Szolnok Megyei Néplap, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-18 / 219. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1359. szeptember H5. Egy év alatt 30 millió forint kártérítés — Növekvő előrelátás — Köztudott, hogy az Állami Biztosító gyorsan, készsége­sen fizeti ügyfeleinek az ese­dékes kártérítési összegeket. Szinte naponta adunk hírt százezres tételek folyósításá- róli “ Napokon belül mi’liók- kal örvendeztetjük meg a ter­melőszövetkezeteket, — újsá­golja Kovács Imre, az Álla­mi Biztosító helyettes igazga­tója. — Méghozzá anélkül, hogy előzőleg bármilyen ká­rosodás érte volna őket. Er­re még nem volt példa a biz­tosítás történetében. Valóban nem! A szövetke­zetek és a biztosító jó kap­csolata tette lehetővé, hogy a közös gazdaságok urai újabb kedvezményekben ré­szesüljenek. A régebbi szö­vetkezetek 85 százaléka kö­tött jég- és állatbiztosítást. 97 százaléka pedig tűzbizto- tással juttatta kifejezésre elő­relátását. Az idén alakult tsz-eknél ez az arány 54, il­letve 70 százalék. Érdemes megemlítenünk, hogy 1958- ban a közös gazdaságok ré­szére 30 millió forint kár­térítést fizetett ki az Álla­mi Biztosító. Gondolkodó villanyrendőr Gondolkodó villanyrendőr irányítja a forgalmat Lenin- grád egyik útkereszteződésé­nél; A villanyrendőr emberi beavatkozás nélkül dönti el, hogy az adott pillanatban az út melyik oldaláról bocsássa át az autóforgalmat. A mun­kát elektronikus számológép végzi. A tudósok azt tervezik, hogy a város villanyjelzőit egyetlen rendszerbe kapcsol­ják. Az elektronikus számo­lótechnika alkalmazása lehe­tővé teszi, hogy megállapít­sák: melyik útkereszteződés­nél milyen jelzést kell alkal­mazni, hogy a lehető legki­sebb időveszteséggel bonyo­lódjék le a forgalom. Hasonló berendezéssel egyéb feladatot is meg lehet olda­ni, például a boltokból je­lentéseket távolítani a rak­tárakba az árukészletről; — A termelőszövetkezetek gazdái olyan előrelátással gondozzák jószágaikat, hogy kockázatunk csökkent, — folytatja Kovács Imre. ■— Mint állami vállalat, méltány­talannak tartanánk, hogy nyerészkedjünk a szövetke­zetiek kárára. Ezért nemcsak a tűz- és állatbiztosítások, de a jégbiztosítások díjtételeit csökkentjük. Mi több: janu­ár 1-ig visszamenő hatály- Lyal! A többlet-befizetés­ként jelentkező összeget visz- szatérítjük, illetve jóváírjuk. Az Állami Biztosító által nyújtott újabb kedvezmény — biztosítási áganként — 5- től 30 százalékig terjed. Ter­mészetesen attól is függ, — hány jószágot biztosítottak a termelőszövetkezetben. Minél többet — annál nagyobb a kedvezmény; Uj tárolási mód, kevesebb költség és munka Ládaváros, burgonya ut­cák így nevezhetnénk ma­napság a túrkevei földműves­szövetkezet pincéjét. A ter­melőszövetkezeti város téli ellátásához szükséges 13 va­gon burgonyát tárolják most a tágas helységben. S még meg nem U akárhogy, hanem példás rendben, hollandi lá­dákban. így a rendelkezésük­re álló tárolótérben három­szor annyit tudnak elhelyez­ni, mint ömlesztve. És még egy előny: amíg régen betet­te forgatták a prizmát, most a tárolás ideje alatt talán kétszer kell válogatni, forgat­ni, mivel egyenlő a hőmér­séklet és a szellőzés; S mindezek mellett ez a tá­rolási mód nem jelent külö­nösebb kiadást sem. Télen ugyanis kisebb a göngyöleg- forgalom, így a Göngyöleg­ellátó Vállalat bérleti díj fi­zetése nélkül kölcsönzi a lá­dákat. Előnyös ez a vállalat­nak is: nem kell gondoskod­nia külön téli raktárról. Érdekes, —• mint azt a földművesszövetkezet igazga­tóságának elnöke elmondot­ta — a burgonya mind „ha­zai” termés. Korábban a túr­kevei termelőszövetkezetek alig termelték. Idén az első kísérletezések jó eredmény­nyel zárultak a Dózsa és a Táncsics tsz-ekben. Különö­sen a Táncsicsban, ahol öntö­zéses termesztéssel 100—120 mázsa burgonyát takarítottak be holdanként, biztosítva így a város téli ellátásához szük­séges burgonyát A XVII. század óta biz­tosan tudjuk, hogy Jászberényben őrzik, s képe a Jász községek pecsét­jébe is belekerült Ám a kürt a X. század táján ké­szülhetett Bizáncban. Hol lappangott mintegy 700 évig? íróink és népünk hite azonosítja ezt a kürtöt azzal, amellyel krónikáink mondá­ja szerint Lehel vezér halála előtt fejbevágta volna a né­met császárt. Igaz lenne-e ez a monda s valóban Lehel kürtjét őrzik féltő gonddal Jászberényben? A kétkedő tudósok nem­mel felelnek erre a kérdésre, mondván, hogy a Képes Kró­nika festője megfestette a XIV. század második felé­ben a Lehel-mondát s ezen Lehel vezér hatalmas hava­si kürttel vágja fejbe a meg­riadt császárt. Eszerint tehát a XIV. szá­zadban még nem ezt a kürtöt tartották Lehelének. Am a kérdés nem ilyen egyszerű. Lehel vezérről tudjuk, hogy a kürt volt méltóságának jel­vénye, s hogy nem akármi­lyen kürt lehetett ez, meg­győznek azok a hazai és szov- jetfoldi leletek, amelyekben díszes arany- és ezüstveretes ivókürtöket találtak. Tudjuk azt is, hogy Lehel résztvett a Bizánc elleni hadjáratokban. Nem lehet tehát végleg el­vetni a lehetőségét annak, hogy ennek • kürtnek vala­mi köze lehet a szomorú vé­get ért Lehel vezérhez. De más lehetőséggel is szá­molnunk kell. A magyar— b.zána kapcsolatok révén sok drágamívű kincs került a X—XI. században fejedelmi- királyi udvarunkba. így a koronázási jogar gömbje, a korona alsó pántja, Konstan­tinosé Minimaehos koronája, s így tovább. Lehet, hogy a kürt is követjáráskor, vagy más módon került ajándék­ként hazai f« ldre. De már a maga korában is nagy értéket képviselt, s így nyilván nem akárki kezébe juthatott. Körülbelül 40 hasonló ele­fántcsont kürtöt őriznek Európa múzeumai és kincs­Akiív zárás a megye fürdőiben Több mini 180 ezer vendég a Berekben, Tlszaörsön és Cserkeszöllőn Az idei szeszélyes időjárás, a sok eső nem kedvezett a fürdőzőknek. Gyakran még az egyébként szokásos szezon alatt is kevesebb vendég ke­reste fel megyénk három mondhatni országszerte is­mert fürdőjét, mint tavaly. — Ennek ellenére a fürdők a meleg napok idején „behoz- ták”a lemaradást, s gyakran zsúfoltságot tapasztalhattunk egy-egy melegebb napom A VENDÉGKÖNYV Árulkodik Berekfürdőn — annak ide­jén már erről beszámoltunk — jól felkészültek az idei szezonra. Országszerte pros­pektus ismertette a bereki víz gyógyító hatását. Látogató­ban nem is volt hiány. A ta­valyi 73 ezer vendéggel szem­ben idén nyolcvanötezren ke­restek enyhülést vagy gyó­gyulást a fürdő vizében. S hogy ezt meg is találták azt bizonyítja a vendégkönyv, melybe a szezon idején hu szonnyolcan jegyezték be ei- merő véleményüket. Molnár r ász’ó Budapestről így véle­kedik: A Palatínus sem pótol- !a a bereki vizet. Jól éreztem pasam szabadsávon! alatt s lövőre is itt töl'öm két sza­bad hetemet. Persze azér* nem maradt el a jóindulatú rfrá'at sem. Lén árt János “zjirtén a fővárosból, az autó- buszközlekedést kifogásolja és azt. hogy a vendéglátó üzem munkája, a szezon végére vanyat1ott. Beszélt ugyanak­kor Berekfürdő régi problé­májáról a víz hűtéséről Is« AZ ORSZÁG MINDEN RÉSZÉBŐL Érdekes: A szeszélyes idő­járás hatását legjobban Gser- keszöllő érezte. A szezon gyengébben zárult mint ta­valy. Eddig alig több mint 67 ezer ember fürdött meg a jóhírű és lassan tudományos elismerést is kivívó gyógy­vízben. S ami még érdeke­sebb: a megyéből kevesebb fürdőző járt Cserkén, mint más megyékből. Sztálinváros, Kecskemét, Kiskunhalas, Bu­dapest után, az idén már a Dunántúlról is jöttek ven­dégek. Kétségtelen, néha csa- lódniok kellett Nem a víz­ben, inkább a vendéglátás­ban. S ezen sürgősen javítani kell Cserkeszöllőn, mert jö­vőre még NAGYOBB VENDÉGSEREG várható. A megye legtávolabbi für­dője Tiszaőrs. Ennek ellenére igen kedvelt és látogatott az elég szűkös területtel rendel­kező fürdő. Különösen nép­szerű a tiszafüredi járás la­kosai között. — De legalább annyian keresték fel az idén a szomszédos megyékből is. mint a járásból. Itt is emel­kedésről lehet szólni. A ta­valyi 25 ezerrel szemben idén már 30 ezer embert láttak vendégül Tiszaőrsön. N. L tárat Ezek nagyjából mind a X—XI. századból valók. Vizsgálatuk kiderítette, hogy ilyenfajta kürtöket Bizánc­ban, Egyiptomiban, Szicíliá­ban faragtak, s valamennyin kimutatható a perzsa művé­szet hatása. A mi kürtünket Bizáncban faraghatta egy ÉszakibaAkánról, vagy esetleg éfppen hazánkból odaszárma­zott mester. Eure abból kö­vetkeztetünk, hogy a kürt mintáinak előzményei ezeken a területeken találhatók. T ehet, hogy a Lehel^mon­1-* da és a Lehel-kürt ere­detileg egymástól függetlenül alakult ki, s csak néhány százada fonódott a monda a jászberényi kürthöz. Akár így van, akár nem, ma már a kettő egy, s ez az összefo­nódás népi képzeletvilágunk önálló szép alkotása. A kürtről még annyit kell megjegyeznünk, hogy ’ 945- ben vesz.ette el ragyogó fe­hér színét Valószínűnek lát­szik, hogy az ábrázolások kö­zé, tehát a kürt alapja ere­detileg festve volt, s ebből a színes alapból emelkedtek ki a szépen faragott alakok Néprajz-kutatóink megfigyel­ték, hogy pásztorművésze­tünk remekel, vésett és fara­gott tülkeink csak népünkre jellemzők, s csak közvetlen szomszédságunkban terjedtek el. Egy-egy ilyen, szépen dí­szített kürt gazdájának meg­becsülést jelentett. Lehetsé­ges, hogy ebben a jelenség­ben népünk megőrizte a kürt hajdani inéltóságjelző voltát, s így a Lehel-kürt hagyomá­nya mind a mai napig ala­kító módon él népművésze­tünkben; A kürt szemlélésekor te­hát négy szólamban fo­nódik össze az emlékezés: a kürt, a monda, a kettő össze olvadása és végül népünk elevenen élő hagyománya. Dr. László Gyub egyetemi tanár APROHIRDEIüS és élelmesség élelmiszert sem veti meg Pe­dig a hirdetési díjat nyilván a szerencsétlen kis Búzavi­rágtól is felvette, aki hiába vár az álomlovagra, mert K. az álmokból is pénzl es* nál Nem tudjuk, hogy a bün- ‘ető törvénvkönyv minek mi­nősíti a fenti ese'et, de olyan érzésünk van ha nagyon ke­resnek erre is találnak pa­ragrafust. J T.-nek tehát azt ajánl­juk, hogy jelentse az ese’et a rendőrségen. A derék K. F. ugyanis a legenyhébb eset­ben is súlyos szabálytalan­ságot köve*ett el És ha ránk hallgat, párját ne apróhirde­tés utján keresse, hanem sze­mélyesen. Higyje el lényege sen boldogabb házasság lesz belőla, im hernádi — Tiszafüred Debrecenhez közel van, Kecskeméthez távol van. Csak rá kell nézni a térképre s erre az egy­szerű ténymegállapításra nyomban rájöhet bárki. Tehát ismétlem: Tiszafüred Debrecenhez közel van, Kecske­méthez távol van. Talán éppen ez a körülmény játszott közre akkor, amikor Budapesten a MEZÖSZÖV illeté­kese a silótöltő gépeket tervszerűen elosztotta a Szolnok megyei gépállomások részére. Pontosabban: meghatározta: hogy melyik gépállomás melyik megyei MEZÖSZÖV-tői kapja majd a szóbanforgó gépet. Debrecenből a jászbe­rényi, a karcagi, a kunseznt mártoni és a mesterszállási Viszont Kecskemétről a tiszafüredi. Ez elég érthető. Nem? Nyilván a tiszafüredi, hiszenTiszafüredhez Kecskemét jó­val messzebb van, mini Debrecen. Sz. P, A nap kél: 5.24 5.24 h-kor, — nyugszik: 17.51 h-kor. A hold kél: 18.32 h-kor, nyugszik; 6.44 h-kor, Idő járás jelenté» Várható időjárás: változó felhőzet, ma még néhány he­lyen eső. Mérsékelt északi északkeleti szél Legmagasabb nepáli hőmérséklet: 17—20 fok között. — HŰTŐGÉPPEL gazdago­dik jövőre a mezőtúri városi kórház. A gép beszerzésére 80 ezer forintot fordít a megyei tanács. — FALUSI divatbemutató Tiszapüspökin. — Vasárnap, szeptember 20-án az őszi di­vat különlegességeit mutatja be a földművesszövetkezet Tiszapüspökin rendezett vá­sárlással egybekötött divatbe­mutatóján. — TANÁCSTAGI fogadó­órát tart Szolnokon szomba­ton délután 5 órai kezdettel a Rákóczi úti iskolában Kiss István a 65. sz. városi körzet tanácstagja. — KÉTNAPOS őszi vásár Jászapátin. Szeptember 26— 27-én rendezik meg első íz­ben Jászapátin a kétnapos őszi vásárt. A vásárra az ál­lami és szövetkezeti kereske­delem többmillió forintos áru­készlettel vonul fel. — A MEGYE első önki­szolgáló háztartási és vegyi­cikk boltját szeptember 22-én avatják Jászárokszálláson. — JÖVÖRE bővítik a jász­berényi Asztalosipari Vállala­tot. A tervek szerint a bőví­tésre és korszerűsítésre épít­kezésekkel együtt 1,8 millió forintot költenek. — TEGNAPI lapszámaink­ban elírás történt. „ítéletet hirdettek az öcsödi malom fosztogatói ügyében’’ című cikkünk perbeszédekre vonat­kozó része helyesen így hang­zik:' Az ügyész vádbeszédé­ben bűnösnek kérte kimon­dani sth. — AZ EGYETEMES Pos­taegyesület megalapításának tiszteletére október 5—11 kö­zött Levelező hetet rendez a posta. Az ünnepi hétre 60 fil­léres névértékben külön al­kalmi bélyegeket adnak ki október 4-től. — CUKRÁSZ KIÁLLÍTÁS Kunszentmártonban. — Szep­tember 19-én, szombaton este 7 órai kezdettel a vendéglő helyiségeiben cukrász és sza­kács készítményekből — mű- soiral egybekötött— bemuta­tót rendez a földművesszövet­kezet. — EGYSZERRE két he­lyen. Szombaton Karcagon és Jászkarajenőn vendégszerepei a Szigligeti Színház művész­gárdája. Karcagon a Szólít­son csak mesternek című víg­játékot, Jászkarajenőn pedig a Bál a Savoyban című ope­rettet mutatják be. — ARATÓGÉPEKKEL és kombájnnal aratják a rizsát a kisújszállási Ady Tsz-ben Ilyen módon az aratás költ­ségeit a holdanként! 700 fo­rintról 200 forintra csökken­tették. — MEGJELENT a Belpoli tikai Szemle szeptemberi szá­ma. A folyóirat többek kőzöt' cikket közöl a kongresszusi verseny tapasztalatairól, va­lamint az építő bírálat és az őszinte kritikai légkör aktuá­lis problémáiról. — SZABÁLYTALANUL előzött Törökszentmiklós kül­területén a 4-es számú főút­vonalon Varga Gábor debre­ceni lakos. Elütötte Futó La­jos szakállaspusztai lakost, akit súlyos állapotban váll- csonttöréssel szállítottak kór­házba a mentők. Varga ellen eljárás indul. — SZABÁLYTALANUL, irányjelzés nélkül kanyaro­dott kerékpárján Billi “átér­né martfűi takarítónő. Emi­att az őt követő Munkácsi István szolnoki szerelő mo­torkerékpárjával elütötte. A baleset következtében mind Biliiné, mind a motorkerék­pár pótutasa: Munkácsiné súlyos sérüléseket szenve­dett. Mindkettőjüket kórház­ba szállították.-«v Csak kis Uuli^ánkadás Furcsa meglepetésben volt része a közelmúltban Ko­vács Gusztáv János tiszaugl lakosnak. Nem messze a fa­lutól eléje állt két dülöngélő fiatalember: — Masin karasó, davaj masin — erőszakoskodtak, s igyekeztek elvenni a kerék­párt Kovácstól. Mondani sem kell, a még fonetikusan is rossz oroszsággal beszélők­nek nem dőlt be. A tiszaugi akcentus igen kicsengett a gagyog ásból. A két útonálló — mert mi másnak is lehet nevezni őket — nem engedett. Amikor látták, hogy a kiszemelt nem enged az igazából, neki­estek és amúgy magyarosan megverték. Ki tudja, mi lett volna a vége Farkas Pál és Farkas Lajos garázdálkodá­sának, ha közben oda nem ér Steichovanecz Mihály se­gédrendőr, aki segítségére sietett Kovácsnak. Amazok persze — mivel egyenlő erők esetében a ve­rekedésnek már kedvezőtle­nebb kimenetele lehetett volna rájuk nézve, látszólag engedtek a felszólításnak Jobbnak látták félbehagyni a verekedést és megvárni amig Kovács távolabb ér a hallótávolságnál. Akkor az­tán ismét biztonságban tud ták magukat, sőt arra is fel bátorodtak, hogy utána eredjenek. Amikor beérték ismét nekiestek. Valami cso­da folytán a nyelvük is is­mét kitört. S miközben a egyik valami zagyvalé nyelven beszélt Kovácshoz, a másik hátulról megütötte. A verekedést ismét csak a se­gédrendőr felszólítására hagyták abba. Természetesen ez nem mentesíti őket a következ­ményektől. Huligánokra jel­lemző útonállásukkaL garáz­daságukkal veszélyeztették a közrendet. Most tagadják bű­nösségüket, nem emlékez­nek arra, mi történt az útfé­len. A bíróság a közeljövő­ben vonja felelősségre őket s bizonyára példás ítélettel veszi el kedvüket a hasonló huligánkod ás tói lakostól kapott választ, hogy ő jár közben a elmért és ezért neki külön térítés iár. Olvasónk ebbe is belement Elküldött 30 forintot Ezután aláírással újabb levelet ka­pott. Ebben a levélben már voltak lakcímek de más el­mek, nem a Búzavirágé. Azt írja a ..derék”, hogy élelmi­szert, vagy pénzt küldjön a további szerencséért. J. I ezt megsokallta és hozzánk for­dult tanácsért. Elgondolkoztunk a dolgon és megállapítottuk, hogy ez a K. F. élelmes ember. Pén­zért árulja a címeket, de u Azt mindig tudtuk, hogy a szerelem sok esetben üzlet. De úgy gondoltuk, hogy ez ma már kihalófélben levő je­lenség. Hogy még sem egé­szen az. azt 3. I. tiszaroffi olvasónk leveléből tudtuk meg. Olvasónk megírja, hogy a Népszabadságban szeptem­ber 1-én megjelent egy hir­detés „Búzavirág” jeligére Ebben ez a Búzavirág oázas- ságra hívta fel az egyedül­álló. ámde elszánt férfiakat Olvasónk is megpróbálta a szerencsét. Irt az apróhirde­tésben megjelölt Orosházi Hirdetőbe. Érdeklődött a kö­zelebbi cím után, Orosházai A jászberényi LEHEL KÜRTIÉRŐL

Next

/
Thumbnails
Contents