplező meghatározásai mö­gött? Mi annak a politikai füg­getlenségnek az értéke és ki­hatása, amire az általam idézett tiszteletreméltó úri­ember törekszik? Ezek a ki­fejezések nem találhatók a Magyarországra vonatkozó határozatok egyikében sem, hanem a Magyarországgal foglalkozó legutóbbi hivata­los amerikai megnyilatkozá­sokat tükrözik. Az amerikai nyilatkozatok ismétlései és az eredet meghatározza értel­müket. Mit értenek az amerikai források a Magyarország po­litikai függetlenségéért foly­tatott hoszúlejáratú politi­kán? Ezek a hosszúlejáratú kijelentések az Egyesült Ál­lamok második világháború utáni európai, vagy ponto­sabban keleteurópai politi­kájának harmadik szakaszát jelentik. Az első szakaszok­hoz képest a bevallott célok nem változtak, csupán a kö­vetett módszerek és azok is csak bizonyos vonatkozás­ban. Az Egyesült Államok keleteurópai politikája stra­tégiájának első szakaszában ez volt a jelszó: felszabadí­tás katonai akciókkal. Ez a Kelet-Európábán követett politikai stratégia megbukott. A háború utáni politikai stratégia második szaka­szában a fő jelszó ez lett: összeesküvésekkel aláásni a keleteurópai államok társa­dalmi és politikai rendszerét. A jelenlegi, harmadik sza­kaszban a hivatalos amerikai nyilatkozatok nem várnak hirtelen változást. Űj jelsza­vak születtek. Az Egyesült Államok külügyminisztere a közgyűlés általános vitájá­ban beszélt a „békés válto­zás" politikájáról. Ebben a szakaszban az Egyesült Államoknak a Ke- leteurópa-i országokkal fenn­álló minden diplomáciai, gaz­dasági, politikai kapcsolatát ennek a célnak az érdeké­ben hangolták össze. — És amint a szóbanforgó irat is bizonyítja, még az ENSZ határozatait is ezeknac a politikai céloknak az érde­kében használják fel. Ezt bi­zonyítja Lodge úr mai fel­szólalása is. Mik is ezek a politikai célok ? Kiszakítani Magyarorszá­got a többi szocialista or­szággal, különösen a Szov­jetunióval fennálló szövet­ségből, s azután visszafor­gatni a történelem kerekét, visszaadni a földet és az üzemeket a régi tulajdono­soknak, földesuraknak, ban­károknak és arisztokraták­nak és ugródeszkának fel­használni Magyarországot a a többi szocialista állam, el­sősorban a Szovjetunió el­lem így értelmezendő az Egyesült Államok politi­kai szótárában, a „politikai függetlenséget Magyarország­nak” jelszava. És most hadd szóljak né­hány szót arról, milyen kár érhet egyes személyeket — mondotta Péter János. — Értelmetlenül feláldoznak embereket annak érdeké­ben, hogy több bizalmat keltsenek az említett stra­tégiai célok őszinteségében. Egy tagadhatatlanul ame­rikai okmánnyal kezdem. — 1957 áprilisában az U. S. And. News World Riport ezzel a címmel közölt cik­ket: Amerikai idegenlégió. Ebben a cikkben olvasható, egy amerikai katonai köz­pontban Magyarországról, Csehszlovákiából, Albániá­ból, Romániából, Bulgáriá­ból és más országokból való fiatalembereket különleges katonai feladatokra képez­nek ki hazájuk ellen. Ez már önmagában mutatja, mit is ért az Egyesült Államok bé­kés szándékok alatt. De nem is ez a legérdeke­sebb a dologban. Fort Jack- somban és az Egyesült Álla­mok más katonai táboraiban épp úgy, mint néhány nyu­gateurópai országban, előké­születek folynak nemcsak egy esetleges átfogó katonai ak­ció, hanem ugyanakkor át­meneti akció érdekében is. Sok ilyen táborból küld­tek már felforgató célokkal Magyarországra egyéneket és csoportokat. Egyesek nevét mór nyilvánosságra hoztuk, másoké csak ezután fogjuk. Megcáfolhatatlan tények Ezután Péter János rámu­tatott arra a tagadhatatlan nyugati érdekeltségre és részvételre az ellenforrada­lomban, amelyet a szóban­forgó irat teljesen fiaveimen kívül hagy, sőt kétségbe von: Az Egyesült Államok kor­mánya az ellenforradalom megsegítésére hivatalosan felajánlott húszmillió dollárt. Ez november 2-án történt, amikor tetőfokán volt már a terror minden haladó ember ellen. Ekkorra mór többszáza­kat lemészároltak és tízezrek voltak feketelistán. Akik az ajánlatot tették, jól ismerték ezeket a tényeket és nem tiltakoztak a terror uralma ellen. 1 Az ajánlatot az események teljes ismeretében tették. Er­re mutat az a tény, hogy egy nappal az ajánlat előtt a budapesti amerikai követség tagjai felkeresték az ellen- forradalom főhadiszállását, ott tájékozódtak a helyzetről, további tanácsokat adtak és amerikai kormánytámogatást Ígértek. Ennek nyilvános be­jelentése másnap megtörtént. Ezek tények. Péter János a szovjet csapatok fellépé­séről szólva megállapította, hogy arra a magyar kor­mány felelőssége és illeté­kessége alapján került sor. Ami a szovjet csapatok magyarországi tartózkodását illeti, hangsúlyoznom kell, hogy ennek semmi köze a belpolitikai helyzethez. Ezek a csapatok a varsói szerződés értelmében az ellenforrada­lom előtt is ott voltak és ez­után is ott maradnak mind­addig. amíg a szerződés tag­államai ezt jónak látják. Ma­ga az a tény, hogy a NATO- hatalmak az ENSZ közgyű­lési határozataival, mint ahogy ez ma is történik, jog­ellenesen igyekeznek kicsi­karni e csapatok kivonását, újabb bizonyítéka annak, hogy stratégiai szempontból nemcsak Magyarország, ha­nem más szocialista államok biztonsága is megköveteli, csapatok maradjanak Ma­gyarországon. A NATO-ha- talmak által erőszakolt ilyen értelmű határozatok csak iga­zolják e csapatok magyaror­szági tartózkodását — jelen­tette ki Péter János. Továbbiakban rámutatott, hogy az úgynevezett ,, magyar kérdés" lélektani előkészí­téséhez tartozott, hogy ál­híreket, valótlanságokat és fantasztikus hamisításokat találtak ki és terjesztettek az elmúlt hónapokban az­zal a céllal, hogy jóindulatú delegátuso­kat rábírjanak a napirend­re tűzés megszavazására. A magyar nép kérése aa ENSZ-hex Péter János a továbbiak­ban amerikai lapok cikkeit idézte, amelyek kénytelen­kelletlen elismerik a ma­gyarországi helyzet fejlődé­sét, majd adatokat közöl Magyarország gazdasági, po­litikai és kulturális fejlődé­séről. nemzetközi kapcsola­tainak erősödéséről és így fejezte be felszólalását: Elnök Ur! A végső követ­keztetést a szóban forgó irat­ról adott elemzésem alapján; vonom le a következőkben. Delegációm nem veheti tu­domásul a szóban for«ó ira­tot, mivel azt Magyarország ellen irányuló amerikai kül­politika tükröződésének te­kintem, azért „ennek meg­felelően foglalkozunk majd vele”. Üjra szeretném hangsú­lyozni, a magyar nép csak azt kéri az Egyesült Nem­zetek Szervezetétől, mű­ködjék közre annak érde­kében, hogy többé ne hasz­nálják fel hidegháborús cé­lokra. A delegátusokat pedig il­lő tisztelettel arra kérjük, ne yegyenek tudomást erről az iratról és ne szavazzanak meg semmiféle olyan lépést, ami azzal kapcsolatos. Az ilyen lépés ellen, mint a be­nyújtott határozati javaslat ellen leadott minden szava­zat, vagy már maga a tar­tózkodás is, segítheti a ma­gyar népet és a vilá«fesz,''lt- ség enyhülését. (MTI). Níxon cikke szovjetuníóbelí útjáról New York (TASZSZ.) A National Geographic Maga­zin című népszerű amerikai folyóirat decemberi számá­ban közölte Nixon amerikai alelnök cikkét. Az alelnök cikkében szovjetunióbeli út­jának fő benyomásait közli: Nixon egyebek közt a kö­vetkezőket írja: „Nagy ha­tással volt rám Hruscsov mi­niszterelnök eltökéltsége és a Szovjetunió óriási tartalé­kainak fejlesztésébe vetett szilárd hite, a szovjet veze­tők és a szovjet nép elszánt törekvése, hogy felhasznál­ják ezeket a tártál éli okát. Az amerikai alelnök rá­mutat, hogy a Szovjetunió­nak a jobb és a gazdagabb életre irányuló törekvése nagy reményekre jogosít fel, hisz csak a békének, az or­szágok és a népeik kölcsönös együttműködésének légköré­ben virágozhat ilyen élet. Nixon megemlíti, az új épületek meghökkentő szá­mát, különösen a sok lakó­házat, amelyet a repülőtér­től Moszkváig vezető útján látott, A cikkíró foglalkozik a Szovjetuniónak azzal a szán­dékával, hogy a termelés színvonalában felülmúlja az Egyesült Államokat. Ne es­sünk tévedésbe — írja Ni­xon. — Lehet, hogy ma még automatizálásban, termelési kapacitásban lényegesen meg­előzzük a Szovjetuniót, vi­szont » Szovjetunió ember- feletti erőfeszítéseiket tesz, hogy utolérjen, sőt felül­múljon bennünket. Nixon röviden foglalko­zik a szovjet—amerikai vi­szonnyal és hangsúlyozza, hogy minden lehetőséget fel kell használni a két ország kapcsolatainak fejlesztésére. Bár a kölcsönös megértés önmagában még nem bizto­sítja a békét — írja Nixon — a megnemértés háborút robbanthat ki. Türelmes, ko­moly tárgyalásokat kell kez­denünk, de mindenkor szi­lárdan kell ragaszkodnunk alapél veinkhez — hangoz­tatja. Nixon cikke ugyanakkor nem mentes a hidegháború korszakára jellemző olyan kifejezésektől, mint például a „potenciális szovjet veszély”, a „vasfüggönyt és így to­vább. (MTI) Csaknem 17 ezer nyugalnémef felépüli át az NDK-ba B erlim (ADN) A Neues Deutschland hírül adja, hogy ebben az évben összesen 16.900 nyugatnémet lakos települt át az NDK-ba. Ezek között sok olyan személy van, aki őslakónak számított a szövetségi köztársaságban, de sok olyan személy is, aki ille­gálisan hagyta el az NDK-t, hogy azután' nagy csalódások árán visszatérjen a Német Demokratikus Köztársaságba.. Csupán a múlt héten 1.083 személy jelentkezett a határ­állomásokon, köztük 513 szak­munkás, az áttelepülők 40 százaléka 18—25 érv körül fiatalember. Charles Swart lett a Délatrikai Unió iőkormányzója London (MTI). Charles Swart volt igazságügyminisz- teit nevezték ki a Dél-Afri­kai Unió főkormányzójává. A TASZSZ beszámol róla, hogy a kinevezés hírét több angol lap felháborodással fogadta. A Daily Mirror szerint Swart „a fajgyűlölet jelképe a Dél- Afrikai Unióban.’- „Érdemlis­táján” szerepel a Kommunis­ta Párt betiltása, a bennszü­lött lakosság megmozdulásai­nak kíméletlen elfojtása és a szakszervezetek jogainak megnyirbál ás a. ö volt az, aki felhatalmaz­ta a rendőrséget, hogy „elő­ször lőjjön, azután kérdez­zen“’. A Daily Mirror szemle- írója megjegyzi, hogy Swart nevéhez fűződik számos ha­ladó délafrikai személyiség bebörtönzése^ Rövid hírek Róma (AFP). Ma decem­ber 10-én Olaszország egész területén a lapok nem jelen­nek meg 24 órás sztrájk kö­vetkeztében. • Kari Marx-stadt (ADN). Huszonegy nemzet fiatal kép­viselői, akik az NDK-ban ta­nulnak, tiltakoztak a düssel­dorfi terror-per ellen. • Párizs (MTI.) A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága határozatban fe­jezte ki együttérzését a fré- jusi katasztrófa károsultjai­val. Cape Canaveral — (Reuter). A Cape Canaverai-i kísérleti telepről kedden ki­lőttek egy Atlas rakétalöve­déket 5500 mérföld távolság­ban lévő célpontra* m Washingon (AFP)* Az Amerikai Országos Űrhajó­zási Hivatal kedden közölte, hogy az „Explorer 7” ameri­kai mesterséges hold nap­energiával működő rádióadói beszüntették a jelzések köz­lését • Húsz magyarnyelvű re­gényt és verseskötetet jelen­tetett meg az idén az Újvi­déki Fórum könyvkiadó. A könyvek között található Arany Toldija, Ady, összes versei, Krúdy: Három kirá­lyok című műve. (MTI.) December 23-án tartiák a Mezőgazdasági Szabadegyetem második előadását A Szolnok megyei szakem­berek, tsz-vezetők körében igen népszerűek és látogatot­tak a Mezőgazdasági Szabad- egyetem előadásai. Legutóbb a harmadik évfolyam első előadásán a baromfitenyész­tésről volt szó. A következőt december 23-án tartják Szol­nokon, a Megyei Tanács épü­letének nagytermében. Ezút­tal neves szakember, az ön­tözéses gazdálkodásról, a me­gye ilyen irányú adottságai­ról és lehetőségeiről tart majd előadást ■■■ Telepítési terv vita A Földművelésügyi Minisz­térium Mezőgazdasági Ter­vező Vállalata december li­án Budapestien az érdekelt Szolnok megyei vezetők rész­vételével telepítési terv-vitát rendez. A résztvevők a Tö­rökszentmiklósi Mezőgazda­sági Technikum tangazdasá­ga központi majorjának bel­vízrendezéséről, Mesterszál­lás tsz-község és Kunhegyes négy termelőszövetkezete te­lepülési tervéről tanácskoz­nak a tervező vállalat szak­embereivel ■ | ' j Társadalmunk tisztelve be- ~í csilit és szeretett tagjai ők. -I Évtizedek után a munkapa- g! dók mellől, a műhelyekből I térnek megérdemelt pihenő- ! re, húzódnak meg öreg nap- ~ jaikra szűkebb családjuk kö- I rében. Hogy élnek ők, hogy jll telnek napjaik? Milyen az l örömük, vannak-e problé- \ máik? Ezek a kérdések fog- -! lalkoztatták az újságírót, í amikor bekopogott a Cser- \ falvi portára. "I Cserfalvi bácsi 64 éves. Át- -I élte az első világháborút, a .. I történelem egyik első prole- _! tárdiktatúráját: a Tanács- ; köztársaságot, a 20-as, 30-as ■; évek nyomort, Ínséget hozó ; gazdasági válságait, átélte a I második világháborút. 1920- ■; ban már a Járműjavítóban . ; dolgozott Szolnokon, ahon- i; nan 1957 márciusában ment ;; nyugdíjba. ■' De most nem azt kérdez- ■ zük meg Cserfalvi Gyulától, ? mit élt át ő 37 év alatt, mi- -jlyen élmények kötik az em- 13 lékezés eltéphetetíen szálai- _ a val az elmúlt munkás évtize- 5 dekhez. Más most a kérdés, jj Mostanában nehezen ta- " 3 lálja helyét Gyula bácsi. - Még Klárika, a három és 5, féléves unoka is nehezen csal arcára mosolyt. Beteg életpárja kórházban fekszik, s Klárikánál is baj van azok­kal a fránya mandulákkal. — Azután meg itt van ez a Báli Jani. Nevelésem volt ő is, mérlegszerelő. Szomorúan folytatja: — Végzett vele ez az átko­zott betegség. Ilyen fiata­lon... Harminckilenc éves volt. A hatalmas ököl összeszo­rul egy pillanatra, mintha az alattomos betegségeket akar­ná lesújtani. Az öreg vasas szálfatermetére, alig ősz ha­jára nézek — Hát Gyula bácsi hogy áll az egészséggel? Az ökölszorítás felenged. — Én? Hát csak így tart­son még vagy húsz évig! Szemüvege alól huncut pillantást vet lányára. — Pedig néha többet dol­gozom itthon, mint a Jár­műben. Mert munka, az az­tán van a ház körül: mala­cot hizlalni, libát tömni, fát vágni, begyújtani, vizet hoz­ni, feltörölni a konyhát — mondjam még? — Meg mesélni — veti közbe Gyula bácsi fiatalasz- szony lánya. Az öreg ránéz a kis Klá­rikára. — Azt is. Máma meg libát is vágtunk, azt trancsxroztam odafönn a padláson. Koránál 10—15 évvel fia­talabb arca megkeményedik. — Hanem tudja, mit ír­jon meg? Azt, hogy nincs egy közös otthonuk a szol­noki nyugdíjasoknak! — A mozdonyvezetőké a József Attila úton — enyhén szólva nem felel meg a célnak. A magunkfajta emberek már csak egymás közt érzik jól magukat. Meg otthon. Dehát otthon sem lehet mindig ülni. Menjünk a fiatalok közé? Ök meg nem is hív­nak. Mióta nyugdíjba men­tem, egyszer sem hívtak ösz- sze a Járműbe minket, régi nyugdíjasokat. Pedig élvár- nánk a hívó szót. Miután egyetértettünk eb­ben, más dolgokról jött fel a szó. Elmondotta, hogy sa­ját házában él itt, az Ostor utcában, feleségével. Rajtuk kívül még leánya, veje és unokája is itt lakik. Megvan a havi ezer forint nyugdíja, ami ilyen-olyan pótlással meglehetősen könnyűvé teszi az öreg napokat. Ám Gyula bácsit érthetően nem elégíti ki állandóan a családfői tiszt, a napi munka a ház körül, egy-egy újság, vagy könyv elolvasása, Isé­NYUGDÍJASOK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents