Szolnok Megyei Néplap, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-15 / 216. szám

1958. szeptember 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s MÁSFÉL ÉVTIZED muué&a% íttitítopek U&zött Botos Sándor gyűjteményes kiállítása Budapesten Mindig tudtam, hogy a csendes, fiatal (és még sok­kal fiatalabbnak látszó) szol­noki festőművész, Bótos Sán­dor tehetséges és termékeny festő. Most mégis meglepett a kiállított művek tekintélyes szárna, s méginkább minő­sége. A Szolnoki Művésztelepet nagy megtiszteltetés érte az­zal, hogy egyik neves tagját budapesti gyűjteményes ki­állításra hívták meg, Buda­pest egyik reprezentatív ki­állítási helyiségébe, a Nagy­mező utcai Ernst múzeumba. Egy tehetséges, mondani­valóval ten művészlélek al­kotásai láthatók itt, amint teremről teremre járva gyö­nyörködünk a művész mint­egy nyolcvanhat képében. A kutató kedvű kísérletező művész a nagy magyar mes­terek tanítványa. Nem után­zójuk ezeknek a mesterek­nek, ösztönző példát keres náluk. Tájképfestészetében Paál László, Tornyai, a fran­cia Dufy ihletezésével talál­kozunk. Figurális kompozí­cióinál Munkácsy, holland. flamand példák után indul és ezeket szolnoki levegővel és szolnoki hagyományokkal itatja át. Színei sötétek, drámai fe­szültségeket hordoznak. Ked­vence a tanyavilág viharelőt­ti csendben, a fény és árnyék sajátos játékában. Paraszti alakjaiban szakít az idillizált és sablonos pa­rasztfigurákkal és helyzetek­kel. Legtöbb helyütt — külö­nösen parasztlány — alakjai­ban a mai értelmes, inteli- gens, változóban lévő paraszt- típust ábrázolja, ötvözve a zsellér örök elszántságával, forradalmiságávaL Az érdeklődők városképei előtt is figyelemmel álltak meg. Vitatkoztak egyikén- másikán. Különös érdeklő­désre tarthat számot a szol­noki Kossuth tér ábrázolása olajfestményen. Valóban a mi városunk, a festő sajátos látásmódján, színkeverésén átszűrve. A Mezőgazdasági Könyvkiadó őszi terveiből Termelőszövetkezeti moz­galmunk erősödésének, a me­zőgazdaság fellendülésének egyik jele az a nagyfokú ér­deklődés, amely a mezőgaz­dasági könyvek iránt meg­nyilvánul. Állandóan bővül a szakkönyvek választéka az egyes termelési ágakban, a modern nagyüzemi gazdálko­dás igényeinek megfelelően a Mezőgazdasági Kiadó őszi programjában ismét bő vá­lasztékot Ígér. A szakemberek évek óta tarják a korszerű szocialista nagygazdasági üzemek meg­szervezéséről szóló mű meg­jelenését. Vágsellyei István: „Mezőgazdasági üzemtan" c. munkája nélkülözhetetlen lesz minden szakembernek. A baráti országokból is je­lentős érdeklődés mutatkozik e könyv iránt és szó van róla, hogy idegen nyelvekre lefordítják. Rendkívül ak­tuális Varga Frigyes: „Belo­rusz traktorok kezelése és karbantartása című gépesí­tési tájékoztató kiadása. Ebbe a kategóriába tartozik „Mű­helykönyv a Zetor 25 traktor használatához" című mű, mely a hazánkban található többezer gép üzemeltetését könnyíti meg. A gépesítés fontos irányelveit népszerű­síti Hajas—Rázsó: „Szántó­földi gépesítés” című könyv. Változatlan nagy az érdek­lődés a kertészeti irodalom, különösen a gyümölcster­mesztési szakkönyvek iránt. Nyújtó—Tomcsányi: „A kaj­szi és termesztése” című mű­ve a gyakorlati követelmé­nyeknek megfelelően, tudo­mányos részletességgel fog­lalkozik a kajszi termeléssel. A magyar pomológiai iro­dalom újabb gazdagodása lesz Brózik: „Termesztett ayümölcsfajtáinl?’ sorozatá­nak a csonthéjas gyümöl­csöket ismertető része. Ez a rész a cseresznye, a meggy, a kajszi és a szilva leírását és természethű színes képeit al­bum alakban mutatja be két kötetben. Üj és teljesen átdolgozott kiadásban jelentetik meg Mo­hácsi Mátyás: „A házikert gyümölcsöse" című népszerű könyvet, melynek VI. kiadása „Gyümölcstermesztés a házi- és háztáji kertekben” címen jelenik meg Újból kiadják Bessenyei Zoltán: Zöldség- termesztés" és Csepregi Pál: „A szőlő metszése, valamint Rayman—Rozsnyait „Gyü­mölcstermesztés" című mun­káit. Meglepetés lesz Márk Ger­gely: „A rózsa" című műve. Magyarországon 30 esztendő­vel ezelőtt jelent meg szak­könyv a rózsa termesztésé­ről, de hasonló színes képek­kel és ilyen kiállításban még eddig sohasem. A természet- kedvelők számára újdonság lesz a „Szarvasi arborétumá­ról kiadott illusztrált kötet, amely az Európa-szerte híres park történetét és jelenét örökíti meg, Fekete István ábrázolásában. J. Horváth László: „Vidám rajzos juhtenyésztés” című írása szintén most jelenik meg A szakemberek kívánságá­ra jelenik meg Szigeti János: „Házi állatok szelekciója" című munkája, amely e tárgyban az első magyar nyelvű szafekönyv. Ugyancsak a képzett szakemberek szá­mára jelennek meg „Mező­gazdaságunk a belterjesség útján" című sorozat V. és VI. kötete. Az előbbi agrárpoli­tika és vetőmagtermesztési problémákkal foglalkozik. Az évenként megjelenő zsebkönyvek közül már most kapható lesz a könyvpiacon a „Magyar Mezőgadaság Zsebnaptára” az 1960. eszten­dőben. f FELHÍVÁS A TITÄSZ Vállalat Szolnok Városi üzemvezetősége felhívja Szolnok, Körösi át környékén lakó fogyasztó­inak figyelmét, (akik részére figyelmeztető felhívás ki lett kézbesítve), hogy '.959. szeptember hó 16-án (szer­dán) a 110 V. feszültségről 380/220, V. szabványos fe­szültségre térnek át. Minden érintett fogyasztó kapcsolja ki villamoskc- szülékeit. a fent jelzett időben és ezután csak abban az esetben kapcsolják be. ha 200 V. feszültségnek megfele­lően kicserélést, átkapcsolást vagy átszerelést nyertek, — mert ellenkező esetben a 220. V. feszültségtől a villamos- fogyasztói eszközök tönkremennek. Azok a fogyasztók, akiknek a kikézbesített figyelmez­tető felhívás szerin* a belső villamosberendezései nem megfelelőek, és átszereltetésük a fenti határnapig nem tör­ténik meg, villamosbaleset, illetve tűzveszély megelőzése érdekében a hálózatra nem kapcsolják vissza mindaddig, amíg a szabványos áfszere!*“tésről a munkát végző válla­lat vaCT fcloftia»-»« («-rre rendszeresített nyomtatványon) Írásban bejelentést nem tesz a Szolnok Városi Üzemveze­tőségnek. A kiállítás után sokan ér­deklődnek. Jönnek szakma­beliek, diákok, sőt paraszt- emberek is a megyéből, akik nemcsak a vásárra, hanem a „mi festőnk” képeire is ki­váncsiak. Szaporodnak a be­jegyzések a kiállítás vendég­könyvébe. És érdekes, a vi­ták még itt is folytatódnak. Egyesek szemérevetik Bótos Sándornak, hogy egyes motí­vumai túlgyakran ismétlőd­nek. Molnár Sándor festő­művész azt kívánja neki: „Ne elégedjen meg azzal, hogy klasszikusok hatását érezni munkájában. Legyen maga is klasszikus, van ere­je hozzá” — írta be a ven­dégkönyvbe Molnár Sándor. Mi is úgy látjuk, hogy Bó­tos Sándornak, a Szolnoki Művésztelep Munkácsy-díjas festőművészének lesz ereje klasszikussá válni. Ez a szép kiállítás ennek az erőnek és törekvésnek példája. Remél­jük, ez a gyűjteményes kiál­lítás Szolnokon, a megye kö­zönsége számára á bemuta­tásra kerül. (A cikkben szerepló megálla­pítások közül néhány Cseh Mik­lósnak a katalógus elé bt beve­zetőjéből való.) m* hernádi ■— Kevés volt az egy nap... — Művelődésügyi munkások tanulmányi kirándulása — Úgy van vele az ember, hogyha nagyritkán érdekes, új dolgokat ismerhet meg, mohón veti magát a látni- hallani valókra, és a végén kevesli azokat. Bizony így jártunk mi vagy hetvenen, akik szombaton reggel két külön autóbusszal Budapestre robogtunk. Expe­díciónkban volt járási nép­művelési felügyelő, kultúr­otthon igazgató, két rádió­riporter. Egyszóval vegyesen, de egyöntetű kíváncsisággal tekintettünk a bő program elé. Autóbuszaink némi viszon­tagságos városkerülgetés után a Hunnia Filmstúdió bejára­tánál, a Gyarmat utcában kötöttek ki. Itt megismertet­ték velünk azt a sokoldalú bonyolult folyamatot, amely­nek a végén a moziba ülhet­tünk. A technikai komment- ráció megfeszített tempójú művészi munkával párosul itt Láttunk új gépeket a hangrögzítéshez, egy tárgya­lóterem díszletét a legköze­lebbi filmből, továbbá Bara Margitét, Vass Évát Benkő Gyulát munkájuk közben. És megtanultuk még jobban be­csülni a filmművészeket A vásárban is voltunk, de erről nem írok. A vásárt élel­mesebb újságírók „elírták” előlem. Így hát mindössze arra szorítkozom, hogy nem­hivatalos statisztikát közöl­jek az elfogyasztott 150 po­hár sörről (ebben a számban ----------­Len ingrádi riport az atommeghaitásű Jégtörőről Leningrád (MTI). A TASZSZ különtudósítói ri­portban számolnak be arról, hogy a Néván állomásozó „Lenin,, atommeghajtású jég­törőt tízezrével keresik fel a leningrádi dolgozók. A rossz idő ellenére is rengeteg ér- ......................................... Ze nekari hangveisenysoiozato* rendeznek Szolnokon Négy előadásból álló bér­leti hangversenysorozatot in­dít az Országos Filharmónia Szolnokon. Az első rendez­vényre szeptember 21-én, este 7 órai kezdettel kerül sor a Szigligeti Színházban. Sugár: Hunyadi (Hősi ének) című oratóriumát mutatja be a bu­dapesti MÁV Szimfónikus Zenekar és a szolnoki Bartók Béla Zeneiskola kórusa Vaszy Viktor vezényletével. Az esten közreműködnek: Szecsődy Irén, Komlóssy Er­zsébet, Szabó Miklós és Pet­ri Miklós. Karigazgató: Kó­bor AntaL deklődő veszi körül a hajót. A jég rő felett a filmhíradó helikoptere kering. Kisebb hajók naphosszat szállítják a jégtörőre az érdeklődőket Julie, a Szovjet Flotta gé­pészmérnöke elmondta a TASZSZ munkatársának, hogy a 44 000 lóerős hajó a világ legnagyobb jégtörője. Valamennyi modern jégtörő legfőbb fogyatékossága, hogy mihelyt az üzemanyag el­fogy, vissza kell térnie tá­maszpontjára. Az atommeg­hajtású jégtörő viszont egy évnél is tovább folytathatja útját, hatósugara korlátlan. A leningrádi dolgozók nagy örömmel és büszkeséggel né­zik, fényképezik és látogat­ják a világ első atommeghaj­tású jégtörőjét. (MTI) MUHIlUUHUmHUUUmWIWUUinWUHIMI A Magyar Rádió szolnoki adójának mai műsora Tlszamenti hétköznapok. Ze­nés riportműsor megyénk életé; bői. - Női szemmel: A nők mű­sora. - Szovjet szerzők leg­szebb tánczeneszámaibóL a be nem vallott poharak is szerepelnek). Természetesen sokat tanultak a mi embere­ink, különösen a „Mezőgaz­daság a képzőművészetben” című kiállításon, ahol az iga­zi népről és néphez szóló művészetből kaptak bemuta­tót. Ez a tapasztalat is hasz­nosítható. Legtöbbet a művelődésügy munkásai Pesterzsébeten, az ottani Vasas művelődési ház­ban tanultak. Rengeteg kér­dést szegeztek az intézmény vezetőjének, aki derekasan válaszolgatott azokra. Ez a művelődési ház a nagy mun­káskerület kulturális köz­pontja. Vezetőségében a la­kosság és a nagyüzemek szá­mos képviselőjét találni, szak- irányítását egyetemek és fő­iskolát végzett elvtársak lát­ják eL A kerület üzemeinek színjátszói lépnek itt fel, ne­ves művészekkel felváltva. A mieink szorgalmasan je­gyeztek. Bizonyos, hogy sok életrevaló ötletet palántái­nak át megyénkbe. Este a Nemzeti Színházban voltunk. Darvas József: Kor­mos ég című kitűnő színmű­vét játszották. Mondanivaló­ja nagyon komoly, őszinte szavakkal szól az 56-os idők rettenetes eszmei zűrzavará­ról* a helytállókról, megté- vedtekről és árulókról. Nagy hatást tett ez mindnyájunk­ra. Még az autóbuszon is er­ről folyt a vita. Sokat, nagyon sokat tanul­tunk ezen az egy napon is. Kitűnő ötlet volt ezzel a ta- nulmánnyúttal fejezni be a művelődési konferenciát. De- hát ami jó, abból az embe­reknek minden és mindig kevés. így csíptem el szín­házból kijövet a cfiüc címét adó mondatot. Hernádi Tibor Kettős Szilvesztert ünnepel az idén a jászkiséri Vegyesipari Ktsz Ha különösen hangzik is, hogy a szorgalmas iparosok már szeptember derekán ter­vezgetik a szilveszteri vigas­ságot — mégis így igaz. Jól­lehet, az esti program ígér­kezik vidámabbnak, a leg­több szó a délelőttiről esik. Akkor veszik át ugyanis va­donatúj modem műhelyépü­letüket, melynek munkáit igen jó tempóban végzi a jászberényi Építőipari Ktsz. Műhelyépület? — Több: nagyszerű, ötven méternél hosszabb, négy és föl méter magas csarnokkal bíró, két- keroencés Igaz! gyár lesz ez! Lantos Balázs építés- vezető nemcsak megmutatja, de meg is magyarázza a sze­gedi tervezők készítette terv­rajzot Zománcozó, szárító, előké­szítő, fürdő, orvosi rendelő­szoba, öltöző sorakozik egy­más mellett. Mind tágas, le­vegős, világos. Az egymillió négyszázezer forintos építke­zés harmadával került volna kevesebbe, ha nem szocialista üzem részére épül, ha nem veszik legmesszebbmenően figyelembe az egészségügyi, mu ka védelmi követelménye­ket A Kossuth Lajos utcai front külsőségében is méltó lesz a gyár belső elrendezé­séhez; kétoldalt nyerstégla, középütt kőpors i mit ásos fal gyönyörködteti majd a szem­lélőt ... Az alapokat már kiásták; az árkok között álló három diófa idén terem utol­jára ... Akár a ktsz tagsága, úgy Petrovics István elnök is so­kát remél az új gyárépület­től. Tán ez egyik oka annak, hogy az építők részére ké­nyelmes, világos munkás- szállást biztosít saját helyi­ségeiből. — Ceglédi kannát, zsíros- fa Ödönt, tölcsért, vizesvedret zománcozunk, — mondotta Petrovics elnök. — A félkész árukat részint magunk állít­juk elő, részint a jászkiséri Vas- és Faipari Ktsz-től vesz- szük át. Eddig egy kemencé­vel bajlódtunk; a második beállítása révén 60—70 szá­zalékkal emelhetjük termelé­sünket. A korszerű üzemben gyártmányaink minőségi szín­vonala is lényegesen emelke­dik majd. Ma mintegy hat­van százalékban állítunk elő elsőosztályú, negyven száza­lékban másodosztályú árut. — Érdemes az elsőosztályú gyártására törekednünk: en­nek átvételi ára 15 százalék­kal magasabb. ▲ minőség megjavílása érdekében — a kőbányai gyár szívessége révén — még egy zománcozó szakemberrel erő­síthettük gárdánkat: Gálái Béla útmutatásai már eddig is hasznosaknak bizonyultak számunkra. Igaz, a majdnem másfélmillió forint, melyet az építkezésre áldozunk, sok pénz. — Befektetése mégis gyümölcsözőnek Ígérkezik mind a népgazdaság, mind a magunk számára. Az építkezés méreteire jel­lemző, hogy az épülethez többek között 92 ezer téglát, 26 vagon sódert, 200 köbmé­ter hőszigetelő salakot hasz­nálnak fel. Az ezekből alko­tott gyár nyolc méteres ké­ményén ezév Szilveszterén bukkan fel az első füstfelhő — messzire hirdetve: me­gyénk szövetkezeti ipara is­mét jelentő« alkotással gaz­dagodott Szeptember közepén indulnak a nyelvtanfolyamok A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat és a Magyar —Szovjet Baráti Társaság ál­tal korábban meghirdetett orosz—francia—német—angol nyelvtanfolyamok szeptember 15-én kezdik meg munkáju­kat. A tanfolyamokra szep­tember 15-ig lehet jelentkez­ni az MSZBT elnökségeken és a TIT megyei titkárságán. -------- ........ Ci pőkiállítás Gotiwaidovban A gottwaldovi cipőgyár fennállásának 65. évforduló­ja alkalmából cipőki állítás nyílt meg. A kiállításon ezer olyan cipőmodellt mutatna]: be, amelyek a jövő évben ke­rülnek a belföldi és a kül­földi piacra A gottwaldovi cipőgyár évente negyven mil­lió pár cipőt készít és 88 or­szágba exportálja áruit. — (MTI). Az Eötvös Lóránd Tudó* mányegyetem épületének fo­lyosóin a homályülte sarkok­ban, ablakmélyedésekben fel­nőtt diákok izgulnak, mor­molnak, s szívják a Kos­suthot, Tervet idegnyugtató­ul. Még nincs három óra. A tanárok, adjunktusok, pro­fesszorok, tanársegédek nem érkeztek még meg, s így a vizsgázók az anyag átlapozá- sával, meg ismerkedéssel töl­tik addig az időt. Az ország minden részéről vannak itt. Tanítók, pártmunkások, szak­munkások és a legkülönfé­lébb foglalkozású emberek vállalkoztak arra, hogy a munka mellett tanulással le­velező oktatásban elvégezzék az egyetemet. Máskor nem­igen hozza össze a sors az évfolyamtársakat se, mint így, vizsgák előtt. S ilyenkor örömmel közlik, ki mit hal­lott a legutóbbi beszélgetés óta. A Szolnok megyei diákot heccelik. — Mit ugráltok? Győr me­gye megelőzött benneteket. •» c VIZSGA KÖZBEN '— De a szövetkezés bölcsői jét mink ringattuk, — Igaz, olvastam. Nálatok már mammutszövetkezetek vannak. A vita élénkül. Egy duna- boglári tanítónő Túrkevéről, Karcagról érdeklődik.*• Sokat olvas ezekről a városokról. Valaki azt mondja: túlzás ez biztosan. Már két részre sza­kadna, két pártra oszlana a társaság, de a folyosón isme­rős arc jelenik meg. Gyenis Vilmos, az egyetem irodalom­történeti tanszékének vizs­gáztatója. Bármilyen jóindu­latú tanárként is tisztelik, el­megy a kedve mindenkinek a vitatkozástól. A vizsga azért vizsga. Tudás, nem tu­dás, jó szerencse, balszeren­cse — szóval minden kell hozzá. Nyílik az ajtó és: — Sorrend szerint ki kö­vetkezik? A Szolnok megyei diák el- sáppad és betámolyog az aj­tón. Leül, s aztán a sáppadt- ság kezd enyhülni arcán. A tétel fekszik: Misztótfalusi Kiss Miklós, az erdélyi nvom­dászmüvész élete és munkás­sága. A tanár bólogat, s aztán a felelet után még kérdezget: — Honnan jött maga? — Szolnokról. — Na, mi újság a Szolnok megyei termelőszövetkeze­tekben? — Szépen erősödnek, ha­ladnak. — Azt hallottam Túrkevé­ről, Karcagról, Mezőtúrról, de mi van a többi helyeken? — Termelőszövetkezeti me­gye vagyunk, még két közsé­günk hiányzik. — Hol? — A Tiszazugban. — Tiszazug? Móricz Zsig- mond. Szóval ismét a Tisza­zug a legelmaradottabb rész. — Csak volt. Napok kér­dése, s ott is befejeződik az átszervezés. — Sok sikert hozzá. A diák kijön a szobából, s szívből örül. Nemcsak annak, hogy úgynevezett hálás té­telt kapott, hanem hogy akár- hová megyen is, Szolnok me­gyei ember ebben az ország­ban becsületet, tiszteletet kap mindenhol. Tudják, nagy do­log volt az, amit mi itt el­kezdtünk. a b.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents