Szolnok Megyei Néplap, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-29 / 281. szám

2 \ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1859. november 29. Képek az Albán Népköztársaság életéből A Sztálin nevét viselő tiranai textilkombinát az albán nép hatalmas alkotása. Az üzem termelésével nagyban hozzájárul az egyre növekvő vásárlási igények kielégí­téséhez. Nagy a tanulás vágy, élénk ac érdeklődés a politika iránt. Az egyik albán termelőszövetkezeit növényter­mesztő brigádjának tagjai az ebédszünetben kollektiven vitatják meg a napi politikád eseményeket. Egyre inkább térthódít a tiranai iskolákban a politech­nikai oktatás. Az állam hatalmas összegeket költ a szerszámok, szemléltető eszközök beszerzésére. Albániában a múltban nem voltak ipari üzemek. Képünk az egyik új gyümölcskonzervgyárat mutatja be. A képzőművészek a nép egyszerű fiaiból kerülnek ki. Képünk az egyik fiatal albán festőművész: Audulia Emin! Földosztás e, művét ábrázolja. Sxáxexres tüntetés lokióban Peking (UjKína). Japán­ban pénteken országszerte sztrájkokat, tüntetéseket és nagygyűléseket tartottak a japán—amerikai „biztonsági szerződés módosítása ellen. Tokióban százezer főnyi tö­meg tüntetett a parlament épülete előtt. A Kisi-kormány utasítására erős rendőri ké­szültség sietett a tüntetés színhelyére. A tüntetők azon­ban áttörték a rendőrkordont és átnyújtották tiltakozó fel­iratukat a parlamenti képvi­selőknek. A felirat hangsúlyozza, hogy a szerződés módosítása veszélybe sodorja Japánt; és egy újabb háború rémét idézi fel Ázsiában. Követeli, hogy a kormány haladéktalanul szüntesse meg a szerződés módosításáról folytatott tár­gyalásait. (MTI). Súlyos ítélet algériai hazafiak ellen Algír (Reuter). Az algé­riai Blidában működő francia katonai törvényszék pénteken súlyos büntetésekkel sújtott 19 algériai hazafit, akik a vád szerint „a betiltott Algé­riai Kommunista Párt fedő­szerveként alakult fedőszerye- zethez tartoznak'1 és ezzel — az ítélet indokolása jzérint — „veszélyeztetik az állam biz­tonságát^ A bíróság hét vádlottat 20 évi, kiét vádlottat 15 évi, há­rom vádlottat 10 évi kény­szermunkára ítélt, a többi vádlottra pedig 2—5 évi fel­függesztett kényszermunkát szabott ki. (MTI). Tizenöt éue szabad az ILDIIN HÉPXDZTÉRSRSflG A fasiszta megszállás alól 1944. november 29-én szaba­dult fel az alpán nép. E nap az Albán Népköztársaság leg­nagyobb ünnepe. Az albán dolgozók megemlékeznek a fasizmus elleni harc mártír­jairól, a partizánok hős har­cairól és a felszabadulás alatt elért eredményekről. Albánia kis ország. Népé­nek történelme azonban igen messzi múltba nyúlik vissza. Évszázadokon keresztül ide­gen megszállók csizmái tipor­ták, s az ország kizsákmányo­ló osztályainak segítségével fosztogatták a lakosságot. Az albán nép azonban so­hasem hajtott térdet. Karddal a kezében tört magának utat, s hősiesen harcoltak becsüle­tüknek, függetlenségüknek, anyanyelvűknek és népi szo­kásaiknak megvédéséért. A felszabadulás előtt 15 évig uralkodott Zogu király és klikkje. Uralkodásuk alatt Albánia Európa legelmaradot­tabb országa volt. A föld 40 százaléka a nagybirtokosoké, s a falusi lakosság 77 száza­léka csupán a vetésterület 34 százalékán gazdálkodott. Több. mint huszonegyezer parasztcsalád pedig egyálta­lán nem rendelkezett föld­del. 1941. november 8-án Tira­nában a különféle kommu­nista csoportokból megala­kult az Albán Komumnista Párt. A párt lett annak a harcnak a vezetője, melyet az albán nép, nemzeti és társadalmi felszabadulásáért vívott. A párt. fűzte az albán népet őszinte barátsággal a Szovjetunióhoz, a párt'ková­Adenauer minősíthetetlen hangú, hidegháborús beszéde Berlin (ADN). A Keresz­ténydemokrata Unió rajnai pártszervezetének Dürenben tartott értekezletén péntekem- felszólalt Adenauer. Beszédé­nek bevezető részében minő­síthetetlen kirohanást intézett a Szovjetunió ellen. A /bonni kormány hideghá­borús politikájával egyre erő­sebben szembeforduló nyugat­német közvélemény elfojtásá­ra azt követelte a parlamenti frakciójának tagjaitól, hogy minden körülmények között érvényesítsék akaratukat a nyugatnémet szövetségi gyű­lésben. „Egyáltalában nem vagyok kényeskedő, ha „hatalom al­kalmazásáról van szó” — kiál­totta a kancellár, majd han­goztatta, nem tudna megüt­közni azon, ha szemére vet­nék, hogy újra az erő politi­kájáról beszél.-------- ^ A r ádió közvetítései a pártkongresszusról A rádió november 30-án, hétfőn 18 óra 30 perces kez­dettel a Kossuth és Petőfi adón hangképekben számol be a párt VII. kongresszusa tanácskozásának első napjá­ról. Részleteket közvetít a Központi Bizottság beszámo­lójából, amelyet Kádár János elvtárs, a KB első titkára ter­jeszt elő. A Kossuth rádió a hét többi napján 18 óra 30 perces kezdettel ad hangké­peket a kongresszusról. (MTI). ú m ^ — .......­Vé gül felszólította párthí­veit, ne használják többé a „Németország egyesítése-’ ki­fejezést. hanem csakis „kelet­német lakosság felszabadítá­sáról1’ beszéljenek. Ugyanak­kor heves kirohanást intézett a Német Szociáldemokrata Párt ellen és azt követelte, hogy az véglegesen ejtse el Németország egyesítésére ki­dolgozott tervét. (MTI), imuiuniliiiiuiinim csolta ki az albán-szovjet ba­rátságot, lerakva ezzel az al­bán nép győzelmeinek alap­kövét Az Albán Kommunista Párt kezdeményezésére és vezeté­sével 1942. szeptember 16-án Peza faluban megalakult az Antifasiszta Nemzeti Felsza- badítási Front, mely kezdet­től fogva széles tömegszerve­zet volt és valamennyi hala­dó albán erő demokratikus és fasiszta ellenes mozgalmára támaszkodott. E frontszerve­zet lényegét a munkásosztály és a parasztság szövetsége al­kotta. Az 1944. májusában felsza­badított kis Pernet városká­ban összeült az Antifasiszta Kongresszus, amely megvá­lasztotta az Antifasiszta Fel­szabadítást Tanácsot, mint a legfőbb törvényhozó szervet. Ez a tanács azután a saját kebeléből megválasztotta az Antifasiszta Nemzeti Felsza- badítási Bizottságot, mint a legfőbb végrehajtó szervet. A Bizottság elnöke Enver Hod- zsa elvtárs lett. A jugoszláv határ mellett levő Skodra kis városka volt az utolsó h^jység, mely fel­szabadult a fasiszta elnyo­más alól. Ezzel azonban még nem ért véget a kis nép har­ca. Tizenkétezer partizán to­vább harcolt a hazán túl is a fasiszták ellen Jugoszláviá­ban, közvetlenül elősegítve ezzel a jugoszláv nép felsza­badítását, A felszabadulás után igen nehéz körülményék közepette indult meg az ország felépí­tése. A káder hiány, a külső és belső reakció aknamun­kája, az ország gazdasági el­maradottsága és a háború okozta pusztítások komoly feladatok elé állították az or­szág dolgozóit és vezetőit. A lakosság több mint 7 szá­zaléka életét vesztette, vagy eltűnt. A falusi házak mint­egy 21 százalékát felégették a fasiszta megszállók, az utak használhatatlanokká váltak, a hidakat felrobbantották. Az első intézkedése a párt­nak a földreform végrehaj­tása volt. Albániában éppúgy mint hazánkban földet kap­tak az egykori cselédek, a nincstelen földművesek. A gyárakat államosították, a bányákat a nép kezébe ad­ták. E feladatok elvégzése és a munka beindítása azonban újabb feladatokat rótt az Al­bán Munkapártra, A gazda­sági és kulturális elmaradott­ság miatt nem voltak mérnö­kök, technikusok, nem volt az országnak elegendő pénz­fedezete, s nem rendelkeztek tapasztalatokkal a szocializ­mus építéséhez, a munka megkezdéséhez. Ennek ellenére a kis albán nép bátran hozzáfogott az ország építéséhez.1, Ma má r a második ötéves terv teljesítése után Albániá­ban a szocialista szektor nemcsak irányító szerepet töltött be az ország gazdasági életében, hanem uralkodóvá vált. Az iparban meghaladja a 98, a'kereskedelemben a 83 és a mezőgazdaságban a 89 százalékot. Az albán ipar ma 18-szor termel többet, mint 1938-ban. A kulturális életben is for­radalmi változás következett be. Míg a felszabadulás előtt Albániában a lakosság 85 százaléka írástudatlan volt, ma már az ország lakosága negyven éves korig ír és ol­vas, Ma minden ötödik albán lakos különféle iskolán, kö­zépiskolán, vagy egyetemen tanul. Ma csupán a tiranai Sztálin textilkombinátban több mérnök dolgozik, mint egész Albániában dolgozott a felszabadulás előtt. Ma Tira­nának van annyi orvosa, mint azelőtt egész Albániá­ban működött. Az ország egész területét különböző klu­bok, filmszínházak és színhá­zak hálózzák be, aho. úgy­szólván a semmiből teremtet- •ék meg a tanuláshoz, műve­lődéshez és szórakozáshoz szükséges lehetőségeket. A nemzeti jövedelem évről- évre növekszik. A jövedelem háromnegyed részét a dolgo­zók közvetlenül kapják meg. A magyar és az albán nép a felszabdulás után újból mint igaz barátok találtak egymásra. Az albán és a magyar nép barátsága, mint a nagy szo­cialista tábor családjának tagjaié, — örökké él, virág­zik, — s a marxizmus—lenin- izmus szellemében diadalmas­kodik. JSyolc bét az embeví csodák birodalmában. — Kínai útinapló — Tanácstawi beszámolók Csépe Ferenc, a szolnoki 44.1 körzet tanácstagja dec. 2-án du. 6 órakor a Thököly úti is­kolában, Mészáros Istvánná a1 szolnoki 81. körzet városi ta­nácstagja december 1-én dél-" után 5 órakor az Abonyi-úti iskolában tart beszámolót. Dr. Hauck István, az 5. szá­mú megyei választókörzet ta- : nácstagja december 2-án 18 órakor tart beszámolót Dr. Salló Ferenc a 6. számú me­gyei választókörzet választói­nak számol be a tevékenysé­géről a Rákóczi úti isko’ában ugyanezen a napon délután 6 órakor. Érdekes a könyvtáros- csoport munkája is. A mű­velődési ház könyvtárában hatvanezer könyv van! Több mint hétezer ál­landó olvasó! Csak szakszer­vezeti tagok és munkások kölcsönözhetnek — a város­ban sok más könyvtár is van. A könyvtárcsoport külön olvasótermet biztosít a láto­gatóknak és megalakította az olvasók baráti körét. Is­mertetik az új könyveket és előadások hangzanak el ha­zai és külföldi írók életéről. Az irodalmi és művészeti csoport tavaly 237 előadást tartott több mint 125 000 em­ber előtt. Ezenkívül ötven üzemben 60 000 munkás előtt szerepeltek. A csoport 82 új irodalmi műsort állított ösz- sze egyetlen évben és hét iro­dalmi — művészeti tanfolya­mot rendezett. Alapvetően segíti az üzemi írócsoporto­kat: rövid idő alatt kétszáz­nál több novellát és szín­darabot Írtak a daireni mun­kások. A legjobb novellákat és színdarabokat közreadók. Tíz hónap alatt 22 műsor­füzetet jelentettek meg. Az üzemek művészeti és írócso­portjai között gyakran ren­deznek versenyeket. A leg­jobb helyi művészeti együt­teseket a művelődési házban kéDezik tovább. Gondoskod­nak arról is, hogy az üzemi együttesek ellátogassanak a népi kommunákba és vi­szont. A művelődési ház szín­háztermében a legjobb üze­mi- és parasztcsoportok, va­lamint más városok hivatásos együttesei lépnek fel. A film­vetítő csoport tavaly 1464 ve­títést tartott, összesen egy­millió néző előtt. Rendkívüli adatok ezek? Csodálatos szá­mok? A mai kinai élet. a nép művelődésének egyszerű „szürke^ tények Cukrozod hal és a marhapörkölt Nemcsak Dairenben láttam ezt. Mindenütt, ahol csak jár-, tunk. A sangháji kultúr­palotában például késő dél­után látogattunk eL Az ol­vasóteremben minden asztal foglalt volt, a könyvkölcsön­ző előtt hosszú sor állt. A színjátszó szakkörben hár­man gyakoroltak éppen, két fiú és egy lány. A fiatalem­berek munkások. A lány ál­talános iskolai tanárnő. Éj- fekete haja, két dús fonat­ban hullt vállára. Az asszo­nyok általában rövidre vá­gatják hajukat, a.lányok hosz- szú hajukat befonják. Amikor beléptünk, új darabot pró­báltak. Daluk egyszerű, de a mi fülünknek szokatlan. Leg­alább annyira, mint a pör­költhöz szokott magyar gyo­mornak a * tengeri uborka, avagy a cukrozott hal — pe­dig a legjobb kínai ételek egyike. Valamelyik régi sang­háji opera ősi dallama, mi­kor született, nem tudom, de a mondanivalója mai: a tech­nika. Dal a technikáról. Szin­te hallom az aggályoskodó- kat: „sematizmus”. Sematiz­mus? Látni kell azt. milyen lelkesedést — a szó szoros ér­telmében — vált ki az XII. A művelődési ház képzőmű­vészeti csoportja összegyűjti a legjobb rajzokat és időköz­ben kiállítja. A 11 kiállítást |l70 000 ember nézte meg. A munkások legjobb olajfest­ményét és tusrajzát sokszo­rosítják és, helyi tárlatokon az egyes üzemekben is be­mutatják. A szakkör legjobb rajzolói portrékat készítenek a munkáshősökről, újítókról, kiváló mérnökökről. Rajzai­kat közlik a folyóiratok, na- jpilapok. A daireni dolgozók szóra- jkozásáról külön csoport gon­doskodik. 418 baráti találko- jzót, műsoros estet tartottak. jKözös össze jövetelre hívták jmeg a legjobb munkásokat jés a környező népi kommu­nák kiválóságait, máskor a technikusok találkoztak a [munkásokkal, ismét máskor a katonák a műszakiakkal. Több baráti estet tartottak értelmiségieknek és parasz- jtokhak. Az összejöveteleken [400—1000 ember vesz részt I Előadásokat hallgatnak, fil­meket néznek, utána beszél­getnek, tapasztalatokat cse­rélnek, együtt szórakoznak. Számtalanszor kiváló üzemi és parasztegyüttesek adnak műsort a meghívottaknak. Nyáron nem a művelődési ház, hanem a szabadtér, gyakran a tenger festői part­ija az összeiövetal színhelye.

Next

/
Thumbnails
Contents