Szolnok Megyei Néplap, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-18 / 219. szám

1959. szeptember 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 SABELLA nagymama Bemutatja a mezőtúri Szabadság Filmszínház szeptember 17—23-ig. és a presszógép Hétfőn este negyed 11 felé jár az idő. A Sport cukrász­dában telt ház. Amig a pult­nál a duplámat szürcsölge­tem, szemem megakad az egyik asztalnál ülő négytagú társaságon. Egy őszhajú, öt­ven körüli férfi, egy svájci­sapkás, egy hullámoshajú fia­talember és egy középkorú meszes overállos. Előttük két üveg Alföldi fehér. Isznak. Egyszer csak a presszógép tövében felcsendül a „Sárga­rigó. meg a fülemüle” pityó- kásan bús melódiája. „Szép a róóózsám, hogy vájjak el tüü- le” — bőg bele az öszhajú a kávészagú, beszédzsongásos csöndbe. A pincér jóindula­túan figyelmezteti: — Szőke bátyám! Egy ki­csit csendesebben. — El is hallgatnak, de csak egy újabb pohárig. 5+1 Első napok a termelő munkában Aki kedden délelőtt na­gyob üzleteink közül betért valamelyikbe vásárolni, meg­lepetve tapasztalhatta, hogy az ismert elárusitónőkön kí­vül feketeköpenyes, fehér­galléros kislányok is tartóz­kodnak a pultok mögött, akik még kevés rutinnal, de meg­ható igyekezettel próbálnak kiszolgálni. A 121-es boltban Duda Mihály boltvezető mosolyog­va mutatja *be az új alkal­mazottakat. — A Varga Katalin leány- gimnáziumból jöttek ide el­sős kislányok. Nagyon ked­vesek, szorgalmasak és ami a fő, igen szeretnek itt len­ni. Minden kedden együtt dolgoznak a délelőttös mű­szakkal. Ez itt a második munkanapjuk és a legjobba­kat tudom csak mondani ró­luk. Nézze csak azt a kis­lányt ott a tejtermék-rész­legnél, milyen ügyesen szol­gál ki. Közelebb lépünk a pulthoz, ahol S. Farkas Ilona gim­nazista méri ki valóban meg­lepő ügyességgel a sajtot, vajat. Előtte kis táblázat az árakkal. Fiatal segédlány Császár Mária, a „tanárnő” jelen esetben. — Nagyon szívesen vagyok itt, mondja örömmel Ilona. Érdekes, amit csinálok. Re­mélem, néhány hét múlva már teljesen önállóan is tu­dok dolgozni. Ez a véleménye a fűszer­osztályon dolgozó Ocskó Má­riának is. Öt is nagyon di­cséri patrónusa, Füleki Bé- láné. Csak jót hallottam az Ál­lami Áruházban és a 33-as- ban dolgozó hat-hat leány­ról is. A Varga Katalino« két első osztály már az új kísérleti évet végzi. Ennek lényege: öt nap tanulás, egy nap gyakorlati munka. Az egyik osztály kereskedelmi szakon, a másik kertészeti szakon működik. Szerda reg­gel sikerült két óra között elcsípni a kertészeti tagozat osztályfőnökét, Fehér Margi- tot. — Még nem sokat tudok mondani — kezdi a tanárnő. — A mi tagozatunkra 31 lány jár és nyugodt lélekkel mondhatom, nagyon jó a hangulat, nagyon megszeret­ték a kerti munkát. Városi kertészetünk központi részle­génél dolgoznak Papp Dénes főkertész vezetésével. — Talán azért is megfogta őket a szakma varázsa, mert a virág szeretete jellegzetes női tulajdonság. Csak egy- gyel tudnak nehezebben ki­békülni: A reggel hét órás kezdéssel. De ezt is meg le­het szokni. Még nem tudom megmondani, kik a legszor­galmasabbak, de azért meg­említem a már is nagyon ügyes Widor Irént, aki a sa­látapalántázásnál és Bodor Mária nevét, aki a fűmag- cséplésnél tűnt ki szorgal­mával, jókedvével. — Hozzánk igen sokan je­lentkeztek — kapcsolódik be a beszélgetésbe Nagy Mária, a „kereskedelmi osztály” osz­tályfőnöke. Harminchárom az osztálylétszám. Az érdek­lődésre mi sem jellemzőbb, mint a Háztartási Bolt ve­zetőjének az elbeszélése. El­mondotta, hogy az egyik ott dolgozó kislány mamája be­ment hozzá és megkérdezte, nem jöhetne-e a kislány más időpontban is dolgozni, any- nyira megszerette az ottani munkát. Mi ezt nem enged­hetjük meg, hiszen így Is igen nagy elfoglaltsága van a diákoknak. Mégis bíztató ez a jövőre nézve. Ugyan­ilyen eset történt az önkivá­lasztó cipőboltban is. Mint érdekes pedagó­giai eredményt említi meg a tanárnő, hogy az üzletekben a lányok gyorsan megtanul­nak mérni, mert a mérleg használatának konkrét értel­mét látják. Ahogy a folyosón jövünk, még megüti a fülünket egy kislány megjegyzése: — Ott leszek az üzletben jövő kedden, még ha beteg is leszek! Ez persze túlzás. De igen nagy eredmény, hogy alig egy-két év alatt ennyit vál­tozott gyermekek és szülök tudata. Hogy ma nem szé­gyen, hanem büszkeség egy diáklánynak a sajt- és vaj­eladás, vagy a saláta palán­tázása. És ennek csak szív­ből örülni tudunk. — ht — — Szerbusz öreg bátyám, — koccint a fiatal. Ez olyan megható jelenet volt, hogy a meszes overállos újra rázen­díti „Már minálunk babám az jött a szokásba.. Úgy látszik, a Sport presszóban pedig az jött a szokásba, hogy gajdoló része­geket is kiszolgálnak. Talán itt nem ismerik azt a sza­bályt, hogy „Ittas embert kiszolgálni tilos’”? Igaz, — ezek nem is ittasok, csak ré­szegek: i— pé “** Fejőgép mellett — kézi fejés Közel öt éve használnak már fejőgépet a túrkevei Vö­rös Csillag Termelőszövetke­zetben. Illetve csak használ­nák, ha lehetne, de alig fél évi működése után mindig tönkremegy valamilyen al­katrésze. Akkor aztán szépen elpakolják, s visszatérnek a kevésbé korszerű, de minden- ke»' üzembiztos kézi fejésre. Ugyanis tapasztalatból tud­Szélmalomharc Jane Walsh könyvéről „... nagyon tekintélyes családból származott, még adót is fizettek” — írja az egyszerű munkásasszony meg­rendítő és szívbemarkoló ön­életrajzi regényében. A Szél- malomharc-önvallomás. Olyan asszony önvallomása, aki a legsötétebb nyomor rabja, az alkoholista szülők, a pené­szes, bolhás lakások, az örö­kös költözködések áldozata. 14 éves korában ivott először tejet és eleven cáfolata az angol munkásosztály „para­dicsomi” életéről szóló men­demondáknak. Walsh nem azért írta ezt a könyvet, mert- ő politizálni akart. Mégis, amit leírt, az a munkásosztály életéről, po­litikai vádirat. A betegsegé­lyező egyesületek nagyképű, ostoba tisztviselői, a kerület képviselőjének felesége, aki úgy akart közvetlen lenni a munkásokhoz, hogy besétált lakásukba és kínálás nélkül beleévett ételükbe, kitűnően jellemzett alakok. A könyv szerzője nem „szakmabeli”. Nem ismeri jól a regénybonyolítás, a stílus­törekvések kérdéseit. Mégis sok nagy írónál többet mond, mert őszinte egyszerűsége lényegesen többet jelent szá­ntunkra, mint bármilyen kör­NŐ! DOLGOK * Äknriben,atiS2tika Mennyi időt tölt a háziasszony ház­tartási munkákkal ? Az ENSZ háztartási prob­lémákkal foglalkozó nemzet­közi részlege megvizsgálta a következő kérdést: Mennyi időt tölt hetenként a házi­asszony háztartási munká­val? A vizsgálatok szerint az amerikai háziasszony intézi el leggyorsabban házimunká­ját, átlag heti 63 órát tölt vele. Ugyanebben a statisztiká­ban a második helyen szere­pel a lengyel háziasszony, aki heti SÍ—89 órát tölt há­zimunkával. Az olasz háziasszonyok heti 85—102 óra alatt készülnek el házi teendőikkel, a fran­cia nők pedig heti 91—110 óra alatt. A statisztika szerint a svájci és a német háziasszo­nyok fordítanak legtöbb időt otthoni teendőikre: 109—122 órát töltenek el hetente há­zimunkával. Egy kis házassági statisztika Az ENSZ nemrég megje­lent demográfiai évkönyve ► A jövendő ruházata alumíniumból készül Egy manchestenri fizikus kíséretképpen olyan alumí­niumszálat készített, amely télen melegen tartja a tes­tet, nyáron pedig hűvösen. A szálból készült szövetnek igen nagy jövője van a textiliparban. Egyelőre csak 8 méter létezik az igen fényes anyagból, melynek vastag­sága egy centiméternek nem egészen ötszázad része csu­pán. Az alumíniumszövetek a feltaláló szerint igen olcsók lesznek és normális gyapjúból, pamutból, stb. készült anyagok fonákjába is be lehet őket szőni. Ezáltal télen kizárják a hideget, nyáron pedig — ha kívül viselik •— visszaverik a hőséget, számos adatot közöl házassá­gok és válások számáról az egész világon. Az évkönyvből megtudjuk, hogy Alaszka és a Falkland- szigetek a házasodni vágyó lányok paradicsoma, mert ott 1000 közül évente 200 megy férjhez, míg az Egyesült Ál­lamokban és Közép-Ameri- kában ugyanezen idő alatt 1000 lány közül csupán 87- nek kötik be a fejét. Világszerte a nők átlag 24. életévükben, a férfiak pe­dig 27 éves korukban háza­sodnak. — Francia-Guayana- ban határozzák el magukat a fiatalok a legnehezebben erre a nagy lépésre: az átla­gos életkor 31 év. Áltálában véve kevés az agglegény a Földön. Az Egye­sült Államokban a 45 évesek közül mindössze 6 százalék nem szánta rá magát a nősü­lésre. Európában is kevés az agglegény és még kevesebb a mohamedán országokban. Meglepő viszont, hogy Ír­országban a 45 éves férfiak 31 százaléka nőtlen. Nem, mintha nem lenne elég férj- hezmenő korban lévő nő, hi­szen a 45 éves írországi nők egynegyede nem ment férj­hez. A férjes asszonyok 60°/o-a elégedetlen Az UNESCO-nwk az Egye­sült Államokban és Európá­ban végrehajtott egy másik vizsgálatából kitűnik, hogy a nők 60 százaléka nem találja meg a házasságban a remélt boldogságot. Ez a százalék- arány már egymagában is meghökkentő, de még jobban meglepődünk, ha azt olvas­suk, hogy Nyugat-Németor- szágban a férjet asszonyok 81 százaléka elégedetlen, csa­lódott, kiábrándult. Az sem kevésbé furcsa viszont, hogy ugyanakkor a nyugatnémet férjek 92 százaléka boldog­nak találja családi életét és jól érzi magát otthon. Az ENSZ nemzetközi szakácskönyve Az ENSZ elhatározta, hogy nemzetközi szakácskönyvet ad ki. Ezzel kapcsolatban va­lószínűleg az a gondolat ve­zérli, hogy az étkezés olyan tevékenység, amely — ha csupán a közös étkezés tar- jtamára is — alkalmas arra, hogy a legkülönbözőbb em­bereket békésen összehozza. Szakácskönyv bizottságot létesítettek, amely felhívta az ENSZ valamennyi tagál­lamát, gyűjtsék össze orszá­guk jellegzetes ételreceptjeit és bocsássák azokat a bizott­ság rendelkezésére. A népek ételeit ismertető szakácskönyv hosszas előké­születek után már elkészült. A Magyar Rádió szolnoki adójának mai műsora Előszóval! Riportok, tudósítá­sok a nap eseményeiből. — Óvo­dás Palkó! A rádió gyermekmű­sora. — Szív küldi szívnek szíve­sen. Uj hajtások sarjadnak. Mezőgazdasági riportműsor. t- Magyar nóták. Értesítjük a közüieteket, KTSZ-eket, intézményeket, — stb. hogy a SZOT tüzelőanyag­akció október 31-én zárni. Október­re szóló utalványokat sürgő­sen vegyék át. SZOLNOKI TUZEP mönfont hatásvadászat A Táncsics Könyvkiadó gondo­zásában megjelent vékony kis könyv nemcsak és nem elsősorban irodalmi esemény, sokkal inkább a melegszívű és a boldogságért harcoló emberek legkedvesebb olvas­mányának ígérkezik. — hí­ják, hogy az alkatrész be­szerzéséhez legalább másfél év szükséges. Akkor pár hó­napig megint nem áll görcs a tehenészek ujjaiba. Am a makacs készülék csakhamar megint elromlik, akkor kez­dődik az egész elölről. Ök már megszokták ezt az állapotot, s a fejőgép árát haszontalan befektetésnek, veszteségnek tekintik. Külkereskedelmünk azzal, hogy az értékes import gép­hez nem szerezte be a leg­szükségesebb tartalékalkafr- részeket, bebizonyította mesz- szemenő „előrelátását". Oda­adó, lelkes intézkedéséért ez­úton tolmácsoljuk a Vörös Csillag és a többi fejőgép­alkatrészt nélkülöző tsz ke­vésbé hálás köszönetét. — pé — Néhány szó a madárvédelemről A növényeket pusztító kárte­vők elleni védekezésnél rendkí­vül nagy segítséget nyújtanak a baromfiak, a fácán, a fogoly és nem utolsósorban a hasznos ma­darak. Mindenki által közismert, hogy a pulykák nagyon sok kártevőt pusztítanak el, s különösen a répa, a lóhere és lucerna táblá­kon ritkítják meg mind a boga­rakat, mind a hernyókat. Nagy segítői lesznek az embernek a legkülönbözőbb hasznos mada­rak, fecskék, rigók, cinkék, stb. Az 59/1954. IX. 9. MT számú rendelet (a madárvédelemről el­rendeli, hogy a vadon élő ma­darakat, azok fészkét és költő- helyeit védeni kell. Nem tartoznak a rendelet ha­tálya alá a szárnyas vadak (fo­goly, fürj, fácán, stb.) A védett madarak gyűjtésére, tartására és kitömésére kizáró­lag tudományos intézeteknek, az Országos Természetvédelmi Ta­nács adhat engedélyt. A kártékony, vagy időszakosan kártékony vadon élő madarakra a védelem nem terjed ki. Ezek pusztítása a következő korláto­zások mellett megengedett: A szürke, vagy dolmányos var­jú, a szarka, a házi veréb, a szajkó, a karvaly, a héja, a bar­na kánya, a barna réti héja és a kékes réti héja mindenkor irt­ható. A vetési varjú augusztus 15 és március 15 között mezőgazdasági művelés alatt áUó területeken lőhető. Fészektelepeinek gyéríté­sét a megyei tanács vb mező­gazdasági osztálya engedélyez­heti. A seregély augusztus 15 és no­vember 15 között a szőlőkben lő­fegyverrel gyéríthetö. A szürkegém és a téli búvár- madarak halastavaknál és mes­terséges haltenyésztő telepeken Lehetők. A madarak háborítatlan költé­se és megtelepedésük elősegítése érdekében a fészeklelőhelyeken április 1 és augusztus 1 között szüneteltetni kell a bokrok ir­tását és ritkítását, a fák nyesé- a fészkek bármilyen háborítása. A madárvédelmet tömegmozga­lommá kell tenni. Evenként meg­tartani a „Madarak és fák nap­ját” és az iskolákban a madár- védelmet rendszeresen oktatni. A rendelet megszegése szabály- sértés. A madárfogásra, vagy pusztításra szánt eszközöket, a befogott, elejtett, vagy kitömött madarakat el kell kobozni. Sok-sok százezer forintra rúg az az összeg, amit a madárvé­delemnek köszönhet a népgazda­ság, ezért a rendeletben foglal­tak feltétlenül megszívlelendők. Dr. Genest Zsolt Szolnok megyei Növényvédő Állomás agronómusa Művészi rézkarcsorozat jelent meg Szolnok megye november negyedikén ünnepli felszaba­dulásának tizenötödik év­fordulóját. Mészáros Lajos és Gácsi Mihály szolnoki, va­lamint Palicz József kecske­Vegyiművek korszerű épüle­teit, a gépállomáson, terme­lőszövetkezetben gépek se­gítségével történő munkát, parasztembereket a könyvtár­ban, megyei kultúrversenyen. Gácsi Mihály: „Gépállomáson” című rézkarca. mét! művész tíz képből álló rézkarcsorozatot alkotott eb­ből az alkalomból. A sorozat első képe a Ti­szán átkelő szovjet harcoso­kat ábrázol, a szabadság hír­nökeit. A továbbiakban azt mutatják be a művészek, hogy megyénk népe tudott élni a szabadsággal. Látjuk a Tiszta Cipőgyár, a Tiszámba ti Megyénk vezetői remélik hogy a szocialista ipari és mezőgazdasági nagyüzemek, vállalatok, művelődési ottho­nok megszerzik ezt a soroza­tot, mely mondaná va lőj ában, művészi kivitelében egyaránt méltó a felszabadulás jelen­tőségéhez. Az alkotás a me­gyei tanács művelődésügyi osztályál) rendelhető meg,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents