Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-30 / 255. szám

I 6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. október Sft. Csillagászat a vonaton Lassan Szolnokra érkezik a Budapest Nyugatiból induló gyorsvonat. A fülke utasai — két törökszentmiklósi kivéte­lével — ugyancsak szolnoki­ak valamennyien, vagyis hát egy valakiről nem lehessen tudni, őszülő hajú, mokány bajszos férfi. Állandóan az újságokat bújja. Van mellet­te jónéhány, és útitársnője készleteiből is kér. A sarokban ülő fiatalember csalódottan teszi le az Esti Hírlapot. — Nincs benne semmi? — kérdi a vele szemben lévő száz kilónyis elhízott pörge- kalapos. — Ez a Hold-história. — Nem látta még azt sen­ki. Propaganda. — Hát ne tessenek hara­gudni, én sem hiszek egy szót se az egészből — kapcsolódik be a vlgkedélyü úti*ársnő. Az őszülő hajú, szemüveges férfi leteszi az újságokat. — Már hogyne lenne igaz? Csakhát fizika, asztronómia, n egyéb segédtudományok nélkül nehezen érthető. No, de tessenek idefigyelni. A tö­megvonzás törvényét azt is­merik ugy-e?... S aztán mondja, mondja, hogy s mint volt lehetséges lefényképezni a Hóid túlsó oldalát. Az egész fülke érdek­lődéssel hallgatja a rögtönzött előadást. Szolnoknál mindenki ki­száll. A szemüveges, bajszos férfi is. — Hát maga is szolnoki? — Az. A Szolnok megyei űrhajózási szakosztály veze­tője vagyok. B. L. Hhna a földgyalu alatt A földgyalugép simán dol­gozott. A vezető elégedetten nézett szét: lóm-iám, ez is meg lesz nemsokára. Űjabb digózott területet hódítunk l a sziktől, itt, a kétpói ré­szen. Igen. így gondolkozott a ve­zető, ott a földgyalu gépen s a Bercsényi Tsz gazslái Me­zőtúron valamennyien, ami­kor; ...a vezető regesemé# ész­lelt. Mintha egy acélmarok ösz­szesearított öklére lépett vol­na. úgy érezte és a rossz sej­telem acélmarka szívét is megszorította egyszerre. Érzése nem csalt. Rozsdás aknák húzódtak ugrásra készen lent a föld­gyalu teste alatt, akkor, ami- kor a földgyalun élő emberi test, a vezető s kön ös-körül lélegző emberek dolgosnak. Ekkor került a földgyalu­gép alá a halál. ■ A telefonnál a tsz párttit­kára, a drót másik végén a Szórakozott ember Szolnokon rxj-r <rv Erről jut eszembe, hogy ma fogorvoshoz kell mennem. Megfázhatunk melegben isi — A KÖJÄLL igc&gató-főorvosának téli fisyelmeztetése — fázás érzését, Se éppen azál­tal, hogy kitágítja az eredet, fokozza a megfázás veszélyét. — Készüljünk fel a hideg időre! Szokjunk hozzá lépés- ről-lépésre. Jól felöltözve mo­zogjunk bátran a szabadban, ne féljünk egy kis hidegvizes lemosástól, dörzsöléstől. Ezek nek a gyakorlatoknak — s ez a mérce! — nem szabad a fá­zás érzésével jámiok; ellen­kezőleg, kellemes, meleg ér­zést kell előidézniök. Termé­szetesen egy már meglévő meghűlés idején minden eíaj- ta edzés felesleges!, sät ká­ros* — Okosan teszi, aki él a téli üdülés nyújtotta lehető­ségekkel. A hegyi kiima s a téli sportok együttes jótékony hatása hosszú időre védettsé­get biztosít a szervezet szá­mára a meghűléssel szemben. A ruházatról még énnyit: in­kább kissé laza legyen, mint­sem szoros. Inkább lábunkat, kezünket tartsuk melegen, — mint nyakunkat. A sál kóny- nyen meglazul, alatta esetleg kissé megizzadt bőrfelületet ér a hideg; ez már egyenlő a biztos megfázással. — A tisztaság természete­sen a téli időszakban is kö­telező. Élmenőben, hazatérő­ben ne sajnáljuk a fáradságot az alapos kézmosástól, torok­öblítéstől, — fejezte be hasz­nos tanácsait dr. Harczos György igazgató-főorvos. városi Légó Parancsnokság jelentkezett. — Szerencsétlenség nem történt? ■— volt a légó 'pa­rancsnok első kérdése a párttitkárhoz. Otőle a megyei légó parancsnok kérdezte ugyanezt, majd attól a B. M. Országos Légó Törzspcrancs- nokság, sjízulán a megérkező tűzszerészek kérdezi -k ugyan­ezt Túron, a városi lég ópa­rancs Toktól, — Nem, szerencsére nem történt szerencsétlenség. « S megérkeztek azok a bá­tor férfiak, akiknek szakmá­jában csak egyszer lehet té­vedni, ahogy T. M„ a tűzsze­rész mondotta. Megérkeztek V. J. tűzsze­rész járőrparancsnok, T. M., K. J. és V. L. tűzszerészjár­őrök, hogy bátor szívvel, okos értelemmel, nyugodt kézzel — kockára téve fiatal életüket — megmentsék mások életét. — Nem félnek? — kérdem tőlük. Nyugodt mosoly a válasz: ^ — Megszoktuk, talán már élvezzük is a veszélyt. De a legfontosabb: a sók-sok va­gon bomba, akna ártalmat­lanná tételével eddig már oly sok embertársunk életét men­tettük meg. S most ilyen embertársi mentésen dolgozik a talált aknák környékén a három tűzszerész és parancsnokuk. Két aknakereső műszerükkel átkutatják a környéket, s a műszer azonnal jelzi a rob­banó rém létezését. Körülöttük rozsdás, már veszélytelen, ám mégis fi­gyelmeztető vasdarabok a földön. Kemény talajba vág bele csákányuk s a föld lö­vészárkai, lövészteknői (mert azok maradtak itt még a má­sodik világháborúból) ártal­matlan földhárvyások lesznek önfeláldozó munkájuk nyo­WÁU. Napok múlva befejezik a munkát és ez a három tűzsze­rész utána leszerel De pa­rancsnokaik, a bennmaradok és az utánuk jövők és ők is mióban elmondhatják: mun­kánkból, életünkből új búza, új emberi lét sarjad. A biztonságos emberi lét. Ez az, amit nem lehet kö­szönettel megfizetni, vagy fi­zetéssel megköszönni a tűz­szerészeknek , akik mindig mennek tovább a veszélyből oda, ahol az újabb halál bú­jik meg a szem elől B, Gy, MIT OLVASNAK Kocsis Róza, Kugyela Anna és társai Meteorológiai meglepetés csupán az enyhe, — sőt napi néhány órára kifejezetten me­leg — őszi időjárás. Közeleg a htd«g — fokozódik a meg­fáz*» veszélye, — Nemcsak hidegben fáz­hatunk meg! — int dr. Har- czos György, a Közegészség­ügyi Járványügyi Állomás igazgató főorvosa. — Szerve­zetink az alacsony hőfokkal si.emben igen ellenálló, amint ezt többek között a sarkuta- zótc példála is bizonyítja. — Sokkal veszélyesebb a + 10° C körüli hőmérséklet, mely­nél melegebbnek érezzük a levegőt, mint aminő valóban­— A megfázás és gyakori velejárója: az influenza meg­előzhető. Kerülnünk kell minden nagyobbfokú s főleg minden egyoldalú lehűlést. Óvakodjunk a léghuzattól, ne érintkezzünk huzamos időn keresztül fémtárgyakkal, ned­ves fallal; vigyázzunk ruhá­zatunkra, nehogy átnedvesed­jék. Igen fontos, hogy a mun­kahelyekből — elsősorban a meleg munkahelyekről, — fe­dett, fűtött folyósón érhesse­nek el a dolgozók az öltöző­be, mellékhelyiségekbe. — Nyugalmi állapotban növek­szik a meghűlés veszélye, — ezért feltétlenül gondoskodni kell a pihenőhelyeken a hu­zat megakadályozásáról. A por és az ingerlő gázok elle­ni védekezés egyben a meg­hűlés elleni védelmet is tá­mogatja, — Helyes ruházkodással, helyes táplálkozással sokat te­hetünk egészségünk megóvá­sa érdekében. Legjobb véde­kezés a hideg ellen: a vé­kony rétegekben eloszlott le­vegő. Túlsók, egymásra réte­gezett ruhát mégse öltsünk magunkra. Abban a test mi­hamar megizzad, az átned­vesedett fedőrétegek elveszí­tik hőszigetelő képességüket, a párolgásos hőveszteség pe­dig fokozza a test lehűlését. Ruházatunk megválasztásá­nál legyünk tekintettel az el­végzendő munkára. Válas­szunk olyan öltözéket, mely lehetővé teszi, hogy a munka nehezén többet-kevesebbet le­vethessünk belőle­— A fehérje és A, B-vi‘a- min tartalmú ételek segítenek szervezetünknek a hideg el­leni védekezésben. Az alko­hol ellenben valósággal be csapja a testet: csökkenti a A Nap kel: 6.24 h-kor, nyugszik: 16.31 h-kor. A Hold kel: 4.13 h-kor, nyugszik: 15.53 h-kor. ldöjárásjeleniés Várható időjárás: felhőát- vonulásak, többfelé esővel, néhány helyen zivatarral. Kissé mérséklődő, de még holnap is é&émk déli, délnyu­gati szél. Az enyhe idő to­vább tart. Legmagasabb nap­pali hőmérséklet: 16—19 fok között. — KISSEBB-N AGY ÓBB állatkátok érték a karcagi Béke, a törökszentmiklósi Kossuth, a szolnoki Szabad­ság és a nagykörűi Petőfi Tsz-L Az, Állami Biztosító a közös gazdaságok kárát ke­reken 30 ezer forint értékben térítette meg. — KÉT ŰJ KÖNYVSZEK­RÉNYT kapott a járási ta­nács könyvtárától a tiszaszöl- lősi művelődési otthon. A községben a közelmúlt na­pokban kétezerötszáz forint értékű könyvvel gazdagítot­ták a könyvállományt. — 75 SZÁZALÉKRA ÄLL a búzavetés Kisújszálláson. Vasárnapra valamennyi közös gazdaságban befejezik ezt a fontos munkát. — TÖBB MINT SZÁZ szá­zalékra teljesítette már eddig társadalmi munka tervét Abádszalók. Közös erővel 20 ezer forintot meghaladó ér­tékben építettek járdát idén a községben. — KÉT GONDATLANSÁG, két tüzeset. Tiszaderzsen a szerda déli órákban Nagy Ilona nyolc éves kislány szü­lei házának udvarán tüzet okozott. A lángok a szomszéd takarmányos kazlában is je­lentős kárt okoztak. Az Arany János utcában, a Takács portán a gazda gondatlansága folytán támadt tűz. A tisza­füredi tűzoltó alosztály tűz­oltóinak és a tiszaderzsi köz- ségi'tűzoltók gyors beavatko­zása folytán körülbelül 100 ezer forintos értéket sikerült megmenteni. A veszedelem hírére Kunmadarasról szov­jet elvtársak is érkeztek segí­teni. — SZIGLIGETI Színház mai műsora: este 7 órakor: Megperzselt lányok, Öcsöd: Viktória, — VÁLOGATOTT gorom­baságokat vagdosott egymás fejéhez a labdarúgó més kő­zés során Vígh Sándor, a Jár­műjavító lakatosa és Diós Jó­zsef, a Járműjavító mázoló- ja. A nem éppen sportszerű­en viselkedő szurkolók össze- szólalkozásának az lett a vé­ge, hogy Vígh Sándor taszítá­sa folytán Diós karja három helyen eltört A fegyelmezet­len nézőt a szolnoki járásbí­róság nem jogerősen hat hó­napi javítónevelő munkára ítélte 15 százalékos bércsök­kentés mellett — KEREKEN NEGYED­MILLIÓ forintot fordítottak idén a Tisza Szálló korszerű­sítésére. Két új kávéfőzőgé- pef, hatalmas villamos hűtő- szekrényt, sok új bútort és szőnyeget vásároltak. — KÉTNAPOS KISZ-kon- ferenciát tartottak Jászbe­rényben. Járási és városi KISZ-oktatásj vezetők vitat­ták meg a „Világ térképe előtt” és a KISZ politikai kö­rök feladatait ‘— ZÁRSZÁMADÁS után egyesül a tapasztalatokban gazdag Üj Élet és az új Tán­csics Tsz Örményesen. Az előrelátó gazdák már most a közösen kialakított vetés­forgó szerint vetnek. Egyesü­lés után a közös gazdaság területe meghaladja a három­ezer holdat. — ZENÉS-CUKRÁSZDÁT nyitnak még ebben az évben Kisújszálláson. A földműves­szövetkezet jelenlegi irodáját adja át erre a célra. Az épít­kezés és a berendezés mint­egy 150 ezer forintba kerül. — TÖBB KÖZSÉGBEN sür­gős intézkedést foganatosíta­nak a közegészségügy megja­vítására. így Pus^tataskony- ban kiegészítik az orvosi ren­delő bútor- és műszerkészle­tét, Tiszaburán pedig a váró­helyiséget bővítik. Pusztát al­konyban emellett kézigyógy­szertárt is bocsátanak a kör­zeti orvos rendelkezésére. — 27 EZER köbméter szi- lázst készítettek a kunhegyest járás termelőszövetkezetei. — Az értékes készletből mint­egy két és félezer köbméterre másodvetésű silókukoricából tettek szert. tént kiderül, amint a vele szemben ülő Perjési Erzsi fe­lé fordulunk, •— Hát maga mit olvas? — Tetszik tudni én leg­jobban a jó detektív, meg lé­giós regényeket szeretem. Csak az a baj, hogy anyuká­tól kikapok, ha meglátja ná­lam ezeket a könyveket­A kedves mamának igaza van. És Kécskei Erzsi meg­győzhetné a másik Erzsit ar­ról, hogy a ponyvánál élvez­hetőbb regények is akadnak az olvasnivalók között, A rögtönzött közvélemény­kutatás közben még két olyan lányt találtunk, akik ponyva- regényeket, csak ponyvaregé­nyeket olvasnak. Az egyik szőke kislány meg is jegyez­te: „csak ezek a jó könyvek, a többi egy hajítófát sem ér”. Mint röviddel utóbb kiderült, jóformán még egy könyvet sem olvasott el ezeken a ponyvákon kívül. Tizenöt — húsz vélemény­ből még nem lehet végleges következtetéseket levonni. De egy-két tanulság ebből a szú­rópróba szerű vizsgálatból is adódik, AZ EGYIK: a KISZ a Ti­sza Cipőgyárban nem fordít elég gondot az irodalmi mű­veltség emelésére. Nem hinti el azt a gondolatot, hogy a jó könyv nemcsak szórako­zás, hanem több annál. Jóba­rát, amelyik tanácsot tud ad­ni, ha válaszút elé kerülünk. Többet kellene az illetéke­seknek foglalkozniuk azzal, mivel töltse el a vidékről be­járó fiatal lány azt az időt, amit elvonatozik, vagy autó- buszozik lakóhelye és a gyár között. Éppen a kevesebb is- kolájú falusi lányok között kell népszerűsíteni a József Attila olvasómozgalmat. Ez a legjobb módszer, hogy a ne­mesveretű irodalomra nevel jüje rá a fiatal munkáslányo­kat. Ha jó könyveket aján­lunk és népszerűsítünk köröt­tük, az amúgy sem túl sok ponyvarajongó száma a je­lenleg meglévőnek töredéké­re fog leolvadni. Talán nem a ponyva a fő­veszély a g^rban, hanem az a szinte országos jellegű hi­ba, hogy az olvasó fiatalok megrekednek, nem jutnak tovább Jókainál és Mikszáth- nál. Ebbe nem lehet 6ele- nyúgodni. A megkérdezetlek egyike sem tudott egyetlen élő mai írót, vagy költőt meg­nevezni. Pedig a mi életűnket érzelmi vonatkozásban is magunkévá tenni, megérteni csak a szocialista realista mű­vek utján lehet. A Tisza Ci­pőgyárban is széies körben kell elterjeszteni a művelő­dési munka illetékeseinek Nagy Lajos, Illés Béla, Ara­gon, Solohov, Ehrenburg és mások remekműveit. Azt hisszük nem lesz ne­héz munka, hiszen nagyon kedvesek, fogékonyak, érdek­lődőek ezek a lányok. Csak szív kell hozzá. Hernádi Tibor KUGVELA ANNA gépíró­nő. A Tisza Cipő titkárságán dolgozik és a munkásszáltS- son lakik. Mindezt menetköz­ben mondja, Anna ugyanis felcsapott idegenvezetőnek. Az idegen, jelen esetben az újságíró, könyvek után nyo­moz. Könyvek után, amelyek a társalgóban, a hálószobá­ban, a vonaton karcsú leány­kezekben forognak. És amíg egyik lapjuk a másikra ziz- zen, a benne levő gondolatok belopóznak a szőke és bar­na fejekbe és hosszú, hosszú gondolatsorokat indítanak meg­;> Igen ám, de milyeneket? Mert nem mindegy az, hogy ezeket a gondolatokat Móricz Zsigmond és Mikszáth Kál­mán, vagy Peter Lorre, a Kockás Pierre könyvek írója sugallja-e. Az irodalomban tájékozatlan fejek könnyen eltévednek. Ezért most az egyszer nem a könyvtárba ko­pogtatunk be és nem a karto­tékokról, hanem kíváncsi kérdések útján próbáltuk megállapítani, mit olvasnak a Tisza Cipő lányai, A vizsgálatot természete­sen elsősorban az „idegenve­zetőnél’’ indítottuk meg. An­na nagyon szeret olvasni. Be- , iratkozott a könyvtárba is és most a Közgazdasági Techni­kum II. osztályát végzi leve­lező úton. Legnagyobb irodal­mi élménye Victor Hugo: A párzsi Notre Dame. Anna emellett könyvpropagandista is, beszélget szobatársnőivel könyvekről, felkelti bennük az érdeklődést. Most is isme­rőseihez, internátus barátnői­hez kisért el bennünket. A GUMIGYÁRBAN végig sétálunk az egyik szalag mel­lett- Csak másodpercekre tu­dom feltartani a szorgos kis­lányokat, de ezekalatt a má­sodpercek alatt is sok érdekes adat birtokába jutok. Itt van például a kis vékony Kocsics Róza, Kugyela Anna interná- tusbeli lakótársa. A nyolc ál­talános után került ide a gyárba, szeret olvasni Jókait, meg Verne Gyulát. Ezen túl nem igen terjed az érdeklő­dése. Tóth Piri, aki valami­vel odább dolgozik a szala­gon, vidékről jár be és az utazás alatt újságokat , olvas. El szokta olvasni a Magyar Ifjúságot, de könyvekre mint mondja, nem igen jut ideje. Juhász Teréz, ahogy ki jelen i „irodalmi könyveket” olvas. Határozottan megnevezni azonban egyiket sem tudja. Rakita Róza is inkább újsá­gokat olvas, B. Tóth Katalin meg moziba jár. — Mit szeret olvasni? — kérdezzük­— Inkább moziba járok, de már olvastam regényeket is, — Milyeneket? — Én nem is tudom .,. — Talán a Jókait. De most nem jut eszembe a címe annak, amit tőle olvastam, A CIPŐGYÁRBAN bizony berekedünk, amíg szót ér­tünk az ott dolgozó lányok­kal. Az egyik munkaasztalnál dolgozó Kécskei Erzsihez for­dulunk. Szerencsénk van. Er­zsi KISZ-bizalmi és így a töb­bi lányok ízléséről is tud egyet mást. — Jómagam Homokon la­kom- Hazamenet sokat olva­sok a vonaton. Járatom a Magyar Ifjúságot és az Uj Németország című folyóiratot. A könyvtárba is be vagyok iratkozva, legjobban Pe'őfi verseit szeretem olvasni. Meg az olyan könyveket, amelyek a faluról szólnak. — Hát a többiek? — Akik a csoportban van­nak, általában mind olvas­nak, ha nem is rendszeresen. Többnyire Jókait és Mik- száthot. Ponyvát nem igen ol­vasnak. Ez utóbbit Kécskei Erzsi bizony nem jól tudja, Ez tus-

Next

/
Thumbnails
Contents