Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-06 / 287. szám

1959. December 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s A tiszajenőiek furcsa szemlélete BESZÉLGETTÜNK a lisiza- jenőd tanáesházán, az elnök­kel, a mezőgazdasági előadó­val, s- még jónéhány helybeli emberrel. Arró*, hogy az évi terméseredmények igen ked­vezőek voltak, de a jövő évi, jelenleginél is jobb termést nem elég csak tavasszal elő­készítem, már most kell. Mindenekelőtt az őszi mély­szántással. A községben 1000 holdnál több az a terület,, amely őszi mélyszántás nél­kül legalább 2 mázsa kukori­cát tagad meg tulajdonosától, tekintet nélkül arra, hogy ki az. Az ezerből még legalább 500 hold várta az elmúlt hét végén a traktort, amiből bizony nem sok van a község­ben. Vagy inkább úgy, lehetne mondani, hogy ami ott van két könmös és két Belorusz azok közül is az egyik sokat szaladgált. Reggelenként ve. tett Vezsenyen, délután késő­ig szántott Jenőn. Ez járt 24 kilométeres üresjárattal, két órányi ekeszereléssel, házalás­sal, stb. A tanácselnök, Kiss elvtársi minderre így válaszol: adjon a gépállomás több gé­pet a XX. században már nem szántunk fogattal. • Nem vonja senki kétségbe, hogy a XX. században, a mi megyénkben főleg, ahol a szövetkezeti forma győzött az egyéni parcellák fölött, a jövő, a fő erő a gépé. Az állásfogla­lással néhány vonatkozásiban mégis vitába kell szállmmik, Még meg azért: Tiszajeno né­pe egy évvel ezelőtt még túl­nyomó részt egyénileg gazdál­kodott. Akkor még a gépál­lomás géped az egyéni terű­iéi öltnek mindössze 25 száza­lékát mélyszántották. Mégsem maradt, ennyi parlag, ami a gazdák elismerésén túl, iga­zolja, hogy felszántották ló­val. Nem nehéz pedig a számí­tás, hogy egy évvel ezelőtt is a XX. században éltünk már. És a kérdés másik oldalát is fel lehet tenni: XX. század­ban nem végezni mélyszán­tást? S ez utóbbi élesebben, megdöbbentőbben hat az el­sőnél. Akkor, amikor annyi helyen törekednek a többtermelésre, amikor üzemeinkben és mondhatni, tapasztaltabb ter­melőszövetkezetekben a le­hető legapróbb lehetőségeket :s megragadják, hogy vala­melyest is emeljék a teljesít­ményeket, a , terméseredmé­nyeket. Az emelkedését nem egyetlen módszer alkalmazá­sától várják, hanem a lehető legjobb és legtöbb tényezők együttes hatásaként. Sok ki­csi sokra megy — tartiáik, s élnek is a lehetőségekkel. A KÖZSÉG mezőgazdasági előadója van úgy, hogy 10 na­pig sem jut el a traktorosok­hoz, a tanácselnököt, a tsz elnököket nagy ritkán látják a traktorosok. A község veze­tői nagyrészt úgy vannak ve­le, úgy sem szólhatnak bele a gépek irányításába. Ez jól­lehet valóban így van, még sincs így. Azért, mert a gép­állomáson is érző, gondolkodó emberek vannak, akikkel le­het beszélgetni, vitatkozni dolgokról. Akik mindenkinek a legtöbb segítséget igyeksze­nek nyújtani, főleg ha tudják, hol van arra szükség. De Tiszajenőn a baj nem itt kezdődik, hanem az embe­rek szemléleténél. Megkérdez­tünk jó néhány embert, köz­ségi és tsz vezetőket, tsz ta­gokat és traktorosokat A ve­zetők és tsz tagok hangulatát saját szavaikkal is ki lehet fejezni: Majd idővel minden megoldódik magától — mond­ják az Új Tavasz Tsz tagjai, s úgy beszélnek, mintha a jövő évi termésért elsősorban nem ők, hanem a gépállomó- sdak volnának felelősek, mintha azzal, hogy tsz-be léptek, egészen más valaki vállán volna a felelősség és nem az övékén. Lehet és bi­zonyára van is ebben egy kis menekülés az egyéni gazdál­kodás idején érzett sok g ind, sok munka elől. Egy kis fel­lélegzés, szippantás a kömy- nyebbnek Ígérkező életmód levegőjébe. Kell isi, hogy ezt érezzék, de mi lesz ha meg­bódulnak tőle? Az Új Tavasz tagjai közül jónéhánnyal hosszan beszél-, gettünk és sorra kiderült, hogy a 650 kát. holdból alig száz kát. holdat mélyszántot­tak még, csak azt, amit a gé­pek érkeztek. „A lovaknak hamarabb jó módjuk lett a tsz-ben, mint a gazdáknak’’ — mondják tréfálkozva, — mert az 59 lóval egyetlen ba­rázdát sem húztak az őszön, valy viszont szántottak. Ta­valy igen, mert jól tudják, hogy a jenői föld nagyon megbosszulja nyáron, ha a gazda ősszel elmulasztja a szántást. A Tiszagyöngye Tsz- nek is van egy 200 holdas érparti táblája, amelyről Hartmann Márton elvtárs. a tsz párttitkára is azt tartja- Ha nem mélyszántjuk, sem­mit sem teremt. Még sem sür­geti seniki, hogy felszántsák, a még parlagon várakozó 100 holdat belőle. A tiszajenőiek most kezdik a szövetkezeti utat, tapaszta­latlanságukat nem lehet sze­mükre vetni. De jó emlékez­tetni őket arra, hogy Várako­zásból a közömbösségből nem -terem gabone Osztani, részesedni csak abból lehet, amit megtermel­nek. Hol teremjen búza, ta­karmány, ha nem a jenői földön? Az Űj Tavasz Tsz tagjai most villanymotort, darálót sürgetnek. „Tapossák a ME- ZÖSZÖV sarkát”, hogy mi­előbb megkapják. De nemcsak ezt, — a darálótól a vasvödörön át a kötőfékig mindent az államtól kértek. Ez bizonyos mértékig kifejezi a bizalmat. Azt, hogy akik kérnek^ tudják: Az állam elég erős ahhoz, hogy minden segítséget megadjon a szövet­kezetnek, s azt is tudják: ha megígéri, nem marad adós. De a tisztesség azt tartja, az ilyent viszonozni kell. Ügy, hogy ha az állam segít, annak hasznát lássa. Lássa, hogy a segítség nem esik pusztába, hanem a helyi kezdeménye­zésekkel együtt realizálódik, új erőkké válik. A gazdagabb jövőnek a szövetkezés még csak a feltételét, a lehetősé­gét biztosítja. A bőséget, csak a szövetkezetben végzett gon­dos munka adhatja ugyan így a villanyt, a kutakat, járdát Tiszajenőre. A jövő és a ma egysége szoros, érte a felelős­ségünk nagy. Kádár J ános elvtárs kongresszusi beszédé­ben azt mondta: „Társadal­munkban nem a tula jdon, ha. nem a dolgozó ember uralko­dik, aki a munkát nem kerüli és embertársaival összefog az élet urává, boldog, jómódú emberré válik a termelőszö­vetkezetben”. MINDEBBŐL a tiszajenői- ak megjegyezhetik: az élet urává válni azt jelenti: tudni, akarni, saját kezükkel, az ön­magukért, egymásért érzett felelősségérzettel ott lenni mindenhol, ahol tenAi lehet valamit ezért a jövőért. Borsi Eszter Korai szerződéskötés nagyobb jövedelem A kenyérgabona értékesítési szerződés rendszerét termelő- szövetkezeteink többsége már ismeri, előnyéről meggyőződött. Ezt bizonyítja, hogy az elmúlt évben mintegy hétszáz vagon kenyérgabonára kötöttek értéke­sítési szerződést, idén pedig jövő évi ’ átadásra már több mint 600 vagonnal szerződtek. A turkevei Vörös Csillag 7 ezer, a mezőhéki Táncsics 5 ezer, a karcagi Lenin 5 ezer, Május 1. 4 ezer, Dimitrov 4 ezer 800, a kunhegy esi Vörös Október Tsz p^dig 3 ezer 500 mázsa kenyér- gabonára kötött értékesítési szer ződést. Ezek a termelőszövetke­zetek csak a szerződéses felár­ból mintegy 300 ezer forint több­letjövedelemre tettek szert. A felsoroltak mind régi ter­melőszövetkezetek. A többletjö­vedelem viszont főleg az új ter­melőszövetkezeteknek lenne fon­tos. Éppen ezért felhívjuk fi­gyelmüket, hogy a szerződés megkötésével ne késlekedjenek, mert a mázsánkénti 10 forintos felárat csak a december 15-ig leszerződött tételek után lehet kifizetni. Az így leszerződött ga­bonáért végsősoron 30—40 forint­tal kapnak többet a termelőszö­vetkezetek, mint az állami sza­badfelvásárlási ár, ráadásul a le­szerződött mennyiség értékének 60-80 százalékáig üzemviteli ki­adásokra rövidlejáratú hitelt is kaphatnak. Ezenkívül csökken a jövedelemadó és nem lebecsü­lendő kedvezményt Jelent az áru értékesítési követelmények teljesítése esetén adott hitelelen­gedés sem. Érthetően sokan úgy gondol­kodnak. hogy kockázatos dolog a termés közelebbi ismerete nél­kül a feleslegre szerződést köt­ni. Az ilyen aggodalmak azon­ban feleslegesek. A termelőszö­vetkezeteknek nincs veszteniva­lójuk, mert ha termésüket elemi csapás érné, úgy a kár arányá­ban csökkenthető a leszerződött mennyiség átadása. Ettől függet­lenül is, az állam az átadásnál 10 százalékos eltérési lehetőséget biztosít. A felsorolt kedvezmények el­éréséhez csupán az kell, hogy a várható kenyérgabona feleslegre december 15-ig mindenütt kös­sék meg az értékesítési szerző­dést. CSOMA JANOS E. M. Felvásárlási Kirendeltség vezetője v Mindenki tanul“ Szerkesztői üzenet Kérjük Matyasovszkl Károlyné tiszafüredi levélírónkat, közölje pontos elmét, hogy panaszával foglalkozhassunk. Anhét a lermelősxövetkexetek kettős könyvviteléről Szolnokon a megyei tanács vb nagy'prméken a Közgazda- sági és Jogi Könyvkiadó számviteli ankétot rendezett Mintegy 80 Szolnok megyei tsz könyvelő, járási könyvelő és MNB tsz’-előadó részvéte­lével folyt a vita. Dr. Angyal Béla, a könyv egyik szerzője ismertette a tsz kettős könyvvitel jelentő­ségét, felvázolta azt a válto­zást, amelyet a szövetkezeti számvitel fejlődésében a ket­tős könyvvitel bevezetése je­lent. ilig két-három elemit végez­lek itt. Azt is csak késő ősz­től kora tavaszig, amikor már i határból beszorultak. De té­ten meg a ruhátlanság, a tá­volság akadályozta a betű­vetés elsajátítását. Vajon kik ültek be öreg korukra a rég ilfelejtett iskolapadokba, íhogy szövetkezetivé lett a község? Mert annak köszön­tetik. Eddig még egyéni gaz­iák voltak, egész télen ten­nivalójuk akadt a jószág kö­rül. Az elnök sorolja: — Nagy G. Imre, a zetoros. Bálintok, ismerem jól. — Deli Lajcsi. Régi cimborám. — Tajti Pista. Együtt jártunk valamikor, ióeszű gyerek volt — vágott íz elméje, mint a borotva. A anító szerette volna, ha to­vább tanul, s egy napon nem iöít tovább, ment kenyeret keresni. Demeter Miklós, a köny­velő szól közbe. — No meg, Menyhárt Zsiga .s hetedikes. AZ ELNÖK kelletlenül rá- vólint. Ezt nem akarta mon- lani. Nem akart azzal dicse­kedni, hogy bár a falu egyik üső embere, még neki sincs neg az általános iskola el­végzését igazoló bizonyítvá­nya. Pedig nem az ö szégye­ne, nem azé a negyvenhárom tsz tagé, akik most hetenként iárom estén számtannal, iro­dalommal, biológiával pró­bálkoznak. Bekopog a tanító Jaku- sovszki Pálné — a tsz ková­csának felesége hogy meg­jött a művelődési otthon és a párt tüzelője, hová tegyék. A tsz-elnököt hívja, hiszen közös a gond. A művelődési otthon a Béke tagjait is ok­tatja a kéthetenkénti mező- gazdasági jellegű előadásso­rozattal. Legközelebb: „Merre tart a nagyvilág mezőgazda- sága?’t címmel hallanak elő­adást a tanyasiak. Pártoktatásban az időszerű kérdések formája indult be. Arra járnak az új párttagok is, akik egy évvel ezelőtt még egyéni gazdák voltak, s most meg már az élcsapatban küz­denek a szövetkezeti mozga­lomért. Útjaik különböző he­lyekről indultak. Bugyi Imre a Csukásban lakik, Nagy Laci a faluban épített új házat. Bugyi Imre napszámos csélédgyerek volt, az állam- védelmi hatósághoz került sorkatonának, még az ellen­forradalom előtt. Attól kezd­ve, hogy onnan leszerelt, egé­szen megváltozott, s most belépett a pártba is. Nagy Lacit még legénykorából is­mertem. Kackiás bajszú, gaz­dalegény volt, az egyik legjobb templomi énekes. S milyen messzire eljutott a zsoltárok­tól. A marxizmus—leniniz- must tanulja, az lett vezérlő eszméjévé. HIHETETLEN változások mentek végbe az emberekben- Pedig úgy tűnik, mintha mozdulatlanság nélkül teltek volna itt el egymás után a tanyasi téli esték még a leg­utóbbi időkben is. S lám csak ott van Demeter . Béla bácsi is, Mehettek akármivel hozzá, biztos, hogy ellentve- tett. Már kimondták rá a a szentenciát, belőle se lesz jó tsz-tag soha. A kocsi ér- tékelésénél mondta ki első­nek: — Na,' legyen nektek is igazatok. Az sem régen történt. A legutóbbi közgyűlést meg ép­pen alig pár héttel ezelőtt tartották. Arról is szó esett, néhány tagnál még mindig kint a lószerszám. Demeter Béla egyszer csak felállt. — Emberek, itt az idő, ne totojázzunk a hámmal. Hol­nap reggel összehozzuk és kész. Nem túlzás, alig ismerek a régi ismerőseimre. Hát Demeter Miklósnak is külön története van. Most a legtermészetesebben irányít­ja figyelmem a szekrény tete­jére, hogy nézzem meg, mennyi könyv, mennyi téli olvasmány vár a szövetkezeti gazdákra. Tanyaszomszédok voltunk. Hadifogolyként kikerült a Szovjetunióba a leventékkel. Ahogy hazajött, még egy évet bírt ki az apjánál. Emlékszem, hajtotta két ökrét, engem fel­vett a szekérré, s míg hazáig értünk, a Szovjetunióról be­szélt nekem. A következő év­ben otthagyta apját, az egyé­ni gazdaságot, a ráváró föld­örökösödést. Elpakolt, s az ak­kor még rosszhírű Törekvés TSz-be iratkozott. A falu felhördült a szent­ségtörésre. Egy gazdalegény ott hagyta az apját! Most könyvelővé választot­ták. Szövetkezeti elnök és szövetkezeti gazda egy padban. — Csák István és Csirke Ferenc a jászberényi Haladás Ter­melőszövetkezet tagjai. Mindketten a mezőgazdasági tech­nikum első évfolyamán tanulnak. * ' ' i K- <*•••--aga Pemyész László, a brigádvezető sem akar lemaradni. Sző­lő és borászati szaktanfolyamot végez. Esténként kisfiá­nak megmutogatja mit tanulnak, mert már a gyérek is érdeklődik a felnőttek munkája iránt. . Három járás fiataljainak látogatása a turkevei Táncsicsban Táncsics Termelőszövetkezet vezetősége és KISZ szerveze­te fogadja, majd szakembe­rek tartanak előadást a Tán­csics baromfi tenyészetéről, az ottani tapasztalatokról. Majd a kisállattenyésztésben dolgo­zó turkevei ifj^k lányok be­szélgetnek a vendégekkel. — Utána a tsz baromfifarmjáí tekintik meg közösen. A lányok visszatérve szö­vetkezetükbe beszámolnak ta­pasztalataikról. Az érdeklődés igen nagy. A jászapáti Alkot­mány, Velemi, Kossuth, Zöld Mező, Uj Élet például közö­sen tizenöt kiszistát küld Turkevére, akiket utána a ba­romfitenyésztéssel foglalkoz­tatnak : — Hohó, majd elfelejtjük.2 — Mit, Zsiga bácsi? J — A brigádvezetők, mun- J kacsapatvezetők tanfolymát, 2- Mert azoknak is el keilt sajátílaniok a szakmát. Az J új szakmát. Eleddig azt sémi tudták, mi fán terem a mun-t kacsapat, a brigád, Kockát Jani is, Tajti Miklós is, Far-t kas Sándor is családjukatX irányították csupán a mup-t kában. 2 VALAMIKOR olyan sokát tudta betemetni a hulldogálót hó ’ a tanyaudvarokon füstöl-J gő trágyadombokat. Ahogyt ráesett a hópihe,, a meleg-\ tői el is olvadt rögtön. Az♦ iroda előtt Zetor robog eZ.| Pótkocsija trágyával felpú-f pozva. A Béke saját Zetorja? — pótkocsi hijján lőcsös sze-j kérrel — szintén a trágyát.} hordja. Honnan? Hiszen az} új tsz-nek még nincsen trá-í gyája. A tagok felajánlották.% A tanyákban összegyűlt trá-% gyát hord ják ki a tsz föld jer e% ingyen. Mire leesik a hó,% tiszták lesznek, kitakarítjáki a tanyákat. « Milyen lesz az idei tél* Jásziványon? , « ♦ A fehér határt szennyezi\ még itt-ott a maradiság ko-f romja. Egynémely ember még’’ szívesebben hallgat az erdő-- gazdaság csalogatására, mint­hogy a tsz-ben dolgozzon, < Nehéz az első év. } — De ilyen igzalmas tél' még sohasem köszöntött a ta­nyák népére. , < BORZÁK LAJOS « Kössünk dohány termelési s%er%odéstl A dohánytermelők magas beváltási árat, kamatmentes előleget és ingyenes cigaret­tát kapnak. Mezőgazdasági termelőszövetkezetek ezen felül 20% nagyüzemi felárban is részesülnek Az agronómus otthon jegyzeteket készít.' Bodrogi Ferenc a Mezőgazdasági Szabadegyetemre jár s ezenkívül Ezüst- kalászos tanfolyamot vezet. Itt negyven szövetkezeti gaz­dával ismerteti meg a korszerű agrotechnikát. A KISZ megyebizottség legutóbbi ülésén határozat született, miszerint a fiata­lok, kiszesek minél nagyobb számban vállaljanak védnök­séget a most kibontakozó nagyüzemi baromfitenyész­tés felett. A Szolnok megyei KISZ Bizottság mellett mű­ködő megyei lánytanács, már­is szervezi a fiatalokat. A jászapáti, jászberényi és a szolnoki járás baromfite­nyésztés iránt érdeklődő tsz tag fiataljait december 13-án, vasárnap egésznapos tapasz­talatcserére viszik a turkevei Táncsics Termelőszövetke- >zetbe. A fiatalokat (termelőszö­vetkezetenként 3—3 kiszes) a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents