Szolnok Megyei Néplap, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-27 / 279. szám

1* 2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. november 27. Kuznyecov beszéde a „magyar kérdés66 napirendre tűzéséről NEWYORK (TASZSZ). Kuznyecov, a szovjet kül­döttség vezetője az ENSZ közgyűlésének szerdal ülésén az úgynevezett magyar kérdés napirendre tűzésének vitá­jában a következőket mondotta: Lodge próbálta beállítani a dolgot, hogy a „magyar kér­dés” új napirendre tűzésé­nek terve összhangban áll azzal az együttműködési szellemmel és a nemzetközi feszültség enyhítésére irányu­ló törekvéssel, amely Hrus­csov és Eisenhower Cam— Davídn beszélgetéseiről ki­adott közleményben tükröző­dik. Minden elfogulatlan ember számára világos, hogy ellen­kezik a Camp—David-i szel­lemmel az a kísérlet, amely­nek célja durva beavatkozás egy szuverén állam belső éle­tébe, azzal a szándékkal, hogy az illető országban erő­nek erejével népellenes rend­szert vezessenek be. A szovjet küldöttség úgy véli: mindenkinek, aki való­ban törekszik a nemzetközi helyzet további javítására. — kötelessége, hogy megakadá­lyozza az ENSZ-ben a hideg­háború légkörének feltámasz­tását, kötelessége, hogy ne engedje a közgyűlést eltérí­teni a világbéke fenntartásá­nak érdekeit szolgáló fontos nemzetközi kérdések megöl dásától. A szovjet küldöttség ra­gaszkodik ahhoz, hogy utasít­sák el az úgynevezett ma­gyar kérdés napirendre tűzé­sének javaslatát. (MTI). KÜLFÖLDI ÍRÓK MONGÓLIÁRÓL A Főbizottság ülésén szovjet küldöttség határé zottan ellenezte e nemlétez kérdés napirendre tűzését é ellenzi most is. A „magyar kérdés" felve tése az ENSZ-ben beavatko zás egy szuverén állam bel ügyeibe, s ez nyíltan ellent mond az ENSZ alapokmá nyának. Az alapokmány má sodik cikkelye világosan kije lenti, hogy „az alapokmán: semmáesetre sem jogosítj; fel az Egyesült Nemzete] Szervezetét, hogy beavatkoz zék olyan ügyekbe, amelye] lényegében véve valamel; állam belső hatáskörébe tar tornak.’* Ma viszont, az alapokmán; ellenére és nem törődve i Magyar Népköztársaság kor mányának jogos tiltakozásé val, ismét kísérlet történiI beavatkozásra e köztársaság ügyeibe, pusztán azon egy szerű oknál fogva, hogy Nyu gáton egyeseknek nem tét szik Magyarország belsi rendszere. Ez azonban uraim kizárólag a magyar nép dől ga és nem tartozik senki másra Csak a magyar nép dönthet .saját sorsa fölött és állapíthatja meg, melyik rendszer felel meg legjobban érdekeinek. A Magyarország körül csa­pott hűhó kezdeményezői az „alapvető emberi jogokra” hivatkozva próbálják igazolni eljárásukat. Ez azonban tel­jesen alaptalan. A magyar nép „szabadságáról” hangoz­tatott szólamok képmuta- tóak. Szabad legyen feltennem a kérdést, hogy az Egyesült Államok és a többi nyugati hatalom képviselőinek hol volt a „humanizmusa" és ..emberszeretete’1, amikor 1956-ban véres megtorlás folyt azok ellen a magyar dolgozók ellen, akik fellép­tek a fasiszta rendszernek hazájukba való visszaállítá­sával szemben, amikor tom­bolt a reakció őrülete, ami­kor közéleti személyiségeket és másokat lőttek agyon. Nincs olyan bűntény, ame­lyet a reakció rövid garáz­dálkodása alatt ne követett volna el Magyarországon. Abban az időben a lázadás igazi sugalmazol nemhogy nem ítélték el, hanem épp ellenkezőleg, hajtogatták vé­denceiket e bűntényre a ma­gyar nép ellen. — A hideg­háború legsötétebb korsza­kára jellemző „magyar kér­dés” feltámasztása, ma külö­nösen helytelen, hiszen Hrus­csov szovjet kormányfőnek Eisenhower elnökkel történt találkozója nyomán észreve­hető javulás mutatkozik a nemzetközi helyzet fejlődésé­ben. A találkozó után ki­adott szovjet—amerikai kö­zös nyilatkozatból világosan következtethetünk: a két kor­mányfő egyetértett abban, hogy közös erőfeszítésekkel a nemzetközi helyzet enyhí­tésére kell törekedni, és bé­kés úton kell keresni a vitás nemzetközi kérdések rende­zését. A világ népei megelé­gedéssel fogadták a találko­zót és annak eredményeit. A nyugati államférfiak közül is mind többen kezdik meg­MllllllllllllllllllllllllllllilllllllllllHJIIIIIIIIIIII Magyar gyógyszerkiállitás Prágában Prága (MTI). A prágai magyar kultúrában a MED- IMPEX és a prágai magyar külkereskedelmi kirendeltség rendezésében magyar gyógy­szeripari kiállítás nyílt meg. A kiállítás a magyar gyógy­szeripar legújabb, külföldön is elismert készítményeit mu­tatja be. A kiállítás tartama alatt három magyar tudós, köz­tük dr. Kömyei István pro­fesszor, a pécsi elme- és ideg- kórtani klinika igazgatója előadásokat tart és magyar orvosi filmeket mutat be a csehszlovák szakembereknek. — MONGÓLIA múltja és jelene, népének történelme és sorsa sok külföldi író fi­gyelmét keltette fél. E nép története, különösen a 13. századiban, Dzstogisz kán hó­dító hadjáratainak korában Sizámos regény tárgya. Erről szól példáiul L. Caihoun fran­cia író „Kék lobogók”, továb­bá V. Jan szovjet író „Dzsin- gisz kán” és „Batij kán” cí­mű regénye. A külföldi írók Mongóliáról szóló műveinek fő tárgya ma már nem a messze múlt, hanem a mongol nép jelene, imiiiimiiiiiiiimiiiiiMiiiiiiiimwiiiiiNiimit A rabatt kormány ú ból kéri a Marokkói Kommu­nista Párt betiltását Párizs (MTI) —A rabati kormány újra a marokkói Kommunista Párt betiltását kéri. Az ügyészség a kor­mány utasítására fellebbezett a casablancai bíróság ítélete ellen, amely egy hónappal ezelőtt elutasította a párt be­tiltására irányuló első meg­keresést. A Marokkói Kom­munista Párt nyilatkozatot adott ki, melyben tiltakozik a kormány lépése ellen. Ülést tartott a megyei képviselőcsoport Tegnap délután, Szolnokon, a Hazafias Népfront székhá­zéban ülést tartott megyénk képviselőcsoportja. Váczi Sándor elvtárs, a képviselő- csoport elnökének megnyitó szavai után dr. Salló Ferenc, a megyei tanács VB. elnök- helyettese tájékoztatta a kép­viselőket Szolnok és Karcag városok gázellátásának meg­teremtéséről, az erre irányu­ló tervekről. A beszámoló részletesen elemezte a jelenlegi helyze­tet, s rámutatott: a két vá­ros ellátására mostmár ele­gendő gázzal rendelkezünk, így lehetőség nyilhat arra, hogy 1963 előtt a megyeszék­hely háztartásai, üzemei és intézményei bizonyos meny- nyiségű gázt kapjanak. A tájékoztatót követően a Kőolajipari Tröszt kiküldötte mondott szakvéleményt, majd a vitára került sor. Az igen élénk vita —, melyben fel­szólaltak: Ragó Antal, Baj- tai Károly, Juhász Imréné dr., Mándoki Sándor, Z. Nagy Ferenc, Tisza József, Nánási László országgyűlési képvise­lők, valamint Pála Károlyné, az Országgyűlés jegyzője — megmutatta, hogy a képvise­lőcsoport támogatja a megyei és városi tanács olyanirányú törekvését, hogy Szolnokon már jövőre bekapcsoljanak ötszáz lakást a gázszolgálta­tásba. Azt a javaslatot is tá­mogatta a képviselőcsoport, amely azt célozta, "hogy 1963- ig, évről évre több lakás jusson az olcsó és nagy fűtő­erejű energiához. A határozat végrehajtása érdekében a csoport tagjai közül Nánási László, Tisza József és Z. Nagy Ferenc or­szággyűlési képviselők sze­mélyében bizottságot válasz­tott, mely a kormányszervek felé tolmácsolja a gázellátás , megszervezésének fontosságát setiez- és lépéseket tesz a megváló-....,.., sítás érdekében. A bizottsági munkájában részt vesznek megyei és városi tanács va­lamint a Kőolajipari Tröszt képviselői is. Ezt követően dr. Beme Zol­tán országgyűlési képviselő terjesztette elő a jászbe­rényi városi Hazafias Nép­front Bizottság kérelmét, — melyben a városi kórház szü­lészeti osztályának felépíté­séhez kérte a képviselők tá­mogatását. Mint az előter­jesztésből ismertté vált, a város 700 ezer forinttal és jelentős társadalmi munkával járul hozzá az építkezéshez. A képviselőcsoport javasolta: vizsgálják meg, hogy a járás községei milyen összegekkel tudják támogatni az igen je­lentős létesítmény megvaLó* sítását A képviselőcsoport pedig az Egészségügyi Mi­nisztériumhoz fordul és java­solja. hogy anyagi támoga­tást nyújtson a kórház szülé­szeti osztályának elkészíté­Irtat CS. CS1 MID nagyszerű győzelmei a szoci­alista építőmunkálban, harc a békéért Elsőnek a szovjet írók szá­moltak be a sízaibadsá-gát és függetlenségét kivívott mon­gol nép nagyszerű hősi tette­iről. 1934-35-ben Mongóliában járt Lapin és Hacrevin szov­jet író. Megismerkedtek az országgal és népével. Útjuk eredménye az „Egy nyár Mongóliában’’ című elbeszé­lés — gyűjtemény és a „Mongolország fia” című filmforgatókönyv. A novelláskötet mesterien megírt elbeszéléseiben és karcolatjaiban beszámoltak a mongol népi forradalomról, a szalbad és örömteli új élé ről az új életet építő emberekről. A „Mongolország fia című film ugyancsak nagyon nép­szerű volt annakidején, összehasonlító módszerrel mutatta meg, milyen nagy a különbség a népi Mongólia és a forradalom élőtti Mongó­lia között. Emlékezzünk visz- sza a filmalkotásra! Napokon át dühöngött a hóvihar Mongólia keleti ha­tárvidékén. Az egyeneslelkű egyszerű eleven pásztor a lá­ma tanításai nyomán elhatá­rozta, hogy megkeresi a földi paradicsomot. Titokban átkelt a határon. Eljut Belső-Mon- góliába és más japán megszál­lás alatt álló kínai vidékekre. Látja a nép szenvedését, a megszállók könyörtelenségéi és fosztogatásait. Csodálatos módon megmenekül a japá­nok kezéből és meggyőződik arról, hogy csak a néphata­lom teremtheti meg a földi paradicsomot. Visszatér hazá­jába, őszintén bevallja a ha­tóságoknak szökését és az úi Mongólia tevékeny építői kö­zé lép. — LAPIN és Hacrevin társ­szerzője volt a „Szuhebator” című forgatókönyvnek is. Ez a film szovjet és angol film­művészek alkotása. Valóságos eposza a nép harcának, ame­lyet a mongol népi forradal­mi párt vezetésével hazája felszabadításáért vívott. A íilm sok országban aratott sikert. A Szovjetunióban és Mon­góliában több kiadást ért meg M. Rosenfeld „A havasi em­berek barlangjában” című érdekes könyve Az író fel­használta a nép száján élő el­beszéléseket az aknászoknak nevezett vademberekről, a havasi ember: a jeti roko­nairól és érdekes, izgalmas regényt írt a harmincas évek mongóliájának életéről. A Malhin-Goli események idején szovjet írók csoportja érkezett Mongóliába, köztük Sztavsizkij és Szimonov. Harc­téri beszámolóikban és ver­seikben megénekelték a mon­gol és a szovjet nép barátsá­gát, amelyet a két nép leg­jobb fiai vérükkel pecsétel­tek meg az imperialisták tá­volkeleti agressziója ellen ví­vott harcban. Erről a küzde­lemről szól Szimonov ..Fegy­vertársak” című regényének első kötete is. A háború óta több nagy író látogatott el Mongóliába, köztük a Lenin-békedíjas Hja Erenburg, Jorge Amado, Pab­lo Neruda, Nicolas Guillen. Megismerkedett a mongol nép életével Katajev és Kungorov szovjet író, Dolma- tovszkij, Szmirnov szovjet költő, Ma-Feng és Cao-Juj kí­nai író továbbá Zinka román, Jobbágy Károly magyar, Ma- jerova és Pujmanova cseh­szlovák, Ovadia bolgár és még sok más író népi demok­ratikus és más baráti orszá­gokból. Ezek az írók külön­böző műfajokban beszámol­tak népüknek Mongoliáról, — gyönyörű jelenéről és még szebb jövőjéről. Különösen figyelemreméltó Kungorov „Arany sztyeppe * című kínai, német, magyar és más nyelveken is megjelent elbeszéléskötete, továbbá Amado, Neruda és Dolma- tovszkij versei. A MONGOL NÉP hálás a testvéri és baráti országok íróinak, amiért meglátogat­ták hazáját, írtak jelenéről és jövőjéről. Hálás rokonszen- vükért a szocializmust építő Mongolia iránt. Mongólia írószervezetei to­vábbra is bővítik majd kap­csolatukat a világ minden ha­ladó írójával, elsősorban a nagy szocialista tábor orszá­gainak íróival. A TERMŐFÖLD Nagy kincs, drága érték, minden talpalatnyi termő­föld, illetőleg minden olyan terület, amely termelésre használható. Egy alkalom­mal Karcagon járt egy nyu­gati mezőgazdasági szak­ember gyönyörködött és álmélkodott a mezőgazda- sági nagyüzemek láttán, de bírált is. Méghozzá éppen a termőfölddel kapcsolat­ban, hogy nem becsüljük eléggé. Elmondotta, náluk úgyszólván még az utak menti árkokat is bevetik kultúrnövénnyel, azt meg semmiképpen nem tűrik, hogy itt ott leginkább a forgóknál száz vagy akár­csak 5—10 négyszögöl par­lagon heverjen. Mindenképpen több gon­dot kell fordítanunk erre a dologra és nem szabad nagyvonalúan pocsékolni a termőföldet. Nem ritka lát­vány, hogy egy-egy gépál­lomás körül akikora terüle­tet kihasítottak, mintha oda legalábbis repülőteret akarnának építeni. Másutt a tanyaközpontok, a major­ságok épületei között két- három futballpálya nagy­ságú terület kihasznál at ián, felveri a gyom a dudva. Egy-egy földtábla csücske évről évre kimarad a ter­melésből, mert ott a traktor nem tud forogni. Találunk valamennyi község alatt hasonló dirifb darab földecskéket, senki nem viseli gondját, senki nem törődik művelésével. Ez nagy luxus. Még ak­kor is nagy, ha nem sokról, csak néhány holdról van szó. A tsz-ek gondoskodja­nak ezen földdara bitók megműveléséről, vagy vala­milyen fajta hasznosításá­ról. A földtáblák csücske­it például ahol nagyon kö­rülményes a talajművelés, erdősíteni lehet. A major­ságok közötti kihasználat­lan területet pedig bevetni. Ugyanígy megművelni a tanyahelyéket. Most a ta­gosítás során többhelyütt egyik-másik dűlőéit már fe­lesleges!. Szántsák fel és vessék be a szövetkezeti gazdák. Legyen még na­gyobb becsülete a termő­földnek, s ne csiaik nagyvo­nalúan a száz, vagy az ezer holdaknak hanem a pár négyszögöleknek is. Min­dezt a jövő évi termelési tervek összeállításán .1 cél­szerű figyelembe venni, s ennek megfelelően intéz­kedni. u»HH fíyolc hét az cmbeüt csodák birodalmában. — Kínai útinapló — IX. A daireni képeslap Talán sehol sem volt olyan családias a hangulat, mint Dairenben, ebben a „ki­sebb’’, másfél millió lakosú északkínai városban, ahol szinte csupán néhány rövid órának tűnő két napot töltöt­tünk. Dairenben a múlt év ápri­lisában kezdődött az úgyne­vezett ugrásszerű fejlődés. Impozáns jeleivel, eredmé­nyeivel mindenhol találkoz­tunk, miért éppen Dairenben? Többször használtam már ezt a kifejezést: a nagy ugrás. Valóban nem lehet mást mon­dani helyette. Mi más fejezné ki azt, hogy a daireni moz­donygyárban a múlt év ele­jén mindössze 9—11 moz­donyt gyártottak havonta, az idén pedig félezernél is több nagyteljesítményű gőzmoz­dony hagyja el a gyárat és elkészítették már az első négyezer lóerős Diesel-motort is. Fejlődés? Nem, valóban előreugrás! A gyárban bemutattak egy korábbi ,,fővitahkozónak’‘. Be­szélgetés közben elmondotta, hogy a felszabadulás előtt sok nyáron földből kapart gyökeret, s azon tengette éle­iét. Mosl kiváló munkás, 160 jüant keres havonta. Az ösz- äzeg értékére jellemző, hogy érteni hogy el kell térni a hidegháború végzetes poli­tikájától. A nemzetközi helyzet javu­lása kétségtelenül elősegítet­te a jelenlegi ülésszakon az együttműködés légkörének kialakulását. Már megelége­déssel állapítottuk meg, hogy a küldöttségek együttműkö­dése közös szovjet—ameri­kai határozati javaslat kidol­gozására vezetett az általá­nos teljes leszerelés kérdésé­ben. E javaslathoz ezután az ENSZ összes többi tagja csat­lakozott. Határozat született a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésének kérdésé­ben. és egész sereg más kér­désben. Az államoknak tartózkod­niok kell a nemzetközi légkör kiélezésére irányuló lépé­sektől. — A „magyar kérdés” felvetése azonban éppen ilyen lépés. Ebben az összefüggés­ben furcsa hatást keltenek Lodge amerikai megbízottnak azok az erőfeszítései, hogy teljesen más megvilágításba helyezze ezt a kérdést. A közgyűlés november 23-i ülésén mondott beszédében • a városban — a magyar no által itthon is sokszor meg csodált kínai selyem méter i 3—3,5 jüan, tehát jut bősége t táplálkozásra, jó ruhára, ci . pőre is. Barátunk el is mond t ta, hogy az utóbbi évekbe: rendre cserélnie kellett a inggallért, mert kihízta val a mennyit. Tavaly mégis soka vitatkozott. Ügy gondolta hogy a berendezés fejlesztés< nélkül nem lehet több moz donyt gyártani. Ez az a pont ahol valaki közbeszólhat: jó jó, tudjuk, hogy az illető so kát vitatkozott, aztán szépei poo^fívőzt-k Belátta. hog) nincs igaza, és ment továbl az élet, barátunk pedig „im már meggyőzve’' dolgozott : többtermelésért. Valóban, hí nagyon egyszerűen nézzük i dolgokat, bevált a „sablon" Csakhogy a kínai életbei nincsenek sablonok, az ember lépten-nyomon meghökken mennyire nincsenek! Barátunkat ugyanis való­ban meggyőzték, de hogy mi lyen alapon vitatkozott és hogyan viselkedett, amikoi belátta tévedését, arra leírom a következőket: Az egyik nap megjelent az üzemben. Magával hozta új ruháit, cipőit. A gyár bejára­tához asztalra rakta új életé­nek könnyen mozdítható va­lamennyi jelét és mellé tette a következő felírást: „ezt ad­ta számomra a néphatalom és ennél sokkal többet is! Em­beri életet. Ma már világos előttem, ha jobban dolgo­zunk, még jobban fogunk él­ni. Mostantól nem vitatko­zom, beláttam, hogy jó mun­kaszervezéssel, akarattal, be­ruházás nélkül is tökéletesít­hetjük a munkát, még több mozdonyt gyárthatunk. Rá­kapcsolok magam is’1. Tulajdonképpen mi is van mögötte? A daireni városi pártbizottság titkára fogal­mazta meg a legszebben: ezer vonal, tízezer vonal, de leg­fontosabb a tömegvonal! Ezer nehézség« tízezer nehézség, de a tömegekkel együtt nincs nehézség! A politikai és esz­mei forradalom robbantja ki a termelési forradalmat. íme: a bányaberendezések gyárá­ban dolgozott egy 58 éves kazánfűtő. — Kovácsszénnel hevítette a vasat kovácsolás előtt, jól használta az eszét, tehát a kemencét is. Kiváló újító. Tavaly áprilisban, ami­kor a nagy ugrás első szele lengedezett Dairenben is, so­kat beszélgettek a föbbferme- 'lésről. Egyszercsak rájött ez a kazánfűtő arra, hogy a ke­mencében egy réteg helyett két réteg vasat hevíthet egy­szerre. Elmondotta a javas­latot főnökének. Az még a régi módon gondolkodott. — Hosszú évek óta egy réteg van a kemencéiben, hogy le­hetne most egyszerre kettő? Nem engedélyezte az öreg kazánfűtő újítását. Nem járt túl a munkás eszén. Szabad­idejében elment egy olyan másik gyárba, ahol már fo­gékonyabbak voltak az új iránt. Megkérte, hogy kipró­bálhassa ötletét. Sikerült. A velélytárs üzem megkétsze­rezte termelését. Tépte is a haját a régimódi főnök és bi-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents