Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-04 / 285. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA X. évfolyam, 285. szám. Ara 50 fillér 1059. december 4. péntek. Hruscsov elvtárs beszéde a Cans—MA VÁC gyárban Szerdán délben N. Sz. Hruscsov vezetésével az MSZMP VII. kongresszusán résztvevő szovjet pártdelegá­ció látogatást tett a Ganz MÁVAG-gyárban, az egyik legnagyobb magyar nehéz­ipari üzemben. Egy órás igen szívélyes, baráti beszélgetést folytattak az üzem gazdasági és pártvezetőivel, legjobb fi­zikai és szellemi dolgozóival, majd 12 órakor nagygyűlésen vettek részt a Ganz MÁVAG vagonszereldéjében. A gyű­lésen több mint 15 ezer dol­gozó fogadta kitörő lelkese­déssel Hruscsov elvtársat és a delegáció többi tagját, va­lamint Hruscsova asszonyt. Benczekovics Lajos, a Ganz MÁVAG pártbizottságának titkára nyitotta meg a lelkes hangulatú nagygyűlést, majd Gáspár Sándor, a Budapesti Pártbizottság első titkára üd­vözölte a dolgozókat, — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága azzal bízott * meg ben­nünket, hogy a Ganz-MÁVAG gyár dolgozóinak, munkásai­nak, mérnökeinek, techniku­sainak s adminisztratív dol­gozóinak adjuk át pártunk Központi Bizottságának for­ró testvéri üdvözletét és jó­kívánságait — mondotta —, majd így folytatta: — Mint tudják, most ülé­sezik pártunk, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt VII. kongresszusa. (Nagy taps.) — A kongresszus megvitatja a Központi Bizottság beszámo­lóját, amely tartalmazza az elmúlt esztendők munkájá­nak tapasztalatait és megha­tározza a munkáshatalom to­vábbi erősítésével, a gazda­sági építő munka további fejlesztésével, az élet- és munkakörülmények további javításával kapcsolatos ten­nivalókat Büsvkék a magyar nép Kedves Elvtársak! Kedves Barátaim! Nagy örömmel tet­tünk eleget a gyáruk dolgo­zódtól kapott meghívásnak. Örülünk, hogy találkozhatunk munkásaival, mérnökeivel, technikusaival és alkalma­zottaival, akik kitűnő gépe­ket gyártanak és kezük mun­kájával növelik hazájuk gazdagságát. Engedjék meg. hogy átad­jam a Szovjetunió Kom­munista Pártjának, a szov­jet kormánynak, a nagy Szovjetunió munkásosztá­lyának, valamennyi népé­nek forró üdvözletét. (Viharos, hosszan tartó taps. „Éljen a Szovjetunió, felkiál­tások.”) A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának küldöttsége, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának meghívására érkezett Buda­pestre és résztvesz az MSZMP VII. kongresszusán. A kong­resszus küldötteivel együtt nagy figyelemmel hallgattuk végig Kádár János elvtárs beszámolóját, amely világo­san tükrözte a szocializmu­sért folyó harcban elért sike­reiket és azokat az eredmé nyékét, amelyeket a mun­kásosztály, a dolgozó paraszt­ság, Magyarország egész né­pe elért az újért, a munkás- osztály ügyéért, a szocialista rendszer magyarországi meg­erősítéséért folyó harcban. Büszkék vagyunk arra, ked­ves elvtársaink, hogy az el­lenforradalmi összeesküvés. Elvtársaim! A mi kongresz- ( szusunknak, a VII. párt- kongresszusnak és a kong­resszust előkészítő vezetőség­választó taggyűléseknek van egy közös vonása. A közös vonás az, hogy a vezetőség­választó taggyűléseken a dol­gozók, a munkások, a kong­resszuson pedig a küldöttek egyértelműen kifejezésre jut­tatják, hogy a legszélesebb dolgozó rétegek igenlik, he­lyeslik és támogatják az MSZMP Központi Bizottsá­gának politikáját. (Taps.) A magyar munkásosztály, a ma­gyar dolgozó nép döntő több­sége helyesli és támogatja a Központi Bizottság politiká­ját, mert az egybeesik a ma­gyar dolgozó nép akaratával, törekvésével, kifejezi a ma­gyar dolgozó nép vágyát és akaratát. A mi pártunk, az MSZMP ereje a tömegek támoga­tásában van. Ez a magyarázata elért sike­reinknek, ebben van pártunk ereje és ebben van a garan­ciája annak is, hogy a még meglévő hiányosságokat, hi­bákat ki fogjuk küszöbölni, meg fogjuk szüntetni. Befejezésül rámutatott ar­ra, hogy a kongresszusunkon nagy számban képviseltetik magukat a testvérpártok, a kommunista és munkáspár­tok. Pártunk VII. kongresz- szusa is világos kifejezője annak, hogy milyen roppant nagy erő a nemzetközi mun­kás szolidaritás. Ezután N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke emelkedett szólásra. Hosszantartó taps és éljenzés fogadta, s a lelkes ünneplés után a következőket mondot­ta: vagyunk eredményeire ­után le tudták küzdeni azo­kat a nehézségeket, amelye­ket a reakciós erők gördítet­tek útjukba, helyreállították az ország normális gazdasági életét és a többi szocialista országgal együtt haladnak a szocializmus építésének út­ján. Mint pártjuk kongresszu­sán már tegnap mondottam, az imperialistáknak már csörgött a nyáluk, amikor az ellenforradaimároknak sike­rült ki robban tan iok a láza­dást. Már azt hitték, hogy Magyarországon végétért a nép hatalma. Már-már azt hitték, hogy elérték céljukat: sikerült kettészakítaniuk a szocialista tábort, egymás után végezhetnek valameny- nyi szocialista országgal, és visszaállíthatják a kapa táliz­mus hatalmát. Ezekben, a' Magyarország munkásosztályára nézve válságos napokban ml szovjet kommunisták meg- tanácskoztuk, hogyan se­gítsünk a magyar munkás­osztálynak, a magyar dol­gozó népnek. Elvtársaink egyike-másika azt mondotta, vajon helyesen fogjiák-e fel majd a magyar elvtársak, ha a segítségükre, sietünk? Hiszen akadnak ott olyan munkások is, akik az ellenforradalomtól megté­vesztve, a fasiszta összeeskü­vők oldalán állnak. Mi, azon­ban, elvtársak, tudtuk és val­lottul hogy osztályos tár­sainknak nyújtunk segítsé­get: Magyarország munkás- osztályának, dolgozó népé­nek, és a legkevésbé sem ké­telkedtünk abban, hogy a munkásosztály, Magyaror­szág dolgozó népe helyesen fogja majd fel cselekedetein­ket, testvéri gesztusként ér­tékeli majd segítségünket. (Viharos taps.) Elvtársak! Az 1848-as for­radalom idején, amikor a magyar nép nemzeti felsza­badulásáért küzdött Ferenc József osztrák császár hadai ellen, I. Miklós orosz cár egy pillanatig sem habozott amiatt, hogy beavatkozzék-e a magyar nép belügyeibe L^t- va, hogy Ferenc József trón­ja megingott, elküldte had­seregét a magyar forradalom eltiprására. És a reakciós nemzetközi burzsoázia he­lyeselte ezt, mert I. Miklós cselekedete összhangban volt az ő osztályérdekeivel. Hát tűrhettük mi, a Szovjet­unió munkásosztálya, dolgozó népe — akiknek csapatai a varsói szerződés értelmében Magyarország területén állo­másoznak —, hogy a fasiszta összeesküvők a nemzetközi reakció támogatásával 1956- ban eltiporják Magyarorszá­gon avnép hatalmát, s az el­lenforradalmárok munkáso­kat akasszanak, agyonlőjék a magyar munkásosztály, a magyar nép legjobb fiait? Ha nem siettünk volna az önök segítségére, azt mond­ták volna ránk hogy ostobák vagyunk és a történelem nem bocsátotta volna meg nekünk ezt az ostobaságot. Szent kötelességünknek tartottuk, hogy teljesítsük a magyar forradalmi munkás- paraszt kormány kérését és csapatainkat az ellenforra­dalom ellen vezényeljük, se­gítsünk Magyarország mun­kásosztályának, dolgozó né­pének elbánni a fasiszta ösz- szeesküvőkkel és helyreállí­tani a munkásosztály hatal­mát, Magyarország dolgozói­nak hatalmát. (Viharos taps.) Amikor a második világ­háború után a görög nép, Görögország haladó erői meg akarták teremteni a nép ha­talmát, angol csapatokat ve­tettek be ellenük, s az ame­rikaiak tevékenyen támogat­ták az angolok akcióit. A bur­zsoázia természetesnek tart­ja, hogy az egyik ország im­perialistái segítséget nyújta­nak egy másik ország kapi­talistáinak, Imperialistáinak a munkásosztállyal, a dolgo­zókkal szemben. De lám, ha a szocialista országok sietnek testvéreik, a munkásosztály, a dolgozó parasztság, a dol­gozó nép segítségére, — ezt egészen másképp fogják fel, erre azt mondják, hogy be­avatkoznak más országok belügyeibe. Immár három év telt el a magyarországi ellen- forradalmi összeesküvés óta, de a nemzetközi reakciós kö­rök még mindig meg akarják vitatni az ENSZ-ben az úgy­nevezett „magyar kérdést”. Hát tegyék el maguknak em­lékbe, ha ez vigasztalja őket. (Derültség, taps.) A külső erők, az Imperia­lizmus erői ma nem jelen­tenek veszélyt a szocialista országok számára (Viharos taps.) A mi erőink nagyob­CFoly tatás a 3, oldalon) A párt VII. kongresszusa folytatta munkáját — A szerda délelőtti ütés — (A kongresszus szerda dél­előtti ülésén Somogyi Miklós elvtárs, a Politikai Bizottság Szentisváni Gyű ián é Bara­nya megyei küldött a kultu­rális munka pécsi tapaszta­latairól számolt be. Elmon­dotta, az üzemek, gyárak dol­gozóinak érdeklődése észre­vehetően fokozódik a tanulás, a művelődés iránt Ezután rámutatott, hogy az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani — különösen az if­júság körében — a materia­Sö/tör János : tagja elnökölt. Szólásra kö­vetkezett Szentistváni Gyu- láné Baranya megyei küldött.) lista világnézet terjesztésére, a még meglévő kispolgári né­zetek felszámolására. Ebben a munkában különösen nagy szerep vár a szülőkre, az édesanyákra, a nőmozgalom­ra. A szülői munkaközössé­gek tekintsék egyik legfonto­sabb feladatuknak ifjúsá­gunk szocialista emberré for­málásának segítését, az isko­lai is a családi nevelés egy­ségének a kialakítását funkcionáriusok felelősséget éreznek a falu szocialista át­szervezéséért. a meglévő gaz­daságok megszilárdításáért, munkájuk színvonalának, eredményeiknek állandó nö­veléséért. Mindezekhez hoz­zájárul az a nyugodt légkör és megfontolt vezetés, amely a megyében is egyre inkább jellemzi a pártmunkát tagja, a Csehszlovák Kommu- nist% Párt és a csehszlovák dolgozó nép üdvözletét tol­mácsolta a kongresszusnak, az egész Magyar Szocialista Munkáspártnak és a Magyar Népköztársaság dolgozó né­pének. — Kongreszusuk olyan időszakban ülésezik, amikor az egész világot bámulatba ejtik a szocializmus pompás sikerei — mondotta. — A szocializmus mind szemlélte- tőbben igazolja a kapitaliz­mus feletti fölényét és mind határozottabban befolyásolja a világtörténelem folyamát Karel Bacilek ezután elis­meréssel szólt a magyar dol­gozók sikereiről, majd beje­lentette, hogy Csehszlovákiá­ban lényegében lerakták ú szocializmus alapjait és a párt XI. kongresszusa merész célt tűzött ki a csehszlovák nép elé — történelmileg legrövi­debb időn belül befejezni a szocializmus építését. Beszédének befejező részé­ben foglalkozott Hruscsov amerikai útjának és a Szov­jetunió leszerelési javaslatai­nak jelentőségével, majd le­szögezte, hogy az MSZMP VII. kongresszusának tanács­kozása óriási jelentőségű lesz a magyar nép további tevé­kenysége szempontjából és hozzájárul majd a szocializ­mus győzelméért folytatott harc még szélesebbkőrű fel­lendítéséhez. Nyugodt légkör, megfontolt vezetés Söjtör János, Zala megye küldötte felszólalásában rész­letesen foglalkozott a párt mezőgazdasági politikájával, megyéjük eredményeivel és a feladatokkal. — A megyében sikerült kö­zös üggyé tenni a tsz-mozgal- mat — hangoztatta. — Ma már az összes vezető állást betöltő politikai és gazdasági Karel Bacilek: Csehszlovákiában lerakták a szocializmus alapjait Ezt követően Karel Bacilek, a Csehszlovák Kommunista Párt Politikai Bizottságának Szentistváni Gyuláné: Az egységes nevelés kialakítása egyik legfontosabb feladatunk A termelőszövetkezet több mint gazdasági társulás Czinege Lajos elvtárs, a Szolnok megyei pártbizottság első titkárának felszólalása Tisztelt pártkongresszus! Kedves Elvtársnők, Elvtársak! Engedjék meg, hogy a Szol­nok megyei delegáció nevé­ben átadjam Szolnok megye kommunistáinak forró, elv­társi üdvözletét a VII. kong­resszus küldötteinek és min­den részvevőjének. A dele­gáció * nevében jelentem ki, hogy teljes mértékben egyet­értünk Kádár és Fock elvtárs beszámoló j ával. Néhány kérdést szeretnék felvetni a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésével, illet­ve a megszilárdítással kap­csolatban. Miután Szolnok megyében a mezőgazdaság szocialista átszervezése lénye­gében a befejezés küszöbén áll (95 százaléknál tartunk) — bizonyos tapasztalatokat sze­reztünk, hogy milyen hatás­sal van a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése az áru­termelésre, egyáltalán a ter­melés színvonalának emelé­sére. Ez azért fontos, mert az elmúlt évben ismeretes, hogy bizonyos viták voltak azzal kapcsolatban, hogy az átszer­vezés átmenetileg nincs-e ne­gatív hatással a termelésre, az árútermelésre. Bár az idő még elég rövid arra, hogy nagyon messze­menő tapasztalatokról beszél­hessünk, mégis mi a me­gyénk helyzetéből kiindulva ki merjük jelenteni és kije­lentjük, hogy ha a átszerve­zés politikai és szervező mun­kája megfelelő, megfelel pár­tunk Központi Bizottsága ha­tározatának és általában a politika szellemének, akkor az átszervezés után nemcsak hogy nincs visszaesés, hanem általában a termelés és így ezen belül az árutermelés te­rén is rögtön kedvező, emel­kedő hatást lehet tapasztalni. Ezévi kenyérgabona felvá­sárlásunk az éves tervhez viszonyítva 98 százalékon áll és az 1958. évi tervhez viszonyítva már eddig több, mint 400 vagon ke­nyérgabonával vásároltunk többet. A kukoricafelvásárlás mennyisége bizonyos csök­kentést mutatott, ezzel szem- beji sokkal nagyobb arány­ban emelkedett a készáru, a sertéshús termelése. Az idén október 31-ig 150 ezer mázsa sertést adtunk a népgazdaság számára: Az elmúlt években a ba­romfihús termelés nem emel­kedett megyénkben, a nagy­üzemek különböző elméleteket gyártva nem foglalkoztak a baromfihús termeléssel. Az elmúlt évben és ez évben azonban bizonyos eredménye­ket sikerült mégis elérni és a termelőszövetkezetek több- százezer darab árúbaromfit adtak át eddig felvásárló szerveinknek. Ez évben kö­rülbelül 20—22 százalékkal i több baromfit fogunk adni az 1951—55. évek átlagánál* A termelőszövetkezetek el­határozták, hogy karácsonyra legalább 10—15 ezer friss pecsenyecsirkét szállítanak Budapestre, A szolnoki kel­tető állomás látja el a ter­melőszövetkezeteket 25 ezer naposcsibével Amióta Szol­nok megye a térképen van, nem fordult elő, hogy októ­ber 28-án napos csibéivel kezdjenek el nemcsak a ter­melőszövetkezetek, hanem az egyéni termelők is foglalkoz­ni: Ugyanezt mondhatjuk el a tej, a tojás és más termékek felvásárlásával kapcsolatban iS; A mi megyénkben is az a "tapasztalat, hogy a dolgozó parasztok és általában me­gyénk lakosai egyre növekvő bizalommal vannak a ml pár­tunk, kormányunk politikája iránt. E nélkül a bizalom nélkül nem is érhettük volna el eredményedntket Mi va­lahogy úgy fogalmazzuk ezt meg, hogy az a bizalom, amellyel dolgozó parasztjaink, munkásaink viseltetnek a ml politikánk iránt — és ez nap- ról-napra erősödik — az vá­lik anyaggá és ebből lesz a hús, a kenyér, a tej, a tojás, illetve az ipari termelésben is az egyre növekvő termelés: Nemcsak ezt az oldalát sze­retném megmutatni eredmé­(Folytatás a % oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents