Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-31 / 256. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYES ÖLJETEK! X. évfolyam, 256. szám. Ara 50 fillér 1959. október 31. szombat. A jászberényi járás termelő­szövetkezetei befejezték a vetést Két vonat találkozik A TABLÓ Befejezte munkáját a megyei pártértekezlet A megyei pártértekezlet csütörtökön ban a tanácskozás második napján elhang­befejezte tanácskozását. Mai lapszámunk, zott felszólalásokból közlünk. Politikánk ereje és népszerűsége abban Tan, bőgj kifejezi a nép érdekeit Komócsin Zoltán elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottság póttag fának felszólalása is szólt — legjobb módja < a' d Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei pártéríekezletenek köszöneté A megyei pártértekezletet az üzemek, vállalatok, intézmé­nyek, állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövet­kezetek kommunistái és pár- tonkívüli dolgozói elvtársi, meleghangú táviratokban kö­szöntötték. A kommunisták és a pártonkívüliek a termelés­ben, a társadalmi, gazdasági és kulturális téren elért Je­lentős sikerekről adtak szá­mot és egyértelműen vállal­ták, hogy az idei és a három­éves terv hátralévő részének mielőbbi teljesítéséért, az öt­éves terv előkészítéséért, pár­tunk VII. kongresszusának irányelvei s majdani határo­zataiért, az újjáválasztott me­gyei pártbizottság vezetésével, fáradhatatlanul dolgoznak. A megyei pártértekezlet küldöttei forró elvtársi köszö- netüket fejezik ki a megem­lékezésért, s az újjáválasztott megyei pártbizottsággal együtt minden erejükkel részt vesz­nek a dolgozók vállalásainak teljesítéséért folyó harcban. Ezúton is jó egészséget kí­vánnak a megye kommunis­táinak és kedves családjuk­nak, a megye minden dolgo­zójának. Sok sikert, Elvtársak, a re­ánk váró nehéz, de szép és nemes küzdelemben a szocia­lista építés munkájában, MSZMP Szolnok megyei szervezeteinek küldött­értekezlete Komócsin elvtárs beveze­tőben a Központi Bizottság és Kádár János elvtárs forró, elvtársi üdvözletét tolmácsol­ta a pártértekezletnek. Ezt követően arról szólt, hogy a beszámoló és a vita minden tekintetben színvona­las. Megfelel azoknak a kö­vetelményeknek, melyet a párt fő irányvonala, s a párt­tagság akarata támaszt a pártértekezlettel szemben. El­vileg és politikailag helyesen határozták meg azokat a fel­adatokat, melyek a kommu­nisták előtt állnak a követ­kező időkben. Történelmi esemény az, ami ezen a pártértekezleten törté­nik — mondotta a továb­biakban. — Határkövet állít, megnyit egy új korszakot a megye fejlődésében, — az egész ország történelmének alakulására való kihatással. — Ä győzök értekezlete ez, azoké, akik elmondhatják; lerakták a szocializmus alap­jait a mezőgazdaságban is. Olyan győzelem ez, melyhez hasonló nem volt a megye életében. Ragyogó hozzájáru­lás ahhoz, hogy az egész or­szágban győzzön a szocializ­mus. Most már más megyék dolgozó parasztjainak is mondhatjuk: nézzetek Szol­Szekeres László elvtárs a' megyei pártbizottság ágit. prop. osztály vezetője így kezdte felszólalását; A megyei pártbizottság be­számolója — melyet Czinege Lajos elvtárs, a megyei párt- bizottság első titkára terjesz­tett elő — mélyrehatóan ele­mezte az ellenforradalomtól napjainkig megtett út ered­ményeit, tapasztalatait, a munkánkban mutatkozó fo­gyatékosságokat, s mindezek igyelembe vételével me­gyénkre vonatkozóan reáli­san határozta meg a feladato­kat. A megyei pártértekezlet az ■llenforradalom óta eltelt há­rom esztendő nehéz, küzdel- nes, de sikerekben gazdag időszakát zárja le, s abból a ényből kiindulva, hogy me­gyénkben ez év tavaszán lé­nyegében befejeződött a me­zőgazdaság szocialista átszer- -ezésének első szakasza, még ? jyobb, lelkesítő célokat tűz ki megyénk párttagsága, olgozóink elé. Az agitációs is propaganda munkánkat is e célok szolgá­latába kell állítani, s min­den lehetőséget felhasználni arra, hogy hatékonyabbá te­rvük. Közvetlen feia latkén' Ili előttünk termelőszövetke­zeteink politikai, gazdasági megszilárdítása, mely együtt jár a termelőszövetkezetekbe tömörült parasztság son dől- xlásmódjának, tudatának formálásával. F? ners.ve nem elenti azt, hogy e munka nők megyére és merítsetek hitet. Köszönet és elismerés jár — a Szolnok megyei kommu­nistáknak, a dolgozó paraszt­ságnak, s mindazoknak, kik e nagy munkában részt vet­tek — azért a nagy forra­dalmi tettért, hogy befejez­ték a mezőgazdaság szocia­lista átszervezését — hangsú­lyozta. Ezután a nemzetközi helyzet elemzésére tért át, s arról beszélt, hogy tartós bé­kére van kilátás, minden jel arra mutat. Politikánk ereje és népsze­rűsége abban van — hangoz­tatta továbbiakban —, hogy kifejezi a nép érdekét. Poli­tikánkat igazságosnak tart­ják a dolgozók, mert bármi­ről volt szó. a párt ismételten kinyilvánította eltökéltségét, hogy a nép érdekében cselek­szik. A2 embereknek tetszik, hogy a párt mindig őszinte, nyílt politikát folytat. Ezen az úton bizakodva haladha­tunk előre. A szocializmus győzelmét véglegesnek tekint­hetjük, ha hűek maradunk a szocialista táborhoz, a marxi—lenini elvekhez. A pártértekezlet által célul tűzött feladatokról a követ­kezőket mondotta: Az or­végzése közben elhanyagol­jak a társadalom más rétegei között végzendő eszniea-poli- tikai munkánkat. Sokoldolú. társadalmunk minden réte­gére kiterjedő nevelő munká­ra van szül ég, hiszen a pol­gári gondolkodásmód fékezi e szocializmus építésében való yorsabb előrehaladást. A polgári gondolkodásmód, az „enyém” tudata hosszú év­századokon át mélyen az ami rekbe rögződött. Ezt nem könnyű kigyorr-iálni az emberek fejéből, hiszen mér ma is erősen él a ,»kaparj kurta — neked is lesz' elve Éppen ezért átgondolt, szer vezett 'Szmei harcra van szükség azért, hogy az „enyém” fogalmát kiszorítsa a dolgozók tudatából a „miénk” fogalma. Az elmélet fegyvere, a marxizmus—leninizmus. a kezünkben van. Képze t pro­pagandistáink vannak, akik nek száma napról napra nö­vekszik. Arra van szükség, hogy ezt a fegyvert jól forgassuk, s Ahhoz, hogy dolgozó né­pünket a legfontosabb felada­tok gyors megoldására tud- ’ mozgósítani, az ellenség hazug propagandájának ha­tását a minimálisra csők szágban példa nélkül álló feladatok megoldásáról van szó, mindenek előtt a terme­lékenység emeléséről, annak elősegítéséről. Máshol az át­szervezés most a fő. Ha az itt megadott program valóra- váltásában is olyan lelkese­dést tanúsítanak, mint az át­szervezés idején, a mostanit is tetéző, újabb győzelmeket érhetnek el. — Persze, nem lesz ez könnyű, újabb, forra­dalmasító munkát kell vé­gezni az itt adott program valóraváltásáért. Gondoljunk arra, hogy a megye paraszt­sága már nem a régi, de még nem is az új, kiforrott szo­cialista embertipus. Éppen ezért a továbbiakban nem kevésbé lesz szükség a kom­munista példamutatásra és helytállásra, a meggyőző munkára. Biztosak vagyunk abban, hogy Szolnok megye kommunistái állhatatosak lesznek ebben a munkában. Kell, hogy erősítse őket a sa­ját erejükbe vetett hit és lel­kesedés, a Központi Bizott­ság hathatós támogatása. — Meggyőződésünk, hogy az el­bizakodottság sikereik után sem lesz úrrá rajtuk, — mon­dotta befejezésként Komó­csin elvtárs. mindig oda sújtsunk vele, ahol legjobban burjáuzik az előrehaladásunkat gátló, visszahúzó polgári nézet. Azért is kell dolgozóink politikai öntudatának fejlesz­tésére nagyobb gondol fordí­tani, mert a fejlettebb politi­kai öntudat el Segíti, hogy egyre többen lássák meg éle­sünkben a szebbet, az újat, az előremutatót és érezzék, hogy életük akkor szebb, boldo­gabb, ha az újat, a haladót követik. Ez szolgálja a társa­láírói érdekek mellett az egyéni érdeküket is. Minél magasabb lesz dolgozó né- oünk politikai öntudata, hite saját erejében, szocialista épí­tésünk igazában, annal gyor­sabb ütemben haladhatunk előre a szocializmus építésé­ben. Ezután Szekeres elvtárs •ászletesen elemezte, nogy az agitáció és Dronaga’-’damunk; hogyan szolgálja az előttünk álló gazdasági feladatok meg­valósítását. Majd az eszmei-politikai nevelőmunkáról szólva így folytatta: kentsük, az szükséges, hogy agitációs és propaganda mun­kánk az eddiginél sokkal megalapozottabb, harcosabb támadóbb szellemű legyen A politikai öntudat fejlesztő sének — melyről a beszámoló szocializmus építésében való aktív részvétel. Azonban en­nek fontoß kiegészítője, egyenlő értékű segítő társa a. marxista—leninista művelt-1 ség fokozása. Éppen ezért áll­hatatos, következetes elméle-l ti munkát kell végezni, hogy a marxizmus—leninizmus a tömegekbe hatolva anyagi erővé váljék. A helyesen vég­zett, következetes marxista— leninista propaganda eredmé­ny -: termelékenység egyenle­tes emelkedése, a több ruha, több élelem, állandóan emel­kedő életszínvonal, egyszóval:! a szocializmus győzelme. ! Az ellenforradalom után,! 1957 őszén szerveztük újjá a! pártoktatásf. Ezt megelő-; zően széleskörű előadásos propagandával igyekeztünk dolgozóink tisztánlátását elő­segíteni. A megyei pártbizott­ság mellett 1957 őszén létre­hoztuk a Marxista—Leninista Esti Egyetemet, ahol jelen­leg százkilencven elvtárs ta­nul. Az elmúlt két évben a szer­vezett pártoktatásban a párt­tagságnak mintegy 40—43 százaléka vett részt. A szervezett pártoktatás el­múlt évi tapasztalatai azt iga­zolják, hogy jelentős lépéssel sikerült előbbre menni az eszmei-politikai feladatok megvalósításában, a pártpro­paganda színvonalának eme­léséiben. Az egyik legszámot­tevőbb eredmény, hogy párt- oktatásunk közelebb került az élethez. Nem szabad azon­ban figyelmen kívül hagyni azt a jelenséget, hogy párt­tagságunk jelentős része éve­ken keresztül ugyanazon a fokon tanulja a marxizmus- leninizmust, s nem törekszik arra, hogy egyre fejlettebb szinten növelje politikai kép­zettségét Propaganda munkánknak továbbra is igen fontos fel­adata az elmélet és gyakor­lat egységének biztosítása. A marxizmust nem azért kell az emberek tudatába ültetni, hogy csupán elméletileg meg­ismerjék a helyeset, a jót, ha­nem azért is, hogy az élet mindennapi apró és nagy fel­adatainak megoldásában ve­zérfonálként szolgáljon. Kulturális életünkről Meg kell említenünk azt a nagyarányú előrehaladást, amit kulturális életünkben a felszabadulás óta elértünk. Szolnok megye 1954-ben az eddig időszakos színház he­lyett állandót kapott. A fel- szabadulás előtti 15 ezer kö­tet könyv helyett ma több mint 210 ezer kötet szolgálja dolgozóink művelődését. Az olvasók száma 10 ezerről 35 ezerre emelkedett. Filmszín­házaink száma 1952-ben 76 volt. ma 124. A látogatók szá­ma 1958-ban 5 millió 545 ezer volt. Felszabadulás előtt 13 területi kultúrház volt, 1958- ban 72 művelődési ház szol­gálta a lakosság eszmei, poli­tikai és kulturális műveltsé­gének emelését. 13 000 rádió­előfizetővel szemben 1958-ban már több mint 80 000 volt. E néhány adat kiegészíté­seként meg kell említeni kul­turális életünk tartalmi mun­kájának egyre javuló tenden­ciáját Színészeink mellett öntevékeny kultúrcsoport- jaink, kultúrmunkésaink is egyre gyakrabban játszanak nevelési tartalmú, a szocialis­ta tudat kialakítását elősegí­tő műveket. Törekedni kell arra, hogy öntevékeny kul- túrcsoportjaink munkáját még hatékonyabbá, még tar­talmasabbá tegyék. A kulturális munkában el­ért számszerű és tartalmi eredmények nem homályo- síthatják el a jelenleg még meglévő hiányosságokat. Sokkal céltudatosabb, sokkal lendületesebb kultúrmunkára van szükség. A céltudatosság hiányára csak egy példát sze­retnék megemlíteni: Könyv- táflpiunkánk nagyszerű ered- rí#(iyed erőfeszítéseinket di­csérik, de a tudatos könyv­propaganda területén még sok tennivalónk van. Szinte általános jelenség, hogy könyvtáraink látóköréből ki­esik legújabb irodalmi ter­mékeink, a szovjet és népi demokratikus országok iro­dalmának tudatos propagá­lása. A felsorolt néhány szám­adat világosan bizonyítja, hogy proletár államunk mily nagy gondot fordít népünk műveltségi színvonalának emelésére. Az elkövetkezen­dő időben egyik legfontosabb feladatunk, hogy elősegítsük a marxlzmus-leninizmus tér­hódítását az oktatás és a kul­túra területén egyaránt. Vi­lágnézeti téren nincs békés egymás mellett élés. Vagy szocialista ideológia, vagy polgári világnézet — harma­dik út nincs. „Az életen és politikán kí­vül álló iskola hazugság és képmutatás’* — tanítja Lenin elvtárs és ez nemcsak köz­vetlenül az iskolákra, hanem a művészetre, tudományra és a kultúra minden ágára vo­natkozik. A világnézeti harc az oktatás és a kulturális élet területén is folyik. Meg­felelő eredményt csak akkor Ehetünk el, a csatát csak akkor nyerhetjük meg. ha az e munkaterületen dolgozó pedagógusok és más dolgo­zók szilárd marxista—leninis­ta képzettséggel rendelkez­nek. A kulturális munka irányelvei adottak. A műve- 'ődéspolitikai irányelvek vég­rehajtásához szükséges felté­telek biztosítottak. Tisztelt Pártértekezlet! Kedves Elvtársak1 Röviden foglalkozni szeret­nék azokkal a hatalmas szoci­ális és egészségügyi eredmé­Az ’iskolai oktatás terüle­tén is soha nem tapasztalt fejlődést ériünk el a felsza­badulás óta. Megyénkben igen magas volt felszabadu­lásunk előtt az ími-olvasni nem tudók száma. Gyerme­keink jelentős része az elemi iskola hat osztályát sem vé­gezte el és 1938-ban a közép­iskolákba mindössze három­százötven tanuló járt. S e lét­számnak csupán 2—3 száza­léka volt a munkás és sze­gényparaszt szülők gyerme­ke. Ma más a helyzet. Közép­iskoláinkban többségükben munkás-paraszt szülők gyer­mekei tanulnak. Az 1938. évi ezer tanteremmel szemben jelenleg több mint 1400 tante­rem és ezerötszáz fővel több pedagógus szolgálja gyerme­keink zavartalan tanulását. 1958-ban 171 középiskolai tantermünk volt, az 1938. évi kilencvennel szemben, a a középiskolai tanárok száma mintegy négyszeresére emel­kedett nyekkel, melyek anyagilag közvetve érintik dolgozóinkat és az életszínvonal emelke­désének fontos értékmérői* A felszabadulás óta elért számszerű eredmények is azt bizonyítják, hogy társadal­munkban legfőbb érték az ember. A felszabadulás előtt megyénkben mindössze két kórház működött 448 ággyal. Ma négy kórházunk van és két tüdőszanatóriumunk, 1801 ággyal. A felszabadulás e'őtt egyetlen korszerűtlenül fel­szerelt rendelőintézetünk volt, ahol naponta csak három­százötven járóbeteg kezelésé­vel tudtak foglalkozni. Ma viszont minden általános kórházunk mellett működik rendelőintézet, melyekben naponta háromezer járóbeteg kifogástalan és korszerű ke­zelésére van lehetőség. Me­gyénk területén a felszabadu ■’-plnckiler orvos működöt*, kiknek nagy­része magánorvosként dolgo­zott. Jelenleg háromszázki­lencvenhat orvos van me­gyénk területén, akik csak­nem teljes egészében az álla­mi egészségügyi szolgálat el­látásában állnak. Az ,űj kör­zeti orvosi hálózat 1950-ben épült ki, azzal az elgondolás­sal, hogy a körzeti orvos a te­rületén lakók összes egészség- ügyi ellátását biztosítsa. Az egészségügyi ellátás egysége­(Foly tatása a 2, oldalon,) Használjunk fel minden lehetőséget az agitációs és propaganda munka javítására Fokozni kell a párttaggá«* marxista— leninista fel kés/ül* égét * Elvtársak! Proletár államunk sokat tesz; népünk műveltségi színvonalának emeléséért

Next

/
Thumbnails
Contents