Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-02 / 231. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. október 2* A kollektív munka meghozta az eredményt Munkához fogtak Jászapáti község 12 párt- alapszervezetében megtörtént a vezetőség újjáválasztása. A taggyűléseken a párttagság többsége, mintegy 86 százalé­ka vett részt A beszámolok mérlegre tették az alapszer­vezet megalakulása óta vég­zet munkát, s határozatokat hoztak a további feladatok végrehajtására. A taggyűlés határozatai alapján munkához láttak az újjáválasztott vezetőségek. Az Alkotmány Termelőszö­vetkezetben például a tag­gyűlésen elfogadott határozat értelmében — a gazdaság ve­zetésével együtt — megtet­ték az intézkedést a munka- fegyelem szilárdítására. E cél érdekében elsődleges feladat­ként a nevelő, felvilágosító munkát határozták meg, de a hanyag tsz tagakkal szem­ben alkalmazzák a munka­egység levonást, s más erélye­sebb intézkedést is. Az Alkot­mány pártvezetősége gondol a fiatalok nevelésére is. ezért október 11-én előadást ren­deznek, amelyre a nyolcvan fiatal szüleit hívják meg. — Ezen Lukácsi elvtárs, a köz­ségi KISZ Bizottság titkára, valamint Kádár Erzsébet elv­társnő tart előadást. Nemcsak az Alkotmány Tsz-ben törekszik a párbveze- tőség a feladatok időben való elvégzésére, hanem minden alaipszervezetben konkrétan, szinte azt mondhatnánk sze­mélyről — személyre szabták meg a tennivalókat AVelemd Endre Tsz-ben gondosan fel­mérte a párt vezetőség, hogy mit kell elvégezni november 1-ig. 664 holdon vetnek őszei­ket, s eddig 295 holdon tették földbe a vetőmagot. Mély­szántást eddig 175 holdon vé­geztek, a terv 248 kh. A talaj erő-utánpótlást sem mulaszt­ják el, eddig 133 holdat trá­gyáztak meg. A termelőszövetkezeti párt­taggyűlések foglalkoztak az állattenyésztés fejlesztésével, meghatározták, hogy 5 év alatt menyire kell szaporítaná az állományt A közös gaz­daságok az 1960-as évben összesen 4960 sertés meghiz- lalisát tervezik, az új tsz-ek, amelyek még nem rendelkez­nek sertés állománnyal, fel­vásárlás által biztosítják a hízónak valót. Az Alkotmány Tsz-ben jelenleg az ossz. szarvasmarhaállomány 500, 1964-re 898-ra szaporítják, 132 tehén helyett 5 év múlva 250 áll majd az istállókban. A sertések száma is megdup­lázódik, most 2735, 1964-ben több mint 5 ezer lesz. A Ve­lem! Endre Tsz a baromfine­velésben kíván példát mutat­ni, már jövőre 6 ezer kacsát, ugyanennyi csirkét, 2 ezer gyöngy tyúkot és 1500 libát számítanak felnevelni. A pártalapszenvezetek ve­zetősége, tagsága a taggyűlé­sen elfogadott határozatok szellemében munkálkodik a termelőszövetkezetek felvirá­goztatásán. Simon város Sándor Jászapáti KÍNAI LAP a „tibeti kérdés“ ENSZ vitáját sürgető provokációs javaslatról A VEZETŐSÉGYÁL.' SZTÓ taggyűlések előkészítése, megtartása a tapasztalatok sokaságával gazdagította a pártszervezeteket. Százan és százan mondták el vélemé­nyüket a pártvezetőségek munkájáról, arról, hogy mi­lyen eredmények, küzdelmek jellemzik egy-egy alapszerve­zet háromesztendős tevékeny­ségét, s mik a további tenni­valók. Ezekben a hetekben olyan tapasztalatok, tanulsá­gok összegezésére nyílt alka­lom, amelyeket ha sikerül átültetni a gyakorlatba, ez feltétlenül a párttagság akti­vitásának növekedését, a rendszeres pártélet fellendí­tését eredményezi. A szolnoki járásban is le­zajlottak az alapszervezeti ve­zetőségválasztó taggyűlések, s ezekben a napokban már jó- nóhány községben az egysé­ges pártvezetőség újjáválasz­tása a soronlévő feladat. Kommunista szerénységgel, a feladat nagyságához illő ko­molysággal láttak a vezető- ségválasztó taggyűlések elő­készítéséhez a járás kommu­nistái. Ennek köszönhető, hogy most így értékelhetik a közelmúlt hetek eredményeit: A vezetőség újjáválasztó tag­gyűlések tartalmasak, ered­ményesek voltak, A beszá­molók és határozati javasla­tok döntő többségükben ér­vényre juttatták a pártveze­tőségi tagok, az egész párt­tagság véleményét, akaratát. Igen helyesen a pártvezető­ség zöme abból az elvből in­dult ki, hogy több szem töb­bet lát. Ennek megfelelően tanácskoztak a® fontosabb kérdésekről a párttagsággal, meghallgatták a pártonkívü- liek véleményét is. A Héki Állami Gazdaságban bevon­ták a beszámoló elkészítésébe a kommunista szakembere­ket. A Tisza Cipőgyárban, a tiszaföldvári Lenin, a tószegi Dózsa, a vezsenyi Tiszaka- nyar termelőszövetkezetek­ben — s még sorolhatnánk a példákat —- több elvtársat konkrét feladattal bízták meg a beszámoló anyagának összegy ű j tésénél. A KOLLEKTIV munka nemcsak a jó Deszámolókat eredményezte, de gyümölcsö­zött a taggyűléseken résztve­vők létszámában, s az aktív felszólalásokban is. Sok olyan pártszervezet van, mint a kőtelki Petőfi, vagy a nagy­körűi Kossuth Tsz alapszer­vezete, ahol csupán egy elv­társ hiányzott — az is be­tegsége miatt — a vezetőség- ujjáválasztó taggyűlésről- A párttagság érdeklődését, kol­lektív felelősségérzetét tükrö­zi a taggyűléseken elhangzott sokféle vélemény, javaslat, bírálat. A Tószegi Gépállo­más kommunistái például bí­rálták a pártvezetőséget, a termelés pártellenőrzésének elhanyagolása miatt. A KISZ és a szakszervezet munkájá­hoz több segítséget nyújtson a pártvezetőség, fokozottabban gondoskodjon a tagság tájé­koztatására, többet tartózkod­janak a vezetők a dolgozók között — így összegezhetjük a gépállomás taggyűlésén el­hangzott ' bírálatból eredő fel­adatokat. A szajoli Vörös Cse­pel Tsz-ben szem előtt tart­va a tagság politikai képzé­sének fontosságát, határozat­ba foglalták, hogy az idősze­rű kérdések tanfolyamára pártonkívülieket is vonnak be, s a legfontosabb politikai kérdésekről pártnapokon tá­jékoztatják a termelőszövet­kezeti tagokat. A Héki Álla­mi Gazdaságban is határo­zatban rögzítették, hogy hol, hány és milyen oktatási for­mát szerveznek. Itt az újjá­választott pártvezetőség mel­lett egy bizottságot hoztak létre, amelynek feladata a taggyűlésen felvetett problé­mák kivizsgálása. erről a tagság tájékoztatása, vala­mint a kongresszusi munka­verseny értékelése és a gaz­dasági vezetők munkájának segítése. Különösen az új termelőszövetkezetek párt- szervezeteiben, de máshol is jelentőségének megfelelően foglalkoztak a párttagság számszerű növelésével. Konk­rétan megszabták egy-egy kommunista pártépítéssel kapcsolatos feladatát. A vezetőségválasztó tag­gyűlések beszámolói és hatá­rozatai helyesen kapcsolják össze a céltudatos pár tépi tő munkát a termelési, gazdasá­gi feladatokkal. Nem közöm­bös a párttagok számára, — hogy miként haladunk előre, hogyan sikerül megvetni az új közös gazdaságok alapját, tovább fejleszteni a régi tsz- eket és jelemtősen növelni a terméshozamot, az állat- állomány számát. Gyakorlati példák igazolják, hogy a pártszervezetek jó munkája, a kommunisták példamutatá­sa motorjává válhat a fej­lődésnek. Érthető tehát, hogy elég részletesen foglalkoz­tak a vezetőségválasztó tag­gyűlések gazdasági felada­tokkal. A tiszaföldvári Lenin Tsz tggyűlésén Kollár elv- társ az új termelőszövetkezeti tagok nevelésének fontossá­gáról szólt, s hangsúlvozta: el kell érni, hogy szeressék, be­csüljék a közös munkát- — Ugyan itt Biacsi elvtárs ar­ra hívta fel a figyelmet, hogy nem elég csupán az ál­latállomány szaporítására gondolni, hanem az elhe'ye- zéésüket is biztosítani kell. Ha más lehetőség nincs, ké­szítsenek oszlopokra épített szalmatetős ólat. Javasolta, hogy egy-egy fontos gazda- dasági munkánál is összpon­tosítsa a vezetőség az erőket A SZOLNOKI JÄRÄS ve­zetőségválasztó taggyűlései­nek tapasztalataiból is tanúl- ságként vonhatjuk le, hogy több szem többet lát, sokan sokféle javaslatot, véleményt mondhatnak. Az a helyes, ha az újjáválasztott pártveze'ő- ségek nem engedik lanyhulni a párttagság aktivitását, ha a jövőben is rendszeresen tájé­koztatják a párttagságot, ha megbecsülik az egyes elvtár­sak véleményét. A pártveze­tés lenini elveinek betartása, az új, jobb munkamódszerek alkalmazása biztosíték arra, hogy tovább szilárdul, erősö­dik a párt s egyre sikereseb­ben vezetheti a tömegeket a feladatok megoldására. Nagy Katalin Új remény ébred a népek szívében Hruscsov amerikai látoga­tása és a szovjet—amerikai közös közlemény változatla­nul foglalkoztatja a világ közvéleményét. A tárgyalá­sok eredményét a béke erői­nek győzelmeként, s a hi­degháborús bajnokok súlyos vereségeként értékelik szerte a világon­KABUL Humammed Ali, Afganisz­tán miniszterelnökhelyettese a Bahtar hírügynökség tudó­sítójával folytatott beszélge­tésében üdvözölte a szovjet— amerikai közös közleményt. A közlemény azt a reményt keltette a világ népeinek szí­vében, — mondotta, — hogy minden vitás nemzetközt kérdést meg lehet oldani ha­lált hozó fegyverek nélkül, tárgyalásokkal, vagy más bé­kés módszerekkel. MONTEVIDEO Az uruguayi sajtó azt írja, hogy a két legnagyobb világ- hatalom államfőinek eszme­cseréje nagy változásokat nyit meg a vitás nemzetközi kérdések békés rendezése előtt A látogatás első ered­ményei — írja az El Popular — nagy reményeket támasz­tanak világszerte. Már hall­ható a töredező jégtáblák re­csegése.” TOKIÓ A Japán Békebizottság szer­dai nyilatkozatában támogat­ja N. Sz. Hruscsov leszerelési javaslatát. A békebizottság hangsúlyozza, hogy ezek a ja­vaslatok megfelelnek az em­beriség évszázados álmának. LONDON Rasid Karami libanoni mi­niszterelnök, aki az Egyesült Államokból hazatérőben át­utazott Londonon, kijelentet­te: „Találkoztam Washington­ban Eisenhowerrel. Határo­zottan állíthatom, hogy Hruscsov amerikai útjával nagyszerű munkát végzett és rendkívül értékes szolgálatot tett az általános világhelyzet rendezésének,’^ PEKING (TASZSZ). Mint az Uj Kína hírügynökség jelenti, Dagong Bao című pe­kingi lap foglalkozik Íror­szágnak és Malájföldnek az­zal a javaslatával, hogy tűz­zék az ENSZ-közgyűlés napi­rendjére a „tibeti kérdést.” Ez a visszataszító komédia a hidegháború fokozását és a kínai belügyekbe vaió be­avatkozást célozza e-r állapít­ja meg a lap. Közismert, hogy Tibet Kí­na része és a tibeti lázadás leverése Kína belügye. Ebbe senki sem avatkozhat bele. Ha a közgyűlés mégis úgy döntene, hogy megvitatja az úgynevezett „tibeti kérdést”, ez az ENSZ alapokmányának megsértését, a kínai belügyek- be való nyűt beavatkozást je­lentene, merénylet Kína sZU- verénitása ellen és provoká­ció a kínai nép ellen — ír­ja a Dagong Bao. ^egggaagaggggggggggggggggggaaggoggggggggggagggggggggggc cgggggggggoaaaagaaeaeggagegggggggggaage »aggggggaggggagaagagagggg. EGY HÉT a mesés a (3.) Ballagunk hazafe'é a Tigris partján és figyelmesen néz- gelődünk. A part hosszában nemzeti stílusban most épülő óriási paloták, kicsit odébb sokemeletes lakóházak, cso­dálatos villák. Mellettük sok­sok apró agyagfalú putri, aj­tajukon alig leh t beférni, ablakuk akkora, mint a két öklöm. Van ezekből egész városnegyedre való. A gyar­mati múlt maradványait nem kömnyű felszámolni.., 1958-as szupermodem ame­rikai luxuskocsik, Renaultok, Fiatok között ott kocognak az arab lovasok, az arab pa­raszt legfőbb szállítási eszkö­zei: a szamarak. A buszmegállónál egymás mellett áU a feketeleples asz- szony, mellette egy másik nő lűsarkú cipőben, nylonkölie- ményben, rövid hajjal. A város nincs csatornázva, bűz terjeng és 50 fokos a me­leg. A szálloda ezzel szem­ben minden igényt kielégít. Bent az előcsarnokban 30 fokra temperált levegő, ra­gyogó tisztaság, televízió. A szobákban hideg-meleg viz, 20 fokos hőmérséklet, sötét­kék függöny az ablakokon. így hát alig várjuk, hogy ha­zaérjünk. Otthon gyors für­dés, bekapcsoljuk a hűtőgé­pet és vizesborogatással a fe­jünkön, ebédig még alszunk egy jó órát. Szereplés az Al-Manszur Klubban Este hét óra felé indulunk első iraki szereplésünk he­lyére. Bent a városban nincs színház. Ide körülbelül 15 kés arab dalokat adott elő. A közönség ismerte a dalokat és helyi szokás szerint üte­mes tapssal kisérte, a refré­neket pedig minden bíztatás nélkül együtt énekelték az énekessel. Nagy siker volt. Vacsora az „ötujjú“ evőeszközzel A szovjet műsor, azaz éjfél után az egész közönség foga­dásszerű étkezésen vett részt a nézőtér mögötti tágas park­ban. Hosszú U-alakban össze­rakott asztalok körül csak úgy nyüzsögtek az emberek. Az asztalmostrumon nagy bronz-tálakban egészbensült birka, tigrisi hal, rizses bir­kahús, gyümölcsök, saláták voltak egymás után feltálal­va. Kisebb asztalokon tányé­rok, kések, villák. Láttam, hogy a tányérok nagyon fogynak, de a nagy halom evőeszköz szinte érintetlen. Közelebb menve kiderült, hogy itt mindenH kézzel eszik. Férfiak, nők egyaránt kézzel nyúlnak a birkához, kitörik az egyik lábát, vagy bordáját, a halhúst ujjaikkal lehúzgálják a szálkáról és tá­nyérjukra rakva odébb vo­nulnak enni. Hangsúlyozom, ez ott régi szokás, csodálatos ruhákban pompázó nők, ele­gáns arab urak, tábornokok, követek — mindenH így evett. Utána folytatódott az elő­adás. A műsort a kínai mű­vészek folytatták, majd a magyarok következtek. Mi úgy fél három felé végez­tünk, utánunk még egy arab együttes következett. A kö­zönség csodálatosan bírta a tempót, ittak, beszélgettek, néha egyik-másik aludt úgy ülve egy félórácskát, azután tovább nézte a műsort. El­tarthatott úgy reggel 6 óráig az előadás, a magyar delegá­ció hajnali 4-ig bírta, aztán hazavittek bennünket, mert állva elaludtunk. Pedig na­gyon kíváncsiak voltunk a helyi műsorra. A többi elő­adás is hasonlóan zajlott le, 15 kilométerre Bagdadtól, ahová az egyszerű, nem-ko­csitulajdonos arab nem jut­hatott el. Ha eljön, akkor a jegy magos éra áll az útjába. Végül — o bagdadi Vasutas Klubban — építettek egy szabadtéri színpadot bent a városban. Itt tartottunk egy előadást a bagdadi utcák né­pének, díjtalan belépéssel. Nagy közönség volt és óriási siker. Ez volt a legjobb, leg­emlékezetesebb bagdadi elő­adásunk. Utána itt is fogadás volt egy gyönyörű ápolt kert­ben. Az asztalok zöld fűsző­nyegen álltak, ami itt ritka­ság. Csodálkoztunk, milyen üdezöld a fű. Elmesélték, hogy minden héten egyszer egy napra elárasztják a ker­tet a Tigris vizével. Csak így sikerül szép kertet teremteni. A kert végében 10—í5 mé­ter hosszan tűz parázslóit, mindkét oldalán hatalmas nyársra húzott halak sültek. A halat a hasám kettévágják és mint egy könyvel, ketté­nyitják. A hátán összefüggő marad. A belső részeitől meg­tisztítják, megsózzák, a hátá­ba két nyársat döfnek és ha­sával a tűz fel*, leszúrják a földbe. A lengedező esti szellő csodálatos szagokat hozott a tűz felől. Hamarosan egy hosszú asztalra kerültek a halak, hozzáláttunk és jóllak­tunk. Meglepődve láttuk, hogy vacsora után 15—20 macska ugrál fél az asztalra és minden ehetőt elpusztíta­nak. Senki sem zavarta el őket, tF oly tatjuk.) kilométerre van az Al-Man- szur Klub. Ez trópusi villa­telep közepén egy csodálatos park, nagy szabadtéri szín­paddal. Itt állítólag mindig 4—5 fokkal alacsonyabb a hőmérséklet, mint Bagdad­ban, mert bent a városban a nappal átmelegedett falak éjszaka is ontják a meleget. Itt ettől nem kell tartani. Az előadások este tízkor kez­dődnek, a közönség már nyolckor ott van. A nézőtér nem egymás mögötti szék­sorokból áll, mint nálunk, hanem kis asztal és a köré rakott négy-öt szék csoport­jaiból. Írással, beszélgetéssel gyorsan telik az idő. Pincé­rek szolgálnak fel. Szeszes­italokat csak éjszaka érde­mes fogyasztani, nappal bor­zalmasan fáj tőle az ember feje. A pálmafákon, bokro­kon elhelyezett színes vil­lanykörték mesebeli kével kölcsönöznek az Al-Manszvr- nak. Az első előadásokon megjelentek a forradalom év­fordulójára 56 országból Irakba érkezett kormánykül­döttek, az iraki karmám tagjai, élükön Kasszem el­nökkel. A jópárholdas Al- Manszur Klubot körben áll­ják a katonák olyan szoro­san, hogy az egyik katonc kézzel eléri a másikat. A: országút, a parkírozó helyei megtelnek a szebbnél-szebl kocsik százaival. Aki elősző' jött, utoljára mehet csal haza. előbb nincs kiút a sok sok kocsi közül. Megérkezik Kasszem éltwl is. Óriási üdvrivalgás tagad ja, percekig zeng az: Ó sei zaim Abdel Karim." Eláátsz ’ szák a himnuszt. — Után i majdnem egyórás tűzijátéi i közvetlen a színpad mögött A tűzijáték alatt feláll a két- háromezer főnyi közönség közül egy férfi és pármonda­tos beszédben élteti Kasszem elnököt. Minden mondata úgy végződik, hogy Abdel Karim. Utána a szónok beint és hosszan elnyújtva kiáltja, hogy: Jó. — Éljen. A tömeg egy emberként válaszol, hogy t,Ja is." Ami körülbeli ugyanannyit jelent. A műsor egy-egy nagyobi sikerű száma után is, mikc a taps már elég soká ta lőtt — a szereplők még ha. longtak — a nézők áttérte a vastapsra és énekelték: „i seh zaim Abdel Karim", szereplők kimentek, a bemoi dó a mikrofon előtt várit mikor lesz vége az élteté: nek. Elsőnek a szovjet együ, tes szerepelt, utolsó szán ként egy azerbejdzsán ént Még ilyen viskókban lakik a bagdadiak jórésze.

Next

/
Thumbnails
Contents