Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-17 / 244. szám
1959. október 17; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kenyér és szorgalom KI IfliíB Vár? Halárszemle a szolnoki járásban Lajkó Lászlóval, a szolnoki járás főagronómusával néhány községben határszemlét tartottunk. Ezt láttuk: SZAJOL A Szajol felé vezető betonút mentén 80 ember az Előre Tsz répáját szedte. A fogatok pedig a termést szállították az átvevőhelyre. — Kissé távolabb 10—12 munkagép dolgozott őszi vetésen. Mint később megtudtuk, ezen a napon kezdték a búza vetését. Aki mozogni tud, az a földeken található. „Ennyien még soha nem dolgoztak a szövetkezet földjén” — mondotta Vágó Mihály, a tsz elnöke. Fekete Lajos, a szajoli Vörös Csepel Tsz elnökhelyettese már nem ilyen bizakodó. A búza vetéséhez még nem fogtak hozzá. — A gépek okozzák a kiesést — mondotta. — Kedd estig csupán két gép dolgozott a területen, abból is az egyik rossz volt. Nincs elegendő vetőszántás. Mi a magunk részéről mindent elkövetünk, hogy a betakarítás ne hátráltassa a vetést. Jelenleg is 90 ember dolgozik, a 134 tagból. A negyvennégy nemdolgozóból sok munkaképtelen, de akad olyan is, mint Gregsa János, ki 8 hold földdel lépett a szövetkezetbe. Dolgozott néhány napot, azonban vett két csikót és most fuvaroz. Az ilyet nem nézik jó szemmel a tagok, követelik is, hogy erélyesen vessenek véget a fekete fuvarozásnak. Határszemlén találkoztunk az új széles sortávolságú szovjet vetőgépekkel. Lajkó László főagronómus elmondotta, hogy több helyen probléma volt a gép helyes beállításával. Üjszászon, Ti- szajenőn és még más helyeken is úgy tudták, holdanként csak 80—90 kg-ot vet. A gép két végén lévő fogaskerekek cseréjével azonban gyorsítani lehet a hengerek forgását. így több maaot vet el, vagyis a kívánt mennyiségre lehet ráállítani. VEZRENY A vezsenyi Tiszakanyar Tsz elnöke Fábián László és az agronómus panaszkodtak. Nehezen megy a kenderátvétel és ez nagyon hátráltatja a többi munkát. Búzából akkor még mindössze 15 hold vetésük volt a tervezett 250 holdból. A Tószegi Gépállomás körzetébe tartoznak, szerződést kötöttek 3 Zetorra és 3 kormos traktorra. A gépekből viszont csak kettőt kaptak, lay kénytelenek voltak a „jószomszéd” elvén a Tiszakéeskei Gépállomástól gépet kérni. Kaptak segítséget. így biztosítottnak látszik az ősziek elvégzése. TISZAJENŐ . Tiszajenőn 1100 holdon 181 taggal kezdett a Tiszagyöngye Tsz. Még kevesen dolgoznak, a munka pedig egyre torlódik. Tervük szerint 100 hold rozsot vetnek, a mag csak 12 holdon van a földben. Búzából is csak 30 hold vetésük van. Érdeklődtünk, miért ilyen vontatott a munka. Kiderült, hogy a jelenleg is kint lévők rendszeresen, szorgalmasan dolgoznak. Jó példát mutat Kurucz István brigádja, *hoi állanuc ah húszán dolgoznak. Molr.ár Géza, Zatkó János, Nagy János és a többiek is csak dicséretet érdemelnek. A növénytermesztési brigádban a fogatosok közül Ri- móczi Kálmán, Tugyi László, Tugyi Lajos az, aki élenjár. Kéhányan nem járnak dolgozni. Arra hivatkoznak, még nem takarították be a termést, vagy már ledolgozták a közgyűlés által előirt napokat. Kovács Mihály, Fekete Rudolf, ifj. Végh Mihály is így vélekedett. Sipos M. István vezetőségi tag, vele lakásán beszéltünk. Elmondotta, ő csak 5 napot dolgozott. Ebből kettőt a szántásnál, hármat pedig még a nyáron. Az a véleménye, hogy meg lehet őt is és a többieket is érteni, mert mindenkinek van még egy kis kukoricája, répája. Ez az első — mondta Igaz, de mindennél fontosabb a jövő évi kenyér. ■ Nem sokkal jobb a helyzet a martiul Buzaüalasz Ter- J melőszövetkezetnéii sem. Huszonöt-harminc ember dolgozik, a többiek csak nézik a munkát. Az elnök és egy-két vezetőségi tag szinte naponta keresi fel a tagokat, hívják őket. Itt is több emberrel beszéltünk, de mindenki saját munkájára hivatkozott, ha azzal végeznek, mennek. Ez a baj. Azok, kik erre hivatkoznak, úgy kezelik még a közöst, mint az idegent. Nem éreznek felelősséget a jövőévi kenyérért. Október 1. elmúlt, a közös munkát kezdeni kell. Az új szövetkezetek gazdái mindenütt olyan határozatot hoztak, hogy erre az időre el kell végezni az egyéni területek betakarítását és a közösben dolgozzon minden tag. Sok és mind több új szövetkezeti gazda érti meg ennek jelentőségét. Azokkal szemben pedig, akik nem veszik ki a munkából részüket, alkalmazzák a szövetkezeti alanszabáV idevonatkozó pontjait. Átmeneti- let’ hozhatnak a tsz-ek olyan határozatot is, hogy a tagok három napot a közösben dolgoznak, hármat pedig még az egyéni betakarításban. — Természetesen ezt is csak ott, ahol indokolt. Vágási Ká'mán is üzemi adottságok jobb kihasználásáért Az előregyártott elemekből való építés felel meg legjobban a kor követelményeinek, nem véletlen tehát, hogy az építőanyagipar termelésében azok felfutása várható elsősorban. Ez a tény korántsem jelenti azt, hogy a „hagyományos” építőanyag, a tégla gyártására az eddigieknél kisebb gondot kell fordítani. Ellenkezőleg, a mostani termelési szintet magasan túl kell szárnyalni téglagyárainkban is. Azokban is marad a jelszó: többet, jobbat, olcsóbbat. S mindezt elsősorban jelentős beruházások nélkül, a meglévő üzemek korszerűsítésével, kapacitásuk jobb kihasználásával.^. A lehetőségek széleskörű felmérését, a „rejtett tartalékok” felkutatását és gyümölcsöztetését követeli ez meg. Nézzük, mi lehet és mit kívánnak tenni az üzemi adottságok jobb kihasználásáért a Szolnok megyei Téglagyári EgyesülésnéL jelentős mérvű termelésfelfutást eredményezhet. íme egy példa: A kunszentmártoni téglagyárban van egy modern prés, de kicsi hozzá a törőmű, s ezért közel sincs kihasználva a gépsor kapacitása. Ha új teknős keverőt és zuzót állítanak be, akkor 70—80 százalékkal növelhető a gépsor teljesítménye. Mondani sem ke’l, megéri a ráfordított költséget, s munkát. Mivel ilyen állapot nemcsak a kunszentmártoni téglagyárban, hanem az Egyesülés más teleoein is tapasztalható, érdemes fokozott figyelemmel tanulmányozni s hathatós intézkedésekkel sürgetni a gép sorok teljesítőképességének maximá'is kihasználását, hlA gépsorok korszerűsítése A második ötéves terv irányelveiből „A mfitrágyaipar számottevő fejlesztésével el kell érni, hogy az egy kát. hold szántó-, kert- és szőlőterületre jutó műtrágya mennyisége 1965-ben mintegy 140—150 kg-ra emelkedjék, szemben az 1958 évi 46 kg-mal.” szén a téglák milliói kellenek a gombamódra növekvő építkezésekhez. A nyersgyártás fefutását más tényezők is elősegíthetik, — így például a kunszentmártoni telepen épülő agyagtároló, mely a téli üzemre biztosítja a nyersanyagot, s mivel huzamosabb ideig pihenteti az agyagot, lehetővé teszi annak kiforrását, javítja a minőséget is. A nyersgyártás azonban csak egy is — bár mondhatni; alapvető tényezője — a téglagyártásnak. Ahhoz, hogy több falba- építhető anyag legyen, sok minden szükséges még. így például a szárítókapacitás jobb k használásáért is sokat kell még tenni. Újszerű szárítási technológia be vezetésével, a szárítószinek átrendezésével gyorsítani lehetne a száradási fordulót. A szolnoki tég’agyárban például van olyan szin, melyből évente csak háromszor-négy- szer hordható ki a nyerstégla Ebből a szinből két keskenyebbet lehet építeni, s ezáltal elérni, hogy nyolcszor- tízszer kemencébe hordható legyen onnan az anyag. A termelés tehát ezáltal is jelentősen növelhető, — bár sokkal több gond van a friss téglák óvásává,!, de közel sincs arányban a fáradtság az eredményjavulással, érdé-' mes foglalkozni ezzel az eljárással. A szárítószinek gazdaságosabb kihasználásában döntő súlyú a téglák újszerű rakodási módszere. Az úgynevezett szimpla falas rakási módszert nagy sikerrel alkalmazták Baranya megyében, — bizonyára itt sem vallanak vele szégyent, ha széleskörben bevezetik. Ezáltal zavartalanabb lesz a légáramlás a nyersgyártmányok között, s természetes következményként gyorsul a szárítás. A következő gyártási folyamat, az anyagszállítás is fejleszthető. Annál inkább figyelmet érdemel ez a munka, mert a bányákból a préshez, onnan a színekbe, majd a kemencékbe, végül a vagonokba való anyagtovábbítás még most is nehézkes és eiég lassú- Sokat könnyített ezen a helyzeten a körforgalom bevezetése. Ennek a tiszaföld- vári téglagyárban való megvalósítása is vitathatatlanul hasznos lesz. Ugyanígy a görgőscsapá- gyas, az eddiginél nagyobb férőhelyes kocsik beállítása. A korszerűbb kocsikon kisebb erőkifejtéssel 72 tégla helyett több, mint száz szállítható. Mindenféleképpen ki fizetődő tehát a kocsipark felépítése, ugyanígy a vontatópark korszerű Csepel-Diesel motorosokkal való gyarapítása. Mindez nemcsak a termé kék mennyiségére, a termelékenység növelésére van jótékony hatással, hanem a gazdaságosabb termelésre is. Lehet többet termelni azáltal is, ha nőveKik az nzemidőt az égetésnél. ' Téglagyáraink túlnyomórészt 200—220 napot üzemelnek, s ezzel szemben el lehetne érni, hogy évente legalább 300 nap folyjon égetés. Reális, megvalósítható célkitűzés volna ez, — csak az eddiginél alaposabb s — érthetően — nehezebb karbantartási munkát követelne. Mégis érdemes volna megvalósításának gondolatával foglalkozni, hiszen nem kétséges, a következő években egyre több építőanyagra lesz szükség, s elő is kell azt teremteni. Ebből a néhány példából is látható, hogy — bár téglagyáraink műszaki vezetői többnyire ismerik a fejlődés lehetőségeit s máris tettek hatékony intézkedéseket — különböző gátló okok miatt eddig még nem tudtak kellően gyümölcsöztetni minden erőforrást. Remélhetőleg az ötéves terv során megkapják a kellő segítséget ahhoz, — hogy nagyobb beruházás nélkül is számottevő mértékben emeljék a termelést. (simon) Nemzetközi Napot | Ifjúsági Akadémia indul Szolnokon rendez október 21-én este a Hazafias Népfront .Szolnok megyei és városi bizottsága és a Szakszervezetek megyei Tanácsa. A nemzetközi napon résztvesznek hét — a szovjet az albán, a bolgár, a csehszlovák. a lengyel, a német és a román — nagykövetség képviselői. A nemzetközi irodalmi és zenei esten közreműködnek neves fővárosi művészek, s a baráti országok verseiből, népdalaiból, balladáiból, balettjeiből, operáiból és ilbeszéléseiből hoznak az est ■észvevői elé. A nemzetközi nap megren iezésével a képviselt orszá gok népeinek barátságát szándékozik erősíteni a Hazafias Népfront. A főfoglalkozás és a tiszasülyi Búzakalász Tsz mezőgazdásza Sokan úgy gondolják, a világ legegyszerűbb -!olga megállapítaná, kinek mi a ' főfoglalkozása. Egyszerűen csak ránéz az ember a kezére, az arcára, vagy a ruházatra, s ha pontosan nem is, de hozzávetőlegesen megállapítja. Hivatalnok, trak- torosi, kohász, vagy pláne — s ez a legkönnyebb, legbiztosabb — kéményseprő Viszont a tiszasülyi Búzakalász Tsz mezőgazdászának a főfoglalkozását elég körülményes lenne meghatározni. Aki nap mint nap találkozik vele és csak látásiból ismeri, minden bizonnyal tévedne, mert azt mondaná rá, hogy vendég. Igen-igen. vendég, a földművesszövetkezet valame lyik vendéglőjében. Ez persze tévedés, mert a tiszasülyi Búzakalász Tsz mezőgazdászának más a főfoglalkozása. Csak azért téveszti meg személyével a tájékozatlant, mert ebben a nagy dologidőben elég sűrűn támasztja a kocsma pultját. S nem munka után, amikor mások is betérnek oda és leöblítik torkukat egy-egy pohár sörrel, vagy fröccsel. Ha munka után tenné, még nem lenne vendég és nem szólhatna senki egy árva szót sem. De most, amikor a jelenlegi időszak mindenkitől helytállást és szorgalmat kíván, most bizony szóvá kall tenni. Annál is inkább, mert valamelyik nap a Jászki séri Gépállomás egyik brigádvezetője, Rimóczi elvtársi, felkereste és arra kérte, intézkedjen. A traktorosok ugyanis a betakarítás lassúsága miatt kénytelenek leállni, nem bírják a magágyat készíteni. Rimóczi elvtárs az agronómushoz ment és ez nagyon természetes, hiszen elsősorban tőle várja a segítséget. Lurva szidalmakat kapott ezen szavak kíséretében: „Én most nem foglalkozom ezzel" — mondotta a mezőgazdász. Rendben van Nem foglalkozik ezzel. De ezt a br.gáá- veziető nem szophatja ki az ujjából. ő úgy tudja, hogy a mezőgazdásznak az a főfoglalkozása, hogy a termelőszövetkezet mezőgazdásza. Éppen ezért nem mehet a helyi tűzoltóparancsnokhoz,. sem pedig valamelyik nyugdíjas tanít-.hoz akkor, amikor intézkedni kellene. Erről van szó. S arról, hogy a mezőgazdásznak meg kellene érteni, nem valami dicsérendő dolog az ilyenfajta viselkedés, s jó lennie, ha bebizonyítaná, hogy foglalkozása valóban nem vendég, hanem agronóm.js. — szp — A napokban jelent meg a hír, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetség Szolnok Városi Bizottsága az Ady Enure Művelődési Ház igazgatóságával és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal közösen Ifjúsági Akadémiát szervez a fiatalok számára. Felkerestük Bihari László elvtársat, a KISZ városi bi-' zcitságának titkárát, hogy tájékoztassa lapunkat a közeljövőben induló akadémiáról. — Milyen céllal hozta létre a KISZ bizottság az Ifjúsági Akadémiát? — A KISZ megalakulása óta a múlt évben hoztuk létre először az Ifjúsági Akadémiát a városiban. Ez igen eredményes volt, mert csaknem kétezer érdeklődő fiatal kapott választ az ifjúságot érdeklő legfontosabb és legaktuálisabb kérdésekre. Neves előadók nyolc előadáson számoltak be az elmúlt év legnagyobb eseményeiről, így többek között a Világifjúsági Találkozókról, a szputnyi- kokról és a lun yi kokról. Az előadások alkalmával a résztvevők a témával kapcsolatos filmeket is láthatták. A fia falok nemcsak ismereteiket bővítették, hanem olyan kérdésekre is választ kaptak, mint például a helyes viselkedés és az ízléses öltözködés kérdése. A tapasztalat azt mutatta. hogy a fiatalok szívesen vettek részt az előadásokon, őzért most ősszel ismét megindítjuk az akadémiát. Célunk- az, hogy népszerű előadásokon, filmvetítéseken és klubestek keretében , ez . év fontosabb politikai, technikai és tudományos eseményeit megismertessük a résztvevőkkel és választ adjunk olyan kérdésekre is, milyen legyen a fiatalok magatartása, hogyan viselkedjenek társaságban stb — Kik vehetnek részt az akadémia előadásain? — Az akadémiát KISZ-ta- gok és KISZ-en kívüli fiatalok részére hoztuk létre. Mivel az előadások a legidőszerűbb, a fiatalokat legjobban érdeklő témakörből állnak, az állandó hallgatókon kívül szívesen látunk érdeklődő fiatalokat, sőt idősebbeket is. Az akadémia hallgatói meghívót kapnak majd egy-egy előadásra, míg az érdeklődők falragaszokon keresztül értesülnek majd az előadás témájáról, idejéről és helyéről — És milyen előadásoké tartanak? — Az előadások témakörüknél fogva négy csoportra oszthatók: politikai, erkölcsi, tudományos és technikai elől adások csoportjára. — Mikor kerül sor az első előadásra? —. Október 22-én este 6 órai kezdettel tartjuk az első előadást az Ady Endre Művelődési Ház Költői úti színháztermében. Ez alkalommal „így jutunk a Holdba” címmel Verbai Lajos, a Megyei KISZ Bizottság ágit. prop. titkára tart filmvetítéssel egybekötött előadást. Majd a későbbiekben minden hónapban sor kerül egy-két előadás megrendezésére. A Kommunista Ifjúsági Szövetség szeretettel hív és vár minden érdeklődőt az Ifjúsági Akadémia előadásaira. — csj — ----------------Brazília traktorállományának több mint tíz százaléka csehszlovák gyártmány A csehszlovákiai Motokov traktorgyár több mint 1700 traktort szállít az idén Brazíliának. A brazil farmerek jelenleg mintegy ötezer „Zetor” gyártmányú traktorral rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy Brazília traktorállomá- nyának több mint tíz százaléka csehszlovák eredetű. — (MTI)