Szolnok Megyei Néplap, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-27 / 279. szám
1959. november 27; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Újsághír: „Szolnok megyéből nyolc állami gazdaság összesen 5.146 holddal csatlakozott a 30 mázsás kukorica- termesztést mozgalomhoz.” Egyre terjed, nő e mozgalom. Nemcsak állami gazdaságok, termelőszövetkezetek is csatlakoztak, így a jászapáti Velemi Endre Tsz is. bizom hozzá, ezt is valóra váltjuk. 1952—1953-ban még 12—14, 1956-ban már 26—23, 1958-ra elértük a 30 mázsát (csövesen). Idén talán még több is lesz valamivel. Jövőre ezen az ötven holdon 46 —48 mázsát szeretnénk termelni, hogy májusi morzsoli- ban meglegyen a 30 mázsa. Ha ezt elérjük, 8—900 mázsa többlettermésre számíthatunk, azaz 120—130 disznóval többet tudunk meghizial- ni; Ebből viszont mintegy 120 ezer forinttal nő a jövedelmünk, ami a munkaegységek értékét több, mint egy millió forinttal növeli. Ezért mondom, hogy nem adunk több kukoricát Pali bácsinak, mért kínlódjon ő az eladással? Ha egyenesen pénzben kapja a többletet, jobban jár. Urban Pál tizedik éve ísz-fag — Kérem, én most már el hiszem a 30 mázsás termést, mert olyan dolgokat tapasztaltam, hogy hinnem kell. Eleinte megszántottuk a földet úgy, ahogy. Tavasszal elboronáltuk, s már kelt a gyom, amikor bevetettük. Mikor kikelt, fél lábszárig ért a gaz, kapáláskor úgy kellett keresni közte a kukoricát. Nem is sok termett akkoriban, talán nyolc-tíz mázsa holdanként. Aztán amikor ősszel mélyszántást és trágyát kapott a föld, tavasszal meg kultivátoroztuk, így tiszta földbe került a mag — ugrásszerűen nőtt a termés. — Akkor már elértük a 26 mázsát. Ez egy, A másik az, amikor hibridvetőmagot használtunk. Én, mint raktáros, rettentő sokalltam, hogy 81 mázsa vetőmagért 175 mázsát kellett adnunk. Nem hittem, hogy megéri. De aztán utána számoltam. Háztájival együtt 50 hold volt a vetésünk. Anélkül is jó volt a termés, de a hibrid miatt legalább négy mázsával több termett holdanként. Ez összesen 2 200 mázsára rúg. Hát ezért hiszek én ebben az új mozgalomban is. Ha az agronómu« azt mondja, hogy el lehet érni, akkor meg Is lesz. Úgy aztán nekem is nem egy, hanem másfél vagy két vontató kukoricát hoznak hazai Mihályi László elnökhelyettes **» Úgy gondolom, nem adunk több kukoricát Pali bácsinak. Minek? Úgyis eladja. Másként lesz az. Háztájin kívül a tsz kukorica vetésterülete 250 hold, 50 holddal csatlakoztunk a 30 mázsás mozgalomhoz, már be is jelentettük a tanácsnak. — Ahogy a terméseredményeink az évek során növekedtek, Koszna Mihály agronómns —- Ez az 50 hold különös bánásmódban részesül. Idejében elvégeztük az őszi mélyszántást, mégpedig 28— 32 centiméter mélyen. Istállótrágyát nem kap, mert 1958 őszán, illetve idén tavasszal trágyáztuk. Koratavasszal a nedvességtárolás érdekében simitózzuk. Alaptrágyaként 100 kilogramm nitrogént és 100 kilogramm szuperfoszfátot adunk holdanként, majd kultivátorral leforgatjuk. A vetés módja Kolbay-féle ikersoros, vetőmag MV. 5-ös hibrid. A vetés után vetőgéppel a talajba juttatva kétszer 1—1 mázsa fejtrágyát adunk; A tőszámot 16—18 ezerre állítjuk be. Megmunkálása három-négyszeri kul- tivátorozás (amíg a Zetor alatt elfér). A sorokat kézzel kétszer kapáljuk, de a sorközöket egész a törésig kultivátorral gyomtajanítjuk. Ezzel a következő évre kalászos alá is előkészítjük a talajt A vezetés színvonalának emelése fontos / követelmény a helyiiparban is Tanácsvállalataink sokat fejlődtek az idén. Lemérhető ez többek között abból is, hogy a mezőgazdaság átszervezésével jelentkező pluszmunka ellenére egészében véve teljesítik feladataikat. Tavaly még több veszteséges vállalat volt köztük, most meg egyre-másra fizetnek nyereséget azok is — így például a Kéményseprő Vállalat —, melyeknek veszteségtérítés címén eredetileg támogatást terveztek. Azt sem lehet mondani, hogy sokkal jobb körülmények között dolgoztak most, mint a múlt évben, hiszen számottevő beruházás, gépparknövelés nemigen volt. Az eredményjavulás — mint azt a tanácsi építőipari vezetők legutóbbi tanácskozása is megállapította — elsősorban a kongresszusi műn ha versenynek köszönhető. A tanácsi építőipar és a községgazdálkodási vállalatok dolgozói olyan teljesítményekkel rukkoltak ki, hogy közülük sokan megérdemelnék a kiváló dolgozó jelvényt. Áldozatos , munkájuk eredményeként több vállalat — így a Kútfúró és Útépítő, a Víz- és Csatornamű- vek, a Törökszentmiklósi Községgazdálkodási Vállalat — már néhány héttel ezelőtt teljesítette éves tervét. A kimagasló termelési eredményeket elérők megérdemelnék, hogy vezetőik legalább utólag oklevelek, jelvények átadásával kifejezésre juttassák megbecsülésüket. Az eddigi jó munka sem jelenti azonban azt, hogy most már feladataiknak jórészt eleget téve — a tanácsi építőipari és községgazdálkodási vezetők befejezettnek tekinthetik az évet. Feladataik ezekben a napokban fokozódnak, hiszen az időjárás következtében korlátozódnak a munkalehetőségek. Régebben nem okozott ez problémát — fagyszabadságra küldték az embereket. Most viszont az a cél, hogy kereseti lehetőséget biztosítsanak nekik egészen addig, amíg lehet. Ehhez el kell végezni a téliesítést, biztosítani a kellő műszaki feltételeket ahhoz, hogy ráfizetés nélkül dolgozhassanak. Mit sem ér ugyanis az. ha a munkásokat a hideg beállta ellenére is foglalkoztatják, de felfagy az általuk készített járda, lehull a vakolat. ]ufalom, vagy bérkiegészítés? A tanácsi építőipari és községgazdálkodási vállalatok vezetőinek — mint arra már az előbb is céloztunk — több gondot kellene fordítani a kiváló munkások jutalmazására. Az igazgatói alapot is a meghatározott célfeladatok megoldásában jeleskedők között kellene kiosztani. Ehelyett a helyes módszer helyett egyesek esetenként bér- kiegészítésként, inkább a kereset, mint a munka figyelembevételével osztják szét. A prémiummal is hasonló a helyzet. Az igazgatók zöme nem dolgoz ki prémium- feltételeket. Előfordul, hogy a dolgozók ennek hiányában nem jutnak prémiumhoz. Volt olyan vállalatvezető, aki azt javasolta a megyei tanács illetékes osztályának: ha a feladatterv hiányában nem jár prémium, akkor legalább „méltányosságból” adjanak. Minden gépállomásnak AJÁNLJUK SZ—100-AS LÁNCTALPAS jár a Zalka. Máté Termelőszövetkezet földjén. A megerőltethetetlen gép olykor megfordul saját tengelye körül. A frissen szórt trágyán csúszik meg. na meg az utána kapcsolt négy nagyteljesítményű ekefej is, s legfőképpen az altalajlazító kapaszkodik bele. zany szégyenkezve kérte a munkást, hogy az ő üzemükben is honosítsa meg eljárását. Ettől kezdve más szemmel nézett a munkásokra, jó lecke volt számára. Az ilyen lecke Kínában nem ritka, s gyorsan változtatja a bürokraták gondolkodásmódját Az ipari szárazság ellen Újabb tömegmozgalmat sejtet ez a kis cím? Valóban. A rohamos fejlődés ugyanis több alapanyagot követelt, minden gyárban. A párt kiadta a jelszót: tömegmozgalom az ipari szárazság ellen. Különös íze. hangulata van ennek is. Egyszerű, kifejező, mert valóban szárazságról van szó. A növény sem fejlődhet az éltető eső nélkül, — az üzemben hiába az akarat, a lendület, ha nincs elég vas. Kiásni, kivonni, keresni, megtakarítani és helyettesíteni? Nálunk úgy mondják: vasgyűjtés. Dairenben azonban valamivel szélesebbkörű fogalmat takar. A párt június 16-án kérte a daireniek- től, hogy gyűjtsenek össze 5 ezer tonna vasat. Egy nap alatt 8 ezer tonna vasat halmoztak össze, az év végéig pedig 58 000 tonnát! Ésszerűsítették a tervezést is. A darukhoz felhasznált vasmeny- nyiséget például 30 százalékkal csökkentették és ahol csak lehetett, más anyaggal pótolták a vasat. Nem remegett a kezük, akkor sem, amikor a konyhákból az edényeket, vagy szerszámokat vitték a gyűjtőhelyre. Valamikor gyermekkoromban mesélte apám, hogy szülei az első világháború idején az utolsó mozsarat adták a haza oltárára. Valami hasonlót éreztem Dairenben, — „csumás területén is. A népi kommunákban egyszerű eszközökkel gyártanak golyóscsap- ágyat, a folyók mentén lábbal hajtják az öntözőműveket, s mint látjuk, a lakásokban — ha kell — kézi erővel fejlesztenek energiát, de nem várják tátott szájjal a sültgalambot, mert — bár nehéz és áldozatos munkával — rövid évek alatt ki akarnak ugrani a feudális múlt sarából. Csangcsunban az idén 62 ezer teherautót gyártanak. A távoli falvakban, népi kommunákban azonban nem várnak a szállítás korszerűsí lésével, amíg a csangcsungi teherautókból nekik is jut. Ad dig népi módszerrel emelik le vállukról a terhet: bambusznádból készítenek sínt és fakerekű csilléket húznak rajta, mert ez nem korszerű ugyan, de jobb, mint háton hordani a terhet, vagy, mint a múltban, éhezni, mert nem tudják a másik faluból átszállítani az élelmet. A Lancsou-Hszinkiang közötti vasútvonalon, a Hszin- hunbliuho állomásig húzódó 1.149 kilométeres szakaszon már végigment az első szerelvény. Ä Kínai Népköztársaságot és a Szovjetuniót ösz- szekötő „Barátság útján” — Hami városától a kínai-szovjet határig hozzá1 attak a sínek lefektetéséhez. Ez az új szakasz több. mint 1000 kilométer hosszú lesz. Határidő előtt fejezték be a LancsotrCsing- haj vasútvonal építését is. Nem sokkal később újabb győzelemről számolhattak be a vasútépítők: átadták rendeltetésének a Tatungho folyón átívelő vasúti hidat; , (Folytatjuk) Lovászi Ferenc Látszatra pedig egyszerű szerkezet ez. Csuklós megoldással az ekegerendelyre kulcsolva, hogy a traktoros együtt emelhesse ki az ekével. S ez nem is olyan könnyű, hiszen az altalajlazító a 40 centiméter mélyen haladó ekevas alatt még 15 centiméterrel szalad. Nem fordít barázdát, mint az ekefej, csupán fellazítja a barázda alját. — Mire jó ez? KETTEN IS MAGYARÁZZÁK egyszerre. S. Kovács Imre. a traktorvezető és Ju- ’ hász István munkagéptechni- kus, az újítási előadó. Mert ugy-e — s mutatnak egy fényes hantot — létezik az eketalp-betegség. Vagyis eddig mindig ugyanazon mélységben szántottunk. A ; talaj az éveken át megszokott mélységben megkemé- ; nyedett, megfényesedett, át- ! hághatatlan réteggé képződött a nemművelt része. A növényzet gyökerei nem tudták áthatolni, akadályozta a I csapadék beszivárgását is. A Kunszentmártoni Génálit lomáson így okoskodtak. Ha mélyebbre eresztjük az ekét. terméketlen, vad talaj kerül a felszínre. Pedig mélyíteni kell. S éppen erre való az altalajlazító. Az általa szétrombolt talajszerkezetbe 60 centiméter mélységbe is beszivárog a hó, az eső, a talaj tárolni tudja a csapadékot, s így ellenállóvá lesz a szárazsággal szemben, mivel a növényzet tetszés szerinti mélységbe ereszkedhet. Az újítási napló bizonysága szerint Konti János igazgató az újító. Az ötlet az övé volt, a kivitelezés már a kollektíváé. Juhász Istváné is, meg Kovács Imréé is, aki éppen azon töri felét, hogy a télen tovább fejleszti az újítást. A KUNSZENTMÁRTONI Zalka egyből felismerte az altalajlazításban rejlő rendkívüli termésfokozó lehetőséget. Ám, nemcsak a Zalka Máté akar többet termelni jövőre, jó lenne, ha mielőbb megyénk minden gépállomása átvenné az újítást. B. L. Az ilyen álláspont eleve helytelen. Prémium csak akkor jár, ha az előre meghatározott feltételeknek — súllyal a határidők betartásának, a minőségi követelményeknek stb. — eleget tettek. Gondoljanak arra. hogy a jutalom nem bérkiegészítés. Az eddigi tapasztalatok arra utalnak, hogy lehet és sürgető követelménnyé vált a vezetés színvonalának emelése a tanácsiparban is. Országos viszonylatban például több mint 400 ezer túlórával tartanak többet számon a helyiiparban most, mint egy évvel korábban. S ehhez a mi vállalataink is hozzájárultak. Előrébblátóan, megalapozottabban kellene szervezni és irányítani a munkát, túlórákat csak igen indokolt, ritka esetben igénybevenni. A termelékenység emelése érdekében sokkal több ötletre, leleményességre, újításra volna szükség, mint a jobban gépesített minisztériumi iparban. Erre kellene buzdítani a dolgozókat minden vezetőnek, annál is inkább, mert van olyan vállalat, melynél az idén egyetlen újítási javaslatot sem tettek. Okosabban csoportosítsuk az erőket Az idei tapasztalatok arra i§ figyelmeztetnek, hogy jövőre jobban kell csoportosítani az erőket. Egyszerre kevesebb létesítmény építésébe fogjunk inkább, de megállás nélkül, folyamatosan haladjon a munka, rövid idő alatt adjuk át rendeltetésüknek az épületeket. Sokat segít ebben az is, ha a munkások ismerik feladataikat, nemcsak néhány napra, hanem huzamosabb időszakra. Az előrelátó vezetéshez tartozik az is, ha idejében gondoskodnak a szakmunkások pótlásáról. Az Építő- és Szerelőipari 'V'óllalat jó példát szolgáltat erre. Jövőre több új gépet kapnak, s azok kezelőszemélyzetének oktatását máris elkezdték, Meghatározott időközökben délelőttönként a gépek karbantartásában. javításában segédkeznek a jövendőbeli gépkezelők, esténként pedig elméleti képzésen vesznek részt. Más vonalon is követésreméltó előrelátásról tettek tanúbizonyságot ennél a vállalatnál. Már most alapos gonddal foglalkoznak az 1960-as műszaki intézkedési terv elkészítésével. Bizonyára annak megvalósításával sem lesz probléma. Ez annál inkább fontos, mert elkerülhetetlen feltétele a termelékenység fokozásának, vállalataink legfontosabb feladatának. Hatvanháromezer traktor a második ötéves terv végén /965 A Magyar Szocialista Munkáspárt irányelvei kimondják: „Országosan 1965-ben egy kát. hold szántóterületen legalább háromszor annyi gépi munkát végzünk, mint 195S- ban. A traktorállományt két és félszeresére, 62—63 ezer darabra kell növelni, hogy az állami gazdaságokban és terme’őszövetkezetekben I965-re gabonafélék, továbbá legfontosabb szálastakarmányok betakarítása nagyobbrészt, kapásnövények közül pedig a kukorica, burgonya vetésének és ápolásának jelentős része géppel történjék.’* pán’’ az a különbség, hogy ott nem halál, hanem az élet fakad az áldozatból a nép- ' nek! Rövid napok alatt teremtettek elegendő vasat Immár dolgozhattak a gyárak zavartalanul. Igen ám, de a következő héten még nagyobb baj vetette előre árnyékát: kiderült, hogy nincs elég energia, nem tudnak több áramot adni az üzemeknek. Csökkentsük a termelést? Megtorpanhat a nagyszerű lendület? — Mutassuk meg a tömegeknek; hogy nem is olyan titokzatos do- dolog az áramtermelés! Minden intézmény népi módszerrel termeljen energiát, — új jelszó a daireni életben. — Felhasználták az apályt és dagályt, sőt a csatornák vizét is. Apró gépeket szerkesztettek, saját telepeket az iskolákban, hivatalokban. Beszéltem munkással, aki tavaly nyáron otthon kerékpárelemmel fejlesztett áramot. Az aszony főzte a vacsorát, a gyerek pedig forgatta a feje tetejére állított kerékpár pedálját és „termelte’* a fényt, a világosságot. S ugyanígy vacsoráztak is. A család evett, egyikük pedig pedálo- zott. Volt olyan hét, hogy néhol a szövődékben — ügyes szerkezettel — kézi erővel hajtották a gépeket, de hajtották és termeltek, mert a mostani nagy előreugrás időszakában nincs lehetetlen! Rövid hetek alatt 60 000 kilowatt energia-szolgáltató berendezést létesítettek, az idén további 72 000 kilowattot adó erőműveket helyeztek üzembe. Építik már az új villamoserőműveit is. bővítik a meglévőket, tehat nem sokáig kell „pedálozni”. A népi módszer csodákat művel az áramtermelésben is, az élet A harmifiomázsás mozgalomról Nyilatkozik a tsz-tag, elnökhelyettes, agronómus és a menyei tanács főanronómusa Vedrődi Gusztáv megyei főagronomus — Kevés az 50 hold! A jászapáti Velemi Endre tíz éves termelési tapasztalatokkal rendelkező, megalapozott, — erős termelőszövetkezet. Véleményem szerint nyugodtan csatlakozhatna nem 50, hanem 200 holddal. A művelési módszerük alapjábanvéve jó, de néhány dologgal kiegészíthetnék. A magas terméshozam eléréséhez szükséges a friss istállótrágyázás, mégpedig legalább 300 mázsa holdanként. Alapműtrágyának 250 kilogrammot javasolnék, a talajtól függően 85—90 százalék szuperfoszfát, 10—15 százalék kálisó megosztásban. Ikersor helyett annyival jobb a négyzetes vetés, hogy nagyobb tőszám, 18—20 ezer is elérhető, de megfelelő a Kolbay-módszer is. Nagyon fontos a nyári kapálás, amit pedig általában fél-vállról vesznek. Állandóan gyommentesen és porhanyósan kell tartani a talajt. Ma még nincs meg mindenütt a lehetősége, de az igazán magas terméseredményekhez elengedhetetlen az öntözés. Különösen a kötés idején. Ezenkívül még egy dologra szeretném a figyelmet felhivni. Kukoricáink 80 —70 százaléka kukoricamollyal fertőzött, s ez általában 30 százalékos terméskiesést okoz. Éppen ezért gon doskodni kell, hogy május 1 után kukoricaszár 6ehol se maradjon. Ez is hozzájárul a magas terméshozamok eléréséhez. — patkós —
