Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-04 / 285. szám

2

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1959. december 4.

A pártkongresszus folytatta munkáját

Czinege Lajos elvtárs felszólalása

(Folytatás az 1-ső oldalról.)

nyeinknek, hanem azt is, hogy ez évben nagy segítséget kaptunk a kormánytól, akkor, amikor mintegy 300 különböző kisebb-nagyobb létesítményre kaptunk teljes egészében vagy részben állami beruházást termelő- szövetkezeteinkben. Az átszervezés évében 260.000 hold régi termelőszövetekezeti területünk volt — jelenleg 625.000 „ hold tsz-területünk van — és ebben az évben már az új szövetkezeteket is beleszámítva* 700 saját erőből megvalósított létesítmény épül fel. Ebben a számban persze az istállók és kisebb épületek is benne foglaltatnak.

Hozzá kell tennem,

hogy munkásosztályunktól, a helyi ipari üzemek dolgozóitól és a budapesti XIV. kerületi üzemektől nagyon nagy segítséget kapott termelőszövetkezeti parasztságunk.

500—550.000 órára lehet tenni azt a társadalmi segítséget, amelyet a konkrét építés során kaptak.

Mindezekért erről az emelvényről is szeretnénk a budapesti XIV. kerületi munkásoknak és az üzemeik vezetőinek köszönetét mondani.

Az őszi munkával kapcsolatban is eLmondhatjuk elvtársak, hogy az őszi kezdésű szövetkezeteket is beleértve a megye országosan elsőnek fejezte be az őszi vetést, illetve túl is vetettük az 1958- as területet. Ügy gondoljuk elvtársak, hogy a mezőgazdasággal kapcsolatban a még ez évi őszi munkák a kongresz- szus befejeztével egyidőben befejeződnek. Ez számunkra olyan értelemben megnyugtató, hogy az első év, amely sok átmeneti nehézséget rejtett magában, ilyen kezdéssel indul;

hisszük, hogyha nem vétünk nagyobb hibákat az elkövetkezendő években, a fejlődés meggyorsul.

Tisztelt Elvtársak! Mi kidolgoztuk az 1960-as és az 1&65-ÖS évekre megyei tervfeladatainkat a Központi Bizottság kongresszusi irányelveinek alapján és eszerint a mezőgazdaságban 1960-ban legalább hat-nyolc százalékkal kívánjuk növelni a termelést, miközben a másik főfeladatul azt tűztük ki, hogy fel kell készülni a második ötéves tervre. Számos olyan tennivalónk van, amelyet, ha azt akarjuk, hogy a második ötéves tervben már hasznot hozzon — akkor annak egy részét már 1960-ban meg kell valósítani, illetve legalábbis meg kell kezdeni megvalósításukat.

1961—1965-re nem teljes részletességgel dolgoztuk ki, de hogy lássuk — és különösen a termelőszövetkezeti vezetők lássák — előre, hogy milyen igénnyel jelentkezik konkrétan az ő szövetkezetével kapcsolatban az egész dolgozó népünk növekvő igényéből származó őrá eső rész, a következő feladatot tűztük ki magunknak: 1961—1965 átlagában legalább 40—45 százalékkal kell Szolnok megyében a mezőgazdaság összho- zamát növelni 1954—58-hoz viszonyítva, ezen belül az árutermelést, amely 1954— i 958 ötéves átlagában például húsból 100 holdra számítva 33 mázsa volt, 1961—1965 átlagában 70—75 mázsára szükséges -felemelni, illetve a legmagasabb esztendőt. 1965-öt, amikor az utolsó évi csúcsot éri él, 100 holdra számítva 100 mázsa áruhúst fognak termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink, háztáji gazdaságaink a népgazdaság rendelkezésére bocsátani.

Az előkészítésbe sok élv- társat, pártmunkásokat, állami vezető embereket vontunk be. Felvetődik mégis a kérdés, miért éppen ennyit és reálisak-e ezek a célkitűzések? Hogy miért ennyit, az egyrészt abból adódik, hogy általában az igény gyorsan növekszik, — Másrészt úgy

éreztük, hogy az az anyagi segítség, amelyet a megye eddig kapott a munkásosztálytól, népi államunktól gépben és egyéb nem kis összeget jelentő beruházásban, valamint az a tény, hogy jelentős számú tízéves szövetkezet dolgozik a megyében, erkölcsi kötelezettséget ró Szolnok megye szövetkezeti dolgozó parasztságára.

A másik döntő dolog elvtársak az, hogy a mezőgazdáság szocialista átszervezése — bár. tényleg úgy vagyunk mi még, hogy csak úgy az elején tartunk a tapasztalatgyűjtésnek, mégis meg kell mondanunk, hogy — rendkívül sok tartalékot tárt fel.

Csak egy kérdést veszek, amely a Tiszán-túlon rendkívül fontos dolog; ez a talaj- művelés, a mélyművelés és a vízgazdálkodás kérdése. Eddig tudniillik évtizedeken keresztül, amíg a mocsaras részt lecsapolják — a talaj felső szerkezete olyan kemény, hogy nem engedi be a vizet, s miután nincs mélyművelés, illetve nem volt, ezért — tavasszal elvezettük, a nyáron pedig visszavezettük a vizet. Ha mi ehelyett megfelelő erőgépekkel, munkaeszközökkel megvalósítjuk a tényleges mélyművelést, azzal egyrészt azt a vizet amelyet eddig elvezettünk tavaszai, tárolni tudjuk a talajban, ezzel tehát csökkentjük az elvezetés költségét és csökkentjük a visszavezetésre fordított eddigi összeget is. Emellett ugyanakkor igen komoly mértékben tudjuk növelni a talaj erejét is azzal, hogy a mélyműveléssel felszínre hozunk olyan tápanyagokat, amelyeket eddig a sekélyművelés során nem tudtunk felszínre hozni,

Hosszú éveken keresztül, amennyire ismertem, a megyében mindig a legtöbb probléma az állatállomány növelésével szemben az volt, hogy nem volt megfelelő takarmánybázis. Sajnálom, hogy éppen most. nincs itt a teremben Hruscsov elvtárs; külön szerettem volna neki megköszönni, hogy a silókukoricatermelésben ő is segített nekünk. •

Elmondhatom, hogy az idén már szilárd takarmánybázist sikerült teremteni. Széles körben olyan takarmányokat kezditek termelni termelőszövetkezeteink, amelyek tápanyagokban gazdagok, nagy tömeget adnak. Silókukoricából pedig 420 000 köbmétert termeltek ebben az évben, ami számosállatonként a közös gazdaságban lévő szarvas- marhára számítva több mint tíz köbméter jóminőségű csöves silókukoricát jelent.

A tartalékhoz számítjuk mi azt is elvtársak, hogy eddig az egyénileg dolgozó paraszt csak a négy-hat hold határai között tudott gondolkodni, csak a fantáziája működhetett, de a lehetősége bezárult a hat holddal, vagy a nyolc holddal. Most, amikor még csak az első évnél tartunk, mégis azt kell mondanunk, hogy a dolgozó parasztemberekben lévő élet- és termelési tapasztalat keretében nemcsak a fantázia működhetik, hanem a lehetőség is megteremtődik ahhoz, hogy elgondolásaikat, javaslataikat tömegméretekben, nagygazdaságokban érvényre juttassák.

S ennek is konkrét köze van ahhoz, hogy az árutermelést ebben az évben is tudtuk fejleszteni. .

Még van valami elvtársak, amit nehéz számokban kifejezni. Ez pedig az, hogy a termelőszövetkezet nem egyszerűen gazdasági társulás csak, hanem olyan emberi közösség, ahol új erkölcs formálódik, a régi „kaparj kurta, neked is lesz’’, meg a „farkas- törvényeik” helyett. Ezt mi rendkívül fontosnak tartjuk, ebben például olyan kérdés is szerepel, mint az öregekről való gondoskodás.

Sikerült elérnünk, hogy tízezer Idős, lényegében műn-1

kaképtelen, vagy már majdnem munkaképtelen paraszt- emberrel, akik már nem tudják ledolgozni a munkaidőt, — kötöttek szerződést. Kötelezték magukat a tsz-ek magasabb földjáradék fizetésére, a szociális alapból való juttatásra, stb. Ennek is rendkívül nagy jelentősége van a középkorú és idősebb parasztok számára, mert látják, milyen nagy gondot fordítunk rájuk, erőfeszítést teszünk érdekükben. Népi kormányunk megtetézte, kiegészítette ezt a gondoskodást a tsz-ek által nyújtott anyagi javakkal, ott, ahol nincs családtag, aki gondoskodjék a tagok eltartásáról;

Mi a magunk részéről a termelési tapasztalatokat úgy is tovább kívánjuk terjeszteni, hogy nagyon széleskörű téli oktatást szerveztünk, többszáz mezőgazdasági tanfolyamot, ezüstkalászos tanfolyamot a szövetkezetekben és meghívtunk különböző tudományos, kutató szakembereket előadássorozatok tartására, különös tekintettel az új szövetkezeti elnökök, ag- ronómusok, brigádvezetők nevelésére.

Mindez persze nagyon fon tos dolog, de véleményem szerint az eddigi eredményünk,

egész előrehaladásunk legfőbb alapja az volt, hogy

a párt előrelátó, egyértelmű

politikát folytatott.

Végső soron azt mondhatjuk, a célkitűzés nagyságát is figyelembevéve a legszilárdabb alap az, hogy a kongresszus megtárgyalja a szocialista építés soronlévő feladatait, meghatározza a tennivalókat. Szilárd meggyőződésünk, hogy a Központi Bizottság az eddigihez hasonló nyugodt, de következetes politikát fog folytatni.

Persze, felmerül, hogy mindez alap, de önmagában még nem hozza naponta az árút és önmagában ez még nem erősíti az általunk kitűzött célokat. Mit kívánunk? Ugyanúgy, mint eddig álhata- tos, hozzáértő szervező, nevelő munkát kívánunk nap, mint nap, lent is és fent is.

Az elmúlt évben rendkívül nagy hatással volt a párt állami, gazdasági szervekkel foglalkozó vezetőire, hogy a párt és a kormányzat nem gyámkodott, hanem hosszabb időre kidolgdzta egy-egy fő irányát a szocializmus építésének, és hagyta dolgozni az elvtársakat. A sok új vezető káderünk így nagy tapasztalatra tett szert különböző szinten.

Hadd mondjam meg, kicsit jobban kellene szervezni munkánkat

Meggyőződésem, hogy a mi munkánkban is van sok minden, amit meg kell javítani. Ezzel szemben azt is megmondom, hogy országos szerveink munkájában riagyon sok javulás van, az elmúlt évekhez képest. Sokszor mégis olyan dolgokban amelyek elemi egyszerűséggel jelentkeznek, olyan rettenetes nehezen tudunk valahogyan a szervező munka összehangoltságának hiányában előrehaladni. Kádár elvtárs valahol felvetette: ez évben a mezőgazdaságot kívánta segíteni a kormányzat azzal, hogy az állami erdőgazdaságban szerfás építkezéshez használható anyagot termeltetett ki. Mi megszerveztük az építkezést, megrendeltük a fát és vártuk, hogy majd küldik. A miniszter elvtársak írtak, hogy küldik. Persze, csak nem jött. Kiderült, hogy minket hibáztattak, mert ki volt termelve a fa, felfülledt, csak az nem volt, aki eljuttassa, aki az igénylő meg a küldő között lebonyolítsa a szállítást. Ebből az következik, hogy a télen hóban, fagyban kell majd ösz- szeállítani.

Mi a következőt szeretnénk: van egy évben 365 nap és van 19 megyéje az országnak. Tudjuk, hogy a miniszter elvtárs, miniszterhelyettesek nagyon elfoglalt emberek — és mások is azok. Szabadságot, vasárnapot, minisztertanácsi ülést leszámítva egy napja maradjon minden miniszter elvtársnak egy megye részére egy esztendőben.

Véleményem szerint sokkal egyszerűbbek lennének a dolgok, ha lejönnének az elvtársak megbeszélni a problémákat és nem kezdődne a sokszor hónapokig tartó

Friedl Fürnberg, az Osztrák Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára az osztrák kommunisták és haladószellemű emberek üdvözletét és jókívánságait tolmácsolta, majd beszélt az osztrák és a magyar dolgozó nép közötti szoros kapcsolatról, amely — mint mondotta — a jó és a rossz napokban is változatlanul fennmaradt. Friedl Fürnberg ezután bírálta az Osztrák Szociáldemokrata Párt vezetőségét, valamint az Osztrák Köztársaság bizonyos vezető köreit, mert szembe helyezkednek az országaink közötti baráti- szomszédi viszony kialakításával, majd kijelentette: Pártunkat az elmúlt két-három esztendőben súlyos csapások

Szabópál Antal. Tolna küldötte a megye helyzetéről szólva örömmel üdvözölte, hogy a második ötéves terv elkészítésénél gondolnak az ország vezetői az iparilag elmaradottabb vidékek fejlesztésére. Ezek közé tartozik Tolna megye is, ahol szintén nagy szükség volna üzemek, vállalatok telepítésére, hogy

labdázás. A dolgok is hamarabb mennének így. Ml megfogadjuk, feltétlenül felülvizsgáljuk a saját szervező, nevelő munkánkat. Mi is kritika alá vesszük munkánkat, de tegyék ezt az elvtársak is. Fogjunk hozzá és ebből biztosan mindenkinek csak haszna lesz.

A határozati javaslatot a magunk részéről elfogadjuk. (Taps.)

érték. De hazánk nagyüzemeiben, az üzemi választásokon ismét szép sikereket értünk el és teljes bizalommal tekintünk a jövő elé. Minden erőnkkel harcolunk a békéért, a nemzetközi leszerelésért, küzdünk a reakció ellen, a demokráciáért és a dolgozó emberek jogainak kiszélesítéséért. Harcolunk a dolgozó emberek gazdasági követeléseinek megvalósításáért és a munkásosztály egységéért. De eközben nem tévesztjük szem elől célunkat: a szocializmust. Mindinkább erősödik az a meggyőződésünk — mondotta végül —. hogy eljön a nap, amikor az országaink közötti határ már nem lesz a kapitalizmus és a szocializmus határa.

a nők, a dolgozni akaró családos asszonyok számára több munkalehetőséget tudjanak biztosítani. A megye vezetői természetesen nem várnak mindent a felső szervektől, s a helyi lehetőségeket a legmesszebbmenőkig ki akarják használni a megye iparosítása érdekében.

Ignacy Loga Sowinski: Erősítjük pártjaink egységét

Ignacy Loga-Sowinski, a Lengye) Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja tolmácsolta ezután a lengyel munkásosztály és az egész lengyel nép forró, baráti köszöntését.

— Pártjaink és országaink egysége, a világ munkásmozgalmának egysége, a proletár nemzetköziség eszméjéből s azokból az alkotó eszmékből fakad — mondotta—■, amelyekkel a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa gazdagította a nemzetközi munkásmozgalmat. Új erőt adnak a szocializmus első és leghatalmasabb országának, a Szovjetuniónak ragyogó eredményei, a kommunizmus építésének a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusán kijelölt és elfogadott programja, amelynek megvalósítása máris gyors ütemben halad.

— Baráti együttműködéssel erősítjük pártjaink egységét, megsokszorozzuk dolgozó népeink sikereit és győzelemre visszük a szocializmus ügyét

Walter Imre: Gyarapodik a tsz-ek közös vagyona

Walter Imre Somogy megyei küldött Ráksi termelem szövetkezeti község dolgozó parasztjainak üdvözletét tolmácsolta a kongresszusnak. A közös gazdaságok eredményeit ismertetve elmondotta: ahogyan emelkedett a termelőszövetkezetek termésátlaga az elmúlt években, úgy gyarapodott a közös vagyon, növekedett a tagság részesedése és emelkedett életszínvonala. S ezzel együtt változott a falusi dolgozók tudata is, erősödött hűségük, ragaszkodásuk termelőszövetkezetükhöz, Nagy segítséget jelent a közös munkában, hogy a nyáron a Szovjetunióból különféle munkagépeket — lánctalpas traktort, vetőgépet, műtrágyaszórót, silókombájnt — kaptak.

Az if júság köszönti a pártkongresszust

Kedves jelenet következett ezután: ifjúságunk nevében mintegy másfélszáz kommunista fiatal és úttörő köszöntötte a VII. kongresszus tanácskozásának részvevőit. Pattogó Induló hangjaira, a párttól kapott vörösselyem zászlókkal vonultak be a fiatalok — Ifjúmunkások, népviseletbe öltözött parasztfiúk és leányok, diákok, katonák és vörösnyakkendős úttörők. Színpompás bevonulásukat helyükről felállva, ütemes tapssal fogadták a kongresz- szusi küldöttek.

Nagy Richard, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Budapesti Bizottságának első titkára átnyújtotta a fiatalok kongresszusi munkaversenyének eredményeit dokumentáló díszes albumot. Az úttörők és a kiszesek piros szegfűcsokrokkal kedveskedtek a kongresszus küldötteinek, az elnökség tagjait pedig kisdobosok köszöntötték virággal.

Friedl Fürnberg:

Harcolunk a munkásosztály egységéért

Emil Bodnaras:

Hruscsov történelmi javaslatai a fejlődés nagyszerű távlatait nyitják meg

Ezután Emil Bodnaras, a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja üdvözölte a kongresszust.

— A Román Népköztársaság szoros egységben a szocialista tábor országaival, következetes külpolitikát folytat a világbéke megőrzésénék és megvédésének érdekében — mondotta. — Népünk az összes békeszerető népekkel együtt hozzájárul a nemzetközi enyhülés elmélvítéiséhez, a békés együttélés elveinek érvényre juttatásához. Ezen az úton haladva, a román kormány továbbra is következetesen felhasznál minden alkalmat és lehetőséget a balkáni térség országai közötti megértés létrehozására. Azért, hogy a világnak ez a része békeövezetté váljék, ahol

atom- és rakétafegyverek nem veszélyeztetik a népek életét és nyugalmát. A tények — egyesek ellenkezése és rosszindulatú félremagyarázásai ellenére — azt mutatják, hogy a román kormány kezdeményezése, amelyet a balkáni országok közvéleménye támogat, teljes mértékben megőrzi időszerűségét.

— Népünk, teljes egészében magáévá teszi és támogatja N. Sz. Hruscsov elvtárs történelmi javaslatait, amelyeket az ENSZ-ben tett az általános és teljes leszerelésére, amelyek az emberi társadalom háborúk nélküli fejlődésének nagyszerű távlatait hivatottak megnyitni — hangsúlyozta, végül sikert kívánt a VII. kongresszus további munkájához.

Szabópál Antal;

A helyi lehetőségekéi is kihasználják Tolna megye iparosítására

A szerda délutáni ülés

A délutáni ülésen Czinege Lajos elvtárs elnökölt.

Encso Sztajkov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja üdvözölte az MSZMP VII. kongresz- szusát. Utána Max Reimann a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára a küldöttek lelkes tapsa közepette emelkedett szólásra; a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának testvéri, harcos üdvözletét tolmácsolta a kongresszusnak és a Magyar Népköztársaság dolgozóinak, majd felolvasta a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának üdvözlő sorait, mely hangsúlyozza:

— Két világháború tanulságai s a magyar és a német munkásmozgalom forradalmi harcának tapasztalatai azt mutatják — mondja a továbbiakban az üdvözlet —. hogy a német imperializmus és militarizmus népeink halálos ellensége. A német militarizmus és imperializmus tiporta el a magyar és a bajor tanácsköztársaságot. A német militarizmus és imperializmus ezer és ezer magyar hazafit s német antifasisztát gyilkolt meg. Ellenforradalmi lázadást szított a szocialista Magyarország ellen és az Adenauer-kormány révén ismét betiltatta pártunkat, a

Német Kommunista Pártot, ösztönzően hat ránk. hogy tudjuk: a magyar dolgozók támogatják harcunkat a nyugatnémet militarizmus és re- vansizmus, az atomfelfegyverzés ellen, a Német Szövetségi Köztársaság politikájában a béke és az enyhülés javára megvalósítandó fordulatért, a parlamentáris demokratikus rendért és a Német Kommunista Párt szabadságáért.

G. x>r Márton budapesti küldött szavai után Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szólalt fel.

(Folytatás a 3, oldalon)

Á

j

i