Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-31 / 256. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. október 31. Befejezte munkáját a megyei pártértekezlet J Naponta (Folytatás az 1-ső oldalról.) sítése különösen most, a termelőszövetkezetek fejlesztése idején a körzeti orvosi munka javítását és segítését tette szükségessé. Orvosainkat tehát munkájuk jobb megszervezésével kell a fokozott feladatok ellátására képessé tenni. Igaz elvtársák, hogy még nincs megoldva a zavartalan orvosi ellátás. De figyelembe kell vennünk azt a hatalmas számot, amely azt bizonyítja, hogy megyénkben a lakosságnak csaknem 94 százaléka ingyenes orvosi kezelésben részesül. A biztosítottak számára 1958-ban táppénz, segély stb. címen kifizettek több, mint 24 millió forintot. A különböző gyógyszerekre több, mint 40 millió forintot az 1953 évi 9 millióval szemben, A rendelkezésünkre álló adatok szerint még ebben az évben 34 ezer új taggal nő a biztosítottak száma és így mintegy 216 ezer dolgozó élvezi az ingyenes gyógykeze- LéstHa jelenleg az orvosi rendelőintézetek, a kórházak a megnövekedett igényeket zavartalanul nem is tudják kielégíteni, de a második ötéves terv időszaka alatt történő újabb nagyarányú egészség- ügyi beruházások jelentősen enyhíteni fogják az e téren még meglévő nehézségeket. A számszerű adatok mellett meg kell említeni orvosaink nagy többségének lelkiismeretes munkáját, melyet legjobban bizonyít az, hogy megyénkben a csecsemőhalandóság 1.5 százalékkal alacsonyabb, mint az országos átlag; hogy a TBC-s halálozás 1958-ban tízezer ember közül 3.1 volt, mely szintén jobb az országos átlagnál, — szemben az 1947 évi 11.2-vel. Kedves Elvtársak! Arra kell törekedni, hogy a marxizmus-leninizmus élő elméletével nap mint nap választ adjunk dolgozóink gondjára, bajára s elősegítsük a jobb termelést. Erőnket, figyelmünket fordítsuk mindig az előrehaladás szempontjából legfontosabb területre, A régi tapasztalt tsz-ek segítsék az újakat Lázár József, a pusztami- zsei Tolbuchin Tsz elnöke beszélt arról, hogy milyen nehézségekkel küzdenek az újonnan alakult szövetkezetek, s ennek leküzdéséhez nagyon sok segítséget adhatnak a régi, tapasztalt szövetkezetek. — A Tolbuchin tagjai ezért két új szövetkezet felett vállaltak védnökséget, hogy ott segítsenek lerövidíteni azt az időszakot, amíg utólérika tapasztalt közös gazdaságokat. Lázár elvtárs ezek után növénytermesztési termésátlaguk alakulásáról, majd árutermelésük helyzetéről számolt be a pártértekezletnek. Lázár elvtárs Körösi György rendőrezredesnek, a megyei rendőrkapitányság vezetőjének adta át a szót, aki a megye fegyveres tes-' üietében dolgozó kommunisták képviseletében adta át üdvözletét a pártértekezletnek Megnövekedett a lakosság bizalma a tanácsok iránt Vad András elvtárs, a tur- kevei pártbizottság titkára felszólalásában az 1956 előtti cikk-eakk politikából eredő hibákról beszélt. Arról, hogy mennyi problémával, nehézséggel kellett megküzdeni. — Bajok voltak a termelőszövetkezetek vezetésében, a tagok munkafegyelmében, a szakirányításban stb. De ma már arról számolhat be, hogy a kommunisták segítségével sikerült úrrá lenni a bajokon. A termelőszövetkezetekben a párt és szakvezetés rendet teremtett. A tagok jó kedvvel, nagy igyekezettel dolgoznak. Ennek eredménye, hogy mipden munkát időben elvégeztek, s az őszi betakarítás, szántás-vetés is befejezéséhez közeledik. A városi pártértekezlel — értékelve a termelőszövetkezetek helyzetét, a termelésben elért sikereiket, adottságaikat — azt tűzte célul, hogy 1965-ig a mező- gazdaság terméshozamát 50- 55 százalékkal kell emelni. A turkevei tíz-tizenegy éves közös gazdaságokban megvan a lehetőség arra, hogy a megyei pártértekezlet beszámolójában ismertetett irányszámokat túlteljesítsék — mondotta Ezután. arról szólt Vad elvtárs, hogy a terméshozam növelése mellett igen fontos a termelési költségek csökkentése. Még jelenleg is drágán termelnek. A jól működő, gépesített nagyüzemi gazdaságban, a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben egy mázsa búza előállítási költsége 71.60 forint. Ugyanakkor más termelőszövetkezetekben 100 forintnál is többe kerül egy mázsa búza termelési költsége. Más terményféleségek- né és az állattenyésztés hozamánál is számot kell vetni, s törekedni az olcsó termelésre. Ez szükséges az élet- színvonal emelkedéséhez, s ahhoz, hogy minél olcsóbban lehessen hozzájutni az élelmiszerekhez. Hangsúlyozta Vad elvtárs a szakemberekre váró komoly feladatokat is. A terméshozam növelése, a helyes agrö- és zoó-techni- kai módszerek alkalmazása, a gazdasági munka jó megszervezése nagymértékben függ a szakemberektől. Ezen túlmenőleg a tsz elnökök, brigádvezetők szakmai tudásának gyarapítására is nagy gondot kell fordítani. Vad András elvtárs elmondotta, hogy Turkevén már évek óta Ezüstkalászos tanfolyamokon sajátítják el a szövetkezeti gazdák a mezőgazda- sági szakismereteket. Az elmúlt évben megszervezték a Mezőgazdasági Technikum első osztályát is, ahol termelőszövetkezeti elnökök, brigádvezetők tanulnak. Ezután Oláh György elvtárs, a megyei tanács VB elnöke emelkedett szólásra. — Oláh elvtárs felszólalásában a tanácsok munkájával, feladataival foglalkozva ezeket mondotta: Tanácsaink három évvel ezelőtt igen komoly próbán estek keresztüL Az ellenforradalom fegyveres leverése után gyorsan talpraálltak és megkezdték a munkát, jyfin- denekelőtt világosan és egyértelműen hitét tettek a szocializmus építésének folytatása mellett, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány mellett. Ez azonban még nem lett volna elegendő- és tanácsaink ezzel nem is elégedtek meg, hanem aktívan bekapcsolódtak a politikai és gazdasági konszolidáció feladatainak elvégzésébe és következetesen, fáradhatatlanul végezték a rájuk háruló feladatokat Joggal állapíthatjuk meg, hogy a megye területen igen gyors ütemben végbement konszolidáció a tanácsok munkájának eredményeit is tükrözi. 1957-ben a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány több intézkedést tett a helyi tanácsok hatáskörének növelésére. Ugyanezt az utat járva a megyei tanács határozatot hozott arról, hogy a községi tanácsok kizárólagos hatáskörébe kell utalnunk több olyan kérdés eldöntését, amelyek korábban a végrehajtó bizottságok, vagy a szakigazgatási szervek hatáskörébe tartoztak. Ezek az intézkedések szerves részét képezték annak a törekvésnek, amely arra irányult, hogy a községi tanácsnak mint államhatalmi szervnek szerepét és tekintélyét növelje, a tanácsnak, mint állam- hatalmi szervnek elsődlegességét biztosítsa. Két év tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy az erőfeszítések nem maradtak eredménytelenek, hogy községeinkben és városainkban ma már érvényesül a tanácsokra vonatkozó törvény szelleme és betűje egyaránt. Ténylegesen hatalmi szervként működnek és a végrehajtó bizottságok a tanácsnak alárendelt szerveként végzik munkájukat. A hatáskörök bővítésével a tanácsok munkája színesebbé, sokoldalúbbá vált. Ma már kevés kivételtől eltekintve rendszeresen tárgyalják területük kulturális, egészségügyi, kereskedelmi, kommunális és ipari problémáit is. A jelenlegi helyzet azonban a lényeges javulás ellenére sem kiépítő, A legközelebbi feladatok legjelentősebbjei közé tartozik az 1957-ben megkezdett egészséges fejlődés továbbfolytatása; a tanácsok tekintélyének, szerepének to-, vábbi növelése, munkájuk sokoldalúbbá tétele, színvonalának állandó emelése. A megyében működő tanácsok munkája mindenekelőtt azért tudott erőteljes ütemben javulni, mert megvan a megfelelő politikai alap. Éspedig az a tény, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és ennek nyomán a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány által folytatott politika kiegyensúlyozott, cikk-cakkok- tól és végletektől mentes. Ez a politika maradéktalanul megfelel a nép érdekeinek. A magyar dolgozó nép nemcsak elfogadja, de magáénak vallja és tettekkel is támogatja ezt a politikát- Mindez a lehető legjobb alapot teremti a tanácsok munkájához, a tanácsok és a lakosság kapcsolatának állandó szélesítéséhez és mélyítéséhez. A tanácsok munkájának javulásához igen nagy mértékben járult hozzá a párt munkastílusának pozitív változása. Az, hogy növekedett a helyi pártszervek és pártmunkások önállósága, csökkent a felesleges gyámkodás és tömeges utasítgatás. Ez az új vonás a tanácsok pártirányításában is érvényesül. Nincsenek hatásköri vívódások. Azon folyik legtöbb vita, hogyan, milyen módszerekkel lehet eredményt elérni a politikai, gazdasági, kulturális és szervező munkában egyaránt. A következőkben a felszólaló a tanácstagok felelősség- érzetének növekedéséről szólva hangsúlyozta: A megelőző években nem volt ritka jelenség. amikor a tanácstagoknak egyharmada, vagy legfeljebb fele tett eleget az évenként kétszeri beszámolási kötelezettségnek. 1959. I. felében háromezernégyszáznegyven tanácstag számolt be választóinak az elért eredményekről, a tanácsok előtt álló feladatokról, saját tanácstagi tevékenységéről; A lakosság bizalma is erősödik a tanácsok iránt. Ez kifejezésre jut többek között abban, hogy a korábbi évekkel ellentétben panaszaival, kérelmeivel egyre inkább a helyi szervekhez fordul. Tőlük várja felmerült problémáinak elintézését. A tanácsod munkájába vetett bizalom" kifejezéseként értékeljük a tanácstagi beszámolók látogatottságának növekedését is- Amig 1958. első félévében 37 ezer 600 választó vett részt a tanácstagi beszámolókon, addig 1959. I. felében mintegy 70 ezer választó hallgatta meg és tette vita tárgyává a szágos elsők között szerepeljenek. Az elmúlt hetekben külön pártmegbízatást kaptunk a kukorica betakarítására. Két hét alatt mintegy tízezer fiatal vett részt ebben a munkában. A termelőszövetkezetek megszilárdítása és az ifjúsági szövetség nagyobb befolyása érdekében februártól 104 tsz- ben hoztunk létre KISZ szervezetet. Ezzel mintegy háromezer fiatal került be a KISZ-be. Takács elvtárs eztanácstagok által tartott be-; számolókat. A tanácstagok; politikai szilárdságának és; egész tevékenységüknek másik sarkalatos kérdése a" me-; gye mezőgazdaságának szód-; aiista átszervezésében elöt-; tünk álló feladatok végrehaj-; tása. Jelenthéterp azt is, hogy; ma már alig néhány tanács-; tag van, aki egyénileg gaz-Jmep száz bajunk”. dálkodik.,. Ezek után Oláh elvtárs a tanácstagok szakmai képzett-• ségéről, a vezetők tanulásáról, az igazgatási munka fogyatékosságairól szólt, befejezésül pedig ezeket mondot-. ta: Elvtársak! Az MSZMP Központi Bi-j zottsága által a VII. kongresz-I szusra kiadott irányelvek nagy feladatokat, lelkesítő] célokat tárnak elénk. A szó-] cializmus alapjainak leraká-] sát, a termelés jelentős nőve-« lését és ennek alapján az] életszínvonal további emelé- * sét. A tanácsokban dolgozó kommunisták együtt örülnek a megye összes dolgozóival ■ e nagyszerű célkitűzéseknek és felkészülnek a feladatok; végrehajtására; Becsületbeli kötelességünknek tartjuk, hogy a tanácsi« munka további javításával,! a gazdasági szervező mun-! ka javításával kivegyük részünket a feladatok meg- 3 oldásából. Oláh elvtárs ' Zsarnaj jj Györgynek, a szolnoki Papír-1 gyár párttitkárának adta át 3 a szót. Zsamai elvtárs mindenek előtt azt hangsúlyozta, hogy elért sikereink eredője és alapja az a céltudatos és határozott vezetés, amivel pártunk irányította az ország munkáját, s amelynek alapján ők maguk is határozott, megfontolt módon intézkedhettek az üzemben. Az egyenes irányú vezetés meghozta üzemünkben is a bizalmat. Mindezt a termelésben elért eredményekkel bizonyította. Azzal, hogy a kongresszusi" verseny során a pártszervezet javaslatára, jó szervezéssel évi 9160 tonnás papír- termelésüket előreláthatólag 10 ezer tonnára tudják teljesíteni. Továbbiakban az újításokról szólt a küldött, s elmondotta: etekintetben arra törekednek, hogy inkább kevesebb, de jelentősebb újítást dolgozzanak ki. A KISZ-re lehet számítani Takács Vendel elvtárs, a megyei KISZ bizottság titkára felszólalása első részében hangsúlyozta, hogy legfontosabb feladatnak tekintik a párt határozatainak ismertetését a fiatalok között, s azok mozgósítását a célkitűzések érdekében. Eredményeikről megemlítette, hogy a párt hívó szavára nagy segítséget nyújtottak a tanácsválasztáshoz. a mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez. Társadalmi munkában mintegy 150 ezer órát dolgoztak fiataljaink. Vállalásukhoz híven mintegy 2,2 millió -forint megtakarítást értek el. Felépítettek az idén két darab százas istállót, négy — egyenként 53 férőhelyes — szarvasmarhaistállót és még 16 más mező- gazdasági épületet. Aktívan részfvettek a fiatalok az elfekvő anyagok felkutatásában. Régi, kiszáradt kutakból többtízezer téglát szedtek ki és juttattak a termelőszövetkezeteknek; — Nagy segítséget adtak a községfejlesztési tervek végrehajtásához. Az idén’mint- egy 500 ezer fát ültettek el. — A termelőszövetkezetek megszilárdításéban egyik legfontosabb feladatnak tekintettük az állattenyésztést — hangsúlyozta a továbbiakban. A takarmánybázis megteremtéséért létrehoztunk 100 kukoricatermelő ifjúsági rhun- kacsapatot, s 74 silózó munkacsapatot. Az ifjú traktorosok orszávos versenyébe há- romszázkilencvennyolc fiatalunk kapcsolódott be. Eddigi munkájuk alapján megvan a lehetőség arra, hogy az effután a taglétszám növelésével, az ifjúság világnézetével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a fiatalok nevelése közös feladat, társadalmi ügy. Éppen ezért a szülői háznak, az iskolának és minden szervnek együtt kell működni ennek érdekében. Befejezésként a következőket hangsúlyozta: Továbbra is a párt irányííásávaUés segítségével kívánunk dolgozni . . Kidolgoztuk az agro- és zoo-technikai módszereket céljaink eléréséhez Nyíri Béla elvtárs, a megyei tanács VB mezőgazdasági osztály vezetője az irányelvek megvalósításának realitását hangsúlyozta bevezetésként. így többek között megemlítette, hogy szarvasmarhaállományunk az 1945-ösnek háromszorosára emelkedett. Hasonló arányban nőtt a tehénállomány is. Sertésállományunk k-^zel tízszerese, juhállományunk több mint tizenötszöröse az 1945- ösnek. Tejtermelésünk 1948 óta majdnem másfélszeresére, hústermelésünk két és félszeresére, gyapjútermelésünk két és félszeresére, a tojáshozam másfélszeresére emelkedett. Hasonló példákat említhetnénk a növénytermesztésiből is — mondotta Nyíri elvtárs. — Eredményeink annál inkább figyelemremél tőbbak, mert időköziben volt néhány aszályos esztendő, s egy súlyos károkat okozó ellenforradalom is. Előrehaladásunk elsősorban a párt helyes politikájának köszönhető — hangsúlyozta a továbbiakban. — Mezőgazdaságunk ' nagyon sokat kapott a népgazdaságtól. Ennek következtében haladhatja meg a gépállomásai rak és tsz-eink erőgép- parkja 15 lóerős egységekre átszámítva a háromezret, örvendetes, hogy az idén már közel háromszáz kombájn dolgozott termelőszövetkezeteinkben. Párttagjaink zöme mindig élenjárt az alapvető agro- és z»o-technikai eljárások megvalósításában — mondotta később. — Ennek köszönhető többek között, hogy 1959-ben tsz-enként már 139 kilogramm műtrágyát használtak fel. Rohamosan emelkedett a minőségi vetőmagok alkalmazása. Tsz-eink az idén már 1426 vagon minőségi vetőmagot adtaik, a régi megszokott búzafajták mellett újakat próbálnak ki — köztük a karcagi nemesdtők által előállított három búzafajtát. Hat esztendő alatt mintegy 22 ezer hold szikes és savanyútalajt javítottak meg szövetkezeteinkben. 1954—től majdnem tízszeresére nőtt a vegyszeresen gyomdrtott kalászosok területe. Állami gazdaságainkban és jól működő tsz-einktoen a pillangósvirágú növények területe meghaladja a 18 százalékot, sőt néhol a 22—23 százalékot is. Felszólalása további részében több szakmai, vezetési és szervezési módszerről beszélt Nyíri elvtársi. Befejezésként a következőket mondo:ta: Felelősségem teljes tudatában ki merem jelenteni, hogy az összes agro- és zootechnikai módszerek ki vannak dolgozva és rendelkezésre állnak ahhoz, hogy elérjük célkitűzéseinket. Ezért meggyőződésem, hogyha maximális erőfeszítést teszünk és az párosul a népgazdaság segítségével, megoldjuk feladatainkat állami gazdaságaikban és termelőszövetkezeteinkben egyaránt. Nyíri Béla felszólalása után a pártértekezlet elnöke, Csáki István elvtárs bejelentette, hogy harmincegy felszólalás hangzott el a tanácskozáson, s ezenkívül még harmincöt elvtárs kért szót. Indítványozta, hogy azok a küldöttek, akik eddig nem szólalhattak fel, állja^iak el a szóbeli felszólalástól, s mondanivalójukat írásban juttassák el a megválasztott pártbizottság végrehajtó bizottságához. A pártértekezlet az indítványt elfogadta, a hozzászólások ezzel lezárultak és Czinege Lajos elvtárs összefoglaló beszédére került sor. A pártértekezlet tudósitd* sára még visszatérünk, * If ét napig, amíg hallgat- tam a megyei pártértekezleten a beszámolót, a hozzászólásokat, egy verssor jutott eszembe. József Attila, a jmunkások halhatatlant alkotó költője írta. Így szól: „S a hozzáértő, dolgozó nép okos 1gyülekezetében hányni-vetni jmeg száz bajunk”. ! És gondolkodtam. A változásokon, a nagy történelmi j sorsfordulaton, amikor aktualizálás nélkül valahogy már így kell beszélnünk: együtt, a sok szív, sok fej ezernyi, de egyirányba mutató érzések és gondolatok összesítése alapján határozzuk meg, hogyan tovább, mit tegyünk, hogy szebb legyen a holnap, még a szép mánál is. Mert erről szólott mindenki. Láttam deres halántékú, élete delén túljutott embert, amint vitatkozott. Hallottam megfontolt szavát, amikor bizonyította: ahhoz, hogy előrehaladjunk, célbaérjünk, mindannyiunk összefogása szükséges. A szavak mögül kicsendült a lelkesedés, a bizalom. Hallgattam élete dele előtt álló fiatal szavát. Szenvedéllyel magyarázta a jövő, [a terv távlatait. És ismét gondolkoztam. Költő tolláira is kívánkozó távlatok, tervek! És a küldöttek, a megye kommunistáinak képviselői prózai egyszerűséggel beszélnek róluk. Aiy ■ ról, hogy a tervidőszak végén jobban élünk, arról, hogy ■ több jut a dolgozók asztalára, ■ arról, hogy kevesebb lesz a : gond. Ám a prózái egyszerűség mellett kicseng; hogy | mindannyiunk felelőssége, ! társadalmunk egészének ' munkája a biztosíték a tervek megvalósulására. Végét-hosszát nem lehet találni a gondolatoknak. Ügy törnek elő, mint forrásból a viz, bőven zubogva, éltetőn. Mert életet, erőt, bizalmat kölcsönző minden egyes gondolatfoszlány, ami elröppent, hogy talajra találjon átformálódott megyénk kommunistáinak, dolgozóinak tetterejében alkotni akarásában. 11 j ire e sorok napvilágot t’-* látnak, a küldöttek már ’ távol járnak a megyeszékhelytől, a tanácskozásnak kél napig otthont nyújtó gyönyörű művelődési otthontól Viszik tarsolyukban mindazt, ami a két nap alatt elhangzott, tervvé, feladattá alakult. Küldött Elvtársak! Amikor > elköszöntetek a megyeszékhelytől, csak futólag szorítot- , tatok kezet egymással. De szemetek így beszélt: Nem búcsúzunk végleg egymástól, hiszen naponta találkozunk a munkapadok mellett, a szántóföldekena hivatalokban a határozat, a kitűzött feladatok végzése közben. W. L
