Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-06 / 287. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959, december 6. Megválasztották a párt Központi Bizottságát és a Revíziós Bizottságot — Kádár elvtárs zárszava — Az MSZMP VII. kongresszusának hatodik napja — A pártkongresszus szombaton délelőtt zárt-ülést tartott, s a napirend szerint megválasztották a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságát és Revíziós Bizottságát. A Központi Bizottság ezután ülést tartott és megválasztotta tisztikarát. A kongresszuson ezután Kádár János elvtárs mondott zárszót: Tisztelt Kongresszusi — Kedves Elvtársak! Kedves Elvtársnők! A kongresszus folytatólagos ülését megnyitom. Jelentést teszek a kongresszusnak arról, hogy a Központi Bizottságot és a Revíziós Bizottságot pártunk Szervezeti Szabályzatának előírása szerint megválasztottuk. A Központi Bizottság és a Revíziós Bizottság megválasztásánál szükségesnek tartom megemlíteni: jelölőbizottságmik abban a helyzetben volt, hogy — elvi engedmény nélkül — a Központi Bizottság minden egyes eddigi tagját újból jelölhette. A Revíziós Bizottságnál hasonló helyzet volt: egy tag kivételével, aki közben diplomáciai küldetésben külföldre került és ott dolgozik, valamennyi eddigi tagot megválasztották. örvendetesnek tartjuk, hogy a 667 szavazati joggal rendelkező elvtársunk közül 645, tehát óriási többség, minden változtatás nélkül egyhangúlag jóváhagyta a jelölőbizottság javaslatát, továbbá hogy a Központi Bizottság tagjai közül, aki a legkevesebb szavazatot kapott, az is mindössze öt ellenszavazatot kapott Megíté- lésam szerint ebben a választásban is nagyszerűen kifejezésre jutott pártunk elvi, politikai egysége. (Nagy taps.) Engedjék meg, hogy felolvassam a Központi Bizottság és a Revíziós Bizottság megválasztott tagjainak nevét: A Központi Bizottság rendes tagjai közé beválasztotta a kongresszus a következő 71 eívtánsat: Acaél György, Antos István, Apró Antal, Bakó Agnes, lienke Valéria, Benkei András, Biszku Béla, Blaha Béla, Borka Attila, Brutyó János, Czinege Lajos, Cservenka Ferencné, Cseterki Lajos, Dabronaki Gyula, Darabos Iván, Dobi István, Dögéi Imre, Fehér Lajos, Fock Jenő, Fodró- czi Lajos, Földes László, Friss István, Gáspár Sándor, Harmajti Sándor, Háy László, Hevesi Gyula, Ilku Pál, Kádár János, Kállai Gyula, Kilián József, Kiss Árpád, Kis* Dezső, Kiss Károly, Komócsin Zoltán, Kossá István, Kre- szant Lajos, Lombos Ferenc, Losonczi Pál, Major Tamás, Marosán György, Molnár Ernő, dr. Münnich Ferenc, K. Niagy Sándor, Nemes Dezső, Németh Károly, dr. Nezvál Ferenc, Nógrádi Sándor, Novobátzky Károly, Nyers Rezső, Oczel János, Orbán László, Papp János, Pothornyik József, Pieszol József, Révész Géza, Rónai Sándor, Sági György, Sándor József, Sándor Kálmán, Scherczer Lajos- né, Sík Endre. Somogyi Miklós, Szakasits Árpád, Szerény! Sándor. Szilágyi Dezső, Szirmai István, Szurdi István, Tömpe István, Török István, Úszta Gyula, Veres József. A Központi Bizottság póttagjaivá a következő huszonhárom elvtársat választotta a kongresszus: Borbély Sándor, Csergő János, Erdei Lászlóné, Galambos József, Gyurkó Lajos, Halas Lajos, Horváth András, Horváth Ede. Kakuk Józsefné, Kaszapovics András, Kiss János, KJujber László, Marties Pál, Martin Ferenc, Nagy Józsefné (Goldberger gyár igazgatója), Papp Sándor, Ra- pai Gyula, Söjtör János, Schumeth János, dr. Szénás! Géza, Tatár Kiss Lajos, Valkó Márton, Varró György. A Központi Revíziós Bizottság tagjává a következő 15 elvtársat választotta a kongresszus: Fodor Gyula, Böjti János, Czett József, Csikesz Józsefné, Győré József, Horváth János, Kara kas László, Kádas István, Kruzsiák Béla, Maros Józsefné, Nőhrer Árpád, Po- lonyi Szűcs Lajos, Ragó Antal, Róka Mihály, Terényi László. Tisztelt Kongresszus! — A Központi Bizottság és a Központi Revíziós Bizottság tagjai nevében hálásan megköszönöm önöknek a bizalmat és nevükben kijelentem, hogy a bizalomnak igyekszünk megfelelni. (A kongresszus küldöttei helyükről felállva, hosszan, ütemesen tapsolnak.) Tisztelt Kongresszus! Szeretném tájékoztatná önöket arról, hogy Központi Bizottságunk és Revíziós Bizottságunk megtartotta első ülését és megválasztotta tisztikarát. A Politikai Bizottság tagjául választották az eddigi tagokat, továbbá Nemes Dezső elvtársat, aki eddig póttagja volt a Politikai Bizottságnak. A Politikai Bizottság póttagjaként megválasztotta a Központi Bizottság Komócsin Zoltán elvtársat, aki eddig is póttag volt — továbbá Gáspár Sándor és Szirmai István elvtársakat. A Központi Bizottság titkáraként választották meg a következő hat elvtársat: Fock Jenő, Fehér Lajos, Kádár János, Kiss Károly, Marosán György és Szirmai István elv- társakat. (Lelkes taps.) A központi Bizottság első titkáraként engem választottak meg. (Lelkes taps.) Tájékoztatom a kongresszust arról, hogy a Központi Bizottság Kállai Gyula elvtársat — aki eddig a Központi Bizottság titkáraként dolgozott — a miniszterelnök első helyettesének rangjában, kormányzati munkára javasolta. Célunk az, hogy a kormányban is tovább erősítsük a vezetést. — (Nagy taips.) A Központi Revíziós Bizottság elnökéül Fodor Gyula elvtársat, az eddigi elnököt választottuk meg. (Taps.) A Központi Bizottság első ülésén megválasztotta továbbá — hatáskörében eljárva — áz új Központi Ellenőrző Bizottság tagjait. A Központi Ellenőrző Bizottság elnökének megválasztotta Nógrádi Sándor elvtáreat, tagjaivá Alpár, Asztalos, Birkás, Maróti, Mózes, Mulató, Nezvál, Papp, Péteri és Sebes Sándor elv- társakat. Továbbá a Központi Bizottság hatáskörében eljárva, megválasztotta pártunk hivatalos lapjának, a Népszabadság szerkesztő bizottságának vezetőjét — az eddigi vezető, Nemes Dezső elvtárs személyében. (Nagy taps.) örvendetes, hogy Központi Bizottságunk tisztikarának, a Revíziós Bizottság elnökének megválasztása is egyhangúlag történt. A Központi Bizottság és a Revíziós Bizottság tagjainak a magam részéről jó munkát kívánok Elvtársaim! Kongresszusunk ennek a napirendi pontnak letárgyalásával munkáját elvégezte, engedjék meg, hogy megállapítsuk: kongresszusunk eredményesen és jól végezte el munkáját. — Teljes egységben megerősítette pártunkban a követendő irányvonalat, megerősítette a pártmunka stílusának és módszereinek azokat a vonásait, amelyek az eddigi tapasztalat szerint hasznosak és eredményesek voltak. A kongresszus megerősítette és jóváhagyta pártunk politikájának? fő kérdéseit, mindazt, amit összefoglalóan úgy neveztünk, hegy a legközelebbi években a szocialista társadalom alapozási munkáját befejezzük s ezzel egyidőben, erre támaszkodva, meggyorsítjuk a szocialista társadalom építését, s közelebb hozzuk azt a napot, amikor hazánkban a szocialista társadalom teljes és végleges győzelmet arat. — Kongresszusunk teljes egyöntetűséggel megállapította: e célok valóraváltásá- hoz szükséges, hegy pártunk egységét tovább erősítsük: pártunk tagsága az eddigieknél is jobban tömörüljön a Központi Bizottság körül: a párt támaszkodjék még bátrabban és az eddiginél is na* gyobb bizalommal a munkás- osztály tömegeire, a magyar népre: népünk még jobban felzárkózzék a párt mögé: szilárdítsuk tovább népünk egységét a szocialista tábor országainak népeivel, a nemzetközi munkásosztállyal és a világ valamennyi országában tevékenykedő haladó erőkkel; Elvtársaim! Kongresszusunk befejezte munkáját. Kongresszusunk tanácskozásainak befejezését követően megkezdődik a munka a kongresszus által meghatározott célok mielőbbi valóraváltása érdekében. Engedjék meg, hogy ehhez a munkához erőt és egészséget kívánjak mindenkinek, akinek szándékában áll és eltökéltsége van e munkában résztvenni és engedjék még, hogy sikert kívánjak népünk javára és boldogulást kívánják népünknek. (Taps.) , Elvtársaim! Őszinte, szívből jövő és hálás köszönetét mondunk testvérpártjaink küldötteinek, akik élükön, a Szovjetunió Kommunista Pártjának, Hruscsov elvtárs vezette küldöttségével (hosz- szan tartó taps, / mindenki feláll) kifejezésre juttatták szolidaritásukat pártunk és népünk harcával. Személyes jelenlétükkel és felszólalásaikkal, dolgozóink körében tett látogatásukkal segítettek, hogy még jobban elmélyítsük dolgozó tömegeink tudatában a proletárintema- cionalizmust, felszólalásaikban és beszédeikben gondolatokat adtak nekünk, amelyek segítik munkánkat. Hálásan megköszönjük nekik tájékoztatásukat, amelyet saját harcukról és munkájukról adtak. Szívből sok sikert kívánunk testvérpártjainknak, az általuk képviselt munkásosztályoknak, népüknek és kívánjuk, hogy a mi céljainkkal azonos céljaikat mielőbb és minél .teljesebben, nagy sikerrel valósítsák meg. (Nagy taps.) Megkérem kongresszusunk nevében a testvérpártok küldötteit, hogy tolmácsolják odahaza pártjukban hálás köszönetünket azért, hogy küldöttséggel képviseltették magukat kongresszusunkon, s megkérjük őket, vigyék el szívből jövő forró testvéri üdvözletünket népeiknek. — (Nagy taps). Engedjék meg elvtársak, hogy at elnökség nevében hálás köszönetét mondjak a kongresszus megválasztott szerveiben dolgozó valameny- nyi elvtársunknak, köszönetét mondjak a kongresszuson résztvett meghívott vendégeinknek a figyelemért és engedjék meg, hogy hálás köszönetét mondjak azoknak az öntudatos munkásoknak és dolgozóknak, akik kongresszusunk rövid tartama alatt is tettekkel juttatták kifejezésre, hogy szolidárisak céljainkkal. (Nagy taps.) Engedjék meg, hogy az elnökség nevében köszönetét mondjak mindazoknak, akik biztosították az összes feltételeket a kongresszus eredményes munkájához; (Tap-,). Köszönetét mondok a fordítóknak, akik nagy és nehéz munkát végeztek. Köszönetét mondok a hírközlő szerveknek, a sajtó, a rádió, a televízió, a filmhíradó és az Ssz- szes hírközlő szervek valamennyi dolgozójának. Hálásan megköszönjük odaadó és fáradságos munkájukat amellyel segítették, hogy eszméink, gondolataink, törelr véseink és céljaink még a kongresszus tartama alatt a tömegek előtt ismertekké váljanak. (Nagy taps); Engedjék meg, hogy a kongresszus elnöksége nevében köszönetét mondjak mindazoknak, akik biztosították a technikai feltételét a kongresszus munkájának. (Taps). Köszönetét mondok mindazoknak az elvtársaknak, dolgozóknak, akik biztosították kongresszusi küldötteink számára az ellátás, a szállás, a szállítás megfelelő feltételeinek megteremtését. (Nagy taps). Elvtársaim! Nagy szavakkal nem szeretünk dobálózni, de azok a kérdések, amelyekről mi itt ez alatt a hat nap alatt tanácskoztunk, döntően kihatnak népünk jövendőjé. re. Ezért ezeket a célokat nyugodtan nevezhetjük ezen ünnepélyes órában szent céloknak. Azt mondom, elvtársak, előre szent céljaink eléréséért, a marxizmus—leni- nizmus, a kommunizmus győzhetetlen zászlaja alatt. (Hosszantartó nagy taps); Éljen a dolgozó magyar nép! (Nagy taps). Éljen pártunk, amely népünket szolgálja, — virágozzék drága hazánk, a Magyar Népköztársaság! (Nagy taps). Éljen a legyőzhetetlen proletárnemzetköziség! (Nagy taps); , Éljen és erősödjék a szocialista tábor! (Nagy taps); Éljen a nemzetközi munkásosztály! (Nagy taps); Éljenek mindazon haladó emberek, akik a Föld valamennyi országában küzdenek az emberiség boldogulásáért! (Nagy taps). Éljen a szocializmus és béke! (Nagy taps). Elvtársaim! Mielőtt elválunk egymástól énekeljük el együtt az Intemacionálét. (A kongresszus részvevői eléneklik az Intemacionálét. Utána percekig tartó nagy taps, közben N. Sz. Hruscsov megöleli, megcsókolja Kádár Jánost, melegen kezet ráz dr. Münnich Ferenccel és Kiss Károllyal. — Az ülés szombaton 12.36 órakor ért végetj (MTI); (Folytatás a 3. oldalról) átjárja nemcsak a pártot, de egész társadalmi és állami életünket is. Egyek vagyunk abban, hogy a kollektív vezetésre úgy vigyázunk, mint a párt féltett kincsére, mint olyan forrásra, amelyből állandóan friss erő buzog. Ügy érzem, rá kell itt mutatnom arra, hogy ennek a nagy erőforrásnak, a kollektív vezetésnek legbuzgóbb szószólója, legharcosabb kialakítója és védelmezője a Központi Bizottság, élén Kádár János elvtárssal. A Központi Bizottság továbbra is azon lesz, hogy fejlessze és mélyítse a kollektív vezetést, amely elért eredményeinknek és további sikereinknek alapvető módszere; — A munkásosztály pártja csak a tömegek aktív támogatásával tudja építeni a szocializmust A tömegek támogatását csak akkor tarthatjuk meg, ha a dolgozók helyeslik pártunk politikáját, araiak végrehajtásában felismerik a maguk érdekeit, ha beleszólhatnak az állam ügyeibe, egyszóval érzik a demokrácia légkörét. Ennek pedig mindenekelőtt magából a pártból kell kisugároznia A demokrácia szelleme akkor érvényesül életünk minden vonalán, ha a demokrácia légköre és módszere hatja át a pártot, ha állandóan figyelünk a tömegek véleményére, kívánságára javaslatára, kritikájára és levonjuk belőlük a szükséges tanulságokat valamint megmagyarázzuk az idő előtti követelések teljesíthetet- lenségét is. Az ilyen módszerek biztosítják, hogy a párt ne szakadjon el a munkásosztálytól, a dolgozó tömegektől. A tömegek vezetésének fő formája tehát a a politikai felvilágosítás, a meggyőzés legyen. Ezután a tömegszervezetekről beszélt Marosán György, majd beszéde végén a Központi Bizottságnak a Szervezeti Szabályzatra vonatkozó néhány módosító javaslatát terjesztette elő. A délutáni tanácskozáson dr. Mohse Sneh, Izrael Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja, továbbá a Szudáni Kommunista Párt küldötte, Törökország Kommunista Pártjának küldöttet majd Jesus Lara, a Bolíviai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja üdvözölte a magyar kommunisták tanácskozását. Ezután az elnöklő Brutyó János bejelentette, hogy megkezdődik a harmadik napirendi pont vitája. A vitában felszólalt Kiss János, a XIII. kerületi párt- bizottság első titkára, Árvái István, a jászberényi járási pártbizottság titkára, Maros Józsefné, az V. kerületi pártbizottság titkára, Jakab Sándor, a Nógrád megyei párt- bizottság titkára, Tóth Gyula, Vas megyei küldött. Ezt követően Fodor Gyula. a Központi Revíziós Bizottság revízióját terjesztette elő, Harmati Sándor pedig a Fellebbviteli Bizottság jelentését ismertette. A délutáni ülés testvérpártok üdvözletével ért véget. Felszólalt Philibert Duféal, a Martiniques Kommudsta Párt titkárságának tagja, Steinpor Gud- mindsson, Izland Egységes Szocialista Pártja Politikai Bizottságának tagja és Tuad Nassar, Jordánia Kommunista Pártjának főtitkára. Ezzel a kongresszus pénteki ülése véget ért. » Refigel pirosköpenyes, vö- tröskucsmás, hófehérszakálla Xemberrel futottam össze a Xszolnoki utcán. A Télapót — Xmert ő volt — csodálkozó *szemű gyermeksereg követte Xáhítattal. Felnőtt létemre fél- tórákig el-elnézegetem estén- tként a szolnoki üzletek ötle- jtes, fényes kirakatait, s hall- rgatom, mennyi szívmelegítő •csacsiságot össze tudnak féleségűi apukának, anyukának *a gyerekszájak egy-egy cukor- \mikulás láttán. S valahogy *elfacsarodik a szívem minidig. Z Ez a boldog, izgalomteljes télvárás a jásziványi tanyák hófúvásaira emlékeztet engem, ahol gyerekkoromat töltöttem. Arról tudtuk a tél közelségét, apám a sütnivaló tököket begörgette az ágy alá, »nehogy megfaggyanak. Az ab- tlaknyílásokat ronggyal gyö- Imöszölte be anyám, s egész t télen át ki nem nyitotta, nemhogy csöppnyi meleg is kárába menjen, amit a kemence »adott a csutkaszár-ízíktől. — ;Aztán egy napon leesett a \hó, betemette a tanyákból ki- ) vezető csapásokat, az iskolában felszökött a hiányzási grafikon. A nagyobb gazdák csilingelős szánkóba fogtak, ia messzi kilométerekről járó jjjszegényebb gyerekek pedig totthon maradtak melegruhá- \zat híján, s az áthághatatlan hóbuckák miatt. Sokszor szünetelt is a tanítás télidőben, A felnőttek? Karácsonykor, szilveszterkor himbálózó viharlámpákkal elmentek a templomba, a legények olyan részegre itták magukat, hogy két-három napig ki sem józanod tak. Hosszú időre ez volt a legnagyobb téli nevezetesség, a legélénkebb beszédtéma: kit vertek félholtra karácsonykor vagy kinek a fejére taposott a tehén, ahogy részegen bebukott az istállóba. Ezen el-elnevetgéltek az emberek, míg kiújult a határ, s ismét valamivel több reménnyel be nem köszöntött a tavasz, a szűzies, fehéren havazó, s mégis véresen kegyetlen tél után. Jászivány, kicsiny szülőfalum! Sok teled eltelt már nélkülem, vidámabb, ünnepibb hóesésekkel. Milyen lesz az idei? ‘— Messze van már a tavalyi hó, — fogadnak a főúton székelő Béke Tsz irodájában. ARRA ÉRTIK: tavaly még egyénileg gazdálkodott a falu, s mostanra kivétel nélkül mindannyian szövetkezetekbe tömörültek. A sok-sok tanya összevont nevet kapott: Béke, Szabadság A falu egy dülőúttal bét részre osztódik: az északi „félteke* a Szabadság, a „délvidék!’- a Béke területe. A Békének több mint kétezer holdja van, egyelőre ideiglenes iroda: két asztal, egy szekrény, néhány szék. Ügy, hogy Deli Lajcsi brigád- vezető ülőhely híján a sarokba húzódik valarfk láda-félére ebédelni. Kenyeret, szalonnát harap, most jöttek a határból az elnökkel együtt. Az elnök: Menyhárt Zsig- mond. Még fiatalember, de megfontoltságával, józanságával, szaktudásával igen nagy tekintélyt vívott ki magának a felszabadulás után a gazdák között. Kisparaszt volt a csukást vadszíken. Azt tartották, aki még a Csukásban is megél, a jég hátán is gazda lesz belőle. ^Menyhárt Zsigából — ahogy a faluban mindenki nevezi — nagy gazda lett, szövetkezeti elnök, méghozzá közmegelégedésre igen jó elnök. Tőle kérdezem, mi lesz a télen? Járnak-e például ezüst- kalászos tanfolyamra? Igen meghökkent azzal, amit mond. — Oda egyen se, mert az nincs is. Hogy szólni se igen tudok a kellemetlen csalódástól, tovább folytatja: — Nem győzünk mindent egyszerre. így is mindenki tanul. m— ??9 — Hát csak általános iskolába negyvenhármán járnak. Azám. Hiszen — különösen az idősebb emberek — I Jásziványi f f („KÖZELÍTŐ TEL”
