Szolnok Megyei Néplap, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-15 / 216. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. szeptember 15. 3)ereshajű nebulók. Ismert, tiszteletet érdemlő, patinás a jászberényi kultú­ra. Komoly hangverseny, színvonalas előadás, értékes képzőművészeti alkotás — mind-mind megbecsülésre ta­lál a jászok fővárosában. A kultúra azonban több ennél: a haladás, az ismeretszerzés vágya is. Olyan számok ta­núskodnak erről, melyeket a legközömbösebb szívvel sem érethetnénk száráznak. Tavaly kilencvenegyen irat­koztak be a dolgozók esti is­kolájába: idén kétszáznegy- venhárman. Majdnem há­romszor annyian ismerték fel, hogy korunk rohanó fej­lődése azok számára is szük­ségessé teszi a tanulást, kik­nek hajában mind több ezüst­szál csillan meg. A tanulni- vágyók táborának növekedé­sét a kultúra igaz barátai is elősegítik: a Fémnyomó- és Lemezárugyárban Barna Ist­ván és Keresztúri Péter, a városban Nagy Lajos tűzoltó- parancsnok egyengeti a fel­nőttek útját az esti iskola felé. Az idén beiratkozott kétszáznegyvenhárom közül három — mondhatjuk így is — dereshajú nebulót keres­tünk fel... Az elsőről gazdatársai be­széltek. A jó gazda megérde­melt hírében álló tizenöt hol­das Csák István, a Haladás Tsz elnöke — maga az emberi haladás híve. Fia nyáron érettségi­zett, jövőre a gödöllői Agrár- tudományi Egyetemen kezdi meg magasszintű tanulmá­nyait. Az apa arra készül, hogy januárig levizsgázik a nyolcadik általános anyagá­ból; utána pedig a török­szentmiklósi mezőgazdasági technikum levelező tagozatán folytatja a tanulást. Csák István szövetkezeti el­nök helyesen ismerte fel, hogy a közös gazdaság első emberének nemcsak a pa­raszti munka szeretetében, de szakismeret dolgában is a legjobbak között kell lennie. A felszabadulás előtt más­fél évtizeddel kapta kezébe utolsó iskolai bizonyítványát Bugyi Erzsébet, a Fémnyo­mó- és Lemezárugyár ügyes­kezű szerelője. Joggal büsz­ke arra az okmányra, mely­ben dicséretes, ernyedetlen. Kitűnő érdemjegyek sorakoznak. Mindannyian jól tudjuk, mi­ért nem tanulhatott tovább akkoriban Bugyi Erzsébet. — Lehet, hogy nagyon me­részek a terveim — mondot­ta látogatásunkkor. — Ugyan­olyan eredménnyel kívánom elvégezni a hetedik és nyol­cadik általánost, mint annak idején a hatodik elemit. Ki­tűnő bizonyítvánnyal szeret­nék jelentkezni a fémipari technikumba; ha egyáltalán felvesznek oda olyan öreget, mint magam... Harminchat év még nem „kor” — véleményünk sze­rint. Legkevésbé ez a fiata­los megjelenésű, csillanó ér­telmű Bugyi Erzsébet eseté­ben. Barátai, munkatársai ta­lán nála is erősebben hiszik, hogy megbirkózik feladatai­val — s két év múltán ismét elsős lehet. A fémipari tech­nikumban ... Akkora summával gazdál­kodik Bárdos István, a váro­si tanács pénzügyi osztályá­nak vezetője, hogy kimonda­ni is sok; évi 25 millió fo­rinttal. Tapasztalata, szaktu­dása megvan e komoly fel­adat kifogástalan ellátásához; általános műveltségét szeret­né bővíteni. Munka mellett tanulni — ez nem újság Bár­dos elvtárs számára. A négy polgárit mint asztalossegéd végezte el; három éve kez­dett gimnáziumi tanulmá­nyaihoz. Büszkén szégyenke­ző mosollyal említi, hogy lemaradt a tanul­mányi versenyben mely évek óta folyik közötte s Gizi kislánya között Leg­utóbb Giziké kitűnő bizo­nyítványt vitt haza; a papa „csak” jeles lett... — Meggyőződésem. hogy az emberiség sosem haladt előre olyan szédületes tem­póban, mint napjainkban — fejtegeti. •— Az egyes ember számára nincs megállás; a megállás lemaradással egyen­értékű. Harminckilenc éves Bárdos István, ki — úgy érezni — Pillanatkép a Komszomol Tsz-ből Végig kocog velünk a szür­ke, meg a sárga a „városon”. A kövesútról a volt Kemény­féle kastély nyárfás útjára térünk. Itt, jobbra terül el a tiszafüredi Komszomol ifjú­sági termelőszövetkezet ba­romfitelepe. Nem vagyok szakember, de ideális hely­nek tartom a dróttal kerí­tett. hatalmas, fás kertet, melynek homokjában száz­számra kapirgál az aprójó­szág. Pontosan 550 sárga ma­gyar fajta tyuk, külön egy udvarban 2000 csibe és 500 gyöngyi látható. Baromfi- üdülő ez, nem is telep, álla­pítom meg elismeréssel. A tisztaságért Lember Istvánt és munkatársait, a két ba­romfi gondozó lányt illeti dicséret. A tyukászat történetét Szö­kő Gyula agronómus mondja el: Április végén népesült be a telep 550 előnevelt csibé­vel és 500 libával. Az Igrici Állami Gazdaságtól vásárol­tuk az akkor 35—40 dkg-os baromfit — sorolja az agro­nómus. Mad így folytatja: mint új termelőszövetkezet drága pénzen szereztük be a takarmányt. Primitív körül­mények között kezdtük, az ólba például négyzetméteren­ként 5—6 helyett kétszer any- nyi jószág is került. Tengeri- dara helyett, sokszor csak ái pát adhattunk, meg baromfi­tápot. Mégis elértük, hogy elhul­lás nélkül felneveltük őket. s 6 hónapos korukra másfél — két kilogrammos súlyt értek el. — Két hónappal meg­előztük a tojástermelés kez­detét is. Megtudom még azt is, hogy a fiatal agronómus a Gödöl­lői Agrártudományi Egye­temről került ide. Gyakorló éves, de szívvel, lelkesedés­sel dolgozik. Életcélja a tudományos munka, de szívesen dolgozik, bogy a nagyüzemben gyakor­latot szerezzen, s tudásával hasznára legyen a Komszo­mol Tsz-nek. N. J. szégyelli, bogy ebben a kor­ban tanuL Pedig joggal lehet­ne büszke reá; sokak számá­ra követendő példa. Eleven bizonysága annak, bogy a pontos munka, a példás csa­ládi élet, a közel négy évti­zed nem akadályozója az előrehaladásnak. Mire ismét megsárgulnak a mezők. Bár­dos István kezében tartja majd érettségi bizonyítvá­nyát ... ... melyét nem fiókjába tesz, hanem kérvény mellé csatol. Amellé a kérvény mel­lé, melyben számviteli főis­kolára történő felvételét kéri. — b. z. — Magyar vállalatok hat nagy malmot szerelnek fel Ingoszláviában A két ország megállapodá­sa alapján magyar vállala­tok hat nagy malmot szerel­nek fel Jugoszláviában. Ezek közül a topolyai és a nagy- becskereki napi tíz-tíz va­gon, a lovcsenaci pedig napi öt vagon teljesítményű mal­mot már át is adták rendel­tetésének. Az újvidéki és a szabadkai tíz-tíz vagonos és az indjijai ötvagonos nagy malom építése és szerelése most folyik. A tervek szerint magyar gépekkel szerelik fel a tizenkét vagonos újvidéki és a hat vagonos Bácska-Pa- lánka-i malmot is, (MTI.) Szeptember 17-én nyitja meg kapuit a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola A Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán szeptember 17-én 9 órakor tartják az első, má­sodik és harmadik évfolyam ünnepélyes tanévnyitóját. A negyedik évfolyam hallgatói szeptember 11-ón kezdik meg hathetes őszi gyakorlatukat az állami gazdaságokban, kí­sérleti és tangazdaságokban, valamint a kijelölt termelő­szövetkezetekben. Az idén 120 elsőéves hall­gató kezdi meg tanulmá­nyait, 25 százalékkal több, mint a múlt évben. A követ­kező években fokozatosan még tovább növelik a hall­gatók létszáméit. Az idén végzetteket valósággal „el­kapkodták”, sőt még legalább 30—40 végzett hallgatónak lett volna helye. (MTI.) Egy kínai paraszt puszta kézzel ölt meg egy tigrist Csínghou faluban a nép hőse lett az a paraszt, aki fe­lesége és anyja segítségével csaknem puszta kézzel ölt meg egy tigrist és ezzel nyolc gyermek életét mentette meg Csínghou község Ningten megyében, Fukien tarto­mányban van. A nevezetes parsztot Yu Lien-shunak hív­ják és a helyi népi kommu­na tagja. Június 24-én délután Yu meghallotta, hogy a szomszéd házban sikoltoznak a gyere­kek. Észrevette, hogy egy tigris nyújtja ki szörnyű karmait feléjük. Rárohawt a vadállatra, amely erre gyor­san megfordult és meg akar­ta támadni. Yu félreszökött, kikerülte a támadást és bár a tigris megvérezte a hom­lokát, mitsem törődött a seb­bel, hanem a vadállat hátára ugrott. Miközben az állatta! viasko­dott, segítség után kiáltott. Felesége odarohant, Yu 75 éves anyja pedig fejszét ra­gadott. Yunak sikerült a fej­szét édesanyja kezéből ki­kapnia és nagy erővel lesúj­tott vele a tigrisre, amely psszerogyott és kilehelte pá­ráját. Hála a derék ember bátor­ságának, a szomszéd nyolc gyermekének nem lett sem­mi baja. iá a dó-tdiakéla, A nagy esemény nem csak a felnőttek, hanem a gyermekek lelkében is mély nyomot hagyott. Szabadon szárnyaló képzeletüknek ma már nincs szüksége a Verne regények fantasztikumaira, a valóság ennél tokkal érde­kesebb dolgokat produkál. A nyolcéves Duda Zoli érdeklődését is alaposan felcsigázta a Holdhoz közeledő rakéta. Vasárnap izgatot­tan kérdezősködött szüleitől, milyen az a rakéta, mikor ér oda. Este nem akart lefeküdni. — Apu, ne feküdjünk le — könyörgött. «• Várjuk meg, míg a rakéta koppon a Holdon. A rádió közvetíti. ' Ügy kellett erővel ágyba dugni. Hétfőn reggel ko­rán ébredt, bekapcsolta a rádiót s várta, leste a híreket. Mióta a Megyei Tanács nagytermében a kiállításon meg­látta a szputnyikokat, azóta állandóan ilyeneket rajzol. Reggel azt kérdezte apjától: — Ugy-e, Szolnokon is bemutatják a holdrakétát? De hogy tudják bemutatni, ha egyszer átmegy a Holdon? Látszólag megnyugodott, amikor apja felvilágosí­totta, mondván, hogy mindegyikből kettőt készítenek, egyet azért, hogy kHőjjék, « másikat azért, hogy bemu­tassák. — Értem, mondta cinikus mosollyal, de azért amit mi látunk, az mégsem az „igazi". pé —s A Nap kel: 5.21 h-kor, nyugszik: 17.58 h-kor. A Hold kel: 17.07 h-kor, nyugszik: 3.26 h-kor. Időjárás jelentés Várható időjárás: változó felhőzet, néhány helyen ke­vés eső. Mérsékelt, időnként élénkebb északi, északkeleti szél. A nappali felmelegedés egy-két fokkal gyengül. — Legmagasabb nappali hőmér­séklet 19—22 fok között, dél­keleten helyenként 22 fok fe­lett. — CSAK PÁLINKÁZNI tért be a vendéglőbe Kunhe­gyesen Kiss László. Az ital elfogyasztása után megfelelő körültekintés nélkül Indította el motorját. A szabályosan haladó Balogh Lászlóval ösz- szeütközött. Kiss súlyos láb­törést szenvedett és emellett ittas vezetésért élet- és testi épség veszélyeztetéséért eljá­rás indul ellené. Éppen csak megyeget... Alig javult a község fejleszlesi munka JászJényszarun Augusztus 26-i lapszámunkban írtunk arról, hogy Jászfény szarun igen lassacskán halad a községfejlesztési terv teljesítése. Török Imrével, a vb-elnök helyettesével beszélgettünk akkor ezekről a .kérdésekről; most ismét őt kerestük fel. Azután érdeklődtünk, javult-e a községfej­lesztési munka, mutatkoznak-e már eredmények. — Kérésünkre megjelentek az ÉMASZ dolgozói s előké­szítették annak az ezer folyó­méter villanyvezetéképítés- nek munkáit, melyre a ne­gyedik negyedévben kerül sor — mondotta Török elv­társ. — Az a vállalat, melyet eredetileg kiszemeltünk a szovjet hősi emlékmű elkészí­tésére, sok munkája miatt nem vállalta a megbízást. Más vállalattal egyeztünk meg, mely ígéretet tett arra, hogy november 7-re elkészíti az emlékművet. Kerítése ké­szen áll már. A tanácsiak a helyi ktsz- szel kötöttek szerződést ezer méter járda készítésére. A ktsz-nek — ki tudja miért — nem nagyon fűlik foga a munka megkezdéséhez. Az objektív nehézségek (?) kö­zött, melyeket emlegetnek, egészen meglepő is szerepel. Nevezetesen az. hogy meleg időben nem jó járdát építe­ni; árt a betonozásnak. Néze­tünk szerint gyenge lábon álló magyarázat ez; jónéhány útépítésnek voltunk már ta­núi kánikulában is. A ta­nács sürgeti, sürgeti ugyan a munkát; valószínűleg nem kellő eréllyel. Hozzá sem lát­tak ... A Norton-kút megépítése érdekében történt egy kevés. Két vállalattól megszerezték a szükséges lemondó nyilat­kozatot — egyidejűleg meg­egyeztek Márkus Pál helybeli kútfúró mesterrel. Márkus Az útitárs becsomagolta a kenyeret, szalonnát, papri­kát, otthonról hozott csíkos szalvétába, tenyerének élével letörölte a felcsapható asz­talkát, aztán arra könyököl­ve, s könyökére hajtva fejét, a vonat ütemes ringatásának adva át magát, szunyókálni kezdett. Ügy látszik, mégsem tudott elaludni, mert rövid idő múltán újságpapírba cso­magolt kártyává,klit kotorá­szott elő zsebéből. Körülnézett. — Na, üssük el az időt va­lamivel — mondta hunyorít­va a köröttelévőknek. Egy vállalkozó rögtön akadt, még csak azt nem döntötték el, mit játsszanak. — Hatvanhatos. Az a leg- iobb. Mink mindin n?t iátxz- szuk. A köröttük lévők drukká­Utitáis lása közepette elkezdődött a kártya-csata. Az ellenfél nem lehetett valami képzett kártyaszák- ember, ászt dobott a tízesre. *— Így is jó — rángatta meg hamiskásan bajsza vé­gét az útitárs. A suszter is azt mondta: «“■ Mit? — néztek rá. — Nem ismerik? Az ina­sához akarta vágni a széket a suszter, de a legény elug- rott, az asszonyt találta. Ak­kor mondta a suszter: így is jó. Nagy derültség, s az útitárs az érdeklődés középpontjába került, ö pedig értelmes pa­rasztember lévén, igyekezett szóvaj. tartani a népet. — A múltkor hallják — tekintett ki az ablakon — itt ázott az egész második ka­szálás here. Pocsékba ment. Most úgy látom, magot fog­nak belőle. Jó pénz, mink is ezt csináljuk. A vonat már a pályaudvar közelében kígyózik. A mező­gazdasági kiállítás színes zászlói szembetűnnek. •— Szólni kéne Jóskának, álljon meg. Itt kiszállnánk, úgyis ide tartunk. — A kiállításra? ‘— Oda hát. Mi mást keres­nénk itt Pesten, hallják? ■— Amúgy honnan? — Hát Karcagról, a szo­cialista városból. Hát nem ismerik? er- borzák mester — szóban! — elvál­lalta a munkát; a szerződés aláírására azonban még nem került sor. Megrendelték a közvilágítá­si lámpákat is; szállítás azon­ban mindezidáig nem tör­tént. Jászberény, Jászkisér, Jász- árokszállás lelkesítő példája — a jelek szerint — hatásta­lan a jászfényszarusiakra. Ottjártunk alkalmával mit­sem hallottunk arról, hogy a tanácstagok mozgósították volna a lakosságot — példá­ul — járdaépítésre, dűlőút­javításra. Azt, hogy a község lakossága nem hajlandó ál­dozatvállalásra — nem hi­hetnénk el, bárki állítaná is. A Lehel Kürt Tsz gazdái — hogy mást ne említsünk — szívesen hiteleztek saját gaz­daságuknak többtízezer fo­rint értékű anyagot. Elismerjük: a tanács veze­tői valóban sokat fáradoznak a termelőszövetkezetek meg­erősítése érdekében. Azt is tudjuk, hogy az igen tevé­keny új vb-elnöknek: Sin- dely Mátyásnak még időre van szüksége ahhoz, hogy jobban megismerkedjék az emberekkel, helyi körülmé­nyekkel. Nem könnyít a kö­zeljövő helyzetén az sem, hogy Kolozs János vb-titkár rövidesen eev álló évre távo­zik a községből: tanácsaka­démiára megy. * Mindezek ellenére sem le­hetünk elégedettek a javulás­sal. A községfejlesztési mun­ka éppen csak megy-megye- get. Mennyivel kedvezőbb képet kap a községről — pél­dául — Jászszentandrás, Jász- boldogháza, Jászjákóhalma látogatója. Igaz, ezekben a községekben több energiát — s helyesebb módon — fordí­tanak a tervek realizálására. — borváró -» — NÉPSZERŰ a mezőgaz­dasági oktatás Jászárokszál- láson. A község lakói közül nem kevesebb, mint 250 ter­melőszövetkezeti gazda Je­lentkezett téli oktatásra. Az oktatást tapasztalatcsere láto­gatásokkal teszik teljessé. “ A MEGYE három köz­ségében — Tiszasüly, Tisza- várkony, Kengyel — javítják jövőre az iskolák ivóvíz el­látását. A megyei tanács erre a célra 400 ezer forintot for­dít. — VASÁRNAP délelőtt 10 órakor nyitották meg Kisúj­szállás ifjúsági székházában az atomenergia békés és há­borús céloíkra történő fel- használásának következmé­nyeit, valamint az atom tá­madás elleni védekezés mód­szereit bemutató légoltalmi kiállítást. A tizenhetedikéig nyitvatartó kiállítást Jónás János, a városi Tanács VB. elnöke nyitotta meg. — ÜJ MŰVELŐDÉSI ott­hon épül Jászágón. A csak­nem tíz helyiségből álló épü­let felépítésére mintegy 600 ezer forintot fordítanak. A tervek szerint az év végén avatják az új művelődési in­tézményt. — VIRÁGZIK a gesztenye­fa. A szolnoki sörlerakat ud­varára szokatlan időben láto­gatott el a tavasz. Kivirult és minden színében pompázik egy gesztenyefa. Egyesek vé­leménye szerint ez hosszú őszt jelent. Ki tudhatja?... — JASZAGÓIAK Hugié­ban. Vasárnap huszjnö:tagu szövetkezeti küldött kereste fel Jászágóról a zuglói Alu­minium Gyárat. A vendégek megtekintették az özemet, majd a gyár dolgozóival együtt a Mezőgazdasági Ki­állítást. — A FERMENTÁLÁS1 kampány felénél tartanak a jászberényi dohányfermentá­lóban. Eddig mintegy három­ezer mázsa dohányt dolgoztak fel. A továbbiakban még 2000 mázsa dohány fermentálásá­ra számítanak. — ÉVI ÜTEMEZETT TER­VÉT eddig 121 százalékra teljesítette a tiszafüredi Ve­gyesipari Ktsz. A jelentős túlteljesítés elsősorban a me­zőgazdasági építkezésekből adódik. — SORRENDBEN a har­mincötödik négyes találatot érte el az idén megyénkben a 37. játékhéten Csajáéi István törökszentmiklósi lakos. A szelvényre nem kevesebb, mint 35 ezer forintot fizet ki a szerencsés lottózónak az OTP. — JÖVŐRE több mint 1 millió forintot fordítanak az újszászi tüdőszanatórium víz­ellátásának javítására. Az előzetes tervek szerint kutat fúrnak és derítőt építenek a szanatórium területén. \

Next

/
Thumbnails
Contents