Szolnok Megyei Néplap, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-22 / 275. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1950. november Ä Megérkeztek a naposcsibék Tarr Irénke lelkiismeretesen végzi a gondozást, a szakmai utasításokat ■ ezért úgyszólván hullás az apró csibék között betartja nincs el­Lévai Imréné már 10 esztendeje szövetkezeti gazda. Hő­mérővel ellenőrzi a meleget, 28—30 foknak kell lenni az első héten a csibék között Takarékosság vagy ráfizetés? Nem történt csoda a török­szentmiklósi Rákóczi Terme­lőszövetkezetben, csupán egy 50 férőhelyes tehénistálló épült fel olcsón. Köztudomású, hogy egy ilyen istálló létesítéséhez ál­talában öt-hatszázezer forin­tos beruházás szükséges. Itt viszont (nem számhiba) két­százezer forintból építették meg. Az istálló egyébként téglafallal, palatetővel és magtárpadlással készült. — Hogyan tudták mégis ilyen alacsony összegből felépíteni? Igen egyszerűen: a tsz-en be­lül alakítottak egy építőbri­gádot, s a kétszázezer forin­ton vett anyagokból — ha nem is túl gyorsan — felépí­tették az istállót. Az önita­tást is megoldották, bár nem a legkorszerűbb formában; itatás idején a betonból ké­szült jászolba engedik a vi­zet. Szakemberek bizonyára ké­telkedve fogadják e hírt: Ho­gyan lehet ilyen alacsony be­ruházással építkezni? Nos, a különbség 400 'ezer forint — a tsz javára. G. Nagy Lajos Harmadik rubrikába a „hogyanét Mostanában nem do­bálóznak a felszólalók és az előadók a? üres szavakkal, a frázisokkal. Nem szerepel az előadói beszéd minden má­sodik mondatában, hogy a szocializmust ilyen lelkesen, meg olyan lelkesen építjük, viszont amit mondanak, ja­vasolnak, tanácsolnak, abból tudja az émber, Irogy itt a szocializmusról nem szaval­nak, hanem csinálják. Ez ér­vényesül ma . már mindinkább nemcsak megyei, haneip járá­si szinten is és ennek kell ér­vényesülnie a községekben, a tsz-eikben is. Legutóbb az egyik ilyen gazdag, tartalmas megyei ta­nácskozáson mondottá me­gyénk egyik vezetője, hogv eddig általában hogy is volt a tervezgetéseknél. Különbö­ző szinten, járásban, város­ban, tsz-ben stb. összeállítot­ták, és papíron rögzítették, hogy mondjuk 1959-ben ennyi és ennyi mázsa búzát termel­nek. Rendszerint üresen ma­radt azonban a legfontosabb, a harmadik rubrika. Az ahol arra kellett volna választ ad­ni, hoigy amit elterveztek, azt hogyan, milyen módon akar­ják megvalósítani. Nos, a jö­vőben nem lehet és nem sza­bad ezt a bizonyos harmadik rubrikát üresen hagyni, ille­tőleg már most nem szabad, amikor a jövő évi tervek összeállítására készülnek, azon- munkálkodnak a szak­emberek, a tsz gazdák és a vezetők; Most készül és már így készül a megye terve is. Nagyszerűek és lelkesítitek a célkitűzések, az elgondolások. Kell is lelkesednünk. De ugyanúgy, sőt talán még job­ban fontos választ keresni a hogyanra.'A megyei vezetés amikor a különböző terveket összeállítja, párhuzamosan elkészítette a téli szakoktatás nagyszerű programját is. Ez már abba a bizonyos harma­dik rubrikába tartozik — persze még sok más —, mert előfeltétel a szaktudás. Száz­ezer-számra baromfit nevelni — hogy csak egy példát em­A cibakházi kosárfonók — Fogd komám, húzd meg, legalább nem vágsz olyan sa­vanyú képet. — Nyújtotta Hujba András szomszédjának a „lámpást’’. Ezzel kézről- kézre járt a háromliteres bütykös, jókat húztak belőle mindannyian. S mint ilyen-' kor illendő, Hujba András el­mesélte, hogyan is járt a ci- baki ember Földváron. — Mihály szomszéd — is­meritek — elindult a szolno­ki piacra. Felesége sült ka­csát tett a tarisznyába, ;ól bereggeliztek és ahogy elér­ték az egyik földvári kocs­mát, betértek egy pohár bor­ra. Egy hajtóka és az első üveg tartalma már le is csú­szott a tarkán. Ráadást kért és még egyet. A kocsmáros nem állhatta szó nélkül. Meg­kérdezte tőle hová való. Azt mondja Mihály szomszéd, hogy Cibakházára. — „Csak azért kérdem, mert mióta ezt az istenverte rossz bort mé­rem, maga az első, aki egy pohárnál többet meg birt in- ni‘,) A kosárfonók jót nevettek a történeten és megállapítot­ták, hogy hiába a cibakházi embereken nem fog ki. sem­mi. S ez valahogy így is van. Most ősszel a falu valameny- nyi gazdája belépett a tsz-be. A vezetőségnek meg ugyan­csak fájt a feje, mert ez az időszak a holtszezon. A be­takarítással végeztek, a mag a földbe került, kinek mi munkát adjanak? Tépelődés közben eszükbe jutott, hogy é! a faluban, azaz a tagok között néhány kosárfonó. A szövetkezet is megpróbálhat­ná. P. Tóth Ferenc ügyeskezű ember, még mosdókat is csi­nál, nemcsak kosarakat. Huj­Ä but?ai öt?23btnsád Öszhajú nagyapámat jut­tatják eszembe, aki esténként a maga f aragta kis székre te­lepedve kukoricáit morzsol- gatott, s amíg kérges marka alól ropogva hulltak a ku­koricaszemek, mesélt nekünk, kíváncsi unokáknak. Mindig a régmúlt időkről, fiatal ko­ráról. Öregember módján ő még a múltba nézett, A tiszaburai Rákóczi Tsz öregjei nem töprengenek már a múlton. Ami volt — el" múlt. Idén ősszel új életet kezdtek, s most már a ma munkáját végezve a holnap­ba tekintenek. Mert dolgoz­nak rendesen, tempósan, fia­talos kitartással. — Mondja sokszor a iá­nyom, hogy minek megy már kend. Ellehetne itthon is. De én azt mondom, hogy nem úgy van az. Egészségem van, itt meg hasznomat veszik, hát minek üljek otthon; így beszél Pataki István bácsi, aki az öregek brigád­iában a legidősebb: 82 éves. így vannak vele a többiek Is, KÖSTOLTA MAR A SZOLNOKI VIDÁMKERTI HALÁSZCSÁRDA HALÉTELEIT? Feltétlenül keresse fel CSÁRDÁNKAT! A T IS Z AH ID TULSÖ OLDALÁN, iahol ízletes, különleges halételek, egyéb kész­ételek, frissen sültek, válogatott italok vár­ják kedves vendégeinket. Szolnok és Vidéke Vendéglátóipari Vállalat ba Andrásról meg éppenség­gel azt tartják aranyat ér a keze. Kiss L. László, Herkó Sándor, Horváth József és már együtt is a brigád. Nem kellett sok biztatás, egy szóra vállalkoztak a hasznos téli munkára: A kosárfonást rég tanul­ták, még a 30-as években. Azóta sok üveget és más kü­lönböző eszközt öltöztettek vesszőbe. Egyéni korukban a piacra is került abból, amit téli estéken megfontak. Va dón termő ártéri vesszőt használnak, de a célnak meg­felel, A tsz számára készül­nek a kosarak belőle. Ha ez meglesz, utána a többit piac­ra csinálják. — A kultúrház színpadán rendezkedett be a brigád. Egy-egy kosár 50 forintot ér. Időnként a „lámpás*’ körbe­jár, más is mond valami ízes történetet, s utána ismét se­rényen munkálkódnak a dol­gos kezek. V. K. Felvétel a tűzoltósághoz A Szolnok megyei Tűzrendé­szet! Osztályparancsnokság szol­noki és karcagi szolgálati helyek­re felvételt hirdet. Jelentkezhet­nek 23—35 évig azok a dolgozók, akik tényleges katonai szolgálati kötelezettségüknek már eleget tettek, legalább 160 cm magasak, szellemileg és fizikailag egészsé­gesek, büntetlen előéletűtek és legalább VIII. általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. . Jelentkezhetnek továbbá azok a fiatalok, akik 18. életévüket már betöltötték, de a 20. életévüket még nem haladták túl, a fenti követelményeknek megfelelnek, az iskolai végzettségük középis­kolai (gimnázium, közgazdasági technikum, gépipari technikum stb.) érettségi. . Az érettségizett jelentkezőknél a katonai szolgálat előzetes tel­jesítése nem követelmény. Illet­mény a 6 hónapos próbaidő le­töltéséig havi 1200 forint. Teljes alsó és felső ruházati ellátást biz­tosítunk, mely ruházati cikkek a kihordási idő elteltével térítés- mentesen a kinevezett személy tulajdonába mennek át. Jelentkezni lehet a szolnoki és karcagi tűzrendészed alosztály­parancsnokságon, reggel 8 órától 16 óráig, vasárnap kivételével minden nap. Helybelieket előnyben részesít- jüJc. Kálmán István lítsünk — csak az tud, aki rendelkezik megfelelő isme­retekkel. Itt a lelkesedés ön­maga nem elég. Hasonló módon szükséges és fontos mindenütt valameny- nyi tsz-ben választ keresni a tervek készítésével egyidejű­leg a hogyanokra. Működjék a fantázia, mozduljon meg a képzelet, egyszóval dolgozzon az ész. Erre nézve vannak már szép számmal jó példák. Olyanok, amelyek bizonyít­ják, hogy a megyei vezetés terveivel, elgondolásaival el­képzeléseivel találkozik a soktízezer dolgozó paraszt, járási és községi vezetők ter­ve, elgondolása, elképzelése. A kisújszállásiak Számottevően fejlesztik az állattenyésztést. M; kell hozzá? Sokminden. Egyebek között férőhely. Tehát erőteljesen alkarnak építkezni. Igen. csakhogy építeni így is lehet, meg úgy is. Állami erőbői könnyebb, nem kell hozzá sok fejtörés. Saját erőből ne­hezebb, de csak addig, amíg nem mozdul meg az alkotó­képzelet Kisújszálláson meg­mozdult. A régi, kihasználat­lan épületeket rozoga tanyá­kat lebontják, s ezek anya­gából hozzák tető alá a kü­lönböző istállókat, gazdásági épületeket. Állami támogatást is kémek minden bizonnyal, de abból az összegből a jószá­got szerzik be. Mert semmit nem ér az az istálló, amelyik üres. Lám, sok-sok ember el­gondolása, javaslata így öltött testet és így került az állat- tenyésztés számszerű fejlesz­tésének rubrikája mellé a harmadik rubrika: a hogyan. . S a hagy szavak helyett most rengeteg hogyanra kell választ keresni és adni. Isme­retes, hizlalásnál a forgási se­besség még közel sem kielé­gítő. Egy esztendő alá kellene szorítani s ott végeznek iga­zán jó munkát, ahol a sok ész összefog és megtalál­ják az egy esztendő alá való szorítás módját. Vagy minde­nütt találni a községek, váro­sok határában kihasználatlan néhányszáz négyszögöles vagy néhány holdas földdaralbokat Itt is az a tennivaló: megta­lálni minden talpalatnyi föld kihasználásának, felhasználá­sának módját Mert nézzük csak, furcsa helyzet, hogy amíg egyik oldlalon a termés­átlagok növelésére törek­szünk, a másik oldalon egy község határában 10—20 vagy esetleg 160 hold föld kihasz­nálatlan. Itt egy darabka, ott egy darabka és sok kicsi sok­ra megy. Ahol ezt nem veszik észre, ott amit megkerestek a vámon, elveszítik a réven. S még sok más egyéb felsorol­ható, de itt most csak gondo­latokat ébreszthetünk a har­madik rubrika kitöltéséhez. Sz. P. ) Idő jár ás jelen tés Várható időjárás: Felhős, párás idő, helyenként köd. Sok helyen eső, mérsékelt délkeleti szél. A hőmérséklet kissé csökken. Várható leg­magasabb nappali hőmérsék­let: 3—6 fok között. Távolabbi kilátások: éjsza­— öreg vagyok már, de a kalapácsot még elbírom. Pataki István, a tiszaburai Rákóczi Tsz 82 éves tagja a készülő kukoricagóré léceit szegeli. Termelőszövetkezetek! 10.— forintos felár és előleg jár a december 15-ig megkötött kenyérgabona szállítási szerződésekre! * Kössék meg a szerződést a helyi Termény for­galmi telepen. A kunhegyes! Vörös Októ-i bér Tsz-be 6 ezer őszi na- ooscsibe érkezett A baromfi-1 "'"oen négy szövetkezeti asz-1 szony éjjel-nappal vigyáz rá­juk, gondozza őket. Még ez évben újabb szállítmányt vár­nak, jövőre pedig februárban 20 ezret kannak. a 80 éves Csordás Miklós, Hubai Ferenc, meg Füleki Zsiga bácsi is, aki ugyan „csak” 68 éves. Hatalmas, ősz bajusza alól öblös han­gon dörmögi: — ■ Mondták, hogy kötnek velem valami egyességet és nem kell dolgozni. De bírom én még a munkát. A zsákot, kaszát azt nem. de a többit igen mindet. Most a kútfú­róknál dolgozom, de voltam én már kazalos is. Minden nap megkeresem az 1 egységet Sánta Andrásnak, a tsz elnöknek ez a véleménye: — Ha az öregekre rábí­zunk valamit, az biz*os, hogy megcsinálják rendesen, Olyan lelkesek, hogyha va­lamilyen munkával végez­nek, -rögtön jönnék, hogy mármost mit csináljunk. — Sokszor meg nem is várnak utasításra. A nyár végén tör­tént, hogy összebeszélt há­rom öreg: Pataki bácsi, Hu­bai Sándor meg Csordás Miklós és összeraktak egy szénakazlat. Csak mikor már kész volt, akkor jöttek jelen­teni. Aztán összeraktak még másik kettőt is. ök földeltél* el a répát, ők építették a csi­kókarámot, most meg a góréi csinálják. Ráadásul a kél legöregebb: Pataki bácsi meg Csordás Miklós csikósok akar­nak lenni minden áron. Azt hiszem, nyugodtan rájuk .w. .... .w^.vgOÜODXnH bízhatjuk a tizennégy csikó nevelését, azt is ellátják be­csülettel. Ilyenek ezek az öregek. — Nem kellene már dolgozniók, hiszen a tsz az „egyezség” alapján eltartaná őket, meg különben is mindnek van családja, lánya, menye, aki gondjukat viselné. De ők dolgoznak, mert nem bírják a tétlenséget, mert érzik: hasznos a munkájuk, s mert megbecsülik őket; Patkós M.

Next

/
Thumbnails
Contents