Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-02 / 283. szám
1959. december 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tanácskozik a VII. pártkongresszus (Folytatás a 2. oldalról) Az irányelveik kimondják >gy meg kell teremten minden szükséges fel f ételé annak, hogy a még egyénileg dolgozó parasztokat meggyőzve, velük együttműködve, a következő években befejezzük a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Az egyénileg gazdálkodó parasztokat illetően az ötéves terv idején folytatjuk azt a politikáinkat, amelyet az utóbbi években aalakítottunk. Gazdaságpolá- ikánk arra irányul, hogy az egyénileg gazdálkodók addig i jói kihasználják termelés. lehetőségeiket a kisüzemek korlátain beiül, amíg megérlelődik bennük az áttéré gondolata a nagyüzemi gazdálkodásra. Ezt a folyamatot felvilágosító munkával segítsük élő. Az állam termelési szerződéseket köt az egyénileg gazdálkodó parasztokkal és megvásárolja felesleges termékeiket. Azt azonban látni kell, hogy felemelkedésük egyedül hely« útja, ha áttérnek a fejlett nagyüzemi gazdálkodásra. A termelés növelésére tett intézkedéseink hatására 40— 45 százalékkal növekednie kell a felvásárlásnak is. Tovább javul a dolgozók anyagi helyzete A beszámoló következő fejezete a lakosság életszínvonala alakulásának egyes Kérdéseivel foglalkozott Rámu- atott arra, hogy az életszínvonal emelkedésének fő eszköze a reálbérek emelése, de az árak Csökkentésével is elősegítjük a lakosság jobb életkörülményeit. Az árcsökkentés mértékét és körét a termelésben kialakuló feltételek határozzák meg. A lakosság reáljövedelmét nyugdíjrendszerünk és a családi pótlék rendszerének továbbfejlesztésével is szükségesnek tartjuk emelni. Ezzel tovább javítjuk a munkából kiöregedett és a nagycsaládos dolgozók helyzetét. Az ötéves terv irányelvei szerint további lépést teszünk előre a nehéz fizikai munkák gépesítésében is, az egészségre ártalmas munkakörökben pedig csökkentjük a munkaidőt: 1965-ben már 300 000—350 000 dolgozó munkaideje lesz heti 48 óránál rövidebb. Hét év alatt a kiskereskedelmi forgalom 46 százalékkal növekszik, az élelmiszerforgalom 30 százalékkal, a ruházati cikkek forgalma 57 százalékkal, egyéb iparcikkeké pedig 65 százalékkal. A fogyasztás összetétele az emelkedő élet- színvonalnak megfelelően változik, hiszen például a termelőszövetkezeti parasztságnak már más irányú szükségletei vannak, mint az egyénileg dolgozó parasztnak. Lényegesen fejlődik népünk szociális ellátottsága, kultúrális színvonala is. Jelentősen előbbre haladunk a kommunális fejlesztésben. Bővítjük a vízellátást, a gáze.látást további 120 000 háztartásra terjesztjük ki. Jelentősen előbbre haladunk a televízió fejlesztésével is, úgy* hogy az egész ország területére sugározhassuk a műsort. A televízióval Is közelebb visszük a néphez a kultúrát. Az operák, a színházak, a mozik legjobb előadásait újabb százezrek láthatják. A televízió lehetővé teszi a tudomány, a technika, a kultúra világának sokoldalú, újszerű, széleskörű ismertetését. Jelenleg 30 000 előfizetője van a televíziónak, 1965-ig 4o0 000 készülékeit hozunk forgalomba. Az életszínvonal növelésében szinte felmérhete'len jelentőségű. a falvak villamosítása. A felszabadulás előtti 57 év alatt mindössze 1318 községet és várost villamosítottak. Népi demokráciánk 15 éye alatt 1450 községoc vezettük be a villanyt, a fényt és ma már a falvak többsége villamosított, a városok egyre jobban világítottak. Az ötéves terv alatt befejezzük a íalu villamosítását és ezzel szinte korlátlan lehetőségeit nyitjuk meg a kultúrálod ásnak. A vezetés színvonaláról A vezetés színvonaláról beszélt ezután Fock Jenő. A vezetés további javítása ugyanis igen fontos követelménye a népgazdaság további fejlesztésének, tervünk végrehajtásának. Az utóbbi három esztendőben sokkal inkább érvényre juttattuk a demokratikus centralizmus elvét, mint az előző években. Néhány — a népgazdaság fejlődése szempontjából .öntő kérdésben — erősítettük a központi vezetést, ugyanakkor számtalan ügy intézését adtuk át az alsóbb gazdasági szervek hatáskörébe. Ezen az úton feltétlenül tovább kell menni — irányítási módszereink sok szempontból bürokratikusak. Nem kétséges, hogy a népgazdaság vezetésében nekünk is a szocialista országok többségében már végrehajtott átszervezéshez hasonló lépést kell tennünk. Ezt azonban jól elő kell készíteni a már megtett intézkedéseink elemzésével, a ba- áti országok tapasztalatainak ! anulmányozásával. Amíg erre sor kerül — a elenlegi szervezeti formák között is —, igen sokat lehet javítani. A gazdaság! vezetők a mostaninál sokkal jobban ismerjék a rájuk bízott rületet. — többet kell törődnünk a vezetők .zakmai színvonalának emelő-évet. latározottan meg kell követelni: a vezetők maguk is törekedjenek arra. hogy a vezetésük alatt álló területnek valóban egyszemélyi felelős irányítói 'egyenek. Az adott szó betartása, a határozottság az igényesség saját és mások munkájával szemben elengedhetetlen feltétele a veze fősnek. Felül kell vizsgálnunk a beruházások megvalósításával kapcsolatos felelősség és anyagi érdekeltség rendszerét. Sok helyen ismét '-;to jelentkezni a szakmai és té£ca sovinizmus és a lokálpatriotizmus. Ez gátolja a további decentralizálást, a hélyi hatáskörök, növelését. Nagyobb hatáskört csak annak lehet adni. aki át tudja érezni, hogy ezzel nagyobb felelősség jár. — Gazdaságvezetésünk az elmúlt három évben — a még meglévő számos hiánvosság ellenére — jelentősen fejlődött. Ezt nagymértékben elősegítette az is. hogy az előző évekkel szemben helyesebben érvényesült az anyagi érdekeltség elve. Szembe kell azonban szállnunk az olyan felfogással, amely az eredmények elérését kizárólag az anyagi ösztönzésre alapozza Már sokszor beigazolódott, hogy a szocializmus győzelmébe vetett hittel, szocialista öntudattal áthatott emberek, a párt szavára, szinte csodákat tudnak művelni, ha világos a feladat. Lelkesedésük széles dolgozó tömegekre hat. Helyrehozhatatlan hibát köve'. el az a gazdasági vezető, aki erről a hatalmas erőről lemond és mindent prémiummal akar elintézni. A vezetés alapvető kérdése az előrelátás — folytatta Fock Jenő. Ehhez viszont nélkülözhetetlen a megtett út állandó ellenőrzése, a tapasztalatok rendszerezése. Joggal mondhatjuk, hogy gazdaságpolitikánk az elmúlt három évben eredményes volt. Gyorsan úrrá lettünk az ellenforradalom okozta nehézségeken népgazdaságunk ma egészséges. külföldi adósságunk nem növekszik hanem csökken ' ehát ahogy mondani szók tűk* saiát lábunkon állunk Egyik legfontosabb eredményünk az, hogy gyökeresen megváltozott az elmúlt években a párt és a dolgozó tömegek kapcsolata. Jótékony hatása a gazdasági élet fejlődésében szinte felmérhetetlen. A dolgozók minden kérdésben őszintén elmondják véleményüket. Büszkék az eddig elért eredményekre és féltő gonddal vigyáznak rá, hogy maradandók legyenek, sőt növekedjenek. Tudják azonban azt is, hogy most egy minőségileg más időszak következik: hosszabb távlatban kell dolgozni. Látnunk kell tehát, hogy a szocializmus ügyéinek féltése szól az emberekből, amikor felteszik a kérdést: „mondjátok, jól felmértétek a lehetőségeket? Megvan a kellő előrelátás? Nem lesz újra kapkodás? Nem követjük el azokat vagy hasonló hibákat, mint az ellenforradalom előtt...? Kommunista meggyőződéssel, őszintén és tiszta szívvel mondhatjuk: nem lesz kapkodás, nem követjük el a régebben volt gazdaságpolitikai hibákat. A régi hibák megismétlésétől megóv bennünket az. hogy okait Ismerjük, káros hatásukat nem nehéz felmérni. Vigyázunk, ho"* sem a gazdaságpolitikánkban, sem gazdaságvezetési módszereinkben vissza ne térjenek. A gazdasági vezetésnek semmilyen szinten nem szabad eltűrnie a hibákat, mulasztásokat, az anyagi javak pocs’ékolását, a felelőtlenséget és nem szabad ilyent azzal menteni, hogy „azért igen szépek az eredményeink.” Az .egyedül helyes felfogás: ezek nélkül még sokkal nagyobbak lehetnének az eredmények. Itt az ideje, hogy az elnézést felválts« a figyelmeztetés és a felelősségrevonás. Ebben a párt megfelelő szerveinek és a kormánynak kell példát mutatni. A hároméves terv első két évének tervét jelentősen túlteljesítjük. Ez évi tervünk végrehajtásával elérjük a Központi Bizottság márciusi határozatában ajánlott célokat, teljesítjük a hároméves tervben 1960-ra előírt főbb feladatokat. A termelésben elért sikerek népünk élet- színvonala emelkedésében is megmutatkoznak. A terv ilyen túlteljesítése népünk és pártunk nagy győzelme. Az 1960. évi terv az ideinél bonyolultabb feladatokat állít népünk elé, de ezek megoldhatók. Kongresszusunk összefoglalja az elmúlt évek tapasztalatait, bejelöli tennivalóinkat és világos perspektívát mutat a szocializmus további építésére. Hároméves tervünk az ipari termelés 22 százalékos növekedését irányozta elő az 1957- es színvonalhoz képest. Az ipari termelés tényleges növekedése 1958-ban 12 százalék volt, s az Idén valószínűleg nem lesz kevesebb. Ha jövőre csak 8 százalékos emelkedést érünk el, akkor az ipari termelés 35 százalékkal lesz magasabb az 1957 évinél, vagyis a hároméves tervre előirányzott fejlődési ütemet több mint másfélszeresem múljuk felül. Az ipari termelés emelkedésének a kongresszusi irányelvekben előírt fejlődési üteme hozzávetőleg 7 százalék évemként. Ez nemcsak a tavalyi és az idei növekedésnél lényegesen kevesebb, de valamivel kisebb még az 1952— 1958- as hét év átlagos emelkedésénél is, pedig ebben az p'múlt hét évben sok gazdaságpolitikai kapkodás és ellenforradalom is volt Elker mIf iik n régi hibákat Nem akarunk újra a régi hibába esni. hogy a reális tények helyett vágyainkat, anyagi megalapozás nélküli elképzeléseinket „tervesít- sük’’. Ezért a Központi Bizottság nem javasolja a kongresszusnak hogy további vizsgálat nélkül, . számszerűleg meghatározott gyorsabb fejlődést f jón elő Azt azonban teljes megpyőz'Vlésser javasoljuk, hogy a kongi vt&zu» Hruscsov elvtárs beszéde a kongresszuson (Folytatás az első oldalról) az összes szocialista országok, amelyek valóraváltják a marxizmus—leninizmusnak a mezőgazdaság szocialista fejlődési útjáról, a falu szocialista átalakításáról szóló tételeit. Mi mindig szívesen osztottuk és osztjuk meg a testvéri országokkal a mezőgazdaságunk fejlesztésében szerzett tapasztalatokat az abban elért eredményeket, és Őszintén örülünk barátaink sikereinek. Országunk és a többi szocialista ország mezőgazdasága szocialista fejlődésének tapasztalatai meggyőzően tanúsítják, hogy a parasztság csak ott marad meg szilárdan földjén, a falu élete csak ott lesz kultúráltabb és anyagilag biztosított a nagy tömegek számára, ahol a parasztság a fejlődés szocialista útján halad. A szocializmus megszilárparasztság tömegeinek az anyagi és kulturális élet javait. Ezért volt rám oly nagy hatással az, amit Kádár elv- társ tegnapi beszámolójában ax Önök mező gazdaságfejlesztési sikeredről mondott. Ügy gondolom, kedves elv- társak, hogy helyesen értelmeznek engem és nem rónak meg, ha kifejtem véleményemet néhány olyan kérdésről, amellyel kongresszusuk foglalkozik. Remélem, hogy megjegyzéseimet nem tekintik belügyeikbe való beavatkozásnak. (Taps, derültség). Jól tudjuk, hogy minden kérdést, amelyet a beszámoló vet fel, a pártkongresszus old meg. Kérem, hogy azokat a megjegyzéseket, amelyeket barátunk, Kádár János elvtárs beszámolójához fűzök, .tekintsék egyik vendégük és barátjuk véleményének, amely Önöket semmire sem dulása a falun meghozza a kötelezi. (Nagy taps). Az MSZMP következetes marxista — leninista politikáiéval vívta ki a magyar nép bizalmát Az önök pártja elvhű, marxista—leninista politikájával kivívta a magyar .nép mélységes bizalmát és szeretedét. A magyar nép érdekeinek kifejezőjét és védelmezőjét látja a pártban. A marxista-leninista elmélet tisztaságért, a revizionizmus és a dogimatizmus ellen, a prole- tárintemacionalizmusórt és a I szocialista tábor egységéért Ifolytatott következetes harcával méltán vívott ki nagyrabecsülést a Magyar Szocialista Munkáspárt a nemzetközi kommunista mozgalomban, amelynek egyik megbízható csapata. Kedves Elvtársak! A kommunista és munkáspártok ereje abban rejlik, hogy a lenini elveket szemelőtt tartva józanul és tárgyilagosan értékelik az élet jelenségeit, nyíltan és egyenesen meg- | mondják a népnek az igazságot mind a sikerekről, jmind a nehézségekről és a hibákról. Azok az események, * amelyek 1956-ban játszódtak , le Magyarországon, komolyan veszélyeztették a magyar munkásosztály, a parasztság és az egész dolgozó nép minden vívmányát. Az ellenforradalmi lázadás szervezői csapást akartak mérni a szocializmusra, vérbe akarták fojtani a népi hatalmat. Olyan események voltak ezek, amelyek feltétlenül megörvendeztették a kommunizmus minden ellenségét. Már ugrált az ádámcsutkájuk, mert ezekben az eseményekben a kommunizmus csődjének kezdetét látták. (Derültség, nagy taps.) így azonban csak azok az emberek gondolkozhattak, akik vagy igen dühösek voltak a kommunizmusra és ezért elvesztették ép ítélőképességüket, vagy olyan em-^ berek, akik nem értik meg a kommunista mozgalom erőit és ezért tévedést tévedésre halmoznak. A magyar ellenforradalom és külföldi sugalmazó! lelepleződtek és megsemmisítő vereséget szenvedtek. Éppen az ellenforradalom elleni harc mutatta meg a marxizmus—len inizmus eszméinek páratlan erejét, a magyar munkásosztálynak és a dolgozó parasztságnak ez eszmék iránt tanúsított odaadását A régi pártvezetés hibáiról Felborult az imperialistáknak az a számítása, hogy Magyarországon megbukik a szocializmus. Nem a kommunizmus eszméi vallottak kudarcot, hanem csupán azok a vezetők, akik megfeledkeztek a marxizmus- leninizmus szent tételeiről, nem tartották azokat szem előtt. Ezek a gyászvezetők elszakadtak a tömegektől, ba- sáskodni kezdtek a tömegekkel. Helytelen cselekedeteik során a munkásosztály diktatúráját gyakran nem a dolgozó nép ellenségei ellen használták fel, hanem sajátjaikra mértek csapásokat. — Vezető állásokba emelve nem tudták helyesen használni a hatalmat, nem erősítették a munkásosztály diktatúráját, a dolgozó nép hatalmát, hanem sajátjaikra irányították a tüzet és a forradalmi erőkre mértek csapásokat. Ez volt az ilyen politikusok bukásának kezdete. Nekünk, marxistáknak azonban elvi elemzést kell adnunk az eseményekről, látnunk kell okaikat és helyes következtetéseket kell levonnunk. Meg kell látni, hogy . ha az ellenforradalomnak akár rövid időre is, de sikerült rendzavarást élőidéznie az országban, ezt nem csekély mértékben az magyarázza meg, hogy a Magyar Dolgozók pártjának korábbi vezetősége és mindenek előtt Rákosi Mátyás komoly hibákat követett él, amelyek következtében gyengült a párt vezető szerepe, gyengült a proletariátus diktatúrája. (Folytatása a 4. oldalon) a fejlődés ütemének felülvizsgálására, a tartalékok feltárására, a gyorsabb fejlődés útjában álló akadályok elhárítására, nyomatékosan hívja fel az újonnan megválasztandó központi bizottság és a tervező szervek figyelmét. Az irányelvekben közölt előirányzatok megalapozottak Központi Bizottságunk az irányelvekben csak olyan | célokat tűzött ki, amelyekről ! már ma tudjuk, hogy elérhetők. De Központi Bizottságunk nemcsak lehetségesnek, hanem feltétlenül Kívánatosnak is tartja a célok túlszárnyalását, már csak azért is, hogy mielőbb felzárkózhassunk a világszínvonalhoz, hogy a többi szocialista országgal történelmileg egyidejűleg jussunk el a kommunista társadalomba. Növekedik a párt naxdaság szer néző ereie A kongresszusi irányelvek, a második ötéves terv előkészítésének szempontjait is tükrözik, hogy a gazdasági munka területén, a párt, minden szervezete, valamennyi kommunista előtt milyen sokrétű és nagy feladatok állnak Most, amikor pártunk kidolgozta -az ország Gazdasága és a népjólét emelésének elveit, a gyakorlati szervező munkára kerül sor Ahogy szélesedik a dolgozók szerepe a gazdasági élet szer verésében, a társadalom irányításában. úgy növekedjék a kommunista párt vezetése a gazdaság szervezésében is A párt gazdaságszervező munkájává! is növeli 2 dolgozó tömegek szocialista öntudatát A dolgozók Öntudatának növekedése gyorsítja fejlődésünk ütemét. Ezért van a szocialista ver »cnynek, a szocializmus építése kommunista módszerének óriási értéke. A szocialista verseny a dolgozó tömegek nevelésének fontos eszköze. Hazánkban a munkaverseny magasabbrendű hajtásai is fejlődnek már. Gazdasági vezetőink egy része azonban — állapította meg Fock Jenő —, nem használja fel még azokat az előnyöket, amelyeket a szocializmust építő társadalmi rendszer a dolgozók lendülete nyújt a feladatok végrehajtásában. Gazdasági vezetőink zömére nem ez a, jellemző, de ahol még maradi felfogás és magatartás tapasztalható, ott a kommunisták lépjenek fel ellene erőteljesen. Az üzemi párt- szervezetek munkájának fontossága a jövőben tovább növekszik, a feladatok egyre bonyolultabbak lesznek, ezérr színvonalasabb felvilágosf tásra. t-Öbb kP7/'1r,?r> 'nvp7^f!rf jobb i vezű uuuiKara vaii szükség. Támaszkodjunk a tömegszervezetek. elsősorban a munkásosztály legnagyobb szervezeteinek, a szakszervezeteknek a segítségére. Pártunk gazdaságszervező munkáját minden szinten tovább kell tökéletesíteni. A párt- szervezetek irányító, ellenőrző tevékenysége egyre kulturáltabb és szakszerűbb. Igen fontos feladat min denhol felszámolni azt a héytelen és káros nézete amely szerint a pártszervezetek dolga csak a ..tiszta pártmunka”. a gazdaság veze'őké pedig a gazdasági vezetés. A kommunista gazdaságvezető érezze felelősnek magát a pártszervezet gazdaság5 munkájáért is. A pártszervezet és ennek titkára pedig tartsa fontosabb feladatának hogy résztvegyen a gazdasági vezetésben. Nem egymás mellett, hanem együtt kell dolgozniok a szocializmus megvalósításáért. Befejezésül a következőket mondotta: ma még nem tűzhetjük célul a legfejlettebb kapitalista országok műszaki. gazdasági színvonalának túlszárnyalását, de nincs messze az az idő, amikor ezt reálisan megtehetjük. Rendíthetetlen hittel és meggyőződéssel valljuk hogy dolgozó népünkkel eggyéforrva, szilárd egységben a szocialista tábor többi országaival, győzelemre visszük 'hazánkban a .•7mi-’' -'-ms ügyét (Nagy laps.) iMTI.)
