Szolnok Megyei Néplap, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-13 / 215. szám
6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959( szeptember 13, A megyei kulturális értekezlet után Két napon keresztül üléseztek Szolnokon a művelődésügy megyei vezetői, a járási népművelési íelügyelők, a járási és városi művelődési otthon-igazgatók. Azok, akik munkájukkal jelentős mértékben befolyásolják a következő év művelődési erőfeszítéseinek sikerét. Nagyon szükséges volt tehát ez a két nap, amelyen a népművelési csoport vezetője ismertette új elgondolásait, a jövő év feszített és mégis igen reális programját, majd alapos vita során öntötték végleges formába a tervet, amely a jövő munkájának alapja lesz. Különösen sok időt szentelt a megbeszélés az ismeretterjesztési tervnek. Ez természetes, hiszen az ismeret- terjesztés a legfőbb módja és eszköze a szocialista világnézet kialakításának. Ezt a jelentős szerepét még az elmúlt évinél is jobban kell betöltenie az ismeretterjesztésnek. Éppen ezért egész sor bevált és jónéhány új formát fogadott el ez az értekezlet, és ezeket a lehető leggyorsabban meg is akarják valósítani. A jól bevált munkás- akadémiákat még vonzóbbá, még elérhetőbbé teszik azzal, hogy a központi előadótermek helyett a munkáslakta kerületekbe viszik ki azokat, és aránylag rövldebbek, mintegy háromhónapos időtartamúak lesznek. Érdekes újítás, hogy a szakszervezeti bizalmiak tanfolyamát is kibővítik jónéhány előadással, amelyek meghallgatásával a bizalmiak látókörét, általános műveltségét szélesbítik. A peremközségek művelődési házai pedig munkásokat érdeklő előadássorozatot állítanak be. Igen figyelemre méltó, mennyi hozzászólás akadt éppen ehhez a tárgykörhöz. Látszott, hogy a jelenlevők, különösen pedig a szakszervezet képviselői milyen gondot fordítanak arra, hogy a munkásosztály műveltségi felmérésében egyre kevesebb legyen a fehér folt. Az ifjúság körében rendezendő előadássorozatok problémája iránt is nagy érdeklődés nyilvánult meg. Itt, ha lehet, még változatosabb formái valósulnak meg az ismeretterjesztésnek, mint az előbbi tárgykörben. Az iíjúA ngyal sógor valami na^ gyón kemény legény volt. Amikor a szövetkezeti szervezők először rákopogtat- ták az ajtót, udvariasan betessékelte őket. Kedvesen, szívélyesen elbeszélgetett velük. Minden szóra, minden okos érvre készségesen bólintott, úgyhogy Vajda Peti boldogan kacsintott Kiss Jóskára. Ebben a kacsintásban benne volt az, hogy no, komám, ehhez mit szólsz? Ez aztán belevaló ember. Itt nem lesz nehéz dolgunk. Ügy alákeni az öreg a belépési nyilatkozatot, mint annak a rendje. Ennek jeléül oda is simította az asztal sarkára a papírt. Még a golyóstollat is odatette Angyal sógor kezébe, hogy minden gondolkodás nélkül odakanyarítsa a nevét a megfelelő helyre. Angyal sógor odahajolt a papír fölé. Gondosan böngészte a betűket az ókula mögül, aztán felemelte a jobb- kezét. Kiss Jóska nagy gyönyörűséggel nézte ezt a mozdulatot, aminek nem is lehetett egyéb folytatása, mint az, hogy az öreg megfogja a plajbászt és aláír. De a jobbkeze nem. ezt csinálta. Az erőteljes, görcsös ujjak felcsípték a papírt. Gondosan összehajtogatták és odatolták Vajda Peti elé. Angyal sógor aztán levette az orráról a pápaszemet, betette az asztal közepére és úgy jegyezte■ meg, mint valami nagy felfedezést. — Erre pedig még alszunk egy nagyot. f salódott a két szervező, dehát azért, mint okos emberek, tudták, hogy nem sági akadémia és az ifjú mezőgazdász-tanfolyam mellett az úgynevezett lányok iskolája megindítása ezév ko* moly kulturális eseményt. A falun a legjobban bevált formát, az ezüstkalászos tanfolyamok rendszerét szélesítik tovább. 100 ilyen tanfolyam indul a megyében és a szakismereti tárgyak mellett tizenhatórás világnézeti és természettudományi oktatást is bevezetnek. A második nagy tárgykör a felszabadulási kulturális szemle lebonyolításával foglalkozott. A hallottakat mérlegelve nyugodtan megállapíthatjuk, hogy ebben az évben az eddigi szemlékhez viszonyítva hatalmas lépést tettünk előre. Ez a lépés pedig annak a szemléletnek a leküzdése volt, amely az ilyen megmozdulásokat csak a kórus, tánc és színjátszás területére szorította. A művészi törekvéseket, művészeti csoportok alakulását és munkáját csak helyeselni lehet. de sohasem lehetnek öncélúak. Éppen ezért helyes, hogy a művészeti ágakon kívül még 11 különböző területen vetélkedhet a fiatalság — és természetesen az idősebb kulturális aktívák is — azért, hogy méltóan ünnepelhessük meg felszabadulásunk jubileumi évfordulóját A József Attila olvasómozgalom újbóli meghirdetése, szavalóversenyek, megyei irodalmi pályázat, rajzpályázat, fotózás, népművészet, szellemi öttusa, általános iskolai tanulás, kiállítások szervezése, daltanulás, színház, mozi látogatások szinte az egész kulturális területet felölelik és egészen új arcot adnak az eddig egyoldalú szemléletnek. Jelentős ez a tervezet azért is, mert olyanokat is belekapcsol a kultúra valamelyik ágának művelésébe, akik a művészeti foglalkozásokhoz nem éreznek kedvet, vagy tehetséget, viszont fényképezni, rajzolni szeretnek. A szemlét a különböző szervezetek közösen hirdetik meg, de a szervezésben, az előkészítésben az oroszlánrészt a fiataloknak, a KISZ-eseknek kell, vállalniuk. Az előadás második napján a résztvevők meghallgatták Komócsin elvtárs előadását az ifjúság nevelésének néhány kérdéséről. Ez azért volt igen fontos tény, mert a művelődési otthonok vezetői az ifjúság nevelésében rendkívül sokat tudnak tenni. Ezt a feladatot szívesen is látják el, ezért vettek részt örömmel az előadáson. A második napon beszéltek olyan fontos kérdésről is, mint a művelődés vezető munkatársainak továbbképzése. Ez igen kedvező képet mutat a tervek szerint, mert az eddigieknél sűrűbben és sokoldalúbban kapnak továbbképzést a művelődési munka járási, városi, falusi gazdái. Negyedévenként kétnapos továbbképzést kapnak mindig más járási, városi nagyüzemi mezőgazdasági otthonban. Első nap a vendéglátó művelődési otthon igazgatója számol be munkájáról, másnap pedig gyakorlati munkáját mutatja be. A tapasztalatcsere hatalmas lendületet ad majd a munkának; 1959/60-ban Mezőtúron, Kunszentmártonban Szolnokon és Martfűn tartanak tapasztalatcsere értekezletet. Végezetül egy bejelentést szeretnénk kommentálni, amelynek következetes keresztülvitele ugrásszerű javulást fog hozni a kispolgári giccs, a művészeti selejt elleni küzdelemben. Kurucz István* a megyei művelődésügyi osztály népművelési csoportjának vezetője jelentette ki beszámolójában: „Műsorpolitikában engedmény nincs!” Ez a rövid mondat nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy minden színjátszócsoporttól meg lehet és meg is kell követelni: a műsorukkal szemben tanúsított nagyfokú igényességet, a csak anyagi haszon reményében való színdarabtanulás megszüntetését. Erre a határozottságra most, amikor rohamra indulunk az emberek szocialista tudatának minél rövidebb idő alatti megteremtéséért, igen nagy szükség vap, bármiféle ellenállást is kell legyőzni. Csak vázlatosan érinthettük az elkövetkező 1959 60-as év kulturális feladatait. Any- nyit azonban mindenki láthat az eddig leírtakból is, hogy a népművelés minden egyes munkása hatalmas feladatok megoldására hivatott. Hernádi Tibor Rossi Károly RÄM90SÄM kis dolog az, amire Angyal bácsinak el kellene szánni magát, és ezért a kerítés végénél megveregették az öregnek a vállát. — Gondolkodjon csak, papa! Hiszen nem erőszak a disznótor. Majd járunk még erre, és biztosak vagyunk abban, hogy maga is örömmel aláír, ahogyan azt sokezer ember teszi szerte az országban. Két nap múlva megint betért hozzá a két szervező. — No, tata, meggondolta magát? Az öreg megvakarta a fületövét, — Gondolkodtam — No, aztán? — Nem írok alá. — Gyebnárék is aláírtak, Kemencésék is. Fehér Józsi bácsi is! — ők tudják a magukét, én a magamét! Egy jó félórát megint rá- áldoztak az öregre. Angyal sógor mindenre bólintott. Semminek nem mondott ellent. Megint azzal* váltak el a dűlő sarkán, hogy még gondolkodik rajta. A harmadik, negyedik, ötödik látogatás az előbbiekhez hasonlóan folyt le, csak éppen talán annyi volt a különbség, hogy a két szervező egyre türelmetlenebb hangon próbálta az öreget meggyőzni az egyedül helyes útról. A ngyal sógor mindenre csak bólintott és azzal engedte el a két fiatalembert, hogy meg keü gondolni Már a tizedik agitációnál tartottak. — No,/papa, mit álmodott az éjjel? — Semmit! Aludtam egész éccaka, de még milyen jóízűen. — Még mindig nem ír alá? — Nem! — Tudja-e, hogy már az egész terület belépett? Tudja-e, hogy a dűlőben maga az egyetlen, aki okoskodik és ilyen csúnyán megkötötte magát? Higyje el, hogy nekünk is nagyon kellemetlen ez. Szinte úgy áll a dolog, hogy mi vagyunk az oka annak, hogy magát nem tudtuk eddig megnyerni a szövetkezeti gazdálkodás számára. Az öreg bólintott. — Lehetséges. — Ez az utolsó szava? — Nem! Az, hogy majd meggondolom. Kis Jóska legyintett és mérgesen lépett ki Angyalék konyhájából. Még köszönni is elfelejtett és hosszú lépésekkel szabta keresztül a tanyaudvart. Vajda Pali alig tudott a nyomán haladni. A tehetetlenség mérhetetlenül fájt nekik. — Hát pedig még holnap megpróbáljuk! — morogta dühösen Vajda Peti, amikor felléptek a háromtonnás teherautóra. Másnapra már nem is volt semmi egyéb dolguk. Nagyon Antalfy István: Ián nem is eső ••• Rövid a nap már, könnyen jön az este. Köd ül hajnalonként a parti füzesre, zúg a kukoricás, ha a szél feltámad, s jól esik már enyhe este a szobának. És ha eső indul, hull, csöppek özönje, tán nem is eső az: édesanyám könmnye... Lukács Miklós: 'hyábi káfrti Tajtékos paripák villámió ostora suhintott az égre, csattanás, vad s már zuhogott, füstölt a táj, fodrozva rétje, elmerültek a tikkadt füvek s hol a vert lombsátor alatt bújtunk, riogva ocsult szived csókomban míg ringattalak. A szél előrvénylett a fák közt, csönd lett, puhán kibuggyant a fény> hallgattuk, csöppek koppantak a levert levelek ezüstjén. Szivárvány harsant a mennyre s aranyos ujjával a nap simogatta bronz homlokodra csapzö, bűnbeázott hajad ... Színházi hírek j A nyári szünet alatt elkészült a színház - új világítási berendezése, amely egyike a legmodernebbeknek. Megszépült a nézőtér, bővültek az öltözők. A színház műszaki dolgozói ebben a munkában oly hathatósan vették ki részüket, hogy a színháznak ezzel többtizezer forintnyi megtakarítást értek el. • Behár Györgry, a színház új zenei vezetője komponál muzsikát Rácz György új vígjátékihoz, melynek címe azonos a népszerű táncdaléval: „Néha úgy kell, hogy dédelgess”. • Bár a színházi évad Szolnokon csak október 2-án kezdődik Ábrahám Pál „Viktória” című operettjével, — szeptember hónapban megindulnak a tá; előadások Szolnok megyében, a „Bál a Sa- voyban” című Ábrahém operettel és Arout: „Szólítson csak mesternek“ című vígjátékéval. elszántan léptek be az Angyal-portára. Eltökélt szándékuk volt, hogy ha kell, az egész napot rászánják arra, hogy az öreget meggyőzzék. Angyal sógor mosolyogva ment eléjük és udvariasan tessékelte be őket a konyhába. § Kis Jóska már nekigyür- kőzött a mondanivalónak, de az öreg a vállára tette a kezét. — Sose koptassa a nyelvit, fiatalember. Adják ide a pa-jf pírt, aláírok. A két fiatalember arca fel ragyogott. Vajda gyorsan odacsapta a nyilatkozatot az asztal szélére. Angyol sógor egy percet se gondolkodott, aláírt, lé is Jóska kezet fogott ve- le és néhány meleg szóval üdvözölte, mint az Aranykalász új tagját. A kerítésnél egy pillanatra megálltak. Vajda Peti cinkosan rákacsintott az öregre. — Aztán mondja, elvtárs, miért gondolkodott ennek ilyen sokáig? Majdnem két egész hétig. — Nem gondolkodtam én, hallják-e, egy percig sem. Tudtam én már az első na-: pon, hogy aláírok. — Hát akkor miért járatta velünk a bolondját? — Hát tudják, a sógor tavaly lépett be a Feketén. Aztán itt azzal hencegett el, hogy éppen tízszer voltak nála a szervezők, mire aláírt. Nahát én sem vagyok alább- való őnála, mert én meg büszkén mondhatom, hogy énnálam tizenkétszer jártak maguk, mire aláírtam. Megnyitotta kapuit & Zászlódíszben a Jászberényi Felsőfokú Tanítóképző Intézet hatalmas épülettömbje. Czinege Lajos elvtárs ünnepi beszédét mondja. Mellette jobbról Szekeres László elvtárs, az MSZMP MB. osztályvezetője: balról Andrási Béla országgyűlési képviselő elvtárs, az intézet igazgatója. „A főiskola szabályait megtartom. hallgatók. Esküsznek az új KömESPOh — Dr. Lassú György: Mit egyen a gyermek? (Magyar Vöröskereszt) A népszerű ismerete tő mű foglalkozik a gyermek helyes táplálkozásának kérdésével, a különböző tápanyagok szerepével, s tanácsokat ad arra, hogyan neveljük gyermekünket a helyes táplálkozásra. Felsorolja az e téren elkövetett hibákat, és közli a különböző ételrecepteket. — A bátor teknősbéka (Indiai mesék, Móra) India a mesék hazája, — apáink, nagyapáink, száz esztendővel ezelőtt élt őseink is ismerték, szerették, továbbadták már meséit. Ebben a kötetben olyan meséket találunk, amelyek híven idézik India varázsát, egyszerű szépségükkel rabulejtik olvasóinkat és méltók arra, hogy India sok más meséjéhez hasonlóan maradandó élménnyé, szép gyermekkori emlékké váljanak. § — Thury Zsuzsa: A francia kislány (4. kiadás, Móra) Thury Zsuzsa első ifjúsági I regényében emlékezetes hőst alkotott: Jeanette Rosta-t, a t későbbi Rosta Annuskát. I Nem mindennapi bonyodal- f mák jutnak sorsul ennek a L tehetséges, mélyenérző, zár- | kózott és vadóc kislánynak, aki ... egy francia 'bányászvároskából Í kerül egy budapesti általános iskola VÍI/b. osztályába. | Hogyan válik a gyanakvó és * sebzettlelkű Jeanette felsza- i badult és vidám Annuskává Í_ erről szól Thury Zsuzsa * kitűnő leány regénye. i; — A magyar sport évkönyve §1959. (Sport) | Az 1959-es esztendő a ma- | gyár testnevelési és sport- ||mozgalom újjászervezésének pjéve. Az évkönyv Írásban és »képben ad beszámolót az év Sísporteseményeiről, a testne- Ifvelésre és sportra vonatkozó 1 jelentősebb rendeletekről, az PmtST elnökségének határo- izatairól, a magyar sportolóik nemzetközi szerepléséről.
