Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-02 / 231. szám
1959 október 2, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 PREMIER Minden a program szerint történt. Ebéd után a Szolnok megyei új tsz-ek elnökei resztvettek egy jilmbemutatóan a tiszti kubban. Szerdám volt ez, a délelőtti tanácskozás után. Az új tsz-ek elnökei szinte kivétel nélkül parasztemberek, a falu legkiválóbb fai, akik emberségben, gazdálkodásban szerezték az érdemeket, s ezekért a kiváló tulajdonságaikért választatta vezetőnek egy-egy közösség. Otthon magabiztosabbak. Jánéhányan már elég otthonosan mozognak a sokrétű elnöki veendők között. Itt a tiszti klub mozihelyiségében kíesit el- fogódva csendesen üldögéltek. Kevésszer fordultak még meg ilyen helyen: premieren. Pár héttel ezelőtt ugyanis filmesek járták a megyét és felvételeket készítettek azokról a terme lőszövetke- zétekről. amelyek már kinőtték a gyermekcipőt, s példaképei lehetnek valamennyi most kezdő termelőszövetkezetnek. Ahoi rnár kézzelfogható jelen mindaz, amit az új tsz-ek gazdái még jövőnek neveznek. Pereg a film és a vásznon megjelennek a képek. A szereplői is ott ülnek a nézőtéren; a mezőhéki Táncsics Tsz elnöke, a fiatal Détár Mihály, Lengyel György, a tiszaörsi Aranykalász Tsz elnöke és az új tsz-ek v.zetői. Az utóbbiak természetesen úgy, mint a premier közönsége. S a nézők előtt megelevenedik az aratás, úgy ahogyan azt a nagyüzemekben végzi a dolgos ember. Gépek, kombájnok falják a búzát, teherautók, vontatók fordulnak a tarlón és csak annyi a dolog_ hogy két ember felrakja a teli zsákokat. Erdősávok hatalmas földtáblákat ölelnek, mtsz- szire magasodik a víztorony és nini, neonfény világít az istállóban. Gép viszi a takarmányt, gép hordja a trágyát, az ember az úr. Van Valami feszültség a levegőben, fészkelődés, suttogás, az új tsz-ek elnökei talán éppen most, ennek a filmnek vetítése közben értették meg teljes valójában a nagy igazságot, azt hogy gazdatársaikkal lám olyan útra lépitek, amely ilyen célokhoz vezet. S a film véget ér. Az új tsz-ek elnökei gondolkodva, beszélgetve ballagnak le a lépcsőn, de látom rajtuk, az arcukon az örömöt. Erőt nyertek. Magabiztosabbak. Lesz mit mesélni otthon, lesz mivel lelkesíteni társaikat. Otthon, ahol most kezdődött az igazi nagy premier. Sz. P. iHTimf»r»»frn■ »111 r»i ■ ■■ ■ ■»»■i«ni ■ ■■■■*■ a ■ ■ ■ ■ a irmaro Csökkent az osztrák gépkocsi gyárfás Hivatalos statisztikai adatok szerint az osztrák gépkocsiipar termelése ez év első felében nagymértékben csökkent. Amíg az elmúlt év első felében Ausztriában 8.920 személygépkocsit gyártottak, addig ez év hasonló időszakában csupán 7.349-et —, ami azt bizonyítja, hogy a termelés 18 százalékkal csökkent. A tehergépkocsi-gyártásban némi emelkedés mutatkozik az elmúlt évhez viszonyítva, ezzel szemben a traktorgyártás ez év első hat hónapjában, az elmúlt esztendő első feléhez képest 11 százalékkal csökkent. Tavaly 9.595, az idén pedig 8 448 traktort gyártottak. Csökkent a traktorexport is- Az idén Auszria mindössze 829 traktort szállított külföldre a tavalyi 1.420 traktorral szemben. Ez azt mutatja, hogy a traktor-kivitel 42 százalékkal kisebb, mint az elmúlt év első felében volt. (MTI). iiimiHHimiiimiiiimiiiiiiiiimiiiiiimiiiu Ez év első nyolc hónapjában 463 700 angol munkás sztrájkolt A most nyilvánosságra hozott adatok szerint Nagy-Britanniában ez év első nyolc hónapjában sztrájkok miatt 4 750 000 munkanap esett ki. A sztrájkokban ösz- szesen 463 700 angol munkás vett részt. Az elmúlt év hasonló időszakával összehasonlítva, amikor sztrájkok következtében 3 000 000 munkanap veszett el, s a sztrájkokban 385 100 munkás vett részt, az idei sztrájkok nagyobb veszteséget okoztak a brit gazdaságnak. (Reuter) A szövetkezeti gazdálkodásba vetett hit, erő ás bizakodás jellemezte az áj tsz-ek vezetőinek megyei tanácskozását A műhelyben találjuk még Molnár Gábor művezetőt, mikor éppen festékeket készít egy kijavított motor csíkozásához. ö is érdeklődéssel tanulmányozta a második ötéves- terv irányelveit— Komolyan elgondolkoztattak azok az irányszámok, amelyeket olvastam, — mondja Molnár elvtárs. — Mindjárt Igyekeztem a mi kis vállalatunk helyzetét mérlegelni az országos célkitűzések ismeretében. Bizony, hamar rájöttem; van mit tenni a portánkon. Mindenekelőtt a mi tervünk „csak” forint terv — konkrét gyártási cél nélküL Ami jön, azt csináljuk. Persze, ez vállalatunk jellegéből is fakad. A mi feladatunk a lakosság helyi szükségleteinek kielégítése. Itt azért meg kell jegyeznem valamit. Tapasztalatbői mondom, melyet adatokkal is igazolok: felada tunk a javítás, szolgálta tás a lakosság felé. Ez a munka pedig évről-évre szükiil. Érthető is. — Ma hazánk gazdasági fejlettsége magasan felette áll egy évtized előttinek. Az életszínvonal emelkedése és a közszükségleti termékek bősége megengedi bármely dolgozó családnak, hogy Kiégett tűzhelyét ne javíttassa, hanem ujjal, modernnel cserélje ki. Ez a tény azt követeli tőlünk, hogy tegyünk egy lépést mi is előre- Ha az irány elvekben foglaltakat meg akarjuk valósítani, — már pedig akarjuk, — akkor törekednünk kell a műszaki fejlesztés színvonalának emelésére. Jelenleg még nálunk a gyártás kézi utón történik. Célunk a nehéz fizikai munka lehetőség szerinti meg ----------------Az NDK úiabb üzemet épített Koreának A minap adták át rendeltetésének Hunszanban, — a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban az NDK segítségével épített új anyag csőgyárat, az első ilyenfajta üzemet Koreában. Az avatási ünnepségen Zoj En Gen, a legfelső népigyűlés elnökié gének elnöke méltatta a testvéri segítséget, amelyet az NDK a koreai népnek nyújtott Ósszeült az újjáválasztott párt vezetőség A turkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezetben a pártvezetőség választás után megtartotta első ülését az új vezetőség. Ezen részt vett Vad András elvtárs, a városi párt- bizottság első titkára s hasznos tanácsokat adott az elvtársiknak. szüntetése. Ehhez viszont az szükséges, hogy a vállalatunknak legyen olyan kialakult gyártmánya is, melyet sorozatban, fejlett technológiával, gazdaságosan gyárthat és az állami nagyipar nem termel. — A* vállalatunk jellegénél fogva ezeknek a gyártmányoknak is a lakosság közvetlen szükségletét kell kielé- gíteniök. Több ehhez hasonlóra gondolunk. — Bennünket kötelez a fejlődés és már most kell gondolunk arra, hogy a városban igen elterjedt motorkerékpár, gépkocsi. Bánni, Berva és más motoros Járművek javítását megoldjuk. Ezért külön javítórészleg kialakító sára lesz szükség annak idején az egyéb javító-szolgáltatások mellett. — Az irányelvekből sok fontos tennivalót látunk. Többek között jelentős számunkra a gazdaságos termelés mellett a minőség állandó javítása. Ezt a követelményt maguk a megrendelők helyesen fejlődő igényei támasztják- Úgy vélem, hogy a magasabb követelmények megvalósítása vállalatunk életében jelentős fejlődést hoz és ezért érdemes dolgozni, — fejezte he nyilatkozatát Molnár Gábor művezető. — ab- — Szeptember 30-án jelentős esemény színhelye volt Szolnok, ahol a megyei tanács VB nagytermében megtartatták az új tsz-ek elnökeinek első megyei tanácskozását. Megjelent K. Nagy Sándor elvtárs, az MSZMP KB tagja, az FM Szövetkezetpolitikai Főosztályának vezetője, Horváth Imre, az MSZMP MB titkára, Oláh Györgyt a megyei tanács VB elnöke, Csótó István, a megyei tanács VB elnökhelyettese, Nyíri Béla, a megyei tanács VB mező- gazdasági osztály vezetője és több régi tsz elnöke. A tsz-ek ügye Szolnok megyében társadalmi üggyé leit Az előadó hangsúCsótó' István elvtárs köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, majd K. Nagy Sándor emelkedett szólásra. Elmondotta, hogy Szolnok megyében nagy jelentőségű változás történt, mert ez év tavaszán lényegében befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Jelenleg az országban több mint fél millió parasztcsalád él szocialista közösségben és végzi munkáját. Az előadó utalt arra, hogy a mezőgazdaság szocialista átalakítása nem sok idő múlva az egész országban megtörténik. Azok a tsz-ek, amelyek most kezdik tevékenységüket, éppen jövőjük érdekében teremtsék meg a biztos gazdasági alapot. Gépet, műtrágyát sokat adott államunk. Mast a szövetkezeti gazdákon a sor. Rajtuk múlik, hogyan élnek a lehetőségekkel, az adottságokkal. Beszélt arról K. Nagy elvtárs, hogy néhány községben fellelhető az ellenség uszítása. Ennek az az oka, hogy az ottani vezetők nem állnak ki keményen és határozottan a tsz ügye mellett. Az ellenséges elemekkel szembe kell szállni, rágalmaiknak végetvetnL lyozta hogy a tsz-ben legyen a vezetés emberséges, de határozott. Azok az emberek, akik beléptek a tsz-be, nyugodt megélhetést találjanak. S hogy ez meglegyen, ki kell egészíteni a tsz-ek vezetőségét olyan emberekkel, akik hűek a közösséghez és előbbre viszik nagyüzemük fejlődését. K. Nagy Sándor elvtárs felhívta a jelenlévők figyelmét az építkezések meggyorsítására és befejezésére. Jön a hűvös, esős idő és még sok helyen tető nélkül az istálló. Itt a legfőbb ideje befejezni a megkezdett építkezéseket. Igaz, az új tsz-ek — és ezt el kell ismerni — eléggé kitettek magukért. Az idén 65 millió forintot fordítottak állatférőhelyek építésére, ebből 12 milliót saját erőből. Beszélt arról a nagyjelentőségű segítségről, amit a különböző üzemek, vállalatok, intézmények dolgozói nyújtottak az új tsz-ek építkezéseihez. S megállapította, Szolnok megyében a tsz-ek ügye társadalmi üggyé lett A jó vezetés párosuljon a fegyelemmel K. Nagy Sándor elvtárs utalt a régi tsz-ek példájára és hangsúlyozta, hogy a nagyüzemi gazdálkodás célja: többet termelni. Hasznos tanácsokkal látta el a jelenlévő új tsz-ek elnökeit. Vegyék igénybe és ne restelljék igénybevenni a régi tapasztalt tsz-ek vezetőinek módszereit, tapasztalatait. A vetéssel egyidőben meg kell oldani a táblák kialakítását. Gondoskodni arról, hogy elsősorban az árpa, és minél gyorsabban a búza is földbe kerüljön. Tegyenek hatékony lépéseket a sertés- és baromfitenyésztés további fejlesztésére. Ezzel gyorsan pénzhez jutnak és javítják az ország hús*- ellátását. Részletesen foglalkozott a munkaszervezetek kialakításának fontosságával, s tanácsolta, hogy ne alakítsanak egyelőre nagylétszámú brigádokat. Beszélt a tsz- demokráciáról, az alapszabály betartásáról és még sok hasznos kérdésről. Hangsúlyozta az öregekkel való törődést, a földjáradék fizetését. Nyomatékosan aláhúzta az előadó, hogy itt Szolnok megyében elérkezett az ideje a termelés nő vetését szolgáló komoly szervezőmunkának. A búsa nyolcvan százalékát elvetették Felszólalt a tanácskozáson Bognár István, a vezsenyi Hunyadi Tsz elnöke. Büszkén jelentette a résztvevőknek: 1500 hold* földön gazdálkodnak, s már rendelkeznek 300 anyajuhhal, 45 hasasüszővel. Van 32 lovuk, 9 csika-‘ juk. Saját erőből előregyártott elemekből 20 férőhelyes sertésólat építettek, a 200 férőhelyes süldőszállás alapját lerakták, az őszi árpát elve tették és a búza 80 százalékát is földbe tették. Tóth Sándor, a kunmadaGépek végzik a munka nehezét... A téglagyárak dolgozói nehéz munkához szokott kemény legények. Ez a munka embert követelt a múltban is. A Szolnok Megyei Téglagyári Egyesülés kunszentmártoni üzemében a dolgozók mégis lassan elfelejtik, milyen volt a kézi bányászás, a súlyosan rakott csillék tolása. Ahogy az anyagiak engedték, évről-évre bővült az üzem gépi berendezése. Ma fürge kis Dieselmozdonnyal vontatott csillevonatok haladnak a telepen keresztül-kasul. A bányában villamos kanalas kotró bányássza az anyagot és automatikusan rakja a csillét. A gyártási folyamatban is alig található már nehéz fizikai munka. A cserépgyártók is szaporán dolgoznak. Igyekezniök kell, mert a kongresszus tiszteletére azt vállalták, hogy napi tervüket 300 cseréppel túlteljesítik. Tartják is szavukat, mert mióta megtették felajánlásukat, pontosan megvan a 15 ezer cserép műszakonként. Vereb Mihály, a cserépgyártás mindentudó legjobb munkása a többiekkel közösen vigyáz az adott szó becsületére. A műszakiak csak hébe-hóba néznek be hozzájuk. Nincs is szükség nagyobb ellenőrzésre. A présnél lévők: Gál Istvánná, Biró Istvánná, Kuczora Jánosné megállás nélkül szedik a szalagról a cserepet és rakják a káderekre. Bodor János arra vigyáz, hogy a prés hengerei egy pillanatra se maradjanak agyag nélkül. Ügy mozog ez a cserépgyártó brigád, mint a legjobb „Doxa", vagy „Omega” óra. A szalag a préshez van állítva. A kelle- reket, vagyis az emeletes rakodó állványokat villamos tolópadok szállítják a mű- szárító meleg kamráiba. A kettős futópályán négy toló- pád van állandóan munkában. Kettő a préstől hordja a nyers cserepet, ami átlag három nap alatt égetésre alkalmas száradást ér el. A másik kettő a száraz cserepet továbbítja a kemencének A korszerű üzem megköny- nyítette a téglagyáriak munkáját. e- ab rasi Hunyadi Tsz elnöke arról beszélt, hogyan szervezik a közös munkát. Elmondta, gondoskodnak az állatok át- teleltetéséről. Már van 70 mázsa árpájuk, 120 mázsa zab, 350 köbméter siló és lesz kb. 1200 mázsa kukoricájuk. Kérte, látogassa meg őket a megyei főállattenyésztő és adjon tanácsot a nagyüzemi állattenyésztés megalapozásához. Nyikos Károly, a kisújszállási Búzakalász Tsz elnöke e nagymultú közös gazdaság eredményeit ismertette az új tsz-ek elnökei előtt. Lengyel György, a tiszaörsi Aranykalász Tsz elnöke bejelentette; Hatvannyolc vetőgépet állítottak munkába Közös gazdaságuk területén teljes erővel folyik ily módon az őszi kalászosok vetése. N*óluk a következőképpen alapozták meg a közös jószágállományt: mindegyik tag egy-egy malacot vitt a közösbe, tavasszal bevisznek egy- egy pár csirkét. Kaptak egy 24 kalapácsos darálót és azt már beépítették. Sánta András, a tiszabői Rákóczi Tsz elnöke panaszolta, hogy a községben működő régi tsz-től semmiféle támogatást nem kapnak. Ö is és még sokan sürgették a minőségi vetőmag leszállítását. A szokványminőségű búzát beadták, ennek fejében igényeltek 200 holdra minőségi búzavetőmagot, a diszpozíció megérkezett, de a vetőmag még sehol. Többen beszéltek erről a problémáról, célszerű lenne a Terményforgalmi Vállalatnak nagyon gyorsan intézkédni. Konkoly Béla, jászboldög- házai tsz-elnök részletesen beszámolt eddigi munkájukról és eredményeikről. Szilárdak, bizakodók vagyunk Arról is beszélt, hogy akad még bizonytalankodás a közös munka ilyen vagy olyan lebonyolításában. Mégis a tsz valamennyi tagja szilárd és bizakodó. Konkoly elvtárs kérte a jelenlévő tsz-vezető- ket, ha problémájuk van, ne csüggedjenek. Legyenek nyugodtak, megfontoltak, s ez sokszor már eleve könnyebbé teszi a bajok leküzdését. Konkoly Béla hangsúlyozta az őszi mezőgazdasági munkák fontosságát, ők 350 hold őszi árpát elvetettek, s idejében földbe teszik a búzát is. Hasonló értelemben beszélt Heringei István, a jászberényi Űj Élet Tsz elnöke. Sokan kértek még szót, s mindannyian bizakodva beszéltek a megtett útról, az eredményekről. Nyíri Béla, a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztály vezetője részletesen foglalkozott a mostani legsürgősebb tennivalókkal. A vetőmagról szólva elmondotta, hogy ha valahova nem érkezik meg, jelentsék, hogy azonnal intézkedni lehessen. Beszélt arról, hogy többhe- lyütt a vetést a kintlévő kukoricaár hátráltatja. A jövő évi kenyérről van szó. Nem engedhetjük, hogy néhány felelőtlen ember miatt egy-egy tsz-ben több százan megkárosodjanak. Ahol a kukoricaszárat nem takarítják le a földről ott szépen meg kell magyarázni a munka elvégzésének fontosságát. Ha a szép szó nem használ, le kell hordani a tábláról, de a vetés nem késhet K. Nagy elvtárs válaszolt a felszólalásokra, majd Csótó elvtárs zárószavaival végétért a tanácskozás. A második ötéves terv irányelveiről nyilatkozik a Mezőtúri Vasipari Vállalat művezetője
