Szolnok Megyei Néplap, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-28 / 253. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. október 28. Szolnokon épül hazánk legnagyobb önkiszolgáló élelmiszerboltja — Havi 300 ezer forintos forgalomemelkedés — Kasszánként 48 ezer forint — 150 kosár, 3,000 cikk Irodák az emeleten Boszorkányos ügyességgel rendezték be ideiglenes ott­honukat az 1. sz. élelmiszer- bolt dolgozói szombat estétől vasárnap délutánig. Hétfőn az új helyiségben már zavar­talanul folyt az árusítás. Az átállásra a KISKER Vállalat iparos-részlege időben felké­szült — lemérte, melyik pol­cot hová helyezhetik legmeg­felelőbben. öt tagú KISZ bri­gád vett részt az igyekezet­ben társadalmi munkában. S pú következik ezután? — Hazánk legnagyobb ön­kiszolgáló élelmiszerboltját építi fel Szolnokon az Épü­letkarbantartó Ktsz, — mon­dotta Dénes János, a KISKER vállalat tervosztályának ve­zetője. — A „legnagyobb” szó nem csupán a méretre vo­natkozik; a várható forga­lomra is. Már eddig egymil­lió 300 ezer forint értékű árut forgalmazott havonta az egyes. Az országos tapaszta­latok alapján nem alaptalan arra számítanunk, hogy a bolt forgalma havi 200—300 ezer forinttal növekedik. A berendezést a kitűnő hírnév­nek örvendő budapesti Üzlet­berendező Gyár munkásai készítik számunkra. Százötven kosarat szerez be a vállalat — ezekbe rakják a vásárlók a kiválasztott árut. A forgalom zavartalan­ságáról négy tételező pénz­tárgép mellett gondoskodnak a legügyesebb pénztárosok. Egy-egy — az NDK-ból im­portált — gép ára negyven- nyolcezer forint. A vásárlók több mint háromezer cikk között válogathatnak. Ahogy a tőkés épített A megújhodás alatt álló egyes helyén valamikor Schle­singer úr, a textilfejedelem székelt. Ebben az időben jól kiképzett emeleti résszel büszkélkedett a bolthelyiség, melyre oly tisztelettel pillan­tott a magyar királyi adó­hivatal hogy Schlesinger úr adóját jelentősen felemelte. Az adót „lesírni” nem sike­rült — az „árdrágító” eme­leti részt lebontani könnyebb­nek bizonyult. A tőkés „épí­tés” átkát ma a KISKER Vállalat érzi' saját zsebén ... A teljes boltátalakítás költ­sége 480 ezer forint. Ebből — az üzlet felett — néhány irodahelyiség is elkészül. A többi részen vakmennyezetet létesítenek. Érdemes lenne tán mégegyszer fontolóra ven­ni a lehetőségeket... To­vábbi 450 ezer forint beru­házása esetén még tíz, kor­szerű, központi fűtéses iro­dahelyiséghez juthatna a KISKER Vállalat, mely ezek­ből készséggel juttatna más vállalatoknak is. Szakértők véleménye szerint a most kezdődő munkák befejezése után az esetleges átépítés — érthetően — százezrekkel nö­velné a költségeket. Tavasszal tárul a kapu A KISKER Vállalat veze­tői bíznak mind a ktsz, mind A szülők felelőtlenségének következménye Ismét tüzet okozott a gyerekek kezébe került gyufa Október 21-én Kunmadarason pusztított a vörös kakas. Juhász Bálint . Fürst Sándor út 49 és Luca Sándor Fürst Sándor út 47 szám alatti lakosok portáján ösz- szesen mintegy 12 ezer forintos kár keletkezett. A tüzet az okoz­ta, hogy a konyhaablakban fe­lejtett gyufa gyerekek kezébe került. a budapesti gyár ígéretében. Nem kívánják, hogy bárme­lyikük elhamarkodja a rábí­zott munkát, annál inkább számítanak a nagy feladat igényes teljesítésére. Az ösz- szes lehetőségek figyelembe vételével úgy számítják, hogy a nagyszerű önkiszolgáló bolt március elején nyithatja meg kapuját a vásárlóközönség előtt Négyezerrel több panofix alapanyag A Nyersbőrbegyűjtő Válla­lat szolnoki kirendeltségének dolgozói is bekapcsolódtak a kongresszusi versenybe. Vál­lalták, hogy a verseny idő­szaka alatt a begyűjtésre ter­vezett 28 ezer birkabőr felvá­sárlását, osztályozását úgy végzik, hogy abból legalább 20 ezer alkalmas legyen pa- nofix szőrmének. Vállalásu­kat már teljesítették is és ez­zel a tavalyi III. negyedév át­lagához hasonlítva 4 ezerrel több panofix bunda készíté­sére alkalmas bőrt adtak át a feldolgozó üzemeknek, Nyomozói lelemény leplezte le azugírászobat Stílus és írógép — Félkézzel ezreket Vasárnap délután Kungyalu 149 számú tanyán gyűlt veszé­lyes tűz, amely igen jelentős, mintegy 29 ezer forintos kárt okozott. Elégett három mellék- épület, sok gabonanemű, takar­mány. A községi és a kunszent­mártoni tűzoltóság gyors kivo­nulása és közbelépése kb. 60 ezer forintos értéket mentett meg. A felszabadulás előtti évek­ben Pólyák Bertalaii iparen­gedélyes inga tlanü gynökkén t működött. Mikor a „házalás”- nak és „felkelésinek bealko­nyult. akkor sem szakított szeretett szakmájával. Mi­helyt eladó ingatlanról hal­lott, addig-addig szimatolt, amíg vevőt kerített rá. Feltűnésmentes, csöndes munka nyomán közel tíz „kuncsaftra” bukkant a ren­dőrség. Pólyák Bertalannak nem sok tagadnávalója ma­radt, kénytelen-kelletlen be­ismerte az üzérkedést. A nyomozó rendőrtiszt gon­dosan szemügyre vette azo­kat az okmányokat, melyek az ingatlan adás-vételek so­rán készültek. Felfigyelt ar­ra, hogy , közöttük többnek azonosak a betűi. Pedig író­gépbetű és írógépbetű között elég kevés a különbség... Az Ingatlanközvetítő Vállalat irattárában végzett búvárko­dás során közel harminc szer­ződés került elő, melyet ugyanazon az írógépen írtak. A rendőrtiszt meghallgatta a szerződő feleket, kik elmon­dották, hogy a szerződést — tisztes summa fejében — Sza­bó Béla, a szolnoki járásbí­róság mellett működő telek­könyvi hivatal egyik vezetője készítette számukra. Egy ti- szaföldvári gazda — például, — ki 175 forintért vett egy harminc négyszögöles telek­sarkot, 350 foriníot fizetett. A „rekorder” szintén tisza- földvári; ő ezeregyszázhar- mincöt forintot olvasott le egy kétoldalas rilkasoros szerződésért. Az utóbbi hónapok során a telekkönyvi hivatalnok — ki 1951 óta zugirászkodik — több mint 12 ezer forint jogo­sulatlan bevételre tett szert. Az eddig elmondott eredmé­nyek alapján a nyomozótiszt erre gondolt: „Ahol egy akad, lesz tán kettő is”. Megint tü­zetesen megvizsgálta a szer­ződések betűit. Ez a próbál­kozás kevés támpontot nyúj­tott — többetigérőnek bizo­nyult egy másik észrevétel. Köztudott, hogy a rendeletek, szerződések nyelve, — mint átalában a hivatalos nyelv, — az unalomig száraz, szinte minden árnyalattól mentes. Egészen finom stílusbeli jel­legzetességek alapján mégis sikerült tíznél több szerződést összegyűjteni. A szerződő fe lek igazolták a feltevést: — Hárshegyi Ottó, ugyancsak telekkönyvi hivatalnok szer­kesztette a megállapodásokat — természetesen nem jóba rátságból. Tíznél több tanú vallotta Hárshegyi tagadásé' val szemben, hogy néhány hónap alatt tiszteletdíj címén több mint háromezer forintot fizetett a szerződésekért. A zugirászok és a zugingat- íanügynök* perét rövidesen a szolnoki járásbíróság tárgyal­ja. — borvaró — EGY JÁRÁS és EGY KÖZSÉG jelenti a községfejlesztésről 1100000 forintot használlak Jászapáiin fel eddig a törökszentmiklósi október végére teljesítik járás fejlesztésére a tervet A törökszentmiklósi járás fejlesztésére — községfejlesztési alapból — hétmillió 100 ezer forintot irányoztak elő erre az évre. Az esztendő első kilenc hónapjában befejezett munkák fejében egymillió - 100 ezer forintot fizettek ki; eszerint a terv eddigi végrehajtása 55 százalékos. A való­ságban lényegesen nagyobbak az eredmé­nyek. A községek vezetőt ugyanis mind­addig nem engedélyezik a kifizetést, míg a munka kifogástalan elvégzéséről nem győződtek meg. A készültségi fokot 75— 8Ű százalékosra becsülhetjük. A legjelentősebb befejezett létesít­mény Fegyvernek több mint két kilomé­teres villanyhálózat bővítése. A padlózat híján elkészült Tiszabő kéttantermiss is­kolája; a közelmúltban megérkezett a régenvárt faanyag, örményesen mintegy 140 ezer forintot fordítottak kútépitésre; a befejezéshez csak a kútfej felszerelése hiányzik. Hasonló a két fegyvernek! kút készültségi foka is; ezekre egyenként 180—180 ezer forintot áldozott a lakosság. Ugyanitt előrehaladottak a villanyszere­lési munkák is, melyek előirányzata közel egymillió forint. Rövidesen megkezdőd­het Tiszatenyőn a vízvezetéképítés; a cső- anj^ag megérkezett, az árkok elkészültek. Idén nemigen jeleskedett a törökszent­miklósi járás lakossága a társadalmi mun­kában. Míg Fegyvemeken igen sokan vet­tek rését a villanyvezeték- és járdaépítési­ben, Tiszatenyőn a vízvezeték árkának ki­ásásában — addig a kengyeliek, tisza- bődek érthetetlen módon tétlenkedtek. Kengyelen társadalmi munkában tervez­tek árakjavítást; de egy centiméternyi darabocskára sem került sor. Tiszabőn igen fontos feladat a nyári gát megerő­sítése: a tervezett 15 ezer forint értékű társadalmi munkából egy fillér ára sem valósult meg. Jászapáti négy esztendő alatt nem kapott annyit, mint idén. Erről a számok nyelvén is lehet beszélni: 1955 és 1958 kö­zött 1 millió 470 ezer forintot köl öttefk a község szépítésére, új létesítményekre — ebben az esztendőben viszont az elő­irányzat kereken 2 millió 700 ezer fo­rint volt. A Néplapban már szó esett a fürdő építéséről: ehhez a melegvizű Irthat 734 ezer forintos költséggel már elkészítették. A medencét ugyancsak elkészítik még az év végéig. A kút problémáikat is okozott: percenként ugyanis 1050 liter víz ömlött belőle, ennék elvezetésére 135 ezer forin­tos költséggel csatornát építettek. Az idei nagyszabású községfejlesztési terv emellett sok jót hozott a községnek. Elkészült az állatorvosi rendelő, gomba- és virágkertészetet létesítettek a község­ben, továbbépítették a volt piactéri par­kot, átalakították, szépítették a napközi- otthonokat — és így sorolhatnánk tovább. Ha az elkövetkező napokban Is rendben halad minden, a kádfürdő építését nem számítva, tervüket november elsejéig megvalósítják. A kádfürdő építése pedig már az eredeti tervek szerint is csak jö­vőre fejeződött volna be. Remélik, hogy május elsejére megnyitjáík. A község vezetői elkészítették a táv­lati terveket is, egészen 1962 végéig. Ezek szerint a legfőbb gondot a víz, villany és úthálózat bővítésére, a járdák kiépítésére fordítják. Megkezdik a község főútjainak csatornázását is, jövőre pedig felépítik az új sportpályát, A Nap kel: 6.21 h-kor, nyugszik: 16.34 h-kor. A Hold kel: 1.49 h-kor, nyugszik: 14.50 h-kor. Idő fárás jelentés Várható időjárás: növekvő felhőzet, éjjel több helyen, el­sősorban Nyugaton és Észa­kon eső. Élénkülő, helyenként már erős délnyugati szél. Az éjszakai lehűlés mérséklődik. A nappali felmelegedés kissé gyengül. Legmagasabb nappa­li hőmérséklet: Keleten 15— 18, Nyugaton 12—15 fok kö­zött, — JÓL HALAD a szerző­déskötés megyénkben. Zöld­ségtermő területre eddig már több, mint 3 ezer 200 holdat lekötöttek a termelőszövetke­zetek. A legjobb eredménye­ket a Tiszajenő, Tiszavár- kony, Vezseny, Tiszafüred, Kunszentmárton, AbádsZalók környéki és a jászsági közös gazdaságok értek el. — ŐSZI VÁSÁR Karca­gon. Az idei utolsó őszi vá­sárt november 8-án, vasárnap Karcagon rendezik meg a me­gye kereskedelmi szervek Az egynapos vásárra, mintegy 10 millió forint értékű árúkész­lettel vonul fel az állami és a szövetkezeti kereskedelem­— TELJES ÜTEMBEN ha­lad a szalmapréselés. A pa­pírgyártás e fontos alapanya­gából az idei utolsó negyed­évben 700 vagonnal présel­nek a MÉK részlegei. — A TELEFONSZAMOK változásáról számváltozási jegyzéket ad ki a szolnoki posta. A jegyzékben feltünte­tik mindazon számokat, ame­lyek a központ bővítésével megváltoztak. Mint arról tá­jékoztatták lapunkat a jegy­zék péntekre minden szol­noki előfizetőhöz eljut. Vi­déken is többen megkapják. — SZÉP EREDMÉNYE­KET értek el idén a község­fejlesztési terv végrehajtása során Tiszaugon. Egyebek mellett közel 800 négyzetmé­ter járdát készítetlekv tele­víziót vásároltak, klubszobát építettek a tűzoltók részére és a község vízellátását percen­ként 550 liter vizet adó kút- tal javították. Meghívó Kul­A KIOSZ. Szolnok megyei Kisiparosok Adóközös­sége az 1958. évi záró és az 1959. évi nyitó közgyűlését 1959. november 4-én délelőtt 10 órakor tartja meg a KIOSZ Szolnok járási Helyi csoport túr termében, Szolnok, Ságvári E. u. 5. A közgyűlésre ezúton hívjuk meg az Adóközösség tagjait. NAPIREND: 1. Az Adóközösség beszámolója. 2. A vezetőség megválasztása. Az Adóközösség Vezetősége. — SZOMBATON, október 31-én ülésezik a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Ezalka- lommal a tanácsi helyiipar, a háziipari szövetkezetek, az állami gazdaságok és a dol­gozók panaszbeadványainak intézéséről készült vizsgálati anyagokat tárgyalják meg a bizottság tagjai. — ROSSZUL sikerült Har- tyányi István budapesti la­kos szüreti bálozása Vezse- nyen. Ismeretlen személyek megverték sőt késsel is meg­szúrták. Könnyebb sérülések­kel szállították kórházba. — MEGKEZDTÉK a szol­noki Gólya áttelepítésének előkészületeit A hírhedt — italbolt helyett a régi Kohut féle házban rendeznek be vendéglőt A Vegyiműveknél kisvendéglő nyitását tervezi a Vendéglátó Vállalat. A két helyiségre mintegy 100 ezer forintot költenek. — VASÁRNAP, november elsején avatják TiSzaroff új iskoláját. A négytantermes iskola nagyrészt községfej­lesztési alapból épült. Elké­szültét a Művelődési Minisz­térium 244 ezer forinttal tá­mogatta, a tantermek beren­dezését pedig a megyei ta­nács VB. biztosította. — ÖNKISZOLGÁLÓ bol­tot nyit november 7-én a földművesszövetkezet Öcsö­dön . A nagyobb részben sa­ját erőből korszerűsített bolt­ban jelentősen meggyorsul a kiszolgálás. — A KUNHEGYESI JÁ­RÁS termelőszövetkezetei az idén fő és másodvetésű siló- kukoricából 23 ezer 990 köb- néter szilázst készítettek a téli takarmányozási alap biz­tosítására. — NYÁRFÁSOK a csator­nák partján. A szolnoki Víz­ügyi Igazgatóság az idei őszön mintegy 560 ezer nyárfacse­metét telepít a folyók és csa­tornák mentén, valamint az árterületeken. Ebből eddig már több mint 200 ezer cse­mete került elültetésre. A nagyszabású fásítási program keretében az Erdőgazdaság is 207 ezer nyárfát telepit az igazgatóság területén. — VASÁRNAP délelőtt em­lékeznek meg ünnepség kere­tében Jászladányon Juhász Imréről, az ellenforradalom elleni harcban hősi halált fiatal katonáról. Ezen a na­pon avatják fel a hős katona síremlékét is. — VENDÉGESKEDÉS le­ütéssel. Kecskemét-Helvéciá- ról jött látogatóba Zagyvaré- kasra Kovács Boldizsár. — Amint a vendéglőből levegő­re ment, ismeretlen tettesek leütötték. Agyrázkódással és más, kisebb ' sérülésekkel szállították kórházba. — SZIGLIGETI Színház mai műsora. 7 órakor: Meg­perzselt lányok, Szelevényen a Viktória. Az is társadalmi 55 Egy községi könyvtárossal beszélgettem a minap. Szíve­sen feláldozza a vasárnapját, akkor jobban ráérnek az em­berek. Nem győzi egyedül a könyvkölcsönzést, nagyobb tanulók — ahogy ő mondta: az aktívái — segítenek neki. Hosszú évek óta csinálja, sze­reti a könyvtári munkát, s hogy sokan olvasnak a falu­jában, nem kis részben az ő érdeme. Most némi csalódottsággal vette tudomásul, hogy a köz- ségesítés után havi 100 forint tiszteletdíjat kap majd. He­tente legalább kétszer köl­csönözni, a kölcsönzéssel, nyilvántartással, könyvbe­szerzéssel kapcsolatos admi­nisztrációt végezni és a gya­korlati tennivalókon túl szív- vel-lélekkel könyvtárosnak lenni: ezért valóban nem sok, igazán csak tisztelet­díj az a havi 100 forint. — Nézd — mondtam neki, — nem azt akarom bebizo­nyítani, hogy ez a pénz sok. Ennyit tudunk most fizetni, nem jut rá több. A tisztelet- díj mellett gondolj arra, hogy értékes társadalmi munkát végzel. — Társadalmi munkát?! — nevetett keserűen. — Csak ezt ne mondtad volnál Kíváncsi voltam, mi húzó­dik meg keserű nevetése mö­gött. Elmondta. Jó pedagógusnak tartják, s a közelmúltban jelentősebb jutalmazásra terjesztették fel. A község egyik vezetője így szólt: — Jó nevelő, az igaz, de milyen társadalmi munkát végez? — Könyvtáros vagyok évek óta. S akkor jött, ami nagyon fáj neki most is: a vezető le­gyintett és azt kérdezte: — Könyvtáros?... az is társadalmi munka?... Gárdonyi Géza azt mondta, hogy minden jó könyv egy- egy tanítója a nemzetnek. Ez a falusi pedagógus könyvtá­ros évente háromezernél több könyvet ad az emberek ke­zébe. S erre azt kérdik tőle: — „Az is társadalmi mun­ka? ...” Igen, az is társadalmi mun­káin Nem mondom, hogy falusi vezetőink között sok az ilyen értetlen ember. Bizonyosan kevés van. Lehet, hogy csak ez az egy. De ami mindennél szomo­rúbb, csak ezután jön. — Mondd meg, ki az, ki­megyek hozzátok, megmagya­rázom, mennyire hasznos és mennyire társadalmi munka az, amit csinálsz. — Nem mondom meg, Te itt maradsz a megyénél, ne­kem vissza kell mennem. Ti­zenhét éve ott élek, nem aka­rok eljönni onnét, én húz­nám a rövidebbet... S a megbántott, hallgatásra, beletörődésre szoktatott pe­dagógus elment. Megint csak azt mondom: nem ez a jellemző, mind ke­vesebb az ilyen hallgató, be­letörődő, minden mindegy, emberünk. De az kell, hogy egy se legyen, merje minden­ki megmondani, ha valami fáj, vagy nem tetszik neki. S ezért a vezetők igen sokat tehetnek. Minden rendű-rangú veze­tők, nagy a ti felelősségetek! (SZABÓ)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents