Szolnok Megyei Néplap, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-22 / 275. szám

1959. november 22. SZOLNOK HEGYEI NÉPLAP s Te#y.fnáö.tát MiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiHtiiiiiiismin .*•11111111111111111111 A teljesítmény-munkaegység alkalmazása a szolnoki Szabadság Termelőszövetkezetben TERMELŐSZÖVETKEZE­TÜNK tagjai tíz esztendeig a Földművelésügyi' Miniszté­rium által kiadott munkaegy­ségkönyv szerint számoltak. Ez képezte alapját a termé­szetbeni és a pénzbeni része­sedésnek, járandóságnak. Ez volt a munkamérő eszköz. 1950-től a munkaegység­könyv tudomásom szerint öt kiadásban jelent meg. Min­den alkalommal kisebb-na- gyobb változásokkal, mind­inkább a célnak megfele­lően. Véleményünk szerint azon­ban még mindig fellelhetők bizonyos aránytalanságok. — Például a magtárt munkák­ért járó munkaegység igen alacsony, s emiatt jóformán csak esős időben vállalnak a tsz gazdái magtári munkát. Mindezeket együttvéve az elmúlt időben már megfelelő volt a munkaegységkömyv, de mint értékmérőnek nem volt elég húzó hatása. Szerepelt a túlteljesítésd premizálás, azonban nem volt világos, hogy kiket illeti a többter­melésért járó többlet, mert például a kukorica több ter­meléséért a kovács is dolgo­zott műhelyi munkájával, amikor az ekekapákat éle­sítette. Másrészt a vezető­ség premizálását tartalmaz­ta, ehhez a közgyűlés viszont nem járult hozzá, mondván, hogyan néz ki a dolog, ők termelnek többet és a veze­tőséget premizálják. 1958-ban termelőszövetke­zetünkben apa és felnőtt fia. cukorrépa földje egymás mellé került Azonos minő­ségben egy-egy kataszteri hold. Az apa idejében és ren­desen végezte a növényápo­lást, a kapálást — a máso­dik kapálás mélykapálás volt — és 160 métermázsa -ter­mést takarított le a cukor- gyárba beszállítva. Fia meg­késve, és rosszul egyelt mély kapálás helyett sekélyen karistolt, ugyanarról a föld­ről ő csak 80 mázsa termést adott Miután azonban min­den munkát elvégeztek — csak persze nagyon eltérő minőségben — egyformán káptak munkaegységet a 160 és a 80 métenmázsás termés után. Ez a kirívó példa in­dította el nálunk az új el­számolás keresését. így kerültünk akkor össze­köttetésbe tudományos ku­tatókkal, akik ma a Földmű­velésügyi Minisztériumhoz tartoznak. Kérésünkre töb.b- ízben eljöttek hozzánk, segít­ségükkel dolgoztuk ki az ér­vényben lévő munkaegység­könyv normáit, a mi viszo­nyainkra alkalmazva a telje­sítmény szerinti munkaegy­ségeket. Ezek alkalmazásával jelentős változás történt. Ezévben növénytermelé­sünkben a cukorrépa és a kukorica termelésénél vezet­tük be a termelt súly alap­ján való munkaegységrésze­sedést. 100 kilogramm cukor­répáért kocsira rakva 0.43 munkaegység járt. A sara­bolás, az-egyelés, a kapálás, a mélykapálás elvégzéséért megfelelő részelőleget szá­moltunk el havonta, a vég­elszámolás a Cukorgyárban átvett tisztasúly alapján tör­tént Eredmény: negyvenhá­rom szövetkezeti gazda he­lyett igen sok családtag is dolgozott, általában 80—90 személy. Sőt volt aki kétszer mű­trágyázott, nagyon gondos mi­nőségi munkával 180-tól 240 métermázsás termést ért el. így megtörtént, hogy egyik tsz tagnak is 18 munkaegy­ség jutott, a másiknak is, mégis, aki több termést ért el, annak a 18 munkaegysége 540 forinttal többet ér. A Szabadság Tsz 43 kh-ról 8 ezer 432 métermázsa tiszta cukorrépát termelt, 4 mázsa hijján 200 métermázsa volt az átlagtermés. Az 50 hold gödöllői fészkesen vetett iker- soros kukorica Martonvásári 5-ös — 34 mázsás átlagter­mést adott, vagyis 20.4 má­zsa májusi morzsoltak Per­sze a kézikapálás minősége szerint 28 mázsa és 40 mé­termázsa között váltakozott a tagok által megtermelt mennyiség. Egy mázsa kuko­ricáért góréba rakva 0.4 mun­kaegység jár. Nézzük az állattenyésztést. A borjak leválasztásakor pe- helysúlyúak voltak, a tehe­nek gyenge kondíció mellett 1500—1800 liter tejet adtak, egy tehenész havi munka­egység keresete 30—40 volt. Tehenészetünkben ma ugyan­ezek a tehenek 2600—3000 üter tejet adnak', kondíciójuk jó, s a borjakat leválasztás után még négy hétig a tehe­nészek tartják. Az állatokat rendesen etetik, a tejhús nem megy le róluk. Igen, mert nagy az érdekeltség, ugyanis a tehenészek a ki­fejt tej és a leválasztott bor­jak után kapják a munka­egységet. Nagyobb a felelős­ség, de ők személy szerint jobban járnak, mert átlagos jövedelmük 2400 forint ha­vonként. A marhahízlalás teljesít­mény munkaegysége a hízó­marhák száma, a ráetetett súlygyarapodás és a feletetett daraszázalék szerint lesz szá­molva. Súlygyarapodás sze­rinti havi előlegadással. Ser­téstenyésztés: • leválasztott malacok, súlya összesen adja a kanászmunkaegység jóvá­írását megfelelő havi előleg­gel. Sertéshízlalás: ráhízlalt súly dara kihasználási száza­lék szerint adja a hizlalók munkaegységét, súlygyarapo­dás szerinti havi előleggel. Kidolgozás alatt áll a foga- tosok, a mesteremberek, a rizsőrök, az éjjeli őrök, a ve­zetők munkaegysége. Ha a terv szerinti mennyiség elemi csapás, vagy más okból nem teljesíthető, az elvégzett mun­káért járó munkaegység 80 százaléka illeti meg a tagot. Mióta az új elszámolási mód­szert bevezettük, az állat- gondozók keveslik az abra­kot. jobb minőségű szénát követéinek, a növényterme­lésben dolgozók jobb és mé­lyebb szántást, több trágyát és műtrágyát, a termés gyor­sabb betakarítását, stb. A földesi Petőfi Tsz a tót- komlósi Lenin Tsz, a kecs­keméti Vörös Csillag Tsz a teljesítmény munkaegység alkalmazásával alaposan meg­erősödött. — Az elszámolási rendszer csak a többől ad annak, aki megdolgozott érte. Burány Ambrus a szolnoki Szabadság Tsz agronómusa. Tiszaburai csatlakozás a jászbe­rényi mozgalomhoz Gyetvai Ferenc elvtárs le­velet int TiszaburáróL Arról tudósít bennünket, a Lenin Tsz pártszervezete foglalko­zott a termelőszövetkezet jö­vő évi terveivel, ügy szá­mítják, I960 tavaszán holdan­ként egy törzsbaromfit tar­tanak. Igen ám, de jelenleg csak 390 törzstyukjuk van, s ha a párthaitározjatot végre akarják hajtani, 2520-nak kell lennie. Honnan vegyék a többit? — 'ezen tanakod­tak. S akkor a párttagok felve­tették Ágasfon Gyula javas­latára: Olvasták a jászberényi járás termelőszövetkezeti tagjainak egy pár tyuk, egy pár süldő címet viselő kez­deményezését. Mi lenne, ha csatlakoznának, s így terem­tenék meg a törzsalapot? — Vagyis minden tsz tag egy pár tyúkot és egy süldőt ra­gaszt a közös alaphoz* Elsőinek Rózsa Sándor kért szót. Vállalta: teljesíti a reá­eső részt. A Lenin Tsz-ben — mivel régi termelőszövet­kezet — a sertéstörzs már megvan s így csak a baromfi előteremtése probléma. De már az sem az. A taggyűlés további hozzászólói: Sági Miklós, Gazdag László, Sze- berényi Gyula, B. Hubai Mik­lós kommunisták sorban fel­szólaltak s csak annyit mond­tak: — Hozzuk a két tyúkot. Aztán a taggyűlés határo­zatot hozott, s a kommunis­ták példamutatásával máris mozgalommá lett a tiszaburai Lenin Termelőszövetkezetben is a jászberényiek gondola- ta. Milyen mély a barázda? TERVEK és EMBEREK a tiszabői Petőfi Isz-ben Az ezüstkalászos tanfo­lyam idei első előadására gyűltek össze a tsz tagjai, vezetői, amikor rájuk nyitot­tunk. Amíg a kezdésre vár­tak, beszélgettek. Kiss Kál­mán elnök vitte a szót: — A gazdálkodás menetét úgy kell irányítanunk, hogy az állattenyésztés legyen a legfőbb üzemág. A sertés meg sőrehizlalásból van a jö­vedelem. Ezt kell elősegíte­nünk mindenképpen azzal, hogy a meglévő területen sokkal több takarmányt ter­melünk, mint eddig. Nekünk — hisz tudjátok — olyan adottságaink vannak az ön­tözésre. hogy ha azt kihasz­náljuk, olyan eredményeket tudunk elérni, amire még nem sok példa van. •— Főcsatorna van minde­nütt a Sárszög kivételével. Az meg csak 163 hold. Mind­nyájan tapasztaltuk, hogy az a kukorica, amit öntöztünk Fontos közlemény! DJ SÜLDÖNEVELÉSI AKCIÓT INDÍTOT­TUNK, MELYBEN SZERZŐDÉSSEL LEKÖ­TÜNK MINDEN 8—20 KG-OS MALACOT. 200,—Ft előleget folyósítunk azonnal, az átvételkor pedig az állami szabadár- nái 50 iillérrei többet fizetünk kg-ként. Részletes felvilágosítást nyújtanak és a szer­ződést megkötik járási kirendeltségeink köz­ségi felvásárlói. &»jzoli}ok—Heves megyei Allatfopgalmi Vállalat milyen termést adott és mi­lyet a másik. A kukoricát, silókukoricát, herét, legelőt is öntözni kell. így terem annyi takarmány, hogy jövőre legalább 100 ső­rét, meg vagy ezer hízót le tudunk adni. — Többet kéje — jegyzi meg valaki. — Még akkor sem ér utói engem a tsz — véli Fazekas József brigádvezető. — Jó, jó, te kivételes em­ber vagy. Te 5 holdra 20 disz­nót szerződtél — jegyzi meg valaki. — Le is adtam 150 kilós átlagisúllyal — büszkélkedik a volt mintagazda —, de itt is megcsináljuk. Barázdásan öntöízük a kukoricát, mint ahogy már csináltuk is. — Úgy gondolom, — veszi át a szót újra az elnök - hogy ha az idén 270 holdat tudtunk öntözni, jövőre tu­dunk 600-at. Csak a talaj­szintezés kerül pénzbe, a csa­tornázást megcsináljuk ma­gunk. mint a múlt télen. Az emberek rábólintanak. — megcsináljuk. S egyikük máris új kezde­ményezéssel áll elő. — Ott a Berekben az a szikes föld, vessük be azt lucernával. — Csatorna van a két oldalán, lehet azt is locsolni. Olyan lucerna terem ott, hogy job­bat kívánni sem lehet. — Úgy is lesz — mondja Nagy Mihály fpagronómus. — oda lucernát vetünk a 100 hold legelőt pedig feltöret­jük és nemes füvekkel vetjük be. s aztán öntözzük az egé­szet. Felét meghagyjuk ka­szálónak, féle meg legelő lesz. így beszélgettek jó óra- hosszat. S érdekes, hogy nem a magas számok, az előirány­zatok voltak a legmegkapób bak. hanem az az egysége' akarat, mi a szemek vil'aná- sából. a csendes megjegyzé­sekből tüzelt. A vezető'é? tervei találkoznak a fogság szár 't-.ával akaratával sőt abból táplálkoztak. — így lenne a legjobb — mondta az elnök. — Megcsináljuk, — válaszolta a tagság. S ebben benne van az is, hogyha kell, száz ember megy ki a télen csatornát ásni s méghozzá minden különösebb biztatás nélkül. Az is természetes, hogy a maga posztján min­denki a tőle telhető legjobb, legtöbb munkát végzi a kö­zös cél megvalósításáért; hogy a tsz „vízmesterei” Vo- na Gyula, Fazekas József, Szekeres Pál új öntözési módszereken törik a fejüket mint ahogy ellesték s a isz- ben alkalmazták a barázdás öntözést is. Az is természe­tes, hogy a tagság közül ja­vasolta valaki az effajta ön­tözéshez szükséges vetési módszert, mely szerint egy méteres és 30 centis sorkö­zök váltakoznak s az egymé­teres sor közepén folyik a víz a barázdában, amit me­gint nem kézi erővel, hanem ekével és kifordított élű eke­kapával húztak ki. A tsz. s vele az emberek jö­vője az öntözéses gazdálko­dás elterjesztésétől függ, — ebben egy akara'on van a tagság és vezetőség. A közös akarat pedig hatalmas erőt jelent. Olyan nagy erőt, mely­nek segítségével nem hogy elérik, de túl is szárnyíják az ötéves terv irányszámait, valóságos paradicsomot te­remtenek a tiszabői aszályos földeken. P. M. MOST ADJA EL GOT! mmi 155-550 Fl-Ot tize ÉRTE A TERMf.NYFORGALMI VALLALAT HELYI TELEPE Szánták közben néha meg-megállnak a Kisújszállási Gép- állomé« traktoristái ellenőrizni a barázda mélységét. — Bencze Máté elégedett, mert Nagy Imre szalagja 32 centimétert mér. így készül a Dózsa Tsz őszi mélyszántása Napról-napra több kanna tejet... ... adnak a turkevej Vörös Csillag Tsz tehenei közfogyasz­tásra. Még nemrégen 300 tehene volt a közös gazdaság­nak, ma viszont 387. így Finta László gulyás sokkal több tejet szállít, mint ezelőtt. & A járás egyik legjobb konyve’ője — Másfél mil'iós értékesítési tervünket 400 ezer forinttal túl.eljesítettük —, jelenti Szabó József, a kunhegyesi Táncsics Tsz főkönyvelője Kotor a István tsz elnöknek. Sza­bó József a „legjobb könyvelő’,’ hírében áll. s méltán mindig naprakész állpotban van a könyvelés. *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents