Szolnok Megyei Néplap, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-27 / 279. szám

V' VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK/ (SZOMŰK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A vezetés színvonalának emelése fontos követelmény Fogyasztók, term élők. kereskedők Iskola — tantermek nélkül Karácsonykor hármas, újévkor kettős munkaszüneti nap lesz X. évfolyam, 879. szám. Ara SO fillér 1959. november 2.7. péntek. A kongresszusi műszakról jelentjük Öt százalékos tervtúlteljesítés novemberben A Kőolajipari Tröszt Al­földi Kőolajfúrási Üzemének dolgozói novemberben kong­resszusi műszakot tartanak. Feladatul tűzték, hogy a ha­vi előirányzatot 5 százalékkal teljesítik túl a fúrásoknál. A lyukbefejező berendezések dolgozói vá!lalták, hogy a ré­tegvizsgálati programjukat 10 százalékkal túlszárnyalják a műszák alatt. A szolnoki és a bihamagy- bajomi, orosházi karbantar­tók Ígérték egy új „Sa'zgit- ter” berendezés üzembehelye- zését, továbbá egy szállító- szánkó készítését a turbina fúiókhoz. E munkálatok mel­lett felújítanak 4 gőzkazánt ás kijavítanak 6 ki‘örésgátlót. majd két 12 köbméteres tar­tályt. Az előkészítő csoportok dol­gozói egyéb munkájuk melleti felajánlották, hogy november 20-ig az összes vízveze'éket a fagyhatár alá süllyesztik. Ezt a vállalásukat már telje­sítették is. A szállítás dolgo­zói a gépkocsik üzembizton­sága mellett az átszállítási idő 5 százalékos csökkentésé­re tetteik felajánlást. 109 lakást adnak át novemberben A Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói a kongresszusi műszakban a határidős munkák befejezését és több építkezés határidő élőt*1 átadását vállalták. Már elkészültek a „hibrid’’ gyár osztályozó épületének szere­lési munkájával. A termelő­szövetkezeteknél az utolsó ki­lenc istállót is átadták ren­deltetésének. Az 1960-as épít kezések előrehozatala érdeké ben már megkezdték öt ter­melőszövetkezeti építkezés előmunkálatait. A lakásépítkezések befeje­zésinél jelentős a műszakra vállalt 109 lakás elkészítése. Szolnokon átadták a Szántó utcai „E1' épület 32 és „D’‘ épület 16 lakását. Az elkö­vetkező napokban kerül sor a ,,C’’ épület 16 lakásának átadására. Vidéken 45 lakást adnak át, —• Mezőtúron har­minchármat, Karcagon tizen­kettőt. Megalapozni és megkezdeni a tsz-ekben a nagyüzemi árutermelést Nagy fontosságú tanácskozás Szolnokon Többszáz termelőszövetke­zeti és gépállomása vezető részvételével nagyfontosságú tanácskozásra került sor teg­nap Szolnokon a megyei ta­nács épületének nagytermé­ben. Jelen volt Czinege La­jos elvtárs, a megyei pártbi­zottság első titkára, Csáki István elvtárs és Horváth Imre elvtárs, a megyei párt- bizottság titkára, a megyei tanács több vezetője, járási vezetők, valamint a tömeg­es társadalmi szervezetek képviselői. Horváth Imre elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, valamint Fridrich Ferdi- nánd, a megyei tanács VB, Szövetkezetpolitikai Csoport­jának vezetője tartott elő­adást. Horváth elvtárs rész­letesen foglalkozott a soron- következő feladatokkal a tsz-ek további megszilárdítá­sával, a téli hónapok tenni­valóival. Hangsúlyozta: most kell megalapozni és megkez­deni termelőszövetkezeteink­ben a nagyüzemi áruterme­lést. Az 1960-as évben le­rakni az öt éves terv meg­valósításának alapját. Ezek­ről a kérdésekről részletesen és sokoldalúan beszélt, sok hasznos tanácsot és útmuta­tást adott Fridrich Ferdinánd elvtárs előadását az 1958—59. évi zárszámadás és az 1960. évi éves termelési terv lebonyo­lítása, elkészítése képezte. — Részletesen megszabta a ten­nivalókat és azokat a fel­adatokat, amelyeket a terme­lési tervek összeállításánál 3 szövetkezeti gazdáknak érvé­nyesíteniük kell, hogy meg­alapozzák és megkezdjék a nagyüzemi árutermelést. Kü­lönösen sok lehetőség rejlik a helyi erők és adottságok felkutatásában megkeresésé­ben A jelenlegi tennivalók között is legfontosabb az őszi mélyszántás meggyorsí­tása és befejezése. Ezt hang­súlyozta: fontosságát szá­mokkal, adatokkal bizonyí­totta és nyomatékosan alá­húzta Czinege Lajos elvtárs. Elmondotta — többek között — a mélyszántás elsősorban politikai kérdés. Elmulasz­tása sok tízezer métermázsa terméskiesést jelent. A je­lenlévő szövetkezeti vezetők szavait helyesléssel fogadták. Különösen sok szó esett a 3004/2-es kormányhatározat­ról. A bennerejlő lehetősé­gek kihasználásáról s hogy azokkal a szövetkezeti gaz­dák megfelelően éljenek, el­engedhetetlen a határozat tüzetes és alapos tanulmá­nyozása. A tanácskozás a délutáni órákban ért véget. Évi 250 ezer forintos megtakarítás csapágyazással A kongresszusi verseny je­gyében nagy munka folyik most a Malomipari Vállalat törökszentmiklósi telepén. Sa­ját rezsiben gördülőcsap­ágyakba helyezik a malom 80 hengerét, s egyúttal a henge­rek rovátkázását is elvégzik egy most beszerzett, import­ból számlázó gép segítségé­vel. A két hétig tartó munka mintegy 400 ezer forintot emészt fel, de megéri, mert nagymérvű energiamegtakarí­tással jár, s az igen óvatos becslések szerint is évente 250 ezer forint kiadástól men­tesíti a telepet Az üzem dolgozói más mó­don is törekednek a takaré­kosabb gazdálkodásra. Mivel malmukat villamosították, ki­sebb gőznyomás is elegendő a fűtésre, a fürdőkhöz. Ezért a korábbi években felhaszná­latlan rizshéjat is eltüzelik az idén, s ezzel 12—13 vagon szenet takarítanak meg. Egy hónappal előbb teljesíti éves tervét a Gép,avító A Szolnok megyei Mezőgaz­dasági Gépjavító Vállalat nagy hullámvölgyben volt az év kezdetén. A régi vezetőség hibájából pl. volt olyan cikk, aminek gyártását januárra igazolták vissza, de a határ­idő előtt néhány héttel még az anyagot sem rendelték meg hozzá. Ilyen előzm ínyek után nagy nehézségekbe ütközött a terv teljesítése. — az első ne­gyedben nem is tudtak meg­birkózni vele. Az új vezetőség jó szerve­ző munkája és a dolgozók helytállása következtében azonban magára talált az üzem, úgyannyira, hogy a leg- j frissebb felmérés szerint már I november végére teljesítik éves tervüket — méltóén kö­szöntik ezzel a pártkomgresz- szust. Befejezte a mélyszántást .a Pusztakürti Állami Gazdaság; A többszörös élüzem Pusz­takürti Állami Gazdaság ez évben is elsőnek végzett a legtöbb időszakos munkával. Időben betakarította 162 hold cukorrépáját, holdanként 200 mázsás átlagterméssel; 707 hold szervestrágyázási tervét 760 holdra teljesítette. Erő­gépei segítettek a Tiszasülyi Állami Gazdaságban rizst csépelni. A Fel só jászsági Ál­lami Gazdaságban mintegy 250 hold mélyszántást végez­tek; a maguk 1280 holdas ter­vét így mintegy két és félezer holdra teljesítették. Az állami gazdaság tegnap saját területén befejezte az őszi mélyszántást. A gépek nem állnak le, segítenek a társgazdaságoknak és a jász­ki séri Alkotmány Termelő­szövetkezetnek. Orösi Pál Zoltán Kossuth-díjas pro fesz- szóra törökszentmiklósi méhészek körében A megye legjobb méhész szakcsoportja, a törökszent­miklósi méhészek egyesülete szombaton este évadzáró köz­gyűlést tart. Erre a méhészek családtagjai is hivatalosak. A legjobb méztermelőket Tóth Sándor, a MÉSZÖV méhéoz- felügyelője megjutalmazza. A törökszentmiklósi ifjúsági szövetkezet kulturcsoportja műsorral kedveskedik a ven­dégseregnek. A méhészek baráti estjére Ígérkezett fe­leségével együtt Örösi Pál Zoltán Kossuth-díjas profesz- szor, a Gödöllői Kisállatte­nyésztési Kutatóintézet tudo­mányos munkatársa. RAJTUNK A SOR ¥ j tcs-x ax idú téli UcUt'jvuiiS'ái? * 9 Mindössze egy hét választ el bennünket a téli * könyvvásártól, amelyet decemberben rendeznek meg a ' szolnoki könyvesboltok. Könyvesboltjaink, pavilonjaink eddig minden évben nagy forgalmat bonyolítottak le az immár hagyományossá vált téli könyvvásárok alkalmá­val. Hogyan készülnek a „legilletékesebbek”, a könyves­ül boltok az idén? AZ ÜZEMI KÖNYVTER­JESZTŐ VÁLLALATHOZ látogatunk el először. Kakuk János, a könyvesbolt veze­tője világosít fel bennünket a készülődésről, j Decemberben mintegy öt- ' venöt üzemiben és vállalatnál rendeznek téli könyvvásárt Ezeken a helyeken az üzemi könyvterjesztők árusítják majd az év végére megjelenő könyvújdonságokat. Ezenkí­vül 6 helyen a városban utcai árusításra is sor kerül. így a megyei tanács árkádjai alatt, az ÁPISZ bolt előtt, a 33-as Ruházati Bolt mellett, a vas­útállomásnál, a Gólyánál és a posta előtt felállított . könyvsátrakban is rendez- 1 nek árusítást. * A könyvek kiszállítását • már megkezdték az üzemek­ébe. Előreláthatólag december j elejéig az összes árusítóhe­lyek megkapják a szükséges »árumennyiséget. Az utánpót­lást a vállalat folyamatos motoros szállítással oldja meg. ♦ A 458-AS SZÁMÚ BELOI­ANNISZ-ÜTI KÖNYVES­BOLTBA is ellátogatunk. Magyar Benőnét, a bolt' ve­zetőjét is készülődés közben találjuk. A könyvesbolt a téli könyvvásár zavartalan lebonyolítása érdekében de­cember 8-tól hosszabbított nyitvatartási vezet be. Ennek értelmében délután fél 5 óra helyett este 6 óráig tart nyit­va. A bolti bővített idejű árusításon kívül azonban ut­cai árusítóhelyet is rendez­nek be az Állami Áruház előtt. A téli könyvvásáron szá­mos újdonságban válogat­hatnak majd az érdeklődők. Könyvkiadóink erre az alka­lomra sok új kötet megjelen­tetésével kedveskednek az olvasóközönségnek. Ezek kö­zött találjuk Gorkij: Nyug­talan lélek című művét, amely a Világirodalom Gyöngyszemei sorozatban lát napvilágot. Jókai: Fekete Gyémántok, Victor Hugo: Nyomorultak, Ibsen Váloga­tott drámái. Verne Gyula kötetei, Kafka: Hullámzó élet című műve és még szá­mos más mű is kapható lesz. Különösen nagy választék mutatkozik a gyermek és az ifjúsági könyvekben. Az új­donságok iránt máris nagy az érdeklődés. Főleg az ifjúsági, a szépirodalmi és a szakmai könyvekben nagy a kereslet Ugyanez a helyzet a Magyar Könyvkereskedelmi Vállalat Kossuth-téri pavilonjánál is. Deák Istvánná, a pavilon vezetője azt is elmondja, hogy a megnövekedett ér­deklődésre való tekintettel többszörös árukészlettel vesz­nek részt a téli könyvvásá­ron. A vásárnak ismét népsze­rű programja lesz a könyv­sorsjáték, amelyen névérté­ken kívül csaknem félmillió forint értékű különböző tárgynyeremény és könyv ke­rül majd kisorsolásra. A hú­zást december 13-án tartják. A könyvsorsjegyeket szintén az említett boltokban lehet vásárolni. A látogatást befejezzük. — Annyit már minden esetre megállapíthatunk, hogy köny­vesboltjaink jól felkészültek a téli könyvvásárra. Most már a vásárlókon a sor, hogy egy-egy jó könyvvel szerez­zenek örömet ismerőseiknek, hozzátartozóiknak. r-CSj — mellett is mindent megtesz, hogy falvaink, városaink min­denki megelégedésére nagy léptekkel haladjanak előre. Ez azonban csak az egyik oldal. A másik az, amit mi tehetünk, mert az is törvény- szerű, hogy kimondjuk: most már rajtunk a sor! A ^raj­tunk” vonatkozik mindenki­re: a tanácsokra, a pártszer­vezetekre, a Hazafias Nép­front bizottságaira, de ugyan­így minden emberre is. A községfejlesztés lényege, — mondhatnánk így: alapgondo­lata ugyanis az, hogy közös erővel oldjuk meg a városon, községek szépítését. E területen sorolhatunk fel eredményeket. Törökszent- miklós, Tiszafüred a már említett Jászberény, Karcag, Jászárokszállás és még több kisebb, nagyobb helységben korábban is dicséretre méltó sikereket értek el. Ám az új helyzetben, mindez már ke­vésnek látszik. Most ugyanis előtérbe kerül, hogy egy fo­rintból kettőt csináljunk, mert így gyorsabban haladhatunk a megkezdett úton. S ezt egyedül tanácsaink képtele­nek megoldani. Szükséges, hogy a pártszervezetek, a Hazafias Népfront bizottságai állandóan mellettük állja­nak. Mint Ismeretes, most ké­szülnek a jövő évi tervek s ezzel egyidőben formát öl­tenek egészen 1963-ig a fej­lesztés feladatai. Az a tény, hogy az előzetes számítások alapján megyénk jövőre és az azt követő két esztendő­ben is rendelkezik az idei összegekkel, biztos alapot nyújt a tervezéshez. Egyedül ennyi azonban kevés, mert a pénz nem minden. Ha ugya­nis megfelelő szervezéssel társadalmi megmozdulást, tudunk elérni, az összegeket j növelhetjük. S ez nem egye­bet Jelent, mint azt, hogy meggyorsítjuk községeink, városaink fejlődését. Külön érdemes foglalkoz­ni ehelyen a körültekintő \ végrehajtással is. Az ugyan is még kevés, hogy elkészít­jük a terveket, ha a végrehaj­tásra nem fordítunk kellő gondot. Azért, mert ez me­gyénkben néhány helyen elő­fordult, a megyei tanács igen jelentős összegű felhasználat­lan bankhitelről kényszerül . lemondani. Már pedig, há he­lyi tanácsaink időben bizto­sítják a műszaki terveket, gondos! ódnak kapacitásról — ez nem fordul elő. Most- már késő azt mondani, hogv az év végéig még megpróbá­lunk valamit tenni, hiszen alig több, mint egy hónap hi­ányzik az esztendőből. S ez­alatt nem lehet korrigálni azt, amit évközben elhibáz­tunk. A jövőre nézve azonban szolgáljon intő például s r,e feledkezzünk el arról, hogy a korábban felsoroltak mel­lett ez Is hozzátartozik a „raj­tunk a sor” jelszóhoz. S arról sem. hogy a párt és a kor­mány önzetlen támogatása mellett mindannyiunkon mú­lik: hogyan haladunk előre, hány házban gyullad ki évente a villany, miként építhetünk leggyove^bban a már lerakott alantokra. Jászberényben jártam né­hány napja. A város vezetői szerényen, minden dicsekvés nélkül számoltak be arról, hogy a herényiek az idén csaknem 300 ezer forint ér­tékű munkával segítették a város fejlődését. S azián, amikor tőlük elváltam, más jászberényi ismerőseimmel is szót váltottam, akik az elé­gedettség hangján szólották az eddig elért eredményekről. Ám az öröm mellett egy gond is látszott arcukon. — így lehetne ezt szavakba fog­lalni: hogyan tovább, mit te­hetünk városunk további fej­lődéséért. azután, hogy az er­re fordítható összeg a terme­lőszövetkezeti mozgalom elő­retörésével csökkent A joggal aggódóknak ak­kor, a beszélgetés során el­mondtuk: pártunk és kormá­nyunk már korábban felfi­gyelt arra a jelenségre, hogy a termelőszövetkezeti közsé­gek, városok bizonyos érte­lemben elmaradtak a fejlő­désben, mert éppen a tulaj­donviszonyok átalakulása kö­vetkeztében csökkentek a községfejlesztésre fordítható összegek. S mindjárt segítsé­get is nyújtott. Az Elnöki Tanács törvényerejű rende­letben szabályozta a község­fejlesztést úgy, hogy az min­denképpen kedvező helyzetet teremtett. Fontos elvként mondja ki ez a rendelkezés, hogy a községfejlesztés az új magyar falu kialakításának, megte­remtésének egyik alapvető eszköze. Segíti a kulturális felemelkedést és egyben hoz­zájárul a termelőszövetkezeti gazdaságok megerősödéséhez is. Ezeket a nagyon fontos té­nyeket azonban nemcsak egyszerűen rögzíti a rendel­kezés, hanem az előrehala­dáshoz megteremti az anyagi feltételeket is. Mert egyebek mellett ezeket mondja: a kormány a termelőszövetke­zeti városok és községek minden fejlesztésre fordított egy forintja mellé másfe'et ad állami támogatásként. Ér­demes számolni egy kicsit. — Ugyanis az a helyzet, hogy ahol mondjuk százezer forin­tot ad a község lakossága, ott az állam százötvanezer- rel segíti a fejlődést. S ha már hozzákezdtünk, számoljunk tovább és tegyük hozzá mindjárt: a támogatás biztosítja, hogy a lakos-ág hozzájárulásának csökkenté­se ellenére Is az idei összegek rendelkezésére álljanak min­den helységnek, ahol már az új úton járnak. Vagyis, an­nak ellenére, hogy a termelő­szövetkezeti tagok megyénk­ben az idei hozzájárulásnak csak egyharmadát fizetik jö­vőre, a helyi tanácsok mégis az 1959-hez hasonló nagyságú összegekből gazdálkodhatnak. Ugyanakkor a rendelkezés a tanácsokra bízza azt, hogy megállapítsák a hozzájárulás összegét. Ahol úgy látják egyéni elbírálás alapján, hogy kevesebbet tud fizetni valaki ott enyhítenek. Az eddigiekből törvény­szerűen ered a következtetés: pártunk és kormányunk az rvr«t7íüa£r»{r<í»« óriási ffrmriiAi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents