Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-28 / 253. szám

1959. október 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A KOMMUNISTÁK KÉPVISELETÉBEN Fodor János elvtárs O kos, meleg tekintetű szempár csillog a szem­üveg mögött, a hátra simított haj hófehér, s a szó szenve­délytől fűtött, benne sűrű­södik sok évtized harca, szen­vedése, győzelme. Még így a szavaik szálán sem könnyű követni Fodor János elvtárs életútját, amelynek csak a legfontosabb állomásait em­líthetjük e rövid kis írásban. 1917. Ez a dátum a párttag­sági könyvében is szerepel, ekikor jegyezte el magát a munkásmozgalommal, s két évvel később a dicső emlékű Tanácsköztársaság Vöröshad­seregében fegyverrel harcolt a munkáshatalomért, az eszméért. Az első magyar proletárdiktatúra elbukott, de a munkásmozgalom legjobb­jai dacolva a Horthy-rend- szer terrorjával —• áldozva sok drága vért és életet — folytatták a harcot, 1925. Fodor elvtárs életút­jának másik fontos állomása. Párttag lett. Életrehíviák a Magyarországi Szocialista Munkáspárt szolnoki szerve­zetét s napról-napra töretlen hűséggel folytatták a küzdel­met a munkások megnyeré­séért, az eszme terjesztéséért. El-elakad a szó emlékezés közben. Nehéz, nagyon nehéz volt akkor párttagnak lenni, vállalni kellett az üldöztetést, a megkínzást, a halált. Fodor elvtársat is sokszor megkí- nozták, majd 1944-ben inter­nálták. Ezeknek a hónapok­nak borzalmait soha. semmi sem törölheti ki emlékezeté­ből, s mégis a felszabadulás után azonnal csatasorba állt, s töretlen hűséggel dolgozott különböző beosztásokban, — munkahelyeken. Nemcsak Szolnok VII. ke­rületében, hanem az egész városban ismerik Fodor elv­társat, a párt egyszerű har­cosát, akit a megyei pártérte­kezletre is küldöttnek válasz­tottak. K edves mosolyú, finomar- cü asszony Özv. Lévai Jánosné, a Szolnoki Dohány­beváltó és Fermentáló párt- titkára. Hullámos őszes haját zöld kötöttkendő szorítja le, barna köpenyében nem válik ki az asszonyok-lányok cso­portjából. Munkásasszony. A keze munkához szokott.* A többiek egyszerűen Vikinek, vagy Viki néninek szólítják. S ez a közvetlenség kifejezi, hogy közéjük tartozik, hogy szeretik és bíznak benne. Tíz év óta az üzem párttit­kára. Hozzá fordulnak párt­tagok és pártonkívüliek, ha tanácstalanok, ha segítőkézre van szükségük. S ő meleg­szívvel foglalkozik minden emberrel. Segít, tanácsot ad, vitatkozik, biztat. Ha perle­kedés támad, vállalja a dön­tőbíró szerepét is, s az ő sza­vára megnyugszanak, mert mindig az igazság mellett áll, s őszintén megmondja an­nak, aki hibázott. Hogy mikor végez párt- munkát? Mindig és minde­nütt. Akkor is, amikor eliga­* • Osv. Lévai Jánosné elvtársnő * zítja az emberek ügyes-bajos i dolgait, vagy amikor a váló- ; gató-teremiben — ahol cső- 1 partvezető —> arról beszél, ' mit is kell tenniök a terv tel- i jesítéséért. Mindig megtalál- ja a módot arra, hogy a párt politikáját hintse a munkások között, formálja, nevelje őket. Öröm cseng a hangjában, amikor újságolja: a harma­dik negyedéves tea-vet 112 százalékra teljesítette az üzem. Három brigád küzd a „Szocialista brigád’’ cím el­nyeréséért. Az egyikben zöm­mel KISZ tagok. A fiatalokról eszébe jut há­rom gyermeke, akiket 1946 óta egyedül nevelt, s akikről büszkén mondja: jó gyere- j kék, józanéletű, melegszívű j emberek. S amióta párttit- j kár, „gyermekeinek'' száma j megszaporodott. Az üzem va-) lamennyi munkását gyerme- ■ kének érzi. — Szívén viseli ) gondjaikat, bajaikat, de ősz- j tozik örömeikben is. A dolgo- í zók bizalommal és szeretettel í viszonozzák fáradhatatlan j munkáját, s ezt kifejezésre! juttatták azzal is, hogy újból j őrá bízták a párttitkári teen- j dókét és a pártértekezletre * küldöttnek választották. A megyei pártbizottság, a megyei tanács és az SZMT vándorzászlaíért A pártkongresszus tisztele­tére széles körben kibonta­kozott munkaverseny élenjá­róinak jutalmazására me­gyénk vezető szervei vörös- zászlókat készíttettek. A há­rom negyedév termelési ered­ményei alapján a zászlókért folyó versenyben a követke­ző helyezési sorrend alakult ki: Minisztériumi ipar: 1. Járműjavító, 2. Téglagyári Egyesülés, 3. Szolnoki Papírgyár, 4. 51. AK.ÖV, 5. Szolnoki Fűtőház. A Járműjavító termelési tervét 115.1, termelékenységi előirányzatát pedig 120.2 százalékra teljesítette. A Tég­lagyári Egyesülés tervének valőraváltásában 109.1 száza­lékot ért el, termelékenységét az előirányzathoz képest 5,7 százalékkal növelte. A Papír­gyár kongresszusi verseny­vállalását 107.8 százalékban Csaknem minden családnak van rádiója 1938-ban minden ezer la­kosra csupán 46 rádió jutott, ma már 1000 lakos közül több mint 200 rendelkezik rádióval; tehát alig van csa­lád hazánkban, ahol nincs rádió. A vidéki lakosság művelő­dési Igényének fejlődését mu­tatja, hogy az 1938. évi 65 százalékkal szemben jelenleg az összes bejelentett rádióké­szüléknek 72 százaléka van vidéken. A televízióelőfizetők száma ma már meghaladja a 34 000- et. (MTI), váltotta valóra, termelési ter­vét 109.5, termelékenységi tervét 110.3 százalékra telje­sítette. Az 51. AKÖV súly­szállítási előirányzatát 33.9 százalékkal szárnyalta túl. — Üzemi eredménytervét 126.6 százalékra teljesítette. A Szol­noki Fütőház a vállalt 6 mil­lió forint helyett 9.5 millió forintot takarított meg. Helyi!par: Terv- Egyf. telj. eső term. •/« ért. % 1. Tmiklósi Vasip. V. 115 131.5 3. Téglagyári Váll. 116.3 107.1 3. Vágóhíd Vállalat 113.8 101.3 4. Mezőtúri Vasip. V. 108.5 108.5 5. Nyomda Vállalat 111.5 113.3 Szövetkezeti ipar: 1. Karcagi Építőipari KTSZ, 3. Tmiklósi Építőipari KTSZ, 3. Kszállási Asztalosip. KTSZ, 4. Tószegi Vegyesipari KTSZ, 5. Jberényi Alt. Műsz. KTSZ. A karcagi építők tervüket 110 százalékra, az egyfőre eső termelési értéket 136 száza­lékra teljesítették. Nyereség­előirányzatukat 250 százalék­ban váltották valóra. A tö­rökszentmiklósi építők ter­vüket 113, termelékenységi előirányzatukat 116 százalék­ra teljesítették. A kisújszál­lási asztalosok a tervteljesí­tésben 111, az egyfőre eső termelési értékben 117 száza­lékot értek el. A tószegi Ve­gyesipari KTSZ tagjai nyere­ségelőirányzatukat 150, — a Jászberényi Általános Műsze­rész KTSZ tagjai pedig 120 százalékra teljesítették. Ki­váló eredményeket értek el az egyfőre eső termelés ala­kulásában is. Kereskedelem: 1.. Alföldi Állami Aruház, 2. Szolnoki Kisker. Vállalat, 3. Szolnoki Vendéglátóip, V- . 4. Pusztamonostori Földszöv. 5. Tiszapüspöki Földszöv. Az Alföldi Állami Áruház dolgozói szép eredményt ér­tek el az áruforgalmi terv teljesítésében, az új kereske­delmi módszerek .alkalmazá­sában. A Szolnoki Kiskeres­kedelmi Vállalat alkalmazot­tai a múlt évhez viszonyítva 16,97 százalékkal csökkentet­ték az áruforgatási időt. A Szolnoki Vendéglátóipari Vál­lalat háromnegyedévi vi­szonylatban áruforgalmi ter­vét 136.9 százalékra teljesí­tette. — A Pusztamonoslori Földművesszövetkezet felvá­sárlási tervét 308.7. kiskeres­kedelmi áruforgalmi tervét 113.6 százalékban váltotta va­lóra. A Tiszapüspökj Föld­művesszövetkezet eredmény- tervét 162 százalékra teljesí­tette a harmadik negyedév végére. Menti klubok, oicsé társasutazások a fiatal mezőgazdasági \ szakemberek számára Két hónappal ezelőtt a ' MEDOSZ Elnöksége mellett megalakult a fiatal szakem­berek bizottsága. Az öttagú \ bizottság feladata, hogy terv- ! szerűen felmérje a fiatal me- ! zőgazdasági szakemberek ; helyzetét és különböző intéz- i kedéseket kezdeményezzen,! amelyek a falun és gyakran i tanyán élő ifjú agronómusok j életkörülményeinek javítását, I továbbképzését, művelődését, = szórakozását elősegítik. Az \ eddigi munkáról Munkácsi \ Lajos, a bizottság elnöke tái \ jékoztatta az MTI munka-1 társát. A fiatal mezőgazdasági j szakemberek általános kíván- ; sága volt, hogy minél több = külföldi tanulmányutat te- = gyének számukra lehetővé. \ Már jövő évben társasuta- : zásra mennek a fiatal agro- \ nómusok a Szovjetunióba, a j Német Demokratikus Köztár- j saságba és Csehszlovákiába. Jászszenfandrás szövetkezeti gazdái befejezték a vetést Jászszentandrás szövetke­zeti község dolgozó parasztjai pz őszi búza vetését befejez­ték. Tervüket 124 százalékra teljesítették. A Jászapáti já­rás területén ez az eső köz ség, amelyik végzett ezzel a fontos munkával. Elvetették a búzát a jászapáti Alkot­mány Tsz, az ottani Űj Élet Tsz, a jásziványi Béke Tsz, a Szabadság Tsz és a iászkisér’ Szabad Föld Tsz gazdái is, | Küldött elvtársai:, I ÜZEN Á VÁROS! | 5 5 Tizenöt esztendő óta mienk ez a város. A dolgo- | | zóké örökre. Szelíd szép folyónk hátán hidat építe- - | nek izmos karok. A Súgván körúton méltóságteljesen “ | sorakoznak a magas, többemeletes bérházak. S karú- - 1 lőtte gyerekek játszanak. A vasútállomástól reggelen- " | ként özönlik a nép, távolabb pedig, ahol gyárkémé- | nyék feleselnek a felhőkkel, ott dolgozik a nagy sereg, | aki még szebbé, gazdagabbá teszi városét. ­Mint egészséges ember szívéből a vér, úgy áram- | lik ide és innét a távoli, közeli községekbe, városokba - a sok lelkesítő, nagyszerű terv és elgondolás. Ez év | tavaszán innét indult útnak a Jászságba, a Kunságba, - a Tiszazugba a sereg. A munkásosztály küldöttei, akik I megkönnyítették, segítették a dolgozó parasztok ezrei- s nek áttérését az új útra. Ide küldték győzelmi jelen- | téseiket, városok és községek, a mezőgazdaság szocia- | lista átszervezésének befejezéséről. Ide üzentek Túr- _ kévéről a Vörös CsiUag Tsz gazdái, hogy a VII. párt- | kongresszus tiszteletén mégiöbbet adnak. Itt tűzték _ sok-sok nagyszerű ember kábátjának hajtókájára népi * államunk kitüntetését a szocializmus építésében elért á érdemekért. Itt, a Kossuth téren tettek esküt a becsű- | lei katonái, a munkásőrök, 1957 nyarán. Ide, Szolnokra érkeztek az ellenforradalom leve- I rése idején a hírek, hogy a Jászkunság szövetkezeti | gazdái hitüket, elvüket soha fel nem adják. Úri bilán- „ gok garázda földje soha nem lesz ez a táj. S Szólna- - kot — helytállásáért — annakidején vörös Szolnoknak íj nevezték. Még ma is büszke erre a jelzőre. De még - büszkébb azokra a sikerekre, amelyeket az itt élő cm- “ berek a kommunisták vezetésével három esztendő alatt - elértek. * Ez a város ma, 1959. október 28-án tisztelettel fo- - gadja a megyei pártértekezlet küldötteit. Azokat, akik ~ innét indultak útnak egy-egy szép, nagy feladat elvég- - zésére és azokat, akik ide küldték üzenetüket, egy-egy | újabb győzelemről. A legjobbakat. Az alkotó, a tér- - meló munka élenjáróit. A fáradhatatlanakat. Akiknek “ a legtöbb is kevés, amikor arról van szó, hogy itt, - ebben a megyében még több legyen az emberi bol- | dogság. Az utcákon nincs, csak a szívekben van dísz- - kaipu és örömteli várakozás. A város lakói az egykori _ névtelenek gondolatban most kezet szorítanak a kül- | dött elvtársakkal. Ma reggel, úgy mint mindig, három- I szór szól a Járműjavító munkába hívó kürtje, Ma • őket is üdvözli. § Ennek a nagy tanácskozásnak nincs külsőségek- r ben megnyilvánult pompája. Tartalmában, mondani- | valójában ad majd sokat, összegezi eddigi eredmé- ~ nyeinket és meghatározza azokat a tennivalókat, ame- | lyek valóraváltásával a szebb holnapokat építjük. Ép- | pen ezért tekint megyénk minden dolgozója várakozás- | teljesen a megyei pártértekezlet elé. Sokan jönnek. | Olyanok, akik eddig is a munka, a helytállás leg- | javát adták. Gyűjtő Imre elvtárs. Kunmadaras tér- | melőszövetkezeti község párttitkára, ahol az új isz-ekről | máris, mint a megye legjobbnak ígérkező közös gaz- " dóságairól beszélnek. Itt lesz Andrási Béla elvtárs, a í kiváló pedagógus, a jászberényi Felsőfokú Tanítóképző | Intézet igazgatója. Sok-sok ifjú lelkiismeretes tanító- § mestere. S a munkások: Kálmán János, a Vegyiművek = dolgozója, Nagy Ferencné, a Bútorgyár dolgozója. Csiüik András elvtárs, az ország legnagyobb — a | Jászkiséri — Gépállomás igazgatója, ár. Gergely 1st- | ván, a fiatal, de máris elismert főagronómus, ifj. Kön- | tés József, a kiváló traktoros, nevét az ország háté- = rain túl is ismerik, Détár Mihály, a héki Táncsics Tsz | elnöke, Bártfai Sándor, aki a szövetkezet gazdáival \ ? naggyá tette a karcagi Lenin Tsz-t. Bereczki László, § I a Szolnoki Já isi Tanács VB elnöke, a fáradhatat- = I lan tanácsfunkcionárius. Mindannyian ilyen emberek, f | Ma kezdik a tanácskozást. A város pedig a mcgszo. | | katt munkás hétköznapjait éli. A késő őszi napsütés- f | ben örg nyugdíjasok fürdetik arcú,kát a parkok pad- | | jain. Dél felé kitódul az iskolából és vidámságba bo- f I rítja az utcákat a diáksereg. Szorgos munka folyik az | = üzemekben, a gyárakban, a hivatalokban, a földeken. | | Szolnok népe F. Bede elvtárs, a kommunista mártír, | = az élmunkások, a szövetkezeti gazdák városa tiszte- | I lettel köszönti a küldött elvtársakat, SzP, | ”iaiiatiiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiitiiiiiiiiiijiiuiuiiiiiiiiiiiiaiiiiiaiiiiiBiiiiiii(BiiiiiiiiiiiiiiaiiaiiiiiiiiiiiBi|aiiiu 7 Maximális nyereségrészesedés várható a Téglagyári Vállalatnál VÁLLALATUNK az el­múlt háromnegyed év alatt nagy utat tett meg. Égetett téglából több mint 5 milliót, nyers téglából 6 és fél milliót, mozaiklapból 2903 négyzeímé- tert, betontermékekből ösz- szesen 408 tonnát állítottunk elő terven felül. — Termelé­sünk az előző év termelését is jóval meghaladta. Különö­sen a karcagi, tiszafüredi és kunmadarasi téglagyár ter­melése emelkedett jelentősen. Eredményeinkkel a pártkon­gresszus tiszteletére tett fel­ajánlásunk szeptember .30-ig esedékes részét — a nyers tégla kivételével — teljesítet­tük. TERMÉKEINK minősége — a mozaiklap kivételével — sem a tervezett, sem a bázis- időszak minőségét nem éri el. Ezt elsősorban a termelés nagyarányú felfutása idézte elő. A felfutás és a minőség részbeni csökkenése azonban nem befolyásolta kedvezőtle­nül termékeink selejtarányát Ez évben 1958. első 9 hónap­jához képest téglánál 6 szá­zalék, mozaiklapnál 33 száza­lék, betoncsőnél 47 százalék selejtcsökkenést értünk el. Teljes termelési tervünket 119 százalékra teljesítettük (a túlteljesítés 2 millió 900 ezer forint) s ezzel az eredmény­nyel az elmúlt évi termelést 16 százalékkal haladtuk túl. A kongresszusi vállalás na­gyobb feladatok megoldását tűzte a vállalat elé. Ehhez a munkáslétszámot 110 száza­lékban vettük igénybe, a munkásbért 113 százalékban használtuk fel. A tervezett­nél magasabb létszám és bér igénybevételével a termelé­kenységi, valamint az átlag­bér mutatókra nem gyakorolt kedvezőtlen hatást. A terme­lékenység az elmúlt év azo­nos időszakához képest va­lamennyi mutatónál emelke­dett, amit a termelés nagy­arányú emelkedése mellett a jó munkaerőfelhasználás és a jobb munkaidőkihasználás idézett elő. Az egy órára eső termelés 6 százalékkal, az egy napra eső termelés 7 száza­lékkal és az egy főre eső törzsbér 1 százalékkal, az egy főre eső kereset 2 száza­lékkal jobb. Évkezdettől a vállalatnak relatívan 68 ezer forint bér­alap túllépése van. Ez annak a következménye, hogy az elmúlt évvel szemben keve­sebb egy főre eső kereset ter­vet kaptunk. Ennek ellenére 2 százalékos bérhányadcsökkenést, értünk el. A 100 forint munkásbérre eső termelés 9 forinttal, 4 százalékkal emelkedett. ' Ez évben elég sokat költöttünk balesetvédelmi berendezések­re. Sajnos ennek ellenére sem csökkent számottevően a 3 napon túl gyógyuló balesetek száma. Az eddig bekövetkezett üze­mi baleseteket 90—95 száza­lékban a dolgozók figyelmet­lensége, baleset; oktatásokon kiadott rendelkezések figyel­men kívül hagyása okozta. EZ ÉVBEN államunk több, mint 1 millió forint beruhá­zással segítette vállalatun­kat. A III. negyedévi mérleg- beszámoló ismeretében meg­állapíthatjuk, hogy nem volt hiábavaló a befektetés. A nyers téglát ezrenként 62 fo­rinttal, az égetett téglát 60 forinttal gyártjuk olcsóbban a tervezettnél. Az anyagfel­használás 5 százalékkal, a bér­költség 4 százalékkal csök­kent. Az anyagtakarékosság­ban és az 1000 darab égetett téglára eső kalória felhaszná­lásban Törökszentmiklós, — Karcag és Kunmadaras ért el szép eredmény. Végső fo­kon vállalatunk 9 hónap alatt 3 millió 200 ezer forint nye­reséget ért el. Ez' a nyereség — az alap- rentábilitásra eső összeg, va­lamint egyéb tartozásaink le­vonása után is — dolgozóink jó munkáját tükrözi. Ez pe­dig azt jelenti, hogy ha no­vember és december hónap­ban még továbbra is jól dol­gozunk, az érvényben lévő rendelkezések értelmében vál­lalatunk maximális egy havi fizetés összegének megfelelő nyereségrészesedést tud adni dolgozóinak. Bessenyei Sándor *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents