Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-10 / 238. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! X. évfolyam, 838. szám. Ara 50 fillér 1959. október 10. szombat. SZENVEDÉLYESEBBEN Tmindig, folyik 0> fl* 5 4 9 ® * Egy éj a velencei kaszinóban s ► ► JÁSZBERÉNY FÉNYT AD A SZAVAKNAK Ml tagadás, vannak sza­vak, melyeknek értelme meg­kopott, annyit forogtak az évek tengerében. Vannak szavak, amelyek valamikor még nagy dolgokat jelöltek, de most már nem keltenek érzelmeket bennünk, ha kiejt­jük ókét, nem villannak fel' emberek, szívek, tettek, ha halljuk őket. Sokszor elmond­ták ezeket a szavakat, kis ap­ró dolgokra alkalmaztak fel­sőfokokat — és Íme az ered­mény: akad-e most valaki, aki felkapja a fejét, ha arról hall, hogy Jászberényben szá­zak és ezrek vesznek részt a társadalmi munkában! Hát igen — bólint az olva­só és tovább lapoz. Pedig ez a jászberényi példa nem mindennapos, ez a jászberé­nyi útmutatás valóban sokat jelent, érdemes lenne megfo­gadni: Mondom, lehet, hogy az elmúlt hetek és hónapok szétszórt tudósításaiban min­denütt elveszett ez a szó: tár­sadalmi munka: Mindenütt szerepelt, de sehol sem keltett szenzációt- Am tegyük csak egymásmellé a tényeket. Fel­épült így egy gyermek-kór­ház, amely megpiozgatott szá­zakat és ezreket: anyákat, or­vosokat, munkásokat. Jófor­mán semmiből kezdték el, az­tán segített mindenki: jótt dolgozni ingyen, szereltből, a gyermekek jövője, egészsé­ge iránti felelősségérzetből — és a kórház elkészült, Szép lett, korszerű. Aztán itt van ez a színházi Jászberény — lehet, hogy pa­radox az, amit mondok — bi­zonyos tekintetben még elő­nyösebb helyzetben van a színház kultúra terén, mini Szolnok: Persze csak annyi­ban, hogy sokféle előadást láthat. Járnak ide Egerből, Kecskemétről, Szolnokról, *— Pestről a színészek, az együt­tesek — és mindegyik a leg­jobbat adja, mert tudja, hogy a város közönsége igényes És mert tudja azt, hogy ezek az emberek áldozatokra is képe­sek a kultúráért: Áldozat — azt hiszem, ez is egy elkop­tatott szó: De gondoljuk el, hogy a most nyáron elkészült szabadtéri színpad szinte a jász főváros valamennyi la­kójának közös alkotása, az alapozásnál ott dolgoztak a diákok, a gyárak munkásai, aztán a dolgozók társadalmi munkában készítették el ön­költségi áron a felszerelést, az Asztalosipari Vállalatnál vagy tízezer faalkatrészt a nézőtérhez, az Aprítógépgyár­ban a fémvázat, a Fémnyo­móban mérnökök és techni­kusok megfeszített munkájá­val az elektromos berende­zést — egyszóval mindenki valamilyen módon hozzájá­rult; Külön-külön ez a sok apróság talán nem jelent olyan sokat —, de együttvéve annyit jelent, hogy másfél millió helyett hétszázezer fo­rintot költött a tanács a kul­túra nyári otthonára és súlyos százezrek maradtak másra: Persze, vannak olyan dol­gok, amiből közvetlenül az embernek nincs haszna- Eár gondolom, a haszon szó ér­telme is megváltozott. Mert a herényiek saját városuk hasznának tekintik ée saját egyéni hasznuknak is a sza­badtéri színpadot, ahol azóta fellépett már Gobbi Hilda, a drezdai tánczenekar és az Állami Népi Együttes is. De személyes haszna nemigen van még a Bérkocsis, a Faze­kas, és a Hétvezér utca lakú­inak sem abból, hogy saját költségükön bevezetik, saját erejükből kiássák a csatorna- vezeték útját. Egy csomó pénzbe kerül és rengeteg munkába. A haszon. — köze­lebb lesz kapujukhoz a viz. Nem gazdag emberek ezek a Bérkocsis utcaiak, de ösz- szeadták a pénzt, nem sajnál­ták az erőt, mert ma már kulturáltan, szépen akarnak élni. Van hasznuk az Igaz. de végülis az egy csomó ki­adásba került. Másutt azért az ötévért, amellyel hama­rabb jut el így a víz a bejá­rathoz, nem csinálnák meg. Jászberényben igen! Mi tehát a titok? Mi a ma­gyarázat? Azt hiszem, két do­logban, két tényezőben lehet­ne megtalálni: Az egyik a jászberényiek jó és pozitív lokálpatriotizmusa: szeretik városukat, szeretnek benne élni és mindent megtesznek, hogy minél kellemeseob mi­nél jobb körülmények közötx élhessenek. Mindent megtesz­nek azért, hogy ez a város szebbé, gazdagabbá váljék; A másik „titok” mégkevés- bé rejtett, mint az első: a ta­nács úgy intézi dolgát, hogy a város dolgaiba mindenki beleszólhasson- Értekezletre hívják össze mindazokat, — akiknek egy-egy létesítmény­hez valamilyen közük lehet, a gyárak vezetőit és munkása­it (közülük igen sok a tanács­tag), a társadalmi szervek képviselőit és ahol csak lehet, közvetlenül figyelembe ve­szik a lakosság véleményét. Nem előre meghatározott fel­adatokhoz kérnek segítséget, hanem közösen tanácskozzák meg, hogy mit hogyan csinál­hatnának jobban, okosabban. A jövő évben kezdik meg a tisztasági fürdő építését, —• amely sokmillió forintot emészt majd fel: Tavasszal kiállították az országosan meghirdetett pályázatra be­érkezett terveket és az em­berek maguk választották ki a legmegfelelőbb, legszimpa­tikusabb elgondolásukat, A végleges terv a két legna­gyobb közönségsiker összeol­vasztása alapján készül. Nem csoda tehát, ha az emberek szívesen segítenek, h<* eljön az ideje, egy olyan terv meg­valósításában, amelyről már előzőleg kikérték véleményü­ket. A jászberényi példa nem titok, nem sajátságos, utánoz­hatatlan helyi jelenség. Ha vezetőkben másutt is akad bátorság a lakossághoz fordul­ni, ha másutt is fel tudják kelteni az érdeklődést az emberekben a közös dolgok iránt, a köz dolgai iránt, ha tettekké tudják formálni az emberek szeretettét szülővá­rosuk, szülőfalujuk iránt fr­akkor az elkoptatott szavak­nak mindenütt új, az élet sodrában kővé, épületekké, alkotásokká formálódó értel­met lehet adni. “ bar sut — A kongresszusi verseny jegyében Jelentős mértékben túlteljesítette negyedéves tervét a Fémnyomó Hazaérkezett a magyar pari- és kormányküldöttség Kínából A küldöttséget a ferihegyi repülőtéren Fock Jenő, Rónai Sándor és Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság póttagja* valamint az MSZMP Központi Bizottsá­gának és a forradalmi mun­kás-paraszt kormánynak szá­mos tagja, a politikai élet több más vezető személyisé­ge fogadta. Jelen volt a fogadáson Hao De-cin, a Kínai Népköztár­saság budapesti nagykövete. Liu Sao-csi-nek, a Kínai Népköztársaság elnökének meghívására. Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke még néhány napot a Kínai Népköztársa­ságban tölt. (MTI) A Jászberényi Fémnyomő- és Lemezárugyár kollektívá­ja a III. negyedév során kitett magáért, teljes termelési elő­irányzatát 109.3 százalékban váltotta valóra- A pártkong­resszus tiszteletére indult munka verseny tehát beváltot­ta a hozzáfűzött reményeket. Mivel a gyár termelésének igen nagy százalékát a köz­szükségleti cikkek teszik ki, nem érdemtelen néhány szám­adatban is érzékéként, hogy a most múlt negyedben mi­vel járultak hozzá a lakosság jobb ellátásához: Az igen kedvelt aluminium edényekből 15 tonnára va­lót adtak át a belkereske­delemnek, 49 tonnát nedig exportáltak belőle a világ különböző országaiba. Autószifonokból hazai szük­ségletre 24 ezret gyártottak. S nem is akármilyeneket. Tartósságban, tetszetős kivi­telben felveszik a versenyt akármelyik nyugati ország termékeivel. A sokat vajú­dott hűtőszekrény gyártás is jó ütemben haladt az elmúlt három hónapban. A munká­sok most már megismerked­tek a gyártási folyamattal, gyorsabban és jobban dol­goznak, s a hőfokszabályozó hiánya sem okoz annyi bosz- szúságot, mint még a közel­múltban is. így vált lehetővé, hogy az erre a tervidőszakra elő­irányzott 8.500 hűtőszek­rény helyett közel háromez­ret gyártsanak. Ezek mellett egyéb cikke­ket is tömegével adtak a ke­reskedelemnek, — így példá­ul 6 ezer dísztálcát, hústálcá­kat, stb; A jó eredmények lehetővé tették, hogy pótolják az első negyedévi — mintegy 4 millió forint értékű — adósságot, s háromnegyedévi előirányza­tukat 101.2 százalékra telje­sítsék. Probléma a termelé­kenység növelésében van ná­luk— bár a múlt negyedben több százalékos javulást értek el ezzel kapcsolatban- Az év végéig hátralévő időszakra intézkedési tervet dolgoztak ki, a termelékenység fokozá« sa érdekébem Lesz elegendő háztartási , flaneláru — hatvanegyezer jegygyűrű, százharmincezer külföldi karóra kerül az üzletekbe — százezer kályha húszféle változatban Tegnap délelőtt a Belkeres­kedelmi Minisztériumban saj­tótájékoztatón ismertették a belkereskedelem őszi és téli felkészülését. Általában a belkereskedel­mi forgalom a negyedik ne­gyedévben mintegy 8,6 szá­zalékkal meghaladja az előző év hasonló időszakának for­galmát. Hús és húskészítményekből az ellátás hasonló lesz a ta­valyihoz. Különböző száraz árukból — szalámi, gyulai kolbász, stb. — november és decemberben jelentősen több lesz az üzletekben. Hántolt cikkekből, babból, borsóból elegendő mennyiség áll a vá­sárlók rendelkezésére. Nagy a választék konzervekből, el­sősorban gyümölcskonzerv- ből. Mélyhűtött áruból 85 százalékkal többet hoznak forgalomba. Javul a tojásellá­tás is, bár még mindig nem lesz elegendő. Pótlásképpen több vagon tojásport hoznak forgalomba, viszont kará­csonyra nagyobb mennyiségű tojást kapnak majd az üzle­tek. Citromból minden igényt kielégít a kereskedelem és november végén, vagy de­cember elején nagyobb meny- nyiségű narancsszállítmány is érkezik az országba. Szalon­cukorból minden igényt ki­elégítenek, több krémszalon­cukrot gyártanak és több lesz a csokoládéáru is. Már most gondoskodnak arról, hogy időben kerüljön a piacra megfelelő mennyiségű kará­csonyfa. A sertésvágások idejére gondoskodnak fűszerpapriká­ról, borsról és megfelelő mennyiségű zsírosbödönről, hurkatöltőről is. A ruházati kiskereskede­lem a negyedik negyedévben tíz százalékkal emelheti for­galmát. Jelentősen javul a választék. A pamut méter­áruk mennyisége is kedve­zőbb lesz a tavalyinál. Töb­bet gyártanak az eddiginél damaszt ágyneműből és len­vászon lepedőből. Elegendő flaneláru és sötétmintájú karton várja a vásárlókat. A selyemáruk forgalma 35—40 százalékkal növekszik, nylon- áruk mennyisége háromszo­rosára, a fémszálas selyme­ké pedig 18 százalékkal emelkedik. A múlt évinél több tisztagyapjú kamgarn, bundahuzat és jóminőségű női fésűsszövet érkezik az üzletekbe, de jobb lesz a ka- bátszövetellátás is. Divatosak lesznek a fiú és leányka őszi és téli konfek­ció cikkek. Férfi, női és gyer­mek fehérneműből több lesz, mint tavaly. Férfi puplin- ingekből 20 százalékkal, fla­nel-ingből 50 százalékkal lesz több. A forgalombakerülő ci­pők mennyisége elegendő, de néhány cipőféleségből hiá­nyokkal lehet számolni. Több kellene divatos, könnyű ci­pőkből. Női és gyermek fél­cipőkből előreláthatóan nem lesz hiány. A «negyedik negyedévben 133 000 vagon tüzelőanyagot értékesít a kereskedelem. Tavalyihoz képest javul az ellátás szénből és brikettből. Már a nyári tüzelőforgalom is meghaladta az előző évit Az idén pedig egymillió csa­ládot láttak el tüzelőutal- vánnyal. 100 000 kályhát húszféle változatban árusíta­nak. Gondoskodnak a karácso­nyi játékokról is. Az elmúlt évben zömmel olcsóbb játé­kokat gyártottak, hiányoztak az igényesebbek. Ezért a Né­met Demokratikus Köztársa­ságból, Lengyelországból és Csehszlovákiából hoznak kü­lönböző játékokat, összesen mintegy félmillió játék kerül forgalomba. Jelentős feilődés várható az óra és az ékszer­áruknál. Megszűnik a jegy­gyűrűhiány. Az utolsó ne­gyedévben 61 000 karikagyű­rű kerül az üzletekbe. A szükségletek kielégítésére 130 ezer külföldi karórát vásá­rolnak. Nem lesz hiány mosógép­ből. Az ellátás folyamatos és Sebes István bécsi magyar követ látogatása Grál osztrák hadügyniínis.ternél BÉCS (MTI). Sebes István, a Magyar Népköztársaság új bécsi követe csütörtökön be­mutatkozó látogatást tett Gráfnál, az Osztrák Szövet­ségi Köztársaság hadügymi­niszterénél megjelennek az üzletekben a zománcozott gépek is. Ebben a negyedévben 30—40 ezer mosógép áll a vásárlók ren­delkezésére. (MTI) A hűtőgép Szemben példá­ul 23—24 órára csökkentet­ték a kezdeti 80 óra helyett e?y-egy szekrény előállítási idejét, s az így felszabadult 58 fős munkaerőt más he­lyen hasznosították. Felülvizsgálták az impro­duktív létszámot, s megállapí­tották, hogy jobb munkaszer­vezéssel legalább 15 főt pro­duktív munkára állíthatnak. Ilyen gyakorlati intézkedé­sekkel növelik a termelé­kenységet. A termelőszövetkezeti halászok kivetették hálójukat A nagy kunsági, a Tiszá mén ti halászok munkához láttak. A bő zsákmányt Ígérő halas­tavakon kivetették hálójukat: Elsősorban mindenütt a rizs­földek halzsákmányát fogták ki. Mintegy 400 holdas nagy­üzemi halastavakban szintén kedvezőnek ígérkezik a „ter­més”. — A kunmadarasi Kossuth Tsz 45 holdas tavá­ban 160, a tiszaőrsd Űj Élet Tsz 42 holdas vizében mint­egy 140 mázsára becsülik az idei fogást. Az előző évektől eltérően raost az ősz folya­mán teljesen kicserélik és jö­vőre már csak nemesített halfajták kerülnek a ter­melőszövetkezetek halasta­vaiba. A szövetkezeti gazdák jö­vőre is gondolnak. Kunmada­rason elkészítették az ország legmodernebb nagyüzemi ha­lastavának tervét a Kossuth Tsz részére. A jövőben majd itt teleltetik át a kunhegyesi járás tsz-einek hal törzsállo­mányát. Egyébként október­ben a nagy érdeklődésre való tekintettel a megyei tanács végrehajtó bizottsága 2 hetes halászati tanfolyamot rendez. A termelőszövetkezetek halá­szai ezen a tanfolyamon el­sajátíthatják a legszüksége­sebb ismereteket Az utóbbi évtized legnagyobb kendertermését takarították be az Alföldön Az Alföld öt nagy kendert termelő megyéjében Csong- rád, Békés, Szolnok, Bács és Pest megyében az utóbbi év­tized legnagyobb termését ta­karították be az idén. A sok­évi 22—23 mázsás holdan­ként! átlag a 30 métermázsát is meghaladja, így mintegy másfélezer vagonnal termel­tek többet e fontos ipari nö­vényből, mint tavaly. A kender nagy részét már a gyárba szállították, ahol a szakemberek megállapították, hogy a minőség a vártnál jobb. A kóró 75 százaléka elsőrendű. A Délmagyaror­szági Rostkikészítő Vállalat felkészült a nagy termés fel­dolgozására. Felépült és már működik Eperjesen az ország első kenderáztató alagút ja. Az új létesítmény nehéz fi­zikai munkától kíméli meg a dolgozókat, csökkenti az áz- tatási időt és lényegesen ja­vítja a kender minőségét. Asssonyok a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz-ben a betakarítás meggyorsításáért Az asszonyok és a család­tagok nagy segítséget nyújt­hatnak a kapásnövények be­takarításában. A kunszent­mártoni Zalka Máté Tsz jól halad a betakarítással, a magágykészítéssel és ezt el­sősorban a jó munkaszerve­zésnek, de nem kis mérték­ben az asszonyok szorgalmá­nak tulajdonítjáik. A Zalka Máté tsz 800 kh-ae kukorica, 250 kh-as cukorrépa tábláján 100-nál több asszony serény­kedik nap mint nap. A ken­der kötözésénél, a rizs aratá­sánál hatvanan segítettek. A karcagi Lenin Tsz-ben különösen a 800 hold rizs be­takarításánál veszik nagy hasznát az aszonyok munká­jának. Kétszáz leány és asz- szorív aratja a termést a Le­nin Tsz rizsföldjéo. /

Next

/
Thumbnails
Contents