Szolnok Megyei Néplap, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-05 / 260. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1SS9. november S. Az Egyesült Államokban enyhül a kommunista-ellenesség — írja a Birmingham Post Max Reimann felszéiitotta a nyugat-német szövetségi gyűlést, hozzon határozatot a fegyverkezés azonnali beszüntetéséről LONDON. (MTI). A Bir­mingham Post New-York-i tudósítója arról ír, vajon le­mondott-e az Egyesült Álla­mok a kommunizmus elleni küzdelemről? Első hallásra ez a kérdés nevetséges, hiszen az Egyesült Államokban az antikommunizmus látszólag még mindig erős, a kérdés azonban mégsem ésszerűtlen *— hangoztatja a tudósító. — Mind több amerikai utas tér haza a Szovjetunióból tele a nagyszerű teljesítmények dicséretével és bámulatával. Több mint egymillió ameri­kai nézte meg a New-York-i szovjet kiállítást. Vezető ame­rikai és szovjet államférfiak látogatáscseréket bonyolíta­nak le* E magatartás változást ■— jegyzi meg a tudósító — meg­gyorsította az a tény, hogy Eisenhower, a nagy kiegyező, átvette a vezetést Dullestől, a hajthatatlantól, s az amerikai nemzetnek legalább 70 száza­léka a kiegyezöt támogatja. Az amerikai irányváltozás első tényezője hét évvel eze­lőtt került napvilágra, ami­kor is kitűnt, hogy a kínai kommunistákat Koreában nem lehet legyőzni atomháború nélkül. A második tényező az volt, hogy belátták: a kom­munizmus felgöngyölítéséről egyszerűen szó sem lehet, a harmadik pedig, hogy felis­merték a Szovjetunió hatal­mát és ennek következtében békét kellett teremteni, (MTI) Az amerikai külügy­minisztériumban megkezdettek a nyuga­tiak párizsi tanácsko­zását előkészítő megbeszélések Washington (DPA). — Kedden este az amerikai kül­ügyminisztériumban megkez­dődtek a nyugati hatalmak kormányfőinek párizsi érte­kezletét előkészítő megbeszé­lések. Nagy-Britannia, Fran­ciaország és a Német Szövet­ségi Köztársaság nagyköve­tei félórás megbeszélést foly­tattak Herter külügyminisz­terrel; Alphand francia nagykövet a megbeszélés után kijelen­tette, lehetséges, hogy a nagykövetek munkacsoportot alkotnak majd. (MTI). Düsseldorf (ADN.) Max Reimann, a Német Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának első titkára, kedd este beszédet mondott a „Né­met Szabadságadó 904” rá­dióban. Felszólította a bonni szövetségi gyűlést, hogy a csütörtöki külpolitikai vi­tában hozzon határozatot a fegyverkezés azonnali be­szüntetéséről. Mint mondot­ta, ez megkönnyítené a nem­zetközi megállapodások meg­kötését a csúcsértekezleten. Max Reimann javasolta még, hogy tárgyalják meg a leszerelést és a Németország­gal kötendő békeszerződést is, mivel ezek a kérdések szóbakerülnek a csúcsérte­kezleten is. Kívánatos lenne, hogy o Német Szociáldemok­VARSÖ (MTI). A Lengyel Népköztársaság szerdán nyi­latkozatot tett közzé, a laoszi helyzetről. A kormány nyilat­kozat megállapítja, hogy a Neo Lao Hakszat párt veze­tőinek letartóztatása a genfi egyezménynek megsértését jelenti. Lengyelország mint az 1954. évi genfi értekezleten létre­hozott laoszi nemzetközi lei­rata Párt vitára, illetve sza­vazásra bocsássa a Német­országra vonatkozó tervében említett javaslatot a béke­szerződés öl és egy közös né­met paritásos bizottság felál­lításáról­Reimann hangsúlyozta, a szövetségi gyűlésnek fel kell szólítania Adenauert, fogadja el Walter Ulbricht javaslatait, s üljön le a tár­gyalóasztalhoz Grotewohl mi­niszterelnökkel. Végül java­solta, hogy szakszervezeti ta­gok és üzemi tanácstagok részvételével alakítsanak par­lamenti vizsgálóibizottságot a nyugatnémetországi fegyver- tartás fenyegető helyzetének megvizsgálására és a lakos­ság ezzel kapce 'latos felvilá­gosítására. (MTI) ügyelő és ellenőrző bizottság tagja kötelességének tartja, hogy felhívja a figyelmet a laoszi kormány hosszú ideje folytatott megengedhetetlen tevékenységére, amely a fen­ti értekezlet határozataiba Ütközik : i | A lengyel kormány mély aggodalmát fejezi ki és köve­teli az ellenállási mozgalom egykori harcosaival szembeni terrorakciók beszüntetését, a Neo Lai Hakszat vezetőinek szabadonbocsátását, a genfi egyezmények és más megál­lapodások szigorú megtartá­sát. é’&t&tt'C&ffi> Oe ffrú'&CO’jX' k'Cßlf'C’to ........ »■' Le ngyel kormánynyilatkozat a laoszi helyzetről békehivatal A New York Times című amerikai napilap hírt ad ar­ról, hogy vezető amerikai tu­dósok egy csoportja, közöt­tük több Nobel-díjas, java­solta: létesítsen az Egyesült Államok egy új, a különböző minisztériumoktól független hivatalt, amely a béke fenn­tartásának gyakorlati prob­lémáit tanulmányozza és se­gít azok megoldásában. Az új hivatal elsősorban a lesze­relés gyakorlati problémáival foglalkozna, majd a későb­biekben kiterjesztené tevé­kenységét más problémákra is, például az elmaradott or­szágok hatékony megsegíté­sének kérdésére. A békehivatal ötlete na­gyon szép, nagyon hasznos. Sajnos, az Egyesült Államok­ban az elmúlt évek során igen sok hivatalt szerveztek olyan célok megvalósítására, amelyek aligha szolgálták a békét. Nemigen nevezhető békehivatalnak az a szerve­zet, amely a „rab nemzetek felszabadítására”, magyarul: a szocialista tábor elleni kémkedésre és felforgatásra megszavazott többszázmillió dollár felhasználásával fog­lalkozik. Nemigen nevezhető . ■ 11-. .1 ^ békehivatalnak az Amcrika- ellenes Tevékenységet Vizs­gáló Bizottság sem, amely McCarthy szenátor gyászos kommunistaüldözési kampá­nyai idején valóságos haj­szát indított a fegyverkezési versennyel szembeszegülő ha­ladó vagy csupán egysze­rűen realista módon gondol­kodó emberek ellen. — Az Egyesült Államok Atomener­gia Hivatala sem vádolható azzal, hogy akár két szalma­szálat keresztbe tett volna a békés megegyezés érdekében: ellenkezőleg, azzal tette ne­vét hírhedtté, hogy a ,tiszta atombomba“’ és az „ellen­őrizhetetlen földalatti kísér­letek” jelszavának propagá­lásával mindeddig igyekszik megakadályozni az atomkísér­letek betiltásáról szóló egyez­mény aláírását. A békehivatal ötlete — ki­tűnő ötlet és híven mutatja, hogyan változik az amerikai közszellem; Ám egy békehivatal a sok háborús között nem oldhatja meg a kor alapvető problé­máit. Előbb a háborús politi­ka megszállottáit kell kiűzni a többi hivatalokból;.. — baracs — Bevan az angol parlamenti rendszer hanyatlásáról Londos (MTI). Az alsóház felirati vitájában Bevan, a munkáspárt helyettes vezére az angol parlamenti rendszer hanyatlásáról beszélt. Sokan azt mondják — je­lentette ki —, hogy állandóan szélesedik a szakadék az al­normális folyamata, amely­nek során megmagyarázzák a népnek napjaink problémáit. Ugyanez áll a rádióra és a televízióra is. Üjabban kiala­kult az a megszégyenítő gya­korlat, hogy a BBC bürokra­két barátom emlékéről szól­jak néhány szót; Az egyik Rudenkó őrnagy, a másik egy fiatal alhadnagy, aki a moszk­vai tiszti iskoláról néhány nappal a szolnoki harcok előtt érkezett ide. Egy német ellentámadáskor mindketten elestek. Utána megkaptuk az erősítést és megindultunk mi is. Ennek a két elvtársnak emléke kísér végig utamon és nagyon örülök annak, hogy harcaik helyén virágzó életet találtam. A jelenlévők nagy figye­lemmel hallgatták a megha­tó beszámolót és hosszas ba­rátságos beszélgetéssel, ben­sőséges pohárköszöntőkkel búcsúztatták a kedves vendé­get, aki hosszasan érdeklődött Szolnok megye kulturális éle­te iránt. A Magyar Szovjet Baráti Társaság megyei elnöksége megyei művészek rézkarc so­rozatát nyújtotta át emlékez­tető ajándékképpen Alexandr Gerskovicsnak, az egykori szovjet katonának, a magyar nép és magyar irodalom igaz barátjának, — ht. — A Lengyel Népköztársaság kormánya mégegyszer hang­súlyozni kívánja, hogy a la­oszi helyzet vizsgálatára egyetlen feljogosított nemzet­közi szerv a nemzetközi fel­ügyelő és ellenőrző bizottság. Kizárólag e bizottság munká­jának a felújítása, valamint a laoszi kormányra kötelező genfi határozatok és más egyezmények teljes betartása szilárdíthatja meg az ország helyzetét. (MTI). sóház és a nemzet között; Ez színtiszta igazság. Rohamo­san csökken az érdeklődés vi­táink iránt. Beszédeink nem érnek el az országhoz úgy, mint azelőtt. Sajtónk többé nem a gondolatközlés eszköze a parlament és a nép között. Eltekintve néhány felelős, ko­moly, de kis példányszámú laptól, vitáinkról álig közöl­nek jelentést s amit közöl­nek, az kigúnyolása annak, ami a Házban válóban törté­nik. Angliában jelenleg nincs meg a demokratikus nevelés tói önkényesen válogatják meg azokat az alsóházi képvi­selőket, akik szerepelhetnek a rádió és a televízió műsorá­ban. Ez nem fér össze a de­mokratikus eljárás méltósá­gával. Bevan a továbbiakban ki­fejtette, hogy a kormánynak nincs válasza a „kommunista kihívásra”, amely sohasem katonai, hanem mindig is szociális és gazdasági termé­szetű volt. (MTI) CSAT ÉS JANI nőtája disznópásztorkodott. Később az anyja kijelentette, inkább magunk, kínlódunk, de senki kapcája nem leszünk. És Csátésné szántott az egy lóval, nyakába akasztott zsák­ból kézzel vetette a búzát. Kivette fiát az iskolából, korán dologra fogta azt is. Csátés Janit legénységében is végigkísérte anyja gyámsága. Ser­dülő legény volt már, együtt vitték a piacra a juhtúrót, de- a lovat az anyja hajtotta. Meg benn hált a szobában, ellentétben a falu többi legényével. — Ez az egy fiam van, mi lenne velem öregségemre, ha megfázás­ban elpusztulna — mondogatta özv. Csátésné. A faluban pedig az jelentette a legénységet, istállóban hálni, köte- kedősnek lenni, minden vasárnap tökrészegnek lenni. Janinak nem is igen tellett a tivornyára, meg kedve se igen volt hozzá. Így hát számít­hatott a kiközösítésre, a gazdalegé­nyek állandó céltáblájává lett. Ha a kocsmába belépett, mindjárt rékezdték a kivagyialc. — Eriggy haza, add fel a gyeplőt anyádnak, leejtette a kocsilőcsről. A legények körbeállták az asztalt, úgy danalásztak. Jani de szeretett volna közéjük állni, de ha belekez­dett, hogy kísérje nótájukat, inkább leálltak, hogy: — Későre jár, nem tud anyád elaludni, eriggy, melegítsd fel a hátát. Célzás volt ez arra, hogy Jani nem az istállóban alszik. Így hát beletörődött abba, hogy amikor senki nem hallja, amikor az egy lovat legyintgeti az eke előtt, akkor dudorászhat. Legkedveltebb két sora volt a­&Szegény vagyok, semmim sincsen, E szál rózsa minden kincsem* A kocsmában hallgatott. Helyze­tébe belenyugodva, nekivetette há­tát az ajtó melletti falnak, két ke­zét könyékig belesüllyesztette a csizmanadrágba. Nyalogatta a pin­tet, hallgatta a legények mulato­zását, s ahogy jött köszönés nélkül, ki is osont búcsúzás híján. Még, ja­vára szolgált a csendesség, mert így legalább nem csúfalódtak rajta. Legtöbbször azzal vigasztalta magát, majd kimutatja magát a lakodalmán. Előre tudta már a nó­tát is, mit fog énekelni. Azt, hogy: JNótáskedvü volt az apám”. Egyszer yxiker a Vörös Hajnal­beli legények jöttek össze egy va­sárnap délután, már majdnem oda­ment hozzájuk, hogy elénekelje fél­tett dalát. A Vörös Hajnal emberei jártak náluk is többször, hogy lép­jenek be, mit kínlódnak egyedül, de a szomszédok megfenyegették az anyját, el ne merje árulni az ottani gazdákat, meg ne merje bon­tani a sort, mert nem állnak jót értük. Küszködtek tovább. Jani karis- tolta egy ekéjével a földet és a dűlő közepén csakúgy félhangosan eLel dudolászta: „Szegény vagyok, semmim sincsen”. Hanem a tavaszon változás tör­tént. A gazdák többsége belépett, most már nyugodtan aláírták ők is a nyilatkozatot. Benn állt a bál. Éjfél után a, ze­nészek is áttelepedtek az időseb­bekhez, a kisterembe, a daloló­kedvű fiataljai velük szivárogtak. Karéjban, egymás vállát fogva, egyik nóta a másikat körette. Szil­vást volt a nótakezdő, a többiek folytatták. Két-három éneklés után ittak. — Nehogy kiszáradjon a tor­kunk. — emelte fel poharát Szü- vási. — Egészségünkr •— koccintottak össze a csillogó borral telt poha­rak. Fenékig húzták, s akkor Szilvási az ajtó felé pislantott. — Hát te, nem érzed jól magad? — De — hebegte Jani. — Akkor ide közénk, öcsém. — Azám, az új belépők nótáját — rikkantott valaki. — Kezdjed, Jani — noszogatták többen is. — Én? — ijedt meg, de öröm csendült hangjában. Körülfogták. Megköszörülte a tor­kát. először bátortalanul kezdte. Maga se tudta, hogy jutott eszébe, nem a „Nótáskedvű volt az apám”- at, hanem a ,,Már ezután így élem világom”, azt énekelte. Az elejét remegő hangon, aztán hogy a többiek is átvették nekibá­torodva kieresztette torkát. Ahogy vége lett, még tapsoltak is. És máris kezdenie kellett a kö­vetkezőt. Átfogták a vállát, be­vonták a körbe, nóta nótát követett és ő mindig nagy hangerővel be- lezendített, mindenkit túlszárnyalva. Szilvási, a juhász . mondogatta is elégedetten. — Itt az utánpótlás. Folderen gett a hajnal, ahogy a friss szántáson hazafelé ballagott. Fülében még mindig ott csengett a muzsika. A Vörös Hajnal Tsz ismerkedésre hívta az új tagokat. S Jani most mulatta H először magát életében. Nagyokat rúgott az elé kerülő hantba, s rekedtes hangon hazáig dúdolta; „Már ezután így élem világom”. Mosolyogva rántotta magára a takarót. BOBZAK LAJOS Alexandr Gerskovics szov­jet irodalomtörténész me­gyénkbe látogatott; Látogatá­sának befejezéseképen a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat klubhelyiségében rendezett értelmiségi találko­zón vett részt. A találkozón megjelentek a megyei tudo­mányos. művészeti élet kép­viselői, pedagógusok, műszaki értelmiségiek, Gerskovics elvtárs különös részletességgel ismertette sa­ját működési területét, a ma­gyar irodalom orosz nyelvű műfordításának helyzetét. — Évről évre egyre több magyar művet ültetnek át orosz nyelvre. Ez nemcsak a lefordított művek kiválósá­gának, hanem a szovjet nép érdeklődésének köszönhető. Magukról a fordítókról is érdemes beszélni. Amíg hosz- szú évtizedeken keresztül csak az emigráns magyar írók népszerűsítették a ma­gyar irodalmat, ma már egy­re több fiatal szovjet iroda­lomtörténész foglalkozik tol­mácsolásukkal. Büszke va­gyok, hogy én is közéjük tar­tozónak mondhatom magam. — A klasszikusok közül Vörösmarty Mihály: Csongor és Tündéjét fordítottam az utóbbi időben. A klassziku­sok közül eddig Móricz Zsig- mond, József Attila, Csiki Gergely, Katona József ne­vei szerepelnek az élen. — Egyébként ezévben valóságos, „magyar szezon” van Moszk­vában, bemutatták a Bánk Bánt, a Bekötött szemmel-t és Fehér Klára: Nem va­gyunk angyalok című művét. A moszkvai Sztanyiszlavsz- kij Színház most készíti elő bemutatásra a „Pesti embe­reik” című Mesterházi da­rabot. A következő fordításra kerülő mű valószínűleg Dar­vas József: Kormos ég című színdarabja lesz. •— Németh László Égető1 Eszter című regényét és egy novellás kötetét is kiadjuk. Bizonyítva ezzel, hogy az irodalom, az irodalmi törek­vések sok színét kívánjuk visszaadni. Néhány szót szólt ezután Gerskovics elvtárs saját él­ményeiről; — Tizenöt évvel ezelőtt an­nak a hadosztálynak katoná­ja voltam, amelyik Szolnok alatt érte el a Tisza vonalát. Akkor romokkal, félelemmel- halállal találkoztam, most pe­dig igazi baráti körben ülök ugyanott. Az élet gazdagabb, mint ahogy azt ábrázolni ♦tuíínlr í'.n hr*ffv jif Virágos Mihály, a húsfőző végig H járta az asztalokat. A kastély nagy. H termében a fiatalok dicsérték főzt- § jét. i — Kétszer szedtünk, Mihály H bácsi. pl A kisteremben — ez volt a gróf || előszobája, most az agrcmúmusok H irodája — Szilvási Gábor juhász W,betyár-történeteket idézett. Az ap- || ja, nagyapja juhászaitól kereste ke- mnyerét, tőlük hallatta. — Nem sajnálom, a két bürgét, !Í Mihály! Eltaláltad az izét. • Ez volt az ejtőztető. Jobbára az. |f emberek csoportosultak itt. A fia- 1 tálja a nagyteremben táncra várt. m Virágos Mihály hát, hogy meghal- |f lctta fülének legszebb zenéjét, a M paprikás pártolását, az udvarra in- A dúlt. Az ajtóban támaszkodó fiatal­ig embertől még megkérdezte: 1 — ízlett, Jani fiam? m Csátés Jani bólintott. H — Ilyet még szegény jó apám si­ll kerített. I Magában utána gondolta, pedig ” de rég meghótt, legyen áldott az i emléke. Aj Bizony, 15 éve már, hogy idős §j Csátés Jani nem tért vissza a I frontról. Fia jobbára emlékezésből ismerte. Inas, tagbaszf kadt ember .volt az ő apja. Kettesével hordta gja zsákot a cséplőgépnél. Aratásban m senki olyan széles rendet vágni 1\nem tudott. Kedvelték a gazdák, U akadt is munkája mindig, akár hová & kínálkozott. Amíg ő élt, nem ment rosszul | Csátéséknak. Ahogy magukfajta Á kisembereknek, nekik is tellett er- §re, arra. Idős Csátésnak öt hold földje volt, birkákat tartott a lege- í lón, s napszámba járt. Halála után fi rájukszakadt a szegénység, és se- | hogy se tudtak kikecmeregni belő- | le. Eleinte a gazdák szántottak-ve- * tették nekik, amiért a kis Jani

Next

/
Thumbnails
Contents