Szolnok Megyei Néplap, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-24 / 276. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. november 24. Model!-kísérle!e!( a Ho!d és a Föld gpríis hegyeinek összehasonlítására és vizsgálására Magyar kutatók tudományos munkájáról lugoszláv ipari kiállítási ren­deznek Moszkvában A szovjet—jugoszláv kül­kereskedelem képviselői kö­zött folytatott tárgyalások eredményeképpen megállapo­dás jött létre, hogy Jugoszlá­via I960 május 20 és június 12. között a moszkvai Gorkij- parkban nagyszabású ipari kiállítást rendez. Jugoszlávia 2400 négyzetméternyi kiállí­tási területen közfogyasztási árucikkeit mutatja be. A jugoszláv külkereskedel­mi kamara közlése szerint a moszkvai kiállítás a jugo­szláv ipar termékeinek eddi­gi legreprezentatívabb kül­földi bemutatója lesz. (MTI.) November 21-én, szomba­ton délután* módszertani ta­pasztalataik kicserélésére gyűltek össze Szolnokon, a TIT klubhelyiségében a me­Orosz—kínai fordítógép Kínában a Nanhua műsza­ki akadémián gyorsműködé sű, elektronikus számo’ó- gépet szerkesztettek, amel­lyel sikeres kísérleteket foly­tatnak orosz nyelvű szövegek kínaira való fordításával. A? intézet villamosipari tanszé­kének hallgatói és tanárat, nyelvészekkel együttműköd­ve csaknem egy esztendei munkával készítették el az elektronikus számológépet, amely háromezer elektroncsö­vet és több, mint ezer úgyne­vezett félvezető elemet tar­talmaz. ÍMTI). A földtan kutatói is több hasznos tanulságot merítet­tek az eddigi Hold vizsgála­tokból. A magyar tudósok e téren kifejtett munkájukról a Ma­gyar Földtani Társulat elő­adó ülésén számoltak be. — Bartha Lajos, az Uránia csil­lagvizsgáló munkatársa, a Nemzetközi Holdszövetség tagja a Hold-vizsgálatok geo­lógiai szempontjaival foglal­kozott. gye legjobb közép- és álta­lános iskolai orosz nyelvta­nárai, valamint több. angol és német nyelvet tanító szov­jet nevelő. A vitaindító módszertani előadást az egyik szolnoki általános iskoflában orosz nyelvet tanító szovjet elvtárs­nő tartotta meg, majd egy szovjet—angol nyelvet tanító tanárnő — beszélt az idegen nyelvek oktatásának helyze­téről a szovjet iskolákban. Az előadás után kialakul: érdekes, eleven orosz nyelvű vita során sok érdekes ta­pasztalattal gazdagodtak az idegen nyelvet tanító magyar pedagógusok. A jól sikerült találkozót a Megyei Tanács Művelődési Osztálya, az MSZBT és a TIT rendezte. — Különösen jelentős — hangsúlyozta —, hogy a Hol­don nincsen viz és légkör, ezért nem alakulhattak ki olyanfajta üledékes kőzetek, mint a Földön. Ez jelentős eltérés a Hold és a Föld fel­színe között. Lehetséges azon­ban, hogy a Hold felülete ha­sonlít a Föld többmilliárddal ezelőtti arculatához és igya Hold-kutatás jelentős mér­tékben segíti a Föld-fejlő­déssel foglalkozó geológusok munkáját. Mint érdekességet megemlítette, hogy a Hold hegyvidékei, főleg az északi és a déli sarka körül alkot­nak nagyobb, összefüggő töm­böt, míg a síkságok és me­dencék az egyenlítővel pár­huzamos sávon húzódnak. A Lunyik III. megfigyeléseiből megállapítható, hogy a Hold túlsó oldalán is hasonló a helyzet. Ponori Aurél, a Hold-he­gyek keletkezésével és az er­ről alkotott elméletekkel foglalkozott. Elképzelésének igazolására modell kísérlete­ket is végez. Az általa készí­tett kráter-modellek sok szempontból nagy hasonlatos­ságot mutatnak a Hold gyű­rűs-hegyeihez. Az előadásokból és a hoz­zászólásokból kitűnt, hogy a magyar kutatók megfigyelé­sei és elképzelései külföldön is nagy visszhangra találnak. Számos híres külföldi csilla­gász és geológus áll kapcso­latban a hazai Hold-kutatók­kal. (MTI.) Nagy sikerrel folyama párizsi vendégszerepléséi a Magyar Állatni Népi Együttes Párizs (MTI.) A Naurice Chevalier nevét viselő Al­hambra színház nézőterén es- téről-estére ezrek tapsolnak a magyar művészeknek. A Népi Együttes fellépett a francia rádió hangverse­nyén is, a legnépszerűbb francia énekesek társaságá­ban. Az együttes népszerűségé­re jellemző, hogy vasárnap az esti előadás után az együt­tes 90 tagját Jean Marais,^ a világhírű francia filmszínész találkozóra hívta meg a Mou­lin Rouge-ba, ahol alig tud­tak megszabadulni a fényké­pészek ostromától. A Magyar Állami Népi Együttes december elejéig vendégszerepei Párizsban, utána több francia városba látogat el. Lille, Lyon és még több nagy vidéki város hívta meg Népi Együttesünket. Visetér a nők szenvedése Aem divat a hegyesorrú cipő Párizsban most kezdődtek meg a nagy divatszalonok őszi- és téli divatbemutatói. A divatbemutatók egyik jel­legzetessége. hogy maneke- nek az új modellekhez már nem viselnek hegyesorrú ci‘ pőket, tehát megvan a re­mény arra. hogy véget ér a nők szenvedése. Az új cipőmodellek -orra kerekebb, inkább tojásdad alakú. Az emberi szépség tantárgya Magyar-szovjet pedagógus találkozó Sio’nokon «iiiiitiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Ki mennyi cipőt vásárol egy évben? A közelmúltban statisztikát :észít ettek egyes nyugati or­szágok lakosainak cipóvá­sárlásairól. A stätisztikäbö' kitűnt, hogy a legtöbb cipőt a franciák „fogyasztják” — évenként 2,8 párt, az angolok, a hollandok és a svájciak megközelítőleg ugyanennyit, i németek, skandinávok é« a ugoszlávok már lényegesen nevesebb cipőt vásárolnak, míg az olaszok megelégsze­nek évi egy pár cipővel, a panyolok csaknem minden -izennégy hónapban vásárol­lak egy-egy pár új cipőt, a oortugálok viszont csak min­ien öt évben jutnak új cipő- nöz. — Kevés a heti két óra a művészettörténetre — állapít­ja meg a karcagi gimnázium igazgatója. — Ezt mi is érez­zük és szeretnénk segíteni is rajta. Több módon kísérlete­zünk. Egy csoport diák a mű­velődési ház rajztanfolyamán vesz részt, ahol gyarapítja rajzkészségét, forma- és szín­látását. A kirándulásokat úgy tervezik, hogy abba múzeum, vagy tárlatlátogatás is szere­peljen. Sőt nemcsak távoli vidékek műemlékeit, hanem a karcagiakat is megmutat­juk. A görögkeleti templom­ba látogatott el a ÍV. osztály, ahol régi és igen értékes ikon-festményekre bukkan­tak. Szombaton hat elsős kis­lány utazott Budapestre egy úttörő-kiállításra és egyúttal a drezdai Képtár Budapesten lévő anyagát is megtekintik. — Az eredmények nagyon szépek, azok. akik művészet­történetet tanulnak, valaho­gyan az élet nagy összefüg­géseit is másképpen látják. De erről talán inkább beszél­jenek ők maguk. * Kicsit szokatlan érzés a ta­nári katedrán ülni. Velem szemben figyelő, érdeklődő lányok és fiúk. félig már fel­nőttek. a nagybetűs Életbe féligmeddig már kilépett ifjú emberek, ök a IV. A. osztály, ahol az év eleje óta művé­szettörténetet tanítanak. Sko- pas és Pheidias, a pompeji mozaikok, a középkor szent­képeinek. ismeretlen meste­reinek különös vilása tárult ki már eddig előttük. Milyen hatással van a szép­ség. a művészi, a fiatalokra? Ez*, kutatom tekintetekben és feleletekben. Bátran jelent­keznek, mindegyiknek van véleménye, határozott véle­ménye a tantárgyról is. meg magáról a művészetről is. A szép szabályos arcú Márkus Judit legkedvesebb tantár­gyának vallja a művészettör­ténetet. — Csak az a baj. he—- túl- ágosan nagy adagokban kap­uk. és érettségi előtt renge­teg a dolgunk. Véleményem szerint sokkal korábban kel­lett volna kezdeni. Kis vita kerekedik a giccs- ről Lévai Éva kicsit bizony­talan választ ad, szerinte a giccs valamibe m-5 'at. Augusztin László tüstént hely­reigazítja. Nagyjából helye­sen állapítja meg a giccs is­mertető jegyeit, a szirupos­ságot, az alacsony színvona­lat. a vásári ízlést. Tényi Ilona őszintén el­mondja. a művészettörténet, de általában maga a művé­szet sem érdekelte mindad­dig amíg nem tanulták. Az­óta otthon is szívesen olvasna művészettörténeti könyveket. f f ff ff f fyyf ff y ff f ff f ff f f f f f f f f f ff ff f f f Vf ff f f WWWWWWwWWWWWWWWWWWWWWWW w w » « 'J-Ü-Cdíiá fcétti ÚJ/iCL ... | no a tnlofnnI — Altkor in A kórházból Rá07 a fiatal nrvns fissynon-* Csörög a telefon! Az orvosi rendelő szinte ünnepélyes csendjében, mint valami hirtelen jött zivatar hangja, követelődzik a ber­regő hang. Csak két másod­perc, vagy talán annyi sem telik el, nyúl a hallgatóért Zsombók Istvánná, a rendelő asszisztensnője. — Halló? Aprítógépgyár? Orvosi rendelő? Itt a kórház­ból Dr. Rácz. Sürgős segítsé- 7et kérünk. Kórházunk egyik dős betegének, Facskó Már- onnénak friss vérre volna züksége. Kérjük, segítsenek. íz most életet jelenthet... A hívó majdnem egyszusz- -a mondja el mindezt. Zsom- hóknénak már csak erre fut­*a idejéből: — Igen, megpróbáljuk, kül­dünk valakit. Aztán gondolkodni kezd:, — Kit is küldjék? Melyi­ket válasszam a harminc endszeres véradónk közül? falán Rózsikát. Megpróbá­lom. A titkárságon berreg a te­lefon: Lestár Ferencnét kérem. oen? Rózsikám, milyen a te éred? — „A”-s. hangzik a szak­ító válasz. — Akkor jó. A kórházból telefonáltak, egy idős beteg néninek kellene vért adni. Ugy-e elvállalod? A választ nem is hallja, mert Lestárné már letette a kagylót, rohanvást indul az orvosi rendelőbe. Mé° a ka­bátot is úgy veszi fel menet­közben. Odalent néhány szó az erőnlétről, az orvosi vizs­gálatokról és utána ideges gyorsasággal indulnak a kór­házba, életet menteni. Mert ezesetben életet men­tenek. Facskó néni 67 éves szervezete teljesen legyen­gült egy hosszas gyulladásos betegség hatására. Ágya mel­lett orvosok, lesik, figyelik a lélegzetét, a pulzusát, majd megállapítják: — Javulást csak a vér­átömlesztés hozhat. Ám ka­punk-e friss vért. ilyen nagy mennyiségben? Hiszen leg­alább félliter kellene ahhoz, hogy Facskó néni jobban le­gyen. — Megjöttünk doktor úr — jelenti be az út izgalmától kicsit elfulladt hangon Zsom- bókné. — Rózsika vállalja a véradást. S mostmár a szükséges vizsgálatok elvégzése után a transzfúzió következik. Or. Rácz. a fiatal orvos összpon-j tosított figyelemmel készülő-* dik, s a véradó is. Két perc, " két hosszú perc — mert ilyenkor hosszúnak tűnik még a másodperc is — telik el, * amíg az életet, Facskó néni­nek az erőt, a gyógyulást je­lentő vér a műszereken át­vándorol a másik szervezet­be. — Igen, sikerült — állapít-| ják meg az avatottak. Les- > tárné elvtárs, köszönjük, hogy segített. Ám vigyázzon most majd magára, mert félliter± vér nem gyerekjáték. | — Ugyan kérem. Néhány .* hét alatt visszapótolja az én, szervezetem — hárítja el a- köszönő szavakat ez a vas- akaratú és nagyszívű asz-, szony. —A lényeges az. hogy» sikerült... ♦ Nem kérdeztem meg tőle, í de bizonyosra veszem amikor* kilépett a kórházból, nem t érezte magát fáradtnak. Szí-} ve körül kellemesen melegí­tett egy érzés: segített. Facskó néni meg talán nem; is tudja, ki az. akinek vére; felfrissítette az övét. Csak; egyet tud: felfrissült, meg­könnyebbült és újra kedvet kapott a mosolygóshoz. Nagy István Ballner Károly kritizál: a tankönyvben e-o-színűek a képek. Hogvan ismerjük meg a színek szépségét, ha a tan­könyv erre nem ad módot. Nagyon szeretnénk színes reprodukcióban látni a tan­könyvben szereplő kdöket. Ügy. mint itt — és körül­mutat. Valóban a falakon ki­sebb képkiállítás látható. Munkácsy Virágcsendélete. Szinnyei Merse I.ilarubás nő­je, — És sokat mesélneK is erről. Sebők Ildikó elmond­ja, hogy az osztályból többed- magukkal jártak Sopronban a Stornó-házban. ahol nem­zedékeken át összehalmozott csodálatos műkincseket lát­tak. Még ma is élénken em­lékeznek szinte mindegyikre. A beszélgetés közben szin­te észrevétlenül kaptam vá­laszt fel nem tett kérdésem­re: Mire jó hát tulajdonkép­pen a képzőművészeti okta­tás. A művészettörténet lénye­gesen többet jelent, mint va­lamilyen új tantá.gyat. Je- 1-- az emberi kultúra jobb megismerését, az ízlés műve­lését. a szépség szeretetét. a talminak, a giccsnek. a ha­misnak felism-" és elve­tését. Ezért örültünk a IV. A. osztályban te+t látogatásunk­nak és ezért tartink kívána­tosnak. hogy a művészet- történet általánosan elfoga­dott tantárgyként vonuljon be minden iskolánkba. H. T. A JEGY A szolnoki Tisza Mozi előtt hallottam: Egy őszhajú, cső. kornyakkendős férfiú élénk üzleti tárgyalásokba bocsdjí- kozott egy jókötésű fiatal leg’nykével. — Hat forintos jegyet ad>k négy forintosért. A fiatalember nem akart belemenni, erre az öreg még ráígért négy forintot, s így m -»kötötték az egyezséget: Nem tudrm megérte ,i mi ebben a pláne. Aztán később kiderült. A Tisza Mozi némelyik széksora lefelé lejt és így minél drágább a jegy, annál rosszabbak a látási viszonyok. Tiszta ráfizetés mondjuk hat forintos jegyet váltani, bár legtöbbször csak ilyen kapható, éppen azért, mert aki váló­ban élvezni akarja a filmet idejében gondoskodik magá­nak előre szóló jegyről, na másként nem némi ráfizetéssel, _____________ *— Sz. P. A Nap kel: 7.01 h-kor, nyugszik: 16.00 h-kor. — A Hold kel: — h-kor, nyugszik: 12.50 h-kor. Idii járásjelentés Várható időjárás: csendes, párás, reggel és délelőtt sok helyen ködös, a déli órákban napos idő. Legmagasabb nap­pali hőmérséklet plusz l—í fok között. — NOVEMBER 27-ÉN, pénteken Szolnokon ülést tart a megyei NEB. A dolgozók szociális ellátása egyes kérdé­seinek vizsgálatáról, valamint a silógyűrű elosztásáról és felhasználásáról készült je­lentésekkel foglalkozó ülés reggel 8 órakor kezdődik. — NÉPSZERŰ a könyv lászapátin. Az idén eddig már csaknem 400 ezer forint értékben vásároltak könyve­ket a község könyvesboltjá­ban. Ez a szám körülbelül a háromszorosa a négy évvel ezelőtti vásárlásoknak. — TÖBB MINT 230 erer normálholdnak megfelelő munkát végeztek terven felül megyénk kongresszusi ver. senyben dolgozó gépáPomá sai. Az erőgépek közül 900 két műszakban dolgozo t a termelőszövetkezetek földje in. — FÉLMILLIÓ forintnál többet fordítanak jövőre Szol­nokon az iskolák korszerűsí­tésére. A tervek szerint 1960 ban a Beloiannisz úti iskola felújítására fordítanak na­gyobb összegeket. — ÖNKISZOLGÁLÓ bol­tot nyitottak Kunhegyesen. Az új üzlet nagy tetszéssel ta­lálkozott a községben; az ejső vásárlási napon több mint 1200 vásárló kereste fel. — NAGY ÉRDEKLŐDÉ* melleit rendezték meg szom­baton ete Szo'nókon a Ság- vári úH művelődési otthon színháztermében a Kiskeres, kedelmi Vállalat diratbema tatóval összekötött vidám ze­nés műsoros estjét. — A FŐVÁROSIHOZ ha­sonló hulladékgyűjtő kosara­kat állítanak fel Szolnok for­galmasabb útvonalain. A vá­rosi tanács VB az első 350 kosár beszerzésére és felállí­tására 160 ezer forintot for­dít. — NEM TARTOTTA be a birkahús fogyasztói árát Var­jú Boldizsár a zagyvarékasi húsbolt vezetője. Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség 500 forintra bírságolta. — ÖTVEN VAGONNAL több répát dolgozott fel 83 na\ alatt a Szolnoki Cukor­gyár, mint tavaly ugyanennyi idő alatt. A feldolgozott répa mennyisége elérte a 18 ezer 100, míg a legyártott mikor mennyisége a 2 ezer 350 va­gen*. — AZ MHS MEGYEI elnök­ségének tervei szerint alap­szervezeteket hívnak életre megyénk termelőszövetkeze­teiben és állami gazdaságai­ban, valamint az 1000 lakos­nál többet számláló közsé­gekben. Az első alapszerveze­tek a jászapáti járás két köz­égében már meg is alakul­tak. — TANÁCSTAGI beszá­molók Szolnokon. Özv. Oláh Béláné (104-es körzet) noverm bér 25-én délután 5 órakor Sás u. 19. szárriú házban: Pusztai János (14-es körzet) november 30-án este 6 óra­kor a Sípos téri iskolában: dr Salló Ferenc (6. megyei vá1 asztókerü' et) november 26- án este 6 órakor a Rákóczi úti iskolában tartja tanács­tagi beszámolóját. — ÖTVEN FÉR ŐS istállót javítanak társadalmi munká­ban a jászberényi Bercsényi Termelő<!zövetkezntben az Aprítógépgyár dolgozói. Az átadás a napokban történik meg, melyet követ a közös gazdaság állatállományának összeterelése, — NOVEMBERBEN eddig újabb 9, DT—413-as erőgé­pet kaptak megyénk gépál- !omácai. Az új gépek már dolgoznak a szövetkezetek­ben. KÖVEMBE! 24 «edd János mvrrnrrTwvtmTrvmvnrm'mnnnrm^rrnv'vvrrTTvrrrv mnsm Lu Hszin: RÉGI MESÉK MAI SZEMMEL (Európa). A régi kínai hagyomány legendás alakjai lépnek elénk Lu Hszin elbeszélés­gyűjteményében. Az európai látókörű nagy kínai író a ke­gyes kínai hagyományokkal számol le ezekben a groteszk fantasztikus elbeszélésekben: a világteremtő Nü-kua, a na­pot is lenyilazó Ji, a vízsza­bályozó Jü, Konfuciusz, Lao- ce, Csuang-ce és mások csak azért kelnek új életre, hogy megmutassák a kínai hagyo­mányok visszahúzó szerepét a harmincas években, ami­kor Csang Kaj-sek diktatú­rája próbálja visszaszorítani a kínai nép történelmének legnagyobb forradalmát. Ady Endre: A TŰZ CS1- HOLÓJA (Olcsó Könyvtár), (Szépirodalmi). Az Olcsó Könyvtár ismét jubilál: 250-ik kötetéhez ér­kezett el s ez alkalomból Ady Endre válogatott verseinek gyűjteményét nyújtja át a kiadó az olvasónak. A válo­gatást, amely felöleli Ady valamennyi jelentős versét, s költő legkiválóbb marxista értelmezője. Révai József végezte s ugyanő írta a könyv utószavát is. ARANY JÁNOS BALLA­DÁI. 2. kiadás (Magyar He­likon). A ballada műfaja a ma­gyar költészetben egybefor­rott Arany nevével A nagy költő halála óta első ízben jelentek meg az Arany-bal­ladák hiánytalanul. A kötél rajzait a korszak egyik leg­nagyobb művésze, Zichy Mi­hály készítette. Ezek a raj­zok a milleniumi ünnepsé­gekre Ráth Mór által ki­adott fakszimilie-kiadás óta láttak újra méltó formában napvilágot. iiiiiiiiiiiitiiiiiliiiiiiliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiilin A Magyar Rádió szolnoki adójának műsora „Tisza-menti hétköznapok” - zenés riportműsor a megye éle­téből.

Next

/
Thumbnails
Contents