Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-25 / 303. szám
14 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. december 25. 3 lunyik a Holdról Világszerte egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg Földünk hű kísérője, a Hold iránt. A fokozott érdeklődés elsősorban a sikeres szovjet holdrakéta-kísérleteknek tulajdonítható; a három lunyik révén ugyanis felbecsülhetetlen értékű, új tudományos ismeretet szereztünk a Holdról. Az első űrrakéta, amelyet ez év januárjában bocsátottak fel a Szovjetunióban, több mint 5000 km-re haladt el a Holdtól. Sajnos, egyik legfontosabb feladatát a Hold mágnességének vizsgálatát nem oldotta meg, mert érzékeny magnetométere nem működött kielégítően. Legfontosabb eredményei így nem a Holdhoz, hanem a bolygóközi tér gázanyagának vizsgálatához és a Földet övező sugárzónak tanulmányozásához fűződnek. Az első holdrakéta, a második lunyik — mint ismeretes eltalálta a Holdat, útban a Hold felé azonban már több értékes mérést hajtott végre. A második lunyik elsősorban azt mutatta ki, hogy a Hold mágneses terének erőssége — ha egyáltalában yan holdmág- nesség — nem éri el a műszer érzékenységét, a 60 gammát. (A gamma a mágneses térerő egységének, a Gauss- nak százezred része. A Föld pólusain a mágneses tér erőssége 0.67 Gauss, tehát 67 ezer gamma). Ez az eredmény iga zolja azt a régebbi elmélete*, amely szerint a Holdnak ma már nincsen olyan izzó magja, mint a Földnek. A föld- mágnesség nagyobbik része (több mint 90 százaléka) a bolygónk belsejében uralkodó fizikai viszonyokra vezethető vissza; főként a nagy nyomás alatt izzó földmagnak tulajdonítható. Ha a Ho'dnak is lenne hasonló izzó magja, ott is erősebb lehetne a mágneses tér. A Földnek külső eredetű mágnesessége is van. ez a légkör nagy magasságban levő, elektromos állapotú rétegeivel ,függ össze. A Hódnak azonban — tudjuk — gyakorlati értelemben nincs légköre, ezért ebből származó mágnesessége sem lehet. Egyedül a Hold kőzeteinek kicsiny mágnesességével számolhatunk. A mágneses mérésekkel egyidőben a második lunyik kis energiájú elektronokból álló felhőt is felfedezett a Hold körül. Ezek az elektronok feltehetően a holdfelület anyagából válnak ki a Holdat | bombázó kozmikus sugárzás hatására. Ez a feltevés azonban még további ellenőrzésre szorul. Ugyancsak a második lunyik mutatta ki azt is, hogy a Holdnak nincs különösebben erősebb rádióaktivitása. Az 1959. október 4-én kilőtt harmadik lunyik révén tettünk szert a legnagyobb jelentőségű felfedezésekre. A többek között például á harmadik lunyik tette lehetővé a Hold tömegének az eddiginél pontosabb meghatározását is. A Hold tömegmeghatározásának eddigi módszere csak 0,3 százalék pontosságú eredményt adott. Ez a kis bizonytalanság egy 1 kilogrammos test esetén „csak” 3,03 g, a Hold tömegében,azonban már 2,2x10!® tonna, — ami éppen elegendő arra, hogy a Hold mellett elhaladó, majd ennél nagyobb távolságban ismét a Föld felé forduló rakéta pályáját a várakozástól eltérően alakítsa. Az eltérésnek a számított mozgással va ló összehasonlítása lehetőséget adott a Hold tömegének pontosabb, 0,03 százalék biztonságú meghatározására. A harmadik lunyik ezenkívül — a tudomány történetében először — fényképeket készített a Földről nem látható holdfélgömb nagy részéről is és ezzel lehetővé tette az eddig ismeretlen oldal alak- zataihak pontos helymeghatározását. A felvételekből kiderült, hogy a szabálytalan alakú Déli-tenger (Mare Australis) nagyobbik része a Hold túlsó oldalán terül el. — A Smidt-tenger (Maré Smidtii) az előzőnél kerekdedebb és mélyen beékelődik egy hegyekkel borított területbe. A túlsó oldal egy részén nagyjából észak-dél irányba vonuló hegylánc húzódik keresztül amelyet „Szovjet hegyláncnak,, neveztek el. A fényképek eddigi értékelése azt is megmutatta, hogy a Hold túlsó felén sokkal kevesebb a sötét foltként jelentkező síkság, mint az innensőn. A síkságok, medencék azonban itt is az egyenlítővel párhuzamosan húzódnak. A két holdfélgömb közötti eltérés feltehetően a Hold felszínének kialakulásával áll kapcsolatban. A holdfelület kialakulásának kérdése azonban mindmáig a holdkutatás egyik légsúlyosabb problémája. Lényegében két elméletcsoport van; az egyik szerint a Hold képződményeit a felületére csapódó meteorok hozták létre, a másik elmélet szerint pedig a Hold alakulatainak eredetét belső erőkben kell keresnünk. —• Levin szovjet csillagász a túlsó oldalról készített képek tanulmányozáséból érdekes következtetést vont le. Kiindulva Baldwin és Urey elképzeléséből, amely szerint az Esők Tengerének Maré Imbrium) nevezett medencét egy nagyobb test becsapódóisa hozta létre, rámutatott arra, hogy a túlsó oldalon az Álmok Tengere éppen az előbbivel szemben helyezkedik el. Ez — Levin szerint — oly módon keletkezett. hogy a becsapódás következtében lé* 1 rejött rengéshullámok itt ismét találkoztak, és az akkor még vékony holdkérget felszakították. Ezt a feltevést is további kutatásokkal kell azonban igazolni Ugyancsak az újabb rakéta- vizsgálatokra vár a ho'drrág- nesség problémájának végleges eldöntése, valamint a Ko- zirjev által 1958. november 3- án, illetve ez év október 20-án az Alphonsus gyűrűshegységben észlelt vulkán-gyanús jelenség megfejtése is. A rakéta-kutatás eddigi eredményei azonban azz-al biztatnak, hogy a Hold ma még titokzatos jelenségeire rövidesen fény derül. Ehhez már egyengetik az utat a szovjet lunyikok. Iíacácső*yi KÖRKÉRDÉS 1. MI VOLT AZ ESZTENDŐ LEGNAGYOBB ÖRÖME? 2. MILYENNEK KÉPZELI EL AZ ELETET TÍZ ÉV MÜLVA? 3. MELYIK VOLT ÉLETE LEGSZOMORÚBB KARÁCSONYA? Három kérdés — jelen, múlt, jövö. S rá tizenöt válasz, öt ember felelete a megye különböző helységeiből, a foglalkozások különféle szféráiból, az életutak más-más irányaiból, t az eltöltött évek más-más számaiból. Hosszúsínesítés — 800 méteres darabokból DR. MUSZBEK MIHÁLY ORVOS, TÖRÖKSZENTMIKLOS Minszktől, Belorusszia fővárosától Vilniuszig, Litvánia fővárosáig 200 krn-es útszakaszon vasbeton aljra szerelt, illesztések nélküli sínpárokat fektettek le. A pálya építésinél a szokástól eltérő 800 méter hosszú síneket alkalmaztak, amelyeket vasbeton aljra szerelve, külön vona‘- tal szállítottak a helyszínre. Vladimir Poliakov: Az első 80 km-es útszakasz kipróbálása azt mutatta. — hogy az új módszer biztosítani tudja a vonat egyenletes zökkenőmentes haladását, a pálya elkészítése kevesebb költséggel jár, s a szokottnál nagyobb szerelvényeket is elbír. fantasEííkus elbeszélés Történetünk szomorú momentummal kezdődik: meghalt egy ember. Egyszerű, kedves átlagember sajátos hibákkal és erényekkel. * Munkatársai koszorút hoztak, az igazgató és felesége pedig egy-egy virágcsokrot. A vállalat koszorúján fehér selyem szalag ékeskedet, rajta fekete betűs felírás: „A drága Borisz Fjodorovicsna.k, a derék embernek, kitűnő munkatársnak a vállalat dolgozói”. Gyászindulót játszott a fúvószenekar, könnytől fátyolos szemmel sűrűn pislogva beszélt az igazgató: „Ma utolsó útjára kisérjük a mi drága Borisz vjodorovicsunkat. Szinte hihetetlennek tűnik mindez. Mindnyájan jól ismertük őt, szokatlan, nem mindennapi energiától fűtött munkatársunkat. Igen jól dolgozott s munkája nem lebecsülendő hasznot jelentett vállalatunknak. Igazi közösségi ember volt — szerény és önfeláldozó, fáradhatatlan és ' :csületes, mindenkivel szemben kedves és megértő. Mindeme tulajdonságait nem értékeltük kellőképpen, ezért most különösen fájón érint bennünket a veszteség”-. Oldalt, a zenekar közelében lehajtott fejjel állt a megboldogult barátja. Kesernyés mosollyal jegyezte meg: — Mi haszna az ilyen beszédnek? Még ha életében mondták volna, csak egy nappal a halála előtt, mindennél többet jelentett volna számára. De most már? Bármit beszélnek, ő már nem hallja meg. — Hát igen, — tette hozzá valaki, — ha az ember feltámadhatna, hogy meghallgassa, megnézze mindezt, azután meghalni... És íme csoda történt: Borisz Fjodorovics feléledt, hogy ne használjuk ezt a szót „feltámadt”. Kilépett a koporsóból és megszólalt: — Ha akarják hiszik, ha nem — hát nem, de én egy órára visszatértem az életbe és meg akarom nézni, mi történik itt. a gyászolók egymást törve igyekeztek közelébe férkőzni virágaikkal. — Fogadja el, Borisz Fjodorovics elismerésünknek és nagyrabecsülésünknek e csekély bizonyítékát. — Köszönöm, nagyon köszönöm, kedves barátaim. Igazán megható. Először kapok ilyen... Nekem még soha egy szál virágot nem hozott senki. Miért történik mindez? £s most odamegy hozzá az igazgató s mintha a koszorú szalagjának feliratát olvasná, így szól: — Hogy miért? ön — derék ember, kitűnő munkatárs, Borisz Fjodorovics. — Dehát akkor miért szidott le úgy a múlt héten — kérdezi a volt megboldogult. — No azt csak hirtelen haragomban... Természetesen önnek is megvannak a maga sajátos hibái, ennek ellenére derekasan, nem mindennapi energiával dolgozott... Igen nagy hasznára volt vállalatunknak. Hiszen önfeláldozó munkáját mindannyian ismerjük. Ügy vélem, hogy önt nem értékeltük kellőképpen, hiszen ön... ön olyan szerény. — Persze, persze — így a volt megboldogult, — mindenki kapott szanatóriumi beutalót, csak én nem. s közismert szerénységem miatt nem fordultam Önhöz.„ — Uram isten! — Hiszen ez helyrehozható. Hová óhajtja? Kaukázus? Krim? Kiszlo- votzkl 1. Talán hihetetlen, mivel szerezte az esztendő legnagyobb örömót nekem negyedikes gimnazista fiam. Nemrég rendezték nálunk a furfangosok városi bajnokságát. A fiam lett Törökszentmiklós szellemi bajnoka. Jöttek ez ismerősök^ barátok, ismeretlenek, s gratuláltak nekem, az apának, aminek kimondhatatlanul örültem. 2. Tíz év múlva az orvosok állami személygépkocsikon siet nek betegeikhez. Már most évek óta nincsenek tífuszos, dif tériás pacienseim, tíz év múlva pedig egyes betegségek teljesen eltűnnek, s véletlen számba megy, hogy valaki fiatalon, javakorban betegség-ben meghaljon. A gyógyszeripar úgy fejlődik, hogy akkorra 24 órán belül gyógyíthatók lesznek a betegségek. A tudomány pedig akkorra megtalálja a rákosodás ellenszerét. Az emberi életkor növekedé- sé+ várom, akkorra a dolgozók 6 órai munka után jólöltözöt- íen sietnek tanulni, szórakozni, betonjárdákon a legkisebb helységekben is. A fiatalok 60—70 százaléka középiskolát végez, érettségizik. Személy- gépkocsit nemcsak a kiemelkedő keresetű emberek tudnak venni, hanem a kisebb jövedelműek is összegyűjthe- ti-k az árát, ha arra vágynak. 3. 1955-ben köszöntött ránk a legszomorúbb karácsony. Laci fiam súlyos betegen a kórházban feküdt, oda vittük be neki a kis karácsonyfát is. DOBRAIJÓZSEF TSZ ELNÖK, KARCAG 1. Amiért három éve küzdünk (az állatá'lomány felszaporítása) 1959-ben sikerült. Százharminchárom tehenünk helyett 450 kérődzik istállóinkban. Baromfitenyésztésünk 500 egyed helyett 8 ezres. Ugyanakkor 33 ezer árubaromfit is leadtunk. Kocaállományunk hetvenből állt, most 270. Két évvel ezelőtt tejtermék bevételünk 36 ezer forint volt havonként. Most novemberben 115 ezer forintot kaptunk csak ebből, sőt jövőre havi 250 ezer lesz. — Ügyhogy a munkaegységelőlegeket a tej és a tojás árából fedezzük. Ez az én legnagyobb örömöm 1959-ben. 2. Tíz év múlva eltűnik a tanyarendszer. Jelenlegi 170 tanyánk helyett két tanyaközpontunk faluvá fejlődik. — Mindkét helyen mozi, televízió lesz, ahol az emberek éppen úgy mindent megkapnak mint a városban. Nem utópia, hogy tíz év múlva szövetkezeti tagjaink 10 százalékának (55 család) saját személygépkocsija lesz. 3. 1946-ban új gazdák voltunk az apámmal. Karácsonyi vacsorára kukoricakását ettünk. Bár a legszomorúbb karácsonyom azt hiszem az az 1958-as volt. Egy nappal karácsony előtt tudtam meg az apám (akit mindenkinél legjobban szerettem) gyomor- rákban fog meghalni. Meg is halt. KOVÁCS JÓZSEF KÖZÉP- ISKOLÁS DIÁK, TURKEVE 1. Ebben a tanévben érettségizem. Sokáig nem voltam jó tanuló, s most összeszedtem magam, úgy hogy ez évben beválasztottak az iskolai, — majd a városi KISZ bizottságba. Legnagyobb örömöm hát, hogy eredményeim alap- ián lettem KISZ vezető. 2. Tíz év múlva ón már b.ológia-, földrajzszakos középiskolai tanár leszek szülővárosomban, Turkevén. Akkorra megoldódik a teljes leszerelés, a hidrogén- és atombombakísérleteiket betiltják, az atomfegyvereket megsemmisítik. Hadseregek nem, vagy alig lesznek. Tíz év múlva az ember fenn lesz a Holdon. 3. Hiába töröm a fejem. — Fiatal vagyok és nem emlékszem szomorú karácsonyira. BOZOKI ISTVÁN 3ZERSZ.AMLAKATOS. SZOLNOKI JÁRMŰJAVÍTÓ 1. Az esztendő legnagyobb öröme számomra az volt, hogy beköltözhettem feleségemmel új házunkba. Mindketten dolgozunk, s már hosz- szú ideje gyűjtünk rá. A ház nagyon a szívemhez nőtt: két szoba, konyha, előszoba. Ez lesz benne első karácsonyunk, 2. Legszomorúbb karácsonyestém... mit is mondjak? Talán 1944-hez fűződik a legszomorúbb emlék. Katona voltam akkor, fiatal legény még, s megsebesültem A karácsony Gyöngyösön, t kórházban ért utói. Még otthonunk sem volt, nemhogy ünnepünk. Csak az vigasztalt, hogy minden nap, minden óra és perc — tudtam — közelebb hozza a háború végét, közelebb hozza a békét 3. Tíz év múlva én mái közel járok az ötvenhez: de addigra az új otthonban már hárman leszünk. A fiam — vagy lányom — addigra meg Is nő egy picit — s ez na* gyón szép lesz. Különben pedig bizom abban, hogy a világ sora jobb lesz a mainál is. Ami pedig a gyárat illeti, tíz év múlva a munkaidő minden bizonnyal hat vagy hét óra lesz csupán. JUHÁSZ JÓZSEENÉ SZOLNOK, A 121-ES Áruda EL- ADÖJA 1. Az esztendő legnagyobb öröme — ne tessék csodálkozni, — a Mikulás volt. Ilyen szép ünnepet még nem éltem meg: az a sok gyerek, az a sok ajándék .., Mi magunk többezer csomagot készítettünk el. Bejöttek a gyerekek is — a legkisebb fiú tíz éves, a lányok kora tizenhárom, illetve tizenhat év — megnézni, micsoda remek vásár folyik itt Mondom, ennek örültem a legjobban, 2. Tíz év.., addigra a gyerekek mind — felnőnek. — A nagyobb lány az inyencmesterség szerelmese, ő szakács lesz. A kisebbik talán közgazdásznak, a fiú pedig lakatosnak készül, apja a példaképe. Én a gyerekekért élek: boldog vagyok, ha látom, ma jobb az életük, mint tegnap volt. Hát még milyen lesz tíz év múlva... De tudja, ilyen távoli terveket szőni nem is lehet. Én csak azt akarom — és erre lehetőségem is van a mai korban, — hogy nekik megadhassak mindent ami nekem még nem jutott 3. A régi karácsonyok.., Mi nyolcán voltunk gyerekek, de most a három több ajándékot kap, mint ameny- nyi nekünk nyolcunknak jutott. A legszomorúbb két karácsony estémet szanatóriumban töltöttem. Most azonban már meggyógyultam, egészséges vagyok. Jó lesz, otthon, családi körben... — Nekem Krim tetszik legjobban. — Parancsoljon... adunk két beutalót. Üdüljön együtt a feleségével... önnek pihenésre van szüksége... — Köszönöm... Nagyon köszönöm igazgató elvtárs. Jóleső érzés, ha megfelelően értékelik az embert; ha a hibáin kívül — amelyekről természetesen beszélni kell — észreveszik az ember jótulaj-1 donságait is. Igazán kelleme-j sen érint„ A zenekar rázendít a „Nt/ir-j fácska” keringőre. Az igaz- j gatóhelyettes túlkiabálta a « harsogást: — Borisz Fjodorovics érezdi úgy magad a vállalotnál.t mint üdvözült lélek a meny-* országban. | Ekkor kondult a toronyóra* harangja. Letelt az egy órai és... 4 ...És Borisz Fjodorovics nem j halt meg. A figyelmes gyön-\ gédség, a gondoskodás és* emberséges bánásmód meggyógyította beteg Kivét, megnyugtatta zaklatott idegeit és megőrizte őt az életnek. Történetünket fantázia szülte, de úgy véljük, segít meg-i oldani az emberi élet meg-f hosszabbításának problémá-t ját. | Patjsós Mihály, i Három kérdés, s rá tizenöt válasz. Ugye, milyen érdekesek. Még csak annyit: őrizzék meg ezt a lappéldányt, mert tíz év múlva visszatérünk, s megkérdezzük, mi valósult meg abból, amit olvasóink jósoltak 1959 karácsonyán. Borzák — Bara-s Irópapíron készült fényképek Lehet-e fényképet készíteni közönséges írópapíron? Hiszen a fényképezéshez Különleges fényérzékeny oapír- ra, az előhíváshoz és rögzítéshez pedig különleges oldatokra van szükség. A szovjet tudósok által kidolgozott új eljáráshoz, az elektrofotográfiához sem fényérzékeny papírra, sem kü'önieges oldatokra nincs szükség. Az elektrofotográfia a távirati fényképek felvételére is felhasználható. Mi hát az új módszer lényege? A telefonon leadott fényképek elektromos jelzéseit a vevőkészülék fényimpulzusokká alakítja. A vevők-* -lilék dobját fényérzékeny félvezető réteg borítja, amelybe áramot vezetnek. A fényűn pu’zusok hatására a félvezető réteg felületén az elektromos töltések a leadott fénykép fény- és árnyék eloszlásának megfele'ően változnak. A vevőkészülék ’tóját különleges fekete elektromos töltésű gyantás por ral szórják be, mire a „rejtett kép” láthatóvá válik. — Most már csak az a teendő, hogy a dobra közönséges papírlapot llle^zonek, — amelyre rányomják a pozitív képet, A laboratóriumi kísérletek bebizonyították, hogy az új elektrofotográfia egyszerűbbé és gyorsabbá teszi, a fényképtáviratok adását és erősen olcsóbbítja a képszolgálatot. A szovjet tudósok keresik azokat a megoldásokat, amelyekkel az új módszer a nyomdában. a reprodukciós munváhan a másolásban, stb. ifi felhasználhatót
