Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-17 / 244. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. október H A szovjet javaslatokat behatóan tanú mányozni kell — Humphrey szenátor nyilatkozata — Moszkva (MTI.) Humphrey, az Egyesült Államok szená­tusának tagja nyilatkozatot adott a Novoje Vremja című szovjet folyóiratnak a szov­jet leszerelési javaslatokról. Humphrey szenátor azt mondotta, hogy amikor a szovjet miniszterelnök állást foglalt a fegyverkezési ver­seny problémáinak ilyen ra­dikális megoldása mellett, ki akarta használni a javas­lat propaganda gyümölcseit is. „De, amikor azt mondjuk, hogy a javaslatoknak a Szov­jetunió szempontjából propa- gandisztikus értékük van, ez nem jelenti azt, hogy a ja­vaslatok értéktelenek”. „Milyen legyen az ’Egye­sült Államok válasza a Hrus­csov javaslataira? Egyetértek Herter külügyminiszter kije­lentésével: a szovjet javasla­tokat behatóan kell tanulmá­nyozni. Ezek a javaslatok azt a célt mutatják meg. amely­re az emberiségnek töreked­nie kell. Semmi rossz nincs az ideálok kijelölésében”. Nyilatkozata további ré­szében ismét az ellenőrzés kérdéseire hívta fel a figyel­met, hangoztatta: a magunk részéről ki kell dolgoznunk megfelelő terveinket a lesze­relés ellenőrzésének megvaló­sítására, amely az egész vi­lágot átfogná, különösen pe­dig a nagyhatalmakat. A sza­kaszos leszerelésnek ki kell zárnia mindenféle kockáza­tot és tekintetbe kell vennie minden ország nemzeti biz­tonsági érdekeit. A lap közli több ismert politikai személyiség nyilat­kozatát. Sahib Szing Sokhi, ismert indiai társadalmi sze­mélyiség, Nemzetközi Béke­díjas kijelentette, hogy a szovjet javaslat az egész em­beriség kívánságára ad vá­laszt. Amerikai fndősok a szovjet atom­erőművekben Moszkva (MTI). Jetin Mc­Cone, az Amerikai Atomener­gia Bizottság elnöke és a vele utazó szakemberek csütörtö­kön ellátogattak az öt éve kifogástalanul működő M oszkva-környéki atomerő­műbe: Az amerikai szakem­berek három órán át tanul­mányozták az erőmű beren­dezését és kimerítő választ kaptak nagyszámú kérdésük­re. A látogatás végén McCone meghívta a szovjet tudósokat az Egyesült Államok atamla­boratáriumaiba. Sok levél és távirat érkezik Hruscsov címére Amerikából Tovább kell javítani a vezetés színvonalát Őszinte, nyílt vita a jászberényi pártértekezleten Moszkva (MTI). „Békében és barátságban akarunk élni az ön népével” — olvashat­juk sok levélben, amelyeket a Pravda közlése szerint egy­szerű amerikaiak küldtek HruscsovnaJkí Egy sikeres kiállítás margójára A megyei pártértekezlet tiszteletére Szolnokion meg­nyílt ipari, mezőgazdái ági és kereskedelmi újító kiállítás­nak yjagy közönségsikere van. Elkönyvelhető az a rende­zők ötletgazdag munkájának, az impozáns tablók, modellek szórakoztató látványának is, de nemcsak ennek, hanem el­sősorban annak, amit Kökény elvtárs, az SZMT elnöke is hangsúlyozott megnyit > be­szédében; a dolgozók műszaki fejlesztés iránt tapasztalható érdeklődésének, s e feladat­ban való tevékeny részvételé­nek. A kiállítás egyik célja, kör­vonalaiban számot adni arról a lelkes munkáról, amit újí­tóink kifejtettek — évenként mintegy 10 milliárd forintot takarítva meg leleményessé­gükkel. Emellett számtalan olyan ötlet is megvalósult, ami a minőség javítását, jobb munkabiztonsági és egészség­ügyi körülményeket terem­tett. A kiállítás ismertet a megvalósult javaslatok közül néhányat. A Jászberényi Ap­rítógépgyár példáid bemutat­ja az ország legnagyobb le mezhengerlőjét, melynek gyártása az eddigi importtal szemben — gépenként egy­millió forint megtakarítást eredményez. De nemcsak ilyen speciális gyártmányok­kal, hanem más üzemekben is hasznosítható újításokkal ismerkedhetnek a látogatók. A kiállítás tehát ösztönzést adhat az újítómozgalomnak, gondolatokat kelthet, jó ta­pasztalatcseréül is szolgálhat. Egyben figyelmeztető arra, hogy az újítómozgalom fej­lesztése, munkamódszerát­adás, tapasztalatcserék szer­vezése, műszaki ismeretter­jesztés nélkül nem képzelhető el. Éppen e módszerek felka­rolása iránt tapasztalható az utóbbi időkben elég nagyfo­kú közömbösség. Pedig a kiál­lítás anyaga, Kökény elvtárs szavaival élve. — beszédes bi­zonysága annak, hogy Szol­nok megyében is végtelenül gazdag az emberek kezdemé­nyezőkészsége és alkotóereje, s a párt-, szakszervezet- és gazdasági vezetők kötelessége messzemenőkig támogatni őket, s megteremteni az újító munka feltételeit. Azoknak, akik megvalósít- hatatlannak tartják a lesze­relést, azt mondjuk, bogy az a merész és érdekes terv, amelyet ön az ENSZ köz­gyűlése előtt ismertetett, alapja lehet a fegyverkezési venseny megállítását célzó őszinte kísérleteknek — írja Harold Horn Hicksville-i pe­dagógus. Hála istennek, hogy van olyan vezető államférfi, mint ön — írja terjedelmes leve­lében Amina R. Los Angeles­ből. — Hallottuk az ön be­szédeit és figyelemmel kísér­tük minden lépését, amióta hazánkba érkezett ön na­gyon tetszik nekünk. Nagy­szerű mély bölcsességgel meg­áldott férfiúnak tartjuk. Lel­kesít bennünket humorérzé­ke, duzzadó ereje és energiá­ja, Szilárdan hisszük, hogy ön őszintén törekszik az egyetemes békére és a teljes leszerelésre. Margaret Anne Dechaso Charlestonból ezeket írja: Legtöbbünk hisz abban, amiben ön is. Csodálattal töl­tenek el az Önök tudományos ismeretei, amelyek sokszoro­san felülmúlják a mienket. Egy amerikai munkás Jo­seph M. New York-i lakatos levelében olvashatjuk: — Az Ön látogatása meg­erősítette bennem a hitet, hogy a szovjet dolgozók és vezetőik őszintén kívánják a békét és az egész emberiség jobb jövőjéért akarnak har­colni. Érdekes és mindenkép­pen figyelemreméltó város Jászberény. Bizonyos értelem­ben tükrözi azt a nagy válto­zást, ami hazánkban végbe­ment- A régi mezővárosként nyilvántartott Berény arca átformálódott. Két immár or­szág- és Európaszerte is — ismert nagyüzemet kapott, az ezer darabra szabdalt határ pedig nagyobb részben a ter­melőszövetkezetek és az álla­mi gazdaságok tulajdonába került. Ez az út — mintahogy azt megmutatta a városi pártbi­zottság beszámolója, a csü­törtöki pártértekezleten — nem volt mentes akadályok­tól. A vezetésben és a határo­zatok végrehajtásában elő­fordult hibák bizonyos pasz- szivítást váltottak ki egyidő- ben a város alapszervezetei­ben, a város kommunistáiból. A város üzemeinek terme­lésében fellelhető volt az in­gadozás, bár ehhez hozzá kell tenni: a gyártmányváltozás sokban befolyásolta, hogy a Fémnyomó és Lemezárugyár- ban a négy évvel ezelőtti 442 forint egy főre eső egy napi termelési érték idén csak 340 forint. A város mezőgazdaságának helyzete: Amíg a megye a ta­vaszi átszervezés előtt már több, mint ötven százalékra állt a mezőgazdaság átalakí­tásában, addig a városban még csak 248 dolgozó paraszt tért rá az új útra. A határozott, következetes politika kialakításában segí­tett a jászberényi elvtársak­nak a megyei pártbizottság határozata, amely világosan megmutatta az irányt: Hatá­rozottabb vezetést, felmérni a munkaterületet s megjelölni a legfontosabb feladatokat. Ezt követte a pártbizottság ala­- -----—i i r«-n I, --------- ­Ro osevelt özvegye követeli Washington (PAP). Roose­velt özvegye csütörtökön be­szédet mondott a New York-i protestáns asszonyok kong­resszusán. Kijelentette, hogy a Kínai Népköztársaságnak el kellene foglalnia helyét az Egyesült Nemzetek Szerveze­tében. Megállapította, hogy csak akkor lehet fontolóra venni a teljes leszerelést, ha a világ vatameranyi állama tagja lesz az ENSZ-nek. A Népi Kína részvétele nélkül a nemzetközi leszerelés csak ábránd — mondotta. (MTI) pos, körültekintő helyzetelem­zése, melynek végén megálla­pították: a városban adva van a lehetőség arra, hogy 1959- ben a termelőszövetkezetek szervezésében előrébb lépje­nek és megalapozzák a to­vábbi sikereket. Végig szemmel követni, ho­gyan jutottak el a mához, ol­dalakat igényelne. Annyit azonban érdemes még az eddigiekhez hozzá­fűzni, hogy különösen fellen­dült a pártmunka azóta, ami­óta Jászberény is a párt- kongresszusra készül. Az üzemekben a kongresz- szusi verseny során, nem ke­vesebb, mint 8.1 millió forint megtakarítást értek el a dol­gozók- A város dolgozó pa­rasztjai pedig elsők között jártak az őszi betakarításban A következetesség eredmé­nyei jelentkeztek kulturális területen is. Azon túlmenően, hogy a város 23 iskolájában 4 ezer 753 diák tanul, jelen­tős a felnőttek képzése is. Gimnáziumban, techniku­mokban és az általános isko­lákban négyszázhuszonnyol- can, az üzemekből, hivatalok­ból pedig százötvenen tanul­nak levelező hallgatóként egyetemeken és különböző magasabb képesítést nyújtó iskolákban. Többek között ezeket tárhatta a városi pártbizott­ság a pártértekezlet küldöttei elé. S a nagyon alapos beszá­molóból, de a vita során is kitűnt: hogy az adott hely­zetből még előrébb lépni csak akkor tudnak, ha formálódik a munkastílus, a vezetés az új helyzethez igazodik, ebből kiindulva jelöli meg az elkö­vetkező évek feladatait; Ezt fejezte ki Czinege La­jos elvtárs, a megyei párt- bizottság első titkárának fel­szólalása is, mely mélyreható elemzését adta azoknak a kö­rülményeknek, melyek között a pártértekezlet összeült. — Most a főkérdés, ahogy arról Czinege elvtárs és több hoz­zászóló is beszélt: a város iparában egyenletessé tenni a termelést, a mezőgazdaság­ban segíteni a termelőszövet­kezeti gazdák szépen induló munkáját, a pártmunkában fokozottan előtérbe helyezni az agitációs és propaganda munkát és még tovább szi­lárdítani a jászberényi kom­munisták egységét. Nemes, de ugyanakkor nagy feladatok is ezek. S hogy a város kommunistái érzik is ezek súlyát, arra példa az értekezlet határo­zata. Az a tény például, hogy erősíteni kívánják a párt ideológiai egységét: a párt­oktatásba nemcsak a kom­munistákat. de a pártonkívü- lieket is fokozottabban akar­ják bevonni, önmagában is sokat mond. Ám ezen túlme­nően arra is gondoltak, hogy a kollektív vezetés javításá­val, a demokratikus centra­lizmus az eddiginél követke­zetesebb alkalmazásával to­vább fejlesszék a pártszerű bírálat és önbírálat egészsé­ges légkörét. Szükséges-e ez? A válasz csak igen lehet, mert a párt­élet lenini normáinak mara­déktalan érvényesülése nél­kül elképzelhetetlen, hogy a város iparában a második 5 éves terv irányelveiből adódó feladatokat végrehajthassák. Feladatokban pedig bővel­kednek. Gorjánszki Ignác, a Fémnyomó- és Lemezárugyár igazgatója felszólalásában körvonalazta ezeket. Csak egy szám: 1965-re a tavalyi termelést 265 százalékkal kell túlszárnyalni s több más cikk mellett évente 30 ezer ház­tartási hűtőszekrényt állít elő majd az üzem. A másik nagyüzem előtt is hasonló méretű feladatok állnak. De szükséges az új munka­stílus a mezőgazdaság terv­szerű ütemes fejlesztése ér­dekében is. A határozat sze­rint 1965-re az új szövetke­zetekben 30—35 százalékkal, a régi tsz-ekben pedig 40 százalékkal kívánják növelni a terméshozamokat. Az állat­tenyésztésben nem kisebb célt tűztek maguk elé, mint azt hogy néhány éven belül 100 hold szántóra 10 szarvas- marha, 24 sertés jusson. Ez aligha érhető el anélkül, hogy a város kommunistái ne egy­ségesen cselekedjenek a cél érdekében. A határozat a felada­tok tekintetében még tovább megy; meghatározza a város- fejlesztés tennivalóit is. Ezek között szelepei egyebek mel­lett a város vízellátásának végleges megoldása 18 kilo­méternyi főnyomóvezeték megépítésével, mellyel 10 ezer ember részére könnyítik meg a víznyerést. De semmi­vel sem jelentéktelenebb a határozat azon része, amely a város csatornahálózatának megépítését tűzi ki célul, va­lamint azt, hogy minden be­épített területen és a porte­leki tanyaközpontban is ki­építik a villanyhálózatot. Mind felsorolni, amit a jászberényi pártértekezlet résztvevői az elkövetkező évek feladatául maguk elé tűztek, szinte lehetetlen. — Annyi azonban már ebből az ismertetésből is kitűnik, hogy a város kommunistái jó úton járnak. Olyan célokat tűztek ki maguk elé, melyek min­den bizonnyal találkoznak a város pártonkívüli dolgozói­nak tetszésével is. Annál is inkább, mert a határozat minden pontja, minden egyes mondata arra irányul, hogy a megkezdett úton tovább haladjon a város új sikerek Nagy István .......... Á Szovietszkaia Rossziia cikke Lodge Ei\$Z-m Halkozatápó az erőpolitik matlanság és alapján áll. Lodge-nak, az ENSZ lesze relési vitájában mondott be szédéről szólva megái 'apitja. amikor Lodge a leszerelésre szóló beszédét készítette, a? Egyesült Államok egyezmény: kötött Törökországgal rakéta támaszpontok létesítésére- — Ilyen formán az egyes ame­rikai diplomaták nyilatkoza­tait semmiképpen sem lehet összeegyeztetni a tábornokok és más katonai vezetők kije lentéseivel. Az Egyesült Ál­lamok vezető körében jelen­leg éles és kíméletlen küzde­lem folyik. Ennek a harcnak a kimeneteléről igen sok minden függ. (MTI) i HONVÁGY « LÉLEKTAN Kísérjünk él egy disszidens újságírót, amint éppen a ha­zatérő magyarok lélektani indítékait keresi. A téma ki­csit szokatlan, ámde kiváló nyersanyag áll rendelkezé­sünkre: egy Klarnár Gyula nevezetű úriember „Honvágy vagy idegösszeroppanás” cí­mű cikke, amely a következő alcímet viseli: „A Bank utca ügyfelei a lélektan tükrében”. A mű a Magyar Híradó című független” bécsi hetilap ok­tóber 3-i számában látott napvilágot. A Bank utca — a bécsi ma­gyar követség utcája. Itt kérhetik a hazatérési enge­délyt a külföldre távozott magyarok — ezért gyűlöli a Bank utcát az emigráns új­ságíró. Most hát nekiáll és megpróbálja megfejteni a lé­lektani rejtélyt: Miért is tér haza egv magyar a „szabad világiból. — És miért mennek tulaj- donkérmen haza? — kérdezi a hazatérőtől. — „Nem bírtam már to­vább — moud*a. azaz inkább suttogja a férfi. — Tudia. o honvfinv. Sokat szenvedtem Jőle. Fnlytoy Budapesten tár- 'arm gondolatban. Magam Tfi-H-nm n hyrlnl ;7 7 i/irnf rn.oci rj AT nn* • t+nf i Belvárost. Nem tehetek róla, de még Kőbánya után is vágyódtam, pedig egyszer sem voltam életemben Kőbá­nyán”. A férfi, aki most feleségé­vel és gyermekeivel hazatér — Pesten egy nagy vállalat kereskedelmi osztályát ve­zette. „Részletesen magyaráz­za, hogy mit remélt, mi volt az elképzelése, mihez szándé­kozott fogni és hogyan tört le újból és újból” — írja kissé gúnyosan Klarnár úr. Ezzel szemben a valóság az volt. hogy a volt osztályve­zető szeretet csórna gokból, adományrohából. alkalmi ke­resetből tengette láeeréletét. Mi ugyan nem láttuk ezt az embert, de úgy hisszük, nem kell különösebb lélek­tani felkészültség ahhoz, hogy megértsük hazatérésének okát. Nemcsak a honvágy Duszta érzése, hanem saiái jÖVŐiónek kllátáctotancácra le közrejátszott, amikor végül q grolt. És ir e, különös módon éppen ezért nem tud neki megbocsátani a Magyar Hí­rek pszichológus riportere Hogy áilásnontiát tudomá­nyosan is megindokolja fel kérést a T^elki Ttvniéne Tár SüSn.-Ofi.t (ITT?. € tv T^.v. Vöd?If tnhhpls Trfizfitf n hn~ zatérni vágyó magyarok ír! két tisztítja meg eretnek 1 szándékaitól. Idézzük a cikket: — „Jó helyen jár, — mond- , ja egy fehérkópenyes hölgy, a tanácsadó szolgálat veze- . tője. — Eddig többmint hat­száz magyar keresett fel minket különféle problémá­val, panasszal. A honvágy egyike a legtöbbször említett bajoknak... — Mit tesznek ellene? Ke­zelik tán az ilyen „betege­, két”, valamilyen kúrának ve­tik alá őket? — Hangzik a bécsi „újságíró” bölcs kér­dése. És ezután jó a leleplezés. Sokan a honvágyat ürügyül használják fel egyéni siker­telenségük, csődjük elleple- zésére. Ugyanis kétféle disz- szidens van — hangzik a ma­gyarázat: — az egyik noiiti- kai okból menekült el hazá­dból. a másik csak a Nyugat gazdasági lehetőségei után 'ütött, s ez a típus az ame- vet vágyainak teljesülése nyugtat csak meg. Azt hisgem, nemigen akad­na bárki, aki kivetni valót találna ebben -7 okfejtésben TAp n 1 /.Ir> r> ^<70,forr» ,f»l -fVw 'eiti bngv azt a bizn-vor Trl.c't fait;)” menet ill főt nem a Nyugat valóságos gaz­dasági lehetőségei vonzották, azok a gazdasági lehetőségek, amelyek magúikban foglalják ugyan a meggazdagodás egy százaléknyi esélyét, de ugyan­akkor a munkanélküliség és az anyagi csőd jóval széle­sebb útját is megnyitják. Ezt a másik típust a Szabad Európa rádió által ecsetelt, sehol sem létező mesevilág vonzotta — a Magyar Híradó riportere nem csodálkozhat, ha akad kö~öttük vagy negy­venezer, aki nem találta meg számítását és hazatért, s bi- zonvára még tízezrek térné­nek haza, ha különböző anyagig vagy személyes okok nem gátolnák őket. De hiába a lélektan: a hon­vágyat nem lehet idegössze- roopanásnaik nevezni, hiszen Nyugaton a menekülteknek csunán kis része talált ott­hont. s csak kis része jobb megélhetést az otthoninál. Ez magvarázza azt a tényt, hogv „a Bank utca ügyfelei­nek” számé Ogvre nő. .Az utóhhí hetekben vem volt honvágyai esetünk” — magyarázza a T el ki Tty- váye Ténsnsn n ' nnl, feherrtf As tnnA esed A T>™7 07/0 Bzerintffnk ez nem csoda, á kínok mnetpnábnn bonvá- zva van Becsben az a ma­rTVnn kr.'.otrítprzo rnoz.r ős nem q T pjk-: TJTT-íT!Arte márepcín hölgyeitől kér tonácsot B,uracs Dénes ! MOSZKVA (TASZSZ). A- Szovjetszkaja Rosszija New- I York-i tudósítója írja: I Ezekben a napokban az . amerikai sajtóban különösen á sok cikk foglalkozik az ame I rikai vezető körök ellentétei- * ről abban a kérdésben, vajon ' fel kell-e számolni a hideg­háborút, érdemes e őszintén. . szavakkal és tettekkel is a- nemzetközi feszültség enyhí­- tésén munkálkodni. ” A tudósító a Newsweek cí­- mű hetilapra hivatkozva rá- ! mutat, hogy ellentétek van­- nak a Szovjetunióval való egyetértést óhajtó Eisenhower i elnök és Nixon alelnök kö­zött, aki továbbra is a bizal-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents