Szolnok Megyei Néplap, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-24 / 276. szám

1959. november 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szorul a gyűrű a Holt-Tiszán Susog a nád. Sárga már a nád itt a Holt Tiszán, meg­fakult ebben a hűvös őszben, egyre reménytelenebb, egyre halottabb a nád. — Valami hiányzik: igen, a víz. A leg­öregebb halász sem látta még ilyen alacsonynak az alesi-szigeti Holt Tiszát. A haldokló nád között nem gyűrűznek a hullámok: nincs víz, csak a mederben. Sica bácsi ladikja ringatód- zik velem a lanyha hullá­mok hátán. Régi csónak, öreg jószág, sokat mesélhet­ne, ha egyszer kedve támad­na rá. Dehát hideg a víz, szófukaron hallgat a ladik. Az öreg halász. — 6 már bővebben eregeti a szót. Sica bácsi... — Ügy maradt rám a bá­tyámról a név: elesett az első világháborúban, őt hívták gy. Aztán nekem mondták: a kis Sica. Most pedig inkább Sica bácsi... Hó, no nézd, í iogy szökne az aranyos.. s A hosszú rúddal vadul pocskolja a vizet a halász. Csak ő látja a háló mellett megiramodó halakat, én bi­zony hiába keresném. Az ilyesmi a vérében él az em­bernek ... Kovács Károly apja, nagyapja, dédapja is ott ringatódzott a hullámo­kon. „Sokan azt mondják, én is ladikon születtem”. — Halászik három fia is. egy szövetkezetben az apával. Sokmindent megért életé­ben az öreg halász. Már la­dikázott, amikor még rab­szolgamódra, hámként ma­gukra vetve vonták a köte­let a parton a halászok. így csinálták ezt már ősidők óta, míg csak egy német ember be nem hozta a tekerőt... Embertelen munka volt. El tudom képzelni, láttam Rje- pin festményét, a Hajóvon­tatókat. Olyan lehetett. Von­ni a hálót, vonszolni, kínlód­ni .. s és aztán? Ahogy Jó­zsef Attila írta: Uraságnak fagya szőlő — neki durrog az az erdő — övé a tó s a jég alatt — neki bújnak a jó halak iszapba”. Uraságé, vagy Boros János halászbér­lőé . i. egyremegy. A halá­szok vonszolták a hálót — ő vett magának 80 hold föl­det Fegyvemeken, 53-at Za- lamándon, kastélyt Szolno­kon. 20—30 fillért adott a ponty kilójáért. Csengő pen­gőért adta tovább. Tiszatájon — harmincki­lenc halász dolgozik „egy karra” — együtt * Harminckilenc halászi Tizenhét kilométeren, száz­száztíz méter széles vízcsí­kon folyik ez a nagy hajsza, már csaknem három hete. Ez az utolsó nap, a nagy zsákmány előérzetétől feszült utolsó nap. Lágy ívben húzó­dik az egész medren át, sze­líd parabolaként, a parafa­dugók vonala. Susog a nád. lassan haladnak a halászok. A parton a „kranclisok" tart­ják a vezércsónakokat, itt Király Ferenc, amott Zsa- dony László. Két-két ember tekeri mindkét csónakon a keresztbevetett hengert, amelyre lassan kúszik fel a háló ..ina”, vagyis az alsó, fenéken vonszolódó hálópe­remmel összekötött kender­kötél. Nehéz persze: Barabás Péter és Remek Sándor csak úgy megizzad a hűvös szél­ben az innenső parton, mint Bozsó Ferenc és Faragó Sán­dor a túlsón. Emitt Bozóki László a mester, ő dirigál, a brigádvezető, amott pedig — néz az öreg Sica bácsi na­gyon, de bizony az ő fia, Ko­vács József irányít száz mé­terrel odébb: jól látta hát. Síma a víz, a legöregebb halász sem lát a mélyébe. Mi lehet most odalent? Mi­csoda rémült kavargás... Elindultak a halászok a két nagy hálóval a Holt Tisza túlsó végéről, őrhálóval le­zártak egy szakaszt, lélek az ajtón, azaz, hal a lyukakon se be se ki, aztán a kerítő­hálóval rájuk! Egyre mesz- szebb vonultak vissza a für­ge vízlakók — már „akit” útközben el nem ért balsor­sa. De most már nincs hová! Csak a part ásít Itt és a háló a kérlelhetetlenül közelgő háló a másik oldalon. Ha egy süllő vagy bálin megszökik az első „rostából”, még ott a második. Ha ott is elsurranna, az őrháló zárja le útját. Am szökni nehéz. Hosszú rudakkal csapkodják a vizet a többi ladikokon Keskeny Antal, Munkácsy István. Sebestyén Ferenc, Lajkó Lajos és a többiek. Riad a Balin, vissza mene­kül. Pépes a part. sáros, oda nem lehet kivonni a hálót. Egyetlen hurkot formálva hát a parafák ívéből, talál­kozik a két vezércsónak, erőlködve húzzák kifelé a vízből a hálót, míg csak elő nem bukkan a szebesz, a zsák, a háló gyomra, ahová utolsó pillanatában menekült a zsákmány.is De micsoda szédületes, páratlan zsák­mány! Örült, furcsa kavar­gás, egyforma páni félelem­ben a ragadozó harcsák és az áldozat pontyok, a falánk, hosszúkás csukák, a foltos süllők, a keszegek s a többi „szeméthal." — 39 halász gyűlik gyű’-űbe csónak­jaival. Az utolsó nap zsák­mánya: 27 mázsa, több mint két és fél tonna hal. Napok, hetek fogása máskor. * Évről-évre halivadékok ezreit bocsátották az alcsi- szigeti Holt-Tisza vizébe a Szabadság Halászati Tsz tag­jai. A kis harcsák és tükör­pontyok fürgén rebbentek szét a vízben — azóta sem tudják, mi történt velük. Le­het, hogy az értéktelen víz­alatti ragadozó állatok irtot­ták ki őket, lehet, hogy va­lami kór támadt rájuk — ez azonban nem valószínű. Ezért határozták most el, hogy lehalásszák a Holt-Ti- szát. Havanezer forintot fi­zetett a termelőszövetkezet a szivattyútelepnek, 1.40 méter magasságban kiszivattyúzták a vizet Ez 9 hsläSZät persze nem a mai zsákmányért fo­lyik.- A cél: a szeméthal ki­irtása. Ha megtisztítják a csökkentett vízállású Holt- Tiszát az apró és értéktelen ragadozóktól, sok mázsa har­csával és tükörponty ivadék­kal népesítik be a vizet. Két évig halászati tilalmat ren­delnek el, azalatt a mélyben nagyra nőnek. Halkan siklanak a csóna­kok a Holt-Tiszán. Az egyik halász tólnéz a fölé hajló száraz ágakra a felhőktől szaggatott kék égre, meglát valamit. — Csókafészek — mondja és elmosolyodik. Tovább li­beg a ladik a susogó nád partján a lágy hullámokon. Baracs Dénes fl mezőgazdasági termelés avulásáról, az ország ellátásáról, a le.vásárlás .dsi tapasztalatairól nyilatkozott Kovács Imre élelmezésügyi miniszter a Képszabadságnak „Elefántcsont-torony, — vagy az élet? A régi Kínában az értelmi­ség lenézte a fizikai munkát. A feudális-burzsoá szemlélet azt mondatta velük, hogy a munka lealázó, s egyedül a magasszínvonalú tudományos­ság lehet méltó az „igazi” ér­telmiséghez — főként ez nyit utat az érvényesüléshez. „Csak a jó könyvek méltóak érdeklődésünkre, semmi más­nak nincs értelme” — ez a gőgös magábazárkózottság határozta meg annakidején a művelődés tartalmát és irá­nyát. Az iskolák, köztük az egyetemek is ezt a szemléle­tet hirdették, terebélyesítet- ték. Csodálható-e, hogy a ré­gi kínai értelmiség zöme megvetette a fizikai munkát? A feudális erkölcs maradvá­nya a népi Kínában nem szűnt meg' máról-holnapra, a tanulók és szüleik gondolat- világában sokáig erősen érez­tette hatását. Ismeretes, hogy a párt két évvel ezelőtt — a munkastí­lust javító mozgalom meg­hirdetésével — a szocialista rendszer megszilárdítására, a termelőerők továbbfejleszté­sére hívta csatasorba a kínai tömegeket. A nagyarányú mozgalom a nép millióiban erősítette a kommunista tu­datosságot. mélyítette a kap­csolatot a nép és a vezetők között Világos, hogy ebben a folyamatban az ifjúságot a munka szeretetére kellett ne­velni. A hármas haucsolás Tavaly több mint ezer munkás és parasztszármazású fiatalt vettek fel az egye­temre, s így ma már a hall­gatók többsége a munkások és parasztok gyermeke. Az egyetemi oktatásnál az úgy­nevezett hármas kapcsolás elve érvényesül: a politikai nevelés, a fizikai munka és a szakmai munka. A munkás­stílust javító mozgalom meg­hirdetése után döntő nevelő­erőt tulajdonítottak a fizikai munkának. A fiatalok dolgoz­tak az útépítésen, öntözőcsa- tomákat ástak a kommu­nákban. Ma már a vuham munkások és parasztok úgy beszélnek az egyetemisták­ról, mint jóbarátokról, akik segítik és támogatják őket. Az egyetemi oktatásban az év elején az egy-három- nyolcas rendszer uralkodott, vagyis egy hónap szabadság három hónap fizikai munka — természetesen részletek­ben — és nyolc hónap tanu­lás. Az egyetemek vezetői szerint ahány ház, annyi szo­kás: van, ahol két hónap a fizikai munka és kilenc hó­nap a tanulás, másutt a négy­hónapi fizikai munkával szemben hét hónap a tanu­lás. Az év elején széleskö­rűen vitatták, milyen legyen az arány a fizikai munka és a tanulás között. Az arányo­kat mindig az élet igényei szerint módosítják. Ha meg­győződtek arról, hogy a fizi­kai munka már kellően meg­változtatta a hallgatók szem­léletét — és valóban megvál­toztatta —, akkor módosítják az arányokat és a szakszerű munkát helyezik előtérbe. — Egyre inkább az a fő jelszó: a fizikai munka kövesse a szakmai munkát, vagyis a ta­nulást, tehát például a fizika­szakosok a vuhani üzemek­nek segítenek, a bölcsészek pedig, mondjuk népdalt gyűjtenek a vuhani kommu­nákban. Melyik virágot öntözzük ? A nevelés egyik érdekes módszere a „minden virág virágozzék” jelszó gyakorlati megvalósítása. — Ismeretes, hogy a jobboldali elemek rendkívül melegen üdvözöl­ték ezt a jelszót és termé­szetesen a szocializmus ellen szerették volna felhasználni. — Mi azonban világosan leszögeztük a vitákban — mondja Liu Jan-csao, a vu­hani egyetemi pártbizottság első titkára — ne azért virá­gozzék minden virág, hogy helyet engedjünk a kapitaliz­musnak, a burzosá eszmék­nek és irányzatoknak Mi ez­zel a jelszóval akarjuk vég­legesen legyőzni a kapitalista, a burzsoá nézeteket és nö­velni a szocialista kultúra erejét. Lehet adminisztratív módszerekkel győzni, lehet valamit eltiltani és lehet vi­tázni. Amikor erős a proleta­riátus, jobbnak tartjuk a vi­taformát, mert így az embe­rek széles tömegei világosab­ban látják, milyen károsak a dolgozók szempontjából a burzsoá nézetek, s milyen körmönfontak a burzsoázia módszerei. A viták megacé­lozzák a dolgozókat. Az egy­szerű munkásokat és parasz­tokat, az egyetemi hallgató­kat, de a professzorokat is felvértezik a téves nézetek­kel szembeni harcban. Az emberek fejében attól még nem szűnik meg a helytelen gondolkodásmód, a helytelen nézet, hogy ezt egyszerűen eltiltjuk. Az idealisták nem lesznek máról-holnapra ma­terialisták, csak azért, mert mi helytelenítjük az idealiz­must. A materialista szem­lélet csak nevelő munkával, vitákban erősödhet és úgy győzhetjük meg az idealistá­kat, ha nézeteikkel szemben meggyőzően terjesztjük a materialista szemlélet igazát. (Folytatjuk.) Lovászi Ferenc A Népszabadság munka­társa felkereste Kovács Imre élelmezésügyi minisztert, az Országos Felvásárlási Ope­ratív Bizottság elnökét, és nyilatkozatot kért tőle a me­zőgazdasági termelés, a fel­vásárlás és az élelmiszer- ellátás problémáiról. 1. Hogyan hat a tsz-mozga­lom fejlődése a termelés­re? Az idei tapasztalatok azt mutatják, hogy a ter­melőszövetkezeti mozgalom nagyarányú fejlődésével egy- időben az egész mezőgazda­ságban növekedett a terme­lés, illetve a központi készle­tek számára történő felvásár­lás. Az idei jó eredményeket elősegítette a parasztság jó j munkája mellett a kedvező i időjárás is. Az idén az 1956— 1958-as évek átlagához ké­pest a kát. holdanként: ter­mésátlagok búzából 22.5 szá­zalékkal, kukoricából 22.1 százalékkal, cukorrépából 18.2 százalékkal emelkedtek. Ok­tóberi sertésállományunk az 1957. évinél 15.9 százalékkal, az 1958. évinél 6.7 százalék­kal nagyobb. A szocialista nagyüzem ter­melési fölénye már az idén alakult termelőszövetkezetek növénytermelésében is meg­mutatkozott. Termésátlaguk kalászosokból, kukoricából, burgonyából és egyes fonto­sabb ipari növényekből, va­lamint szőlőből és zöldség­félékből magasabb volt, mint az egyéni gazdaságoké. Kö­zös állattenyésztésük — fi­gyelembe véve azt, hogy a nagyüzemi állattenyésztés ki­alakítása hosszabb ideig tar­tó folyamat — már az első évben jelentős fejlődést mu­tat. A termelőszövetkezetek 100 kát. hold szántó terület­re jutó közös állatállománya számos állatban számítva az 1959. március 31-től október 15-ig 30.4 százalékkal emel­kedett. 2. Mit mutatnak az 1959 évi felvásárlási tapasztalatok? A központi készletek szá­rmára történő felvásárlás f összeredménye a főbb cik- kekben az idén előrelátható­lag 10—12 százalékkal lesz magasabb mint a kötelező 4 beadás 1954—56-os időszaká­énak átlageredménye volt. — ,‘Ezen belül csökkent a gabo­nafélék és kukorica, ugyan­iakkor igen jelentősen emel­kedett az élő állatok és ál­lati termékek felvásárlása. Ez a mezőgazdasági termelés belterjes irányú fejlődésére mutat. Az 1957. és 1958-as évhez külön-külön viszonyít­va, 1959-ben hízottsertésből 40, illetve 15 százalékkal, baromfiból 54, illetve 17 szá­zalékkal, tojásból 28, illetve 11 százalékkal, tejből 41, il­letve 7 százalékkal többet vásároltunk fel. A népgazdaság egyre nö­vekvő igényeinek kielégítése — ezen belül a lakosság el­látása — azt a követelményt támasztja a mezőgazdaság­gal szemben, hogy a jövőben növelje a holdankénti ter­mésátlagokat, illetve a hús, tej, baromfi és tojáshozamo­kat stb. Meg kell érteni, hogy az elmaradott techni­kával, kis parcellákon foly­tatott mezőgazdasági terme­lés ezeket az egyre fokozódó követelményeket nem tudja kielégíteni. Ezért elsősorban a mezőgazdaság szocialista szektorától várjuk a terme­lés és árutermelés további gyorsütemű fejlesztését, ezen belül azt, hogy a termelő­szövetkezeti községek és vá­rosok az alapvető mezőgaz­dasági termékekből már az első közös esztendőkben töb­bet adjanak a népgazdaság­nak. A szocialista szektor termelésének fejlesztése mel­lett változatlan célkitűzésünk az is, hogy az egyénileg dol­gozó gazdaságok adott kere­teik között maximálisan fej­lesszék az árutermelésüket. Jelenlegi agrárpolitikánk — ezen belül a felvásárlási és árrendszer — kedvező az egyéni gazdaságok számára is. 3. Melyek az ország jó el­látása szempontjából a mezőgazdaság legfőbb fel adatai? Kenyérgabonát legalább ak­kora területen vessünk, mint 1958. év őszén, hogy az or­szág belső kenyér- és liszt- szükségletét behozatal nél­kül, saját termésünkből biz­tosíthassuk. Növelni kell — főként a termelőszövetkezetekben a — burgonyavetésterületet. A húsfogyasztás növekedé­sének megfelelően a sertés­tenyésztés és hizlalás fej lesztósét az egész mezőgaz­daságban előtérbe kell he­lyezni. Termelőszövetkezete­ink törekedjenek arra, hogy megalakulásukat követően mi­nél előbb teremtsék meg —, főleg a fölös háztáji á'lo- mány átvételével — a közös sertéstenyésztést és hizlalást oly&n szinten, hogy a tagság háztáji sertéshizlalásával együtt számítva termelésük haladja meg az egyéni gaz­daságok eddigi termelését. Jelentősen növelni kell a tsz- eknél a közös kocaállományt is. A hústermelés gyors ütemű növelésének egyik lehetősége, — ahogy ez világszerte már beigazolódott — a nagyüzemi baromfitartás megteremtése. Ezért állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink a ba­romfitartás idei jelentős fej­lesztésén túlmenően mielőbb érjenek el további előreha­ladást. 4. Hogyan bővül a felvásár­lási rendszer és a szerző­déses termelés kapcsolata? A jelenlegi felvásárlási rendszer — a termelésben és felvásárlásban elért eddigi eredményeket alapulvéve — jól bevált. A felvásárlási rendszert továbbra is jelenle­gi formájában kívánjuk fenn­tartani. A felvásárlást a jövőben is főképpen a termelési és értékesítési szerződésekre kí­vánjuk alapozni. A szerző­déskötésnél előnyben része­sítjük a termelőszövetkezete­ket, de ugyanakkor változat­lanul kötünk szerződést mind a háztáji, mind az egyéni gazdaságokkal minden oly 'in cikkre, amelyben jelentős árutermelésük van, így el­sősorban élőállatokra és álla­ti termékekre. Helytelennek tartunk minden olyan törek­vést, amely a háztáji és egyé­ni gazdaságok szerződésköté­sét korlátozni kívánja. A háztáji gazdaságokkal történő szerződéskötések kö­zül külön ki kell emelni a sertéshizlalási szerződést. Szerződéses rendszerünket tovább bővítjük azzal, hogy a tenyésztés ösztönzése és a pa­ra szti értékesítés biztonságá­nak növelése érdekében a ház­tájit valamint az egyéni gaz­daságokkal süldőkre nevelési szerződést kötünk. Ezenkívül minél előbb megkezdjük a szerződéskötéseket a jövő évi baromfira, napraforgóra, stb. A párt határozataiban meg­jelölt feladat, hogy a szocia­lista átszervezéssel egy idő­ben növekedjék a mezőgaz­dasági termelés és ezen be­lül az árutermelés, fokozott feladatokat ró a helyi taná­csokra. E tekintetben azt várjuk a helyi — elsősorban a megyei és járási — taná­csoktól, hogy igen nagy fi­gyelmet fordítsanak az áru­termelésre, irányítsák és el­lenőrizzék a felvásárlási munkát szorítsák vissza a pia­cokon időnként jelentkező spekulációs törekvéseket és segítsék elő a felvásárlási tervek teljesítését. (MTI). Megkezdődik a Zagyva-völgyi öntözési rendszer kiépítése 1960-ban jelentős mennyi­ségű zöldségfélét ad a két jászsági járás a népgazdaság­nak. A termelőszövetkezetek felkészülnek a növények ön­tözéses termelésére s a jász­berényi és a jászapáti járás­ban a termelőszövetkezetek víztársulásai mintegy 200 ess- press kutat létesítenek. A Szolnoki Vízügyi Igazgatóság mérnökei, szakemberei már megkezdték a vizsgálatot. — Próbaszívásokat végeznek a talajban, így állapítják meg, hová legalkalmasabb esspress kutat fúrni. A termelőszövetkezetek ugyancsak meg lették az első Ú abb gyufagyár épül Romániában Galati tartományban, a brailai forgácslemezgyár mel­lett megkezdték egy korszerű gyufagyár építését. A gyár a jövő év végén kezdi meg ierme'ését — évi 600 millió S doboz gyufát gyárt majd. — F(Mxi). lépéseket. — Szerdán pedig mindkét járás tsz elnökei és agronómusai a Heves megyei Tarnabodra utaznak, hogy a helyszínen ismerkedjenek meg az újszerű öntöző létesít­ményekkel, amelyek a jö«vő évben már benépesítik a Zagyva völgyet is. íJjabb román turbina indult útnak Kínába Resicáről útnak indították a Kínai Népköztársaságba a tizedik 3.000 kilowattos tur­binát, amelyet a nagy fém­ipari kombinát gyártott az idén. Ez már a harmincegyedik turbina, amelyet Románia az utóbbi években a népi Kíná­ba szállított. (MTI). A Juhász brigád egy nappal előbb teljesítette vállalását Szombaton reggel hangos volt a kocsiosztály vasvázas- szekrénylakatos részlege. A brigád egyik fele korábban kezdett a munkához Hűek akartak lenni vállalásukhoz, melyben ígéretet tettek, hogy az 53.386-os számú vasvázas személykocsi szekrénylakatos munkáit egy nappal előbb adják át a következő szak­mának. Délben összejöttek a részleg dolgozói, hogy ünne­pélyes keretek között továb­bítsák a2 elkészült járművet. A kocsit kidekorálták, s táblát helyeztek rá. mely hirdette,, hogy a «Juhász­brigád a kongresszusi ver­seny felajánlását határidőre darabszámra teljesítette”. — így a kocsiosztály részlege az éves tervekből 36 személy- kocsit és 20 podgyász vasvá­zas kocsit készített ei. A kis házi ünnepségen Má­tyás Lajos, az alapszervi párttitkár köszönte meg a dolgozók helytállását. Meg­említette, hogy ha minden brigád megvalósítja a célki­tűzéseit, akkor a kocsiosztály december 20-ra befejezi éves tervét. Cseh Zoltán üzemi tudósító.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents