Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-10 / 238. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. október 10. A Konzervatív Párt megszerezte az abszolút többséget LONDON (Reuter). Az angol általá­nos választásokról kiadott legújabb jelentés szerint — 630 választókörzet közül 545 adatai ismereteseik — pilla­natnyilag a választási ered­mény a következő: Konzerv. Párt. Munkáspárt Liberális Párt 320 220 21 ny. 22 ve. 1 ny. A Konzervatív Párt ilyen­formán az Alsóházban már biztosította az abszolút több­séget. * London (MTI.) Az angol választások eredményének a hajnali órákban kibontakozó körvonalai konzervatív győ­zelmet mutattak, immár az egymást követő harmadik vá­lasztáson is. Ez a fejlemény nyilván a Munkáspárt állan­dó irányának logikus követ­kezménye. Egy eredetileg baloldali párt, amely állan­dóan jobbra tart és polgári közóptípus irányt igyekszik követni, miközben még min­dig szocialistának vallja ma­gát: menthetetlenül két szék között a pad alá esik. A Munkáspárt jobboldali vezetősége arról álmodozott, hogy átveszi a régi Liberális Párt örökét. Radikális alter­nativa szerepét a torykkal szemben. Mialatt ezt a déli­bábot kergette, szem elől té­vesztette eredeti szocialista rendeltetését. Választási pro­gramja nem ígérte az ipar további államosítását; a fon­tosabb, vagy az elhanyagolt iparok felett a nyilvános el­lenőrzést a részvények tőzs­dei felvásárlásával, tehát jel­legzetesen kapitalista mód­szerrel akarta elérni. Világnézeti téren főjellem­vonása a tüntetőén heves, szinte hisztérikus kommumis- ta-ellenesség volt, ennek ösz- szes előítéleteivel és csak­nem a McCarthyzmusra emlé­keztető politikai boszorkány­üldözéseivel minden érintke­zést megtagadtak a baloldali irányú szakszervezeti moz­galmakkal (Szakszervezeti Vi­lágszövetség); kicsinyes, ká­kán csomót kereső, zsörtö­lődő módon bírálgatták a népi demokratikus országo­kat. Külpolitikai téren: rendít­hetetlen hűséget tanúsítottak a NATO iránt, ragaszkodtak az amerikai szövetséghez, megtűrték az Egyesült Álla­mok angliai támaszpontjait, gyenge, habozó volt magatar­tásuk az atomfegyverek kér­désében, ami lényegében az „atom elretten és" megtar­tását jelentette és semmibe­vette az atomleszerelést sür­gető hatalmas irányzatot Semmi sem csendes Afrikában PÁRIZS (MTI). Afrikából olyan hírek érkeznek a fran­cia fővárosba, amelyek nyug­talanítják a párizsi kormány­köröket. Az afrikai dolgozók Általános Szakszervezetének elefántcsontparti titkárát szerdán este letartóztatták, mert nem volt hajlandó fel­sőbb utasításra megszakítani kapcsolatait Guinea szakszer­vezetével. Tiltakozásul az Elefántcsoniparti Szakszerve­zet 72 órás sztrájkot hirdetett meg. A sztrájk csütörtökön délben kezdődött; Az Elefántcsontparti Köz­társaság miniszterelnöke, Pá­rizs afrikai elgondolásainak. hűséges kiszolgálója; a helyi rádióban sietett törvénytelen­nek minősíteni a sztrájkot és bejelentette, katonai behívó­kat kézbesítenek ki a sztráj­koló közadkalmaeottaknak, hogy szolgálatuk ellátására kötelezzék őket. A Figaro arról számol be, hogy növekszik a nyugtalao- ság Kamerun európai lakos­sága körében. Az országuta­kon a közlekedés nem biz­tonságos, csak csoportosan, fegyveres kísérettel indulhat­nak útnak a franciák gépko­csijai- A 13.000 franciából so­kan elhagyták már az orszá­got. És talán nem utolsó sorban jellemző volt a Munkáspárt­ra az oktalan, tapintatlan magatartás a Szovjetunióval szemben. Ezt drámai mó­don domborította ki az a gyászos emlékű ebéd, ame­lyet a Munkáspárt 1956 áp­rilisában adott Hruscsov lon­doni látogatása alkalmával; a kínos incidens tervszerű kirobbantója: George Brown a Munkáspárt ,,árnyék-kabi- nettjének” egyik vezető alak­ja és hadügyminiszter jel ölt­je maradt. Nem lehet meglepő ezek után, hogy a választások so­rán megnyilvánult eltolódást nem annyira a konzervatívok térhódítása okozta, mint in­kább az a tény, hogy a po­tenciális munkáspárti válasz­tók ismét nagyobb számban tartózkodtak a szavazástól. Bizonyos mértékben ered­ményes lehetett a konzerva­tívok utalása Macmillan moszkvai látogatására, mint a hidegháború jegének meg­olvadásához vezető első lé­pésre, és ennek a munkának a befejezéséhez kérték a to- ryk a nemzeti megbízatás megújítását. Bármi is legyen e beállítás jogosultsága: össz­hangban állt az angol közvé­lemény irányzatával, az an­gol közvélemény ugyanis szenvedélyesen kívánja a kelet-nyugati ellentétek meg­szűntetését és feltétlenül he­lyesli és támogatja az erre irányuló összes erőfeszítése­ket. Végül bizonyos része lehe­tett az eredmény kialakítá­sában a konzervatív válasz­tási propaganda által falra- festett ördögnek, a konzerva­tívok ugyanis azt hirdették, hogy munkáspárti győzelem, a font ellen irányuló roha­mot vonna maga után. Az angol közvélemény jónésze tudta, hogy mit vár Washing­ton és a Wall Street az angol választásoktól, és azt is tud­ta, hogy e hatalmasságok, ha csalódnak, képesek — és haj­landók is — bosszújukat a fonton kitölteni« (MTI). Munkához láttak Néhány hete, hogy meg­választották az új vezetősé­get a Tisza Bútorgyárban. Mivel az elmúlt időkben megnövekedett a párttagság létszáma, kettővel többen, — öten kerültek az alapszerve­zet élére. Most hát a meg­erősített vezetőségtől többéit vár a tagság, az üzem dolgo­zói is. Maguk az elvtársak is úgy látják, sokra hivatottak, hisz ötéves tervünk irányelve komoly feladatot ró a bút>r- iparra. 1965-re a tavalyihoz mérten több mint kétszeresé­re kell emelnünk a bútor- gyártást. A választás óta három alkalommal tartottak ülést- A két. elsőn inkább szervezeti dolgokat rendez­tek. De az utóbbin már a ter­melés helyzetével foglalkoz­tak. Ezt a megbízatást a vá­lasztó taggyűlés kötötte szi­gorúan a veze'tőség lelkére, s be is került a taggyűlés hatá­rozatába: Szüntelenül segíte­ni, vigyázni a termelést. Ezért tűzték hát az elsők között mindjárt napirendre a kong­resszusi versenyvállalási; Az üzem nem nagy, nincs szükség arra, hogy külön üzemrészenként vizsgálják a munkát. Annál is inkább, mert egy-egy konyhagami tú­ra előállítása befutja az egész üzemet. Arra viszont ügyel­nek, hogy ha az egész üzem­ről beszélnek is, ne „általá­ban” tegyék. Vagy is. ha va­lamely üzemrésznél lemara­dást, vagy bármi rendellenes­séget tapasztalnak, azt apró­lékosabban, gondosabban, meg hányják-vetik. Vagy a ter­melés egészéből is kiragad­nak egy-egy kérdést. Ami je­lenleg legérzékenyebben be­folyásolja a munkát, az az üzemrészek közti kooperálás, a program szerinti termelés, az anyag biztosítása és a minő­ség. Igen, mindezt párhuzamo­san kell vizsgálni azzal, — amit meg akarnak valósítani. Mindezek megoldását szem- előtt kell tartani ahhoz, hogy megvalósíthassák azt a ja­vaslatot, amellyel most az új vezetőség a tagság elé áll: Október 15 — és november 15 között rendezzék meg a kongresszusi hónapot. Erről beszélt akkor a vezetőség, az­óta pedig a dolgozók közt fo­lyik erről a tanakodás. Előbb az üzemi tanács tagjaival, a jövö héten pedig termelési értekezleten­Az üzembeliek a kongresz szus tiszteletére 500 konyha- garnitúra készítését vállalták, a verseny indulásakor, az eredeti 9 ezer mellé még öt­százat Most az adott szó be­váltásának kb. felénél tarta­nak. Nagy hát a tét, mert ha most minden lehetőt megtesz­nek, a vállalást is meglold­Rockefeller a békés együttélés gondolata ellen NEW YORK (MTI). Mint az AFP jelenti, Nelson Roc­kefeller, New York állam kormányzója csütörtökön a New York-i Kereskedelmi Kamarában beszédet mon­dott. Élesen támadta a békés együttélés politikáját és az­zal ijesztgette hallgatóit, hogy „az amerikaiak az oro­szok játékszerévé válnak, ha növelik kereskedelmüket a kommunista tömbbeL” Rockefeller, akit egyébként gyakran emlegetnek a Köz­társasági Párt esetleges je­löltjeként az 1960-as elnök- választáson, arról igyekezett meggyőzni a közönséget, hogy Hruscsov kijelentései a békés együttélésről csupán „kom­munista csapdát” jelentenek Felszólította az amerikaiakat „ne hagyják, hogy befolyá­solja őket a békés együttélés jelszava.” Úgy állította be a kérdést, hogy a szovjet miniszterelnök „a saját feltételei alapján akar egymás mellett élést.” ’'WIIKIIIIIMHIIIIIIIIIIlllllllllilllllllllMUIlllllininilllllllllllllllMBIIIMIIIIIIIIIIIIinilWtlIIIIIiniHIIIBIIIlfflIIIIIIIIKIIIIIIIIlKI ■ MllifiílUiil l<IIIIBIIBIIItlll!llllll|fl|MBIIII!IIIIIIBJ!lllllll!IIIIBllllllHII!lltllllll|J<»M4JAJÍ«IIIIIBIIIIlll!>lllff«Hlllllllltl!IIIIB!IIIIIIIBtlllll éj a re fen cet Ártáxmdéan II. /f krupié gyors, utánozha- tatlan mozdulattal út­nak indítja a halvány, krém­színű golyót. Erős a lendület, a golyó a lejtős, köralakú pe­remen szorosan a falhoz la­pul, megfordul tízszer, tizen­ötször is. Ahol a perem vé- getér, középen ellenkező irányban forog a rulett nagy kereke, a 36 fekete és piros számmal. Forog a kerék, ke­ring a golyó, elnémul a zson­gás. Az arcok látszatra kö­zömbösek. A nagy, kockákkal, számokkal, jelekkel zsúfolt zöld asztalon piros, sárga, ró­zsaszín korongok hevernek: a zsetonok. Értékük 500 lí­rától 250 ezerig változik — ez már kb 10 ezer forint Aztán a közöny lárvája mö­gött felparázslanak a tekinte­tek. Egy asszony, egy szép, fiatal asszony körmét tenye­rébe vájja. Néhányan az utol­só pillanatban még zsetono­kat helyeznek az asztal kü­lönböző pontjaira. Az asztal­nál ülő három krupié — ka­szinói alkalmazott — arca most teljesen érdektelen: semmi dolguk, egy pillanatra csak a golyó a főszereplő, A fogadás lezárult. Most! —- Trentedeux rouge — je­lenti a főkrupié, aki emelvé­nyen ül az asztal végében, mintegy a gyarló játékosok fölé magasodva. Piros har­minckettes. Megmozdulnak a krupiék gereblyéi, közömbösen söprik be az egész asztalról a té­teket, zörögnek a zsetonok, a sárgák, zöldek, pirosak, összetört remények megint. Két-három érme marad a he­lyén — ők nyertek csupán. Ki kétszereséit ki kilengi vagy tizennyolcszorosát kapja a tétnek. A többi? A fiatal szépasszony hirtelen feláll és elmegy. Egy sötétruhás úr, aki 50 ezret vesztett, újabb zsetonokat halász ki zsebéből és módszeresen helyezi el őket az asztal különböző sar­kain. Az arcokon már kihunyt a csalódás pillanatnyi ideg- rángása és feléled a makacs bizakodás. Három-négy per­cig ismét vagyonok váromá­nyosai lehetnek, uraim! /~7“, érmék hosszú sorában, kisebb és nagyobb asz­taloknál délután háromtól reggel 6 óráig szüntelenül fo­lyik a játék. A játék kötele­ző: a körülbelül 80 forintos áru belépődíjban benne fog­laltatik két 500 lírás zseton is. Az üzem fokozatosan in­dul meg. Három órakor a leg­kisebb tét még 500 lira, este már ezer, éjszaka kétezer. Hajnal felé megszűnik a ke­rekek forgása, a trente-et- quarente kártyajátéka is ab­bamarad, csak a huszonegyes­hez hasonló „vasút” játék fo­lyik tovább. Kik a kaszinó vendégei? Az olyan alkalmi látogató, mint a sorok írója, ki a belépődíjat úgyis előre elvesztett pénzként fizette meg — az olyan látogató rit­ka. Nem, ide nem szórakoz­ni — nyerni jönnek az em­berek. Bejön egy asszony kopott bundában, már túl a hatva­non, nagy orral, reszkető kéz­zel, a megfakult táskából tíz­ezer lírát kotor elő, beváltja és játszani kezd. Egyedül ül az asztalnál, ahol kétezer lira a legkisebb tét. Nyer, sokat és rögtön megteszi ismét, hogy elveszítse, Üjabb tíz-. ezret vált Jel, megint nyer, aztán végleg elfordul tőle az a pörgő tányér. Sóvár fények világítanak aszott arcán. Va­lami lecsúszott nemesi famí­liához tartozhat. Néhány pil­lanatra vagyonok voltak a kezén, aztán elúszott az egész és úgy állt Jet hervadtan, tíz évvel öregebben, mint az el­múlás szobra maga. Az ember ,akitől megkér­dem a szabályokat, barna- ruhás, alacsony, szemüveges, hátrahúzó koponyával. Közlé­keny és ideges. Ezek a piros­bársonyos termek, ezek az ördöngős számok, az előkelő Mammon már félig tönkre- tették — meséli. A RAI, az olasz rádió és televízió vala­milyen inspektora, akinek az a tragédiája, hogy a stúdiókat a kaszinó épületében helyez­ték el. •— Nem is béreltem Velen­cében lakást erre a három­hetes küldetésre, hanem Mestrébe költöztem, hogy tá­vol legyek az átkozott asz­taloktól. Hiába... Keskeny ajkát összeszorítja és megszállottan mondja: — Most piros lesz, aztán fekete és ismét fekete. És figyelje meg, hogy a 29-es körül jön ki valamelyik szám. Perdül a kerék, piros, 31-es. Látja? — Felém fordul. — Látja? Mindig tudom, mindig érzem, ha éppen nem játszom. Tegye meg most a feketét, biztosan nyer. Tudja, mennyit vesztettem el én tíz nap alatt? 649 ezer lírát, uram. Négyhavi fizetésemet, pedig nem is fizetnek rosz- szul. De most vissza fogom nyerni. Most várom egy ba­rátomat, ötezer lírát hoz. Én adtam neki kölcsön valami­kor. Majd meglátja! Forog tovább a kerék. fll indenki másképpen ját- szik. Az a feketeruhás, magas, előkelő ezüsthajú úr két egymás mellett álló asz­talnál játszik nagyban. Fél óra alatt megtett annyit, amennyit a RAI tisztviselője tíz nap alatt vesztett el ösz- szeszorított fogakkal. Amíg az egyik asztalon száguld a go­lyó a másikon ad utasítást a krupiéna’ Forog a kerék. Hajnal felé az előcsarnok kényelmes szürke karosszékeiben férfiak alszanak hátrahanyatlott fej­jel, nyitott szájjal — talán már nincs pénzük hazamen­ni, kifizetni a szállodát. A RAI tisztviselője elvesztette újabb ötezer líráját is és tő­lem kért kölcsön egy órára, becsületszóra, amíg barátja újabb 12 ezer lírát nem hoz, pénzt a drága cigarettára. Signor Lazzi és társasága, a kaszinó tulajdonosai ismét gazdagabbak lettek néhány millióval. Egész évben szünet, nélkül forog a kerék — csak most, ezen a nyáron dermedt meg a Lidó kaszinóidban az élet = sztrájkba léptek a kru­piék. Amikor ezt elmondot­ták, egy pillanatra hinni sem akartam. Honnan? Ezek a csokornyakkendős, . elegáns mozgású, csendes beszédű urak szakszervezeti tanok és munkabeszüntetéssel harcol­nak jobb feltételekért? Pedin iov van. A szerencse szolgái sem bízzák már sorsukat a szerencsére — annál is in­kább. mert tudják, hoav tu­lajdonképpen a szerencse is T az.zi úr szolnálatábav, áll. akárcsak ők.. Negyvenkilenc nanin sztrájkoltak a krupiék ** lazzi Monterarlőhől. a rad­nflr vnmi •ri'ftn'hnjt t>rr+yn álrfn'rfiTdpf, ffyowRA+p+na Aztán megegyeztek* ismét áll hatják, s az sem mellékes, hogy a nyereségrészesedést is megnövelhetik. Két dolog ta­lál hát egységre: A lakosság igényeit is fokozottabb mér­tékben kielégítik, s az egyéni érdekeltség sem szorul hát­térbe, hanem inkább előtérbe. A taggyűlés, amely a bizalmat megszavaz­ta, arra is intette az uj veze­tőket; hogy joggal számolhas­sanak gondosabb, pontosabb, eredményesebb munkára, a munkások munka- és életkö­rülményeivel is többet törőd­jenek. Mert igaz, hogy a munkásosztály helyzetéről szóló párthatározat gyakorta szóba kerül, de azzal még ko­rántsem lehet megelégedni. Ez is fontos tennivaló hát, s a vezetőség most már határo­zott időhöz kötött intézkedé­seket hozott ennek alapos fel­dolgozására. Brigádot alakí­tottak, amely a párthataro^at s a helyi körülmények alap­ján megállapításokat, javas­latokat tesz arra vonatkozó­an, mit várnak, mit kérnek az emberek, mit valósíthat­nak meg, miben segíthetnek a vezetők. Az intézkedési ter­vet a pártszervezet és a szak­vezetés együttesen hagyja jó­váj A Bútorgyár alapszervezetében az a gya­korlat, hogy egy-egy pártha­tározatot már az üzem viszo­nyaira, körülményeire vonat­koztatva vitatnak meg. Most a kongresszusi irányelvek Is­mertetését is így fogják meg­oldani. Nem puszta felolva­sással és nem is minden rész­let konkrétizálásával. Első­sorban azt dolgozzák fel, aminek megoldásában az irányelvek segítenek, mint például az ideológiai nevelés Az irányelvek alapján sok olyan kérdést tudnak tisztáz­ni, amiket még az ellenfor­radalom vihara hagyott ma­ga után; Nem teljes kép ez a bútor­gyári pártszervezet munkájá­ról. Azonban annak bizonysá­gául elég, hogy nem várakoz­nak, hanem munkához láttak, _ s amit ma elvégezhetnek azt = nem halasztják másnapra; I B. E. j Az Izvesztyija | kommentárja 1 Moszkva (TASZSZ). “ Az = Izvesztyija pénteki számában a = laoszi helyzetet elemezve rámu- = tat, hogy a laoszi polgárháború s oka nem más, mint az Egyesült m Államok imperialista köreinek 5 beavatkozása. És minél nehe- = zebb lesz ezt leleplezni, annál ■ lázasabban kutatják az Óceánon = túl, mimódon lehetne a „szövet­je ségeseket” előtérbe hozni. = Az Izvesztyija emlékeztet rá, í hogy a SEATO bangkoki és ä washingtoni értekezletén nyílt 5 beavatkozási tervek kidolgozá- = sáról volt szó. Az Egyesült Al- = lamok már a háttérben marad, = de ugyanakkor egész sor ázsiai = állam került előtérbe. | A legaktívabb szerepet Thai- m föld vezető körei vállalták. Ezek 2 a nemrég tartott SEATO-érte- § kezleteken „azonnali cselekvést” ? követeltek. A napokban Kitti- = kacsom tábornok, thaiföldi mi- = niszterelnökhelyettes és külügy- = miniszter követelte „a SEATO 5 tevékenységének kiterjesztését m Laoszra”. 2 Sajtójelentések foglalkoznak = délvietnami haderők laoszi be­■ avatkozásának terveivel is. A = Daily Telegraph szaigoni tudósí- = tója például azt írja, hogy a 150 s ezer katonát számláló délvietna- í mi hadsereg „sokkal jobb harc* ■ erő, mint a kambodzsai, vagy a | laoszi hadsereg”. (MTI). A nyereség­részesedés elosztásának I feltételeit tárgyallak | Az Országos Erdőgazdasági | Főigazgatóság Kollégiuma | megtárgyalta az erdőgazda- ! Ságokban és a faipari válla- | latoknál működő üzemi taná- i csők munkájának tapasztala- | tait. Az Országos Erdészeti | Főigazgatósághoz tartozó val- ! lalatoknál szeptember 30-án = fejeződött be a gazdasági év, I s már megállapítható, hogy az 1 erdőgazdaságok többségénél * lesz nyereségrészesedés. (MTI) a bank a „vasútnál” és haj náli öt óra felé újból a RAI, embere siet felém: — Sajnos, nem jött meg a, barátom, — mondja és szét-' tárja kezét. — Hogy önnek, szüksége lett volna arra a1 pénzre? Sajnálom — vált át\ a sarokba szorult gyengék\ pimasz vakmerőségére —j miért nem hozott magával j többet? Forog tovább a kerék és- összetör a kaszinó vendégei-j ben mindent —, ha csak nem \ elég gazdagok hozzá, hogy fe-j Kiemelkedjenek ezen —, ami \ emberi. S az itt nyert összegj tulajdonképpen nem az ő tu-\ lajdonuk. Nemcsak, mert a\ másik hozta a kaszinóba, a: másik, aki vesztett —, hanem \ mert ők soha nem kínlódnak [ érte. Nem álltak az olvasztó- j kemence tüzében és nem] szereltek futószalagon trak-[ torokat, nem arattak perzse-] lő napfényben. ét zok, akik hajnali négy- \ Í /1 kor kelnek (amikor ha- \ zafelé indulnak a vendégek).- azok talán nem gondolnak\ erre. Ilyenkor hűvös és csen-- des a velencei utca, ilyenkor\ igazán a velenceieké. Az ut-\ casevrőé, aki a kaszinó előtt \ a kifelé vezető keskeny úton] össze söpri az összegyűrt be-í lévőiemieket és elszórt na-] rancshé jakot, a szegényeké • akik évszázadok fáradt moz-\ duln.tával forgatják evezőiket \ a hajnali homályban és sú-\ lyos terheket visznek, fölfeléi a. vizparU házak lépcső-táv j Nem emelik fel a szemüket . amikor a prémbnvdns hői ] gyek ellebegnek előttük, csoki nehéz, érdes hangjukon bök \ nek oda egy fél szót a másik i nak, aki átveszi a ládát. Az] ért abból is. A kaszinó tőlüki távoli, idegen, ellenséges vt-i lág. Sokan sejtik, sokan tud-] ják, hogy belőlük él. \ BARACS DÉNES ’

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents