Szolnok Megyei Néplap, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-01 / 257. szám

1959. november 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP KUKURUZA HA POUAH YENGRII 1959 október 16-&n a Pravda közölte A. Sevcsenko — Szolnok megyében is jólismert kiváló szakember —* cikkét. Az írást kivonatosan közöljük. Azok közül a szocialista országok közül, amelyek az utóbbi években tapasztalato­kat szereztek a tejes és viasz­érett állapotban betakarított kukorica termesztése terén, különösen figyelemreméltó Magyarország. 1958-ban és 1959-ben többször jártam a magyar termelőszövetkeze­tekben, állami gazdaságok­ban és tudományos intéze­tekben. Megismerteim tapasz­talataikat, beszéltem orszá­gunk legjobb gazdaságainak tapasztaltairól. Magyar ba­rátaimmal együtt résztvet- tem a kukorica vetésében, ápolásában és silózásában is. }958 áprilisában szovjet párt- és kormányküldöttség látogatott el Magyarországra. A magyar nép Nyikita Szer- gejevics Hruscsovot nagy lel­kesedéssel fogadta. A magya­rok százezrei — munkások, parasztok értelmiségiek min­denütt őszintén és forró sze­retettel közöntötték Hruscsov elvtársat. N. Sz. Hruscsov an­nak idején számos beszédet tartott az üzemekben és gyá­rakban, a tudományos inté­zetekben és falvakban. Érdekes beszélgetés zajlott le akkor a karcagi Béke Tsz- ben is. N. Sz. Hruscsov meg-» hallgatta a szövetkezeti tagok véleményét á kukorica elő­nyeiről. Nagyra értékelték ezt a növényt, de csak. mint száraz,' szemes kukoricát. — Kezdjék' el kicsiben, — tanácsolta N. Sz. Hruscsov, — állítsanak be kísérleteket, vessenek be egymás mellé olyan kukoricát, amelyet si­lótakarmánynak és olyant, amelyet száraz, szemeskuko­ricának fognak betakarítani. Hasonlítsák össze a kettőt egymással. — Meggyőződnek majd a tejes, és a viasz érett kukorica felhasználásának vitathatatlan előnyeiről. A Magyar Szocialista Mun­káspárt helyi szervezetei há­lásan fogadták N. Sz. Hrus­csov elvtárs tanácsait. Nagy munkát végeztek a tömegek körében, segítséget nyújtot­tak a szövetkezeti vezetők­nek és egyszerű parasztok­nak abban, hogy jobban megértsék az új kukoricater­mesztési módszerek jelentő­ségét. Az adonyi Béke, a besnyői Sallai, a karcagi Béke és a karcagi Hunyadi mezőgazda- sági termelőszövetkezetben, az Agrártudományi Egyetem hajdúszoboszlói tangazdasá­gában, a karcagi kísérleti gazdaságban s egyéb gazda­ságokban hamarosan kísér­leteket állítottak be, a tejes és viasz-érett állapotban fel­használt kukorica termeszté­sével. A silókukoricát ugyan­olyan földbe vetették és ugyanúgy trágyázták, mint a szemes kukoricát. Egyszóval nem termesztették kedvei zőbb feltételek között. Ezért az elért eredmények is tár­gyilagosaknak tekinthetők. (Sevcsenko elvtárs néhány adatot közöl az 1958-ban be­takarított silókukorica ter­méshozamáról). A karcagi Béke Tsz a „Bu­kovinai 1.” hibridkukoricából tejes és viaszérett állapotban hektáronként 407 métermá­zsás termést, illetve 154 má­zsa száraz anyagot és 66.5 mázsa keményítőt ért el. Egy mázsa keményítő ön­költsége a négyzetes, fészkes kukorica zöld tömegében 47 forint, a szemes kukoricában ugyanakkor 115 forint, a ta­karmányrépában pedig 333 forint volt. Az eredmények újra csak megcáfolják azokat, 'akik a kukoricát rendkívül munka- igényes növénynek tekintik és úgy vélik, hogy termesz­tése gazdaságilag nem eléggé előnyös. Körösi József elv­társ, a hajdúszoboszlói tan­gazdaság agronpmusa, a Bu­dapesten tartott kukoricater­mesztési értekezleten felszó­lalásában a következőket mondotta: „Eddigi tapasztat lataink szerint a négyzetes fészkesen vetett silókukorica termelési szempontból telje­sen bevált. Azaz, olyan ta­karmánynövényt kaptunk, amely területegységenként minimális költséggel táp­anyagokban igen gazdag és igen sok takarmányt terem”. ök egy hektár négyzetes fészkes kukorica termeszté­sére 72 normálmunkaórát, egy hektár takarmányrépa termesztésére pedig 424 nor­mál munkaórát fordítottak. A hektáronkénti munka­szükséglet tehát azt mutatja, hogy a takarmányrépa hat­szor olyan munkaigényes, mint a négyzetes fészkes si­lókukorica. Nem kaphatunk azonban teljes képet, ha nem vesszük figyelembe, hogy a kukorica sokkal több kemé­nyítő egyenértéket ad hektá­ronként, mint a takarmány- répa. A munkaráfordítást termékegységre (keményítő) átszámítva, láthatjuk, hogy négyzetes fészkes silókukori­ca majdnem tizenhatszorosan felülmúlja a takarmányré­pát. A hajdúszoboszlói tangaz­daságban kísérleteket végez­tek a silókukorica gazdasá­gosságának megállapítására. Első kísérlet 96 tehénnel: őszi takarmánykeverékből készült silótakarmányt etettek. Má­sodik kísérlet 99 tehénnel: kukoricából készült silótakar­mányt etettek. Amikor a te­henekkel alaptakarmányként őszi keverékből készült siló­takarmányt etettek, egy liter tejre egy forint 43 fillér értékű takarmány esett. Ami­kor kukoricából készült siló- takarmányt etettek, az egy liter tejre eső tákarmány költsége 1 forint 5 fillér, azaz 38 fillérrel, illetve 34 száza­lékkal kevesebb volt. A silókukoricával etetett í tehenek átlagos tejhozama emelkedett, míg az őszi ta­karmánykeverékből készült silótakarmány etetése esetén csökkent. A Szovjetunió, Magyaror­szág, a Német Demokratikus Köztársaság, Csehszlovákia és más szocialista országok kiváló gazdaságai egyre szé­lesebb körű tapasztalatcserét folytatnak a mezőgazdasági kérdésekkel kapcsolatosan és ezkedvező eredményekre ve­zet. Az elért kitűnő eredmé­nyeket bizonyítja az a tény, hogy az idén nyáron a Me­zőhegyes! Állami Gazdaság kollektívája (igazgató Majo­ros János) szocialista mun­kaversenybe lépett a Fried­rich Engels mezőgazdasági termelőszövetkezettel (elnö­ke Wilhelm Paizoni) és ü „Proletarszkaja Tolja” (Pro­letár akarat) kolhozzal (elnö­ke Szem jón Lucenko) és vál­lalta, hogy a kukorica vetés- területét kétezer hektárról 3600 hektárra bővíti. Jó ter­mést ér el és ennek alapján 1965-ben 100 hektár mező­gazdasági haszonterületen 355 mázsa húst és 985 mázsa te­jet termel. íme, ezek a silókukorica termesztésének első eredmé­nyei Magyarországon. Ezek meggyőzik a dolgozó parasz­tokat és a szakembereket arról, hogy ha áttérnek a te­jes és viaszérett állapotban betakarítandó kukorica ter­mesztésére, szép eredménye­ket érhetnek el az állatte­nyésztés fejlesztésében. Az idei nagy kukoricatermések még jobban meggyőzték a parasztokat a kukorica elő­nyeiről. JimmiiiiiiHHiiiiiuimiHiiiiiiiiiiiiiimiiimu Háromszáz traktoros tanúi November 15-én nyitja meg kapuit a szabadszállási traktorosképző iskola. A hall­gatók négy hónapig tanul­nak Szabadszálláson, utána gépállomásaikra kerülnek vissza. Szolnok megyéből há­romszáz traktoros vesz részt a szabadszállási kiképzésben. A legtöbb hallgatót a Jász- kiséri Gépállomás küldi. — Jászkisérről harminc, Mező­túrról, Tószegről, Jászberény­ből huszonöt traktorost kül­denek tanulni. HOGYAN LESZ tizenhétből huszonhat Újsághír: A pártkong­resszus tiszteletére éves tervük 10 százalékos túl­teljesítését vállalták a Mezőtúri Gépállomás fa­taljai. Este 7 óra felé jár az idő, Horváth László, főkönyvelő a legutóbbi dekádjelentéseket Összesíti. Uj név következik: Búsi brigád. Utána szám: őszi tervteljesítés 130 száza­lék. És még egy: éves ter­vüket október 7-re teljesítet­ték. Edlig 18 ezer 317 normál­hold munkát végeztek. Bent az irodában szívderítő számok, — de mi van kint a határban?«• , A főkönyvelő szívesen vál­lalkozott: eljön velünk trak­torost keresni. Százötvenhárom ezüstkalászos tanfolyam háromezernyolcszáz szövetkezeti gazda jelentkezővel Az ezüstkalászos tanfolya­mok ez évben november 17-én nyitják meg kapuikat. Ez az oktatási forma itt Szolnok megyében igen nép­szerű. De kedvelik ország­szerte. Tavaly hazánkban 13 ezernél több gazda ’végezte el az első évet. Nálunk ezer- kétszázán kaptak elsőéves igazolást. Ez év tavaszán, a mezőgaz­daság szocialista átszervezé­sének időszakában az ezüst­V ásároljon alma, körte, birs, cseres znye, meggy, kajszi, őszi­barack, szilva gyiimölcsfaoltványokat diócsemetéket a CEGLÉD-CSEMÖ1 ÁLLAMI GAZDASÁG (CEGLÉD) LER AK ATAIBAN: Jászberény, Sándor u. 12. Mezőtúr, Újvárosi regálé 9, Szolnok, Sólyom u. 4. Törpefák, oltott eperfa, díszfa, díszcserje Is kapható Cegléd-Csemői Á. G .lerakataiban. DOMOSZLÖI ALLAMI GAZDASÁG (Gyöngyös) LERAK ATA: J ászárokszállás I. o. minőség, nagy fajtaválaszték! Árusítás naponta 8—16 óráig, vasárnap 8—12 óráig. kalászos tanfolyam hallgatói legtöbb községben és város­ban elsőiként írták alá a be­lépési nyilatkozatot. Sokan egyéni gazdaként kezdték a tanulást és most szövetkezeti gazdaként fejezik be. , Az ezüstkalászos tanfolya­mok nemcsak általában fog­lalkoznak a mezőgazdasági kérdésekkel, hanem egy-egy fontosabb növénytermesztési, illetve álattenyésztési ágazat­tal alaposan ismertetnek meg. A tanfolyamok lehet­nek különbözőek. Turkevém például baromfitenyésztési ezüstkalászos tanfolyam in­dul. Ez teljesen új, a Megyei Tanács VB Mezőgazdasági Osztálya most dolgozza ki tematikáját; Ez évben más évektől el­térően, a szakanyagok mel­lett ismeretterjesztő előadá­sokat is tartanak. * Gél: sok­kal nagyobb mértékben elő­segíteni a dolgozó parasztok világnézeti tudását, általános műveltségét. Az ismeretter­jesztő előadásokat a TIT leg­jobb előadói tartják. Százötvenhárom tanfolya­mon háromezernyolcszáz Szoh.ok megyei szövetkezeti gazda tanul. Ez is mutatja, hogy a dolgozó parasztok ki­használják a lehetőségeket tudásuk bővítésére; A távolban feltűnik az első kettős fénypont. Az már a Nyomás, a Búsi brigád terüle­te. Míg az átjárót keresgél­jük, az is kiderül, hogy b^r csak 17 erőgépjük van. mé­gis huszonhatan dolgoznak. Nem boszorkányság, csupán azt jelenti, hogy kilenc gép kétműszakos. Hamarosan elöt­Hazafelé. — Megérkeztek a váltótársak, mára vége a mun­kának. Rácz István és Balogh Zsigmond hazafelé indulnak- Ideje már, este 8 óra felé' jár az idő. tünk áll, illetve halad á ki- lencek egyike. Éppen a ba­rázda végére ér, fordul és megáll. Nyergében középko­rú ember, Veres Gábor ül. 46 éves. Évei számát tekintve tehát már nem fiatal, de munkája után igen. — A rizs cséplés miatt ki­csit lemaradtam a tervtelje­sítéssel, de vasárnapra meg­lesz. — Hogyan? Hiszen még két hónap van hátra, s mégis le­maradásnak minősíti? •— Nálunk nem a naptár számít — mondja egyszerűen. Búcsúzunk; A Hoffher szikraesőt zúdít a sötét ég fe­lé, s a lámpafényben feketén csillan a friss hant. Most már, hogy kiértünk a területre, megsokasodtak a fé­nyek; — Arra Patkós István. — emitt meg alighanem Búsi Al­bert dolgozik, — magyarázza a főkönyvelő. Hirtelen ma­gános fénypont kanyarodik elénk. ’Ezúttal nem traktor, hanem csak egy motorkerék­pár, Rácz István és Balogh Gépbe száll a traktoros. Soltész Imre, a Búsi-brigád fia­tal traktoristája éjszakai műszakban kukoricaföildet tár­csáz. Zsigmond igyekeznek rajta hazafelé. Nemrég váltották ie. őket az éjszakások, ök igazí­tanak útba, merre találjuk meg a DT-t. A terület legszé­lén, túl a köves úton dolgozik. Ez már komolyabb alkot­mány. Három tárcsát húz. — Vezetőfülkéjében kellemes meleg van­— Bár ne volna — véli Sol­tész Imre, a gép kezelője. — Könnyen elálmosodik az em­ber. Éjfélig azért kibírom, akkor jön Sz. Patkós Sándor, a váltótársam. > *r- Mióta kétműszakosok? •— Augusztus 26-án kezdtük. Azóta nem sok éjszakát alud­tam végig, de megszoktam már, hogy amit éjszaka mu­lasztok, nappal pótoljam így dolgoznak korra való tekintet nélkül, fiatalos lel­kesedéssel, vállalva ha kell az éjszakai műszak kettős fá­radalmait is. S ahol este még száraz kórókat zörget a leta­rolt kukoricaföldön a szél, — reggel már magot pergethet a vetőgóp, Munka után jólesik a vacsora a brigádszálláson. Szakonyi János, fiatal traktoros most érkezett a délutáni műszak­ból. Az aktatáskából előkerül az elemózsia. Jó étvágyat. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents