Szolnok Megyei Néplap, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-13 / 215. szám
1959. szeptember 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP MILLIÓK VILÁGÁBAN A túrkevei Vörös Csilláé, Isz gazdálkodáséi a számok tükrében Kilencezer 370 hold — ekkora területtel már egy falu is nagynak számít, de a Vöröscsillag Tsz csak egy részét igaz, tekintélyes részét uralja a város területének. A tsz alakulása a szövetkezeti mozgalom hőskorában, 1948- ban történt. — Hogy is volt csak? — emlékezik Gönczi Lajos, a megfontolt szavú elnök. — Igen, 48 őszén, most 11 éve. Tizenhármán kezdtük akkor, 150 holdon, egy pár lóval. Ma 900-an vagyunk, s van „némi” felszerelés, meg állat- állomány is a területhez. Elég jól élnek nálunk az emberek — mondja csendes büszkeséggel. Hozzátehetjük: Azért, mert jól dolgoznak. Gazdálkodásuk „hcgyan”-ját nem lesz érdektelen közelebbről is megnézni. Somosi Árpádnak, a tsz főagronómusának csak ritkán van szüksége a tervek számadataira, nagyrészét fejből tudja. Látszik, szíwel- lálekkel végzi munkáját. Ahhoz viszont, hogy sikerrel irányíthassa a gazdaságot, valóban ismernie kell annak adatait, tervszámait is. Nagyarányú takarmánytermeszíés Kilencezer 370 holdból 7517 kh a szántó. Ennek több mint felén, 3890 holdon takarmány- növényt, árpát, kukoricát és pillangósnövényt termelnek. Az ipari növények területe körülbelül 1400 hold, búzavetésük pedig 2261 hold volt az idén. A tsz gazdálkodásában az ipari növényként kezelt cukorrépa, mint takarmánynövény is számításba jön, hiszen ebben az évben 462 hold termése után 500 vagon répaszeletet kapnak vissza a cukorgyártól. Pillangóst idén a szántóterület 11 százalékán, jövőre 20 százalékán termelnek. A nagyarányú takarmány termesztés bőséges takarmánybázist biztosít, ez pedig az állatállomány állandó növelését teSzi lehetővé. A tsz-nek jelenleg 886 szarvasmarhája, 3000 sertése, 2900 birkája és 175 lova van. Baromfiból 35 ezret neveltek az idén. Növekvő terméseredmények A gazdag állatállomány egyre bőségesebb trágyázást tesz lehetővé, s ez a korszerű agrotechnikával párosulva magas, s egyre növekvő terméseredményeket biztosít. A fontosabb termények évenkénti termésátlaga a következőképpen alakult: cukorrépa 15.15, az őszi árpa pedig 78,89 forintba kerül a tsz-nek. Állami átvételi árakkal számítva a takarmányt, egy kilogram sertéshúson 1,50 Ft, baromfinál pedig kilónként 7 forint a jövedelem. Bevételi ferv: 23,6 millió forint A tsz vezetői megszokottnak tartják a nagy számokat. Százezrekben, sőt milliókban gondolkodnak. Bevételi tervük 23,6 millió forint, a kiadás 15 millió, készpénzosztaléknak marad tehát 8,6 millió forint, ami csaknem kétszerese a 4.7 millió természetbeni járandóságnak. Bár a növénytermesztésben a tervezettnél mintegy 25 százalékkal magasabb volt a termés, természetben mégsem osztottak többet, mint amit a terv előírt. A többlettermést nagyüzemi úton értékesítették, magasan túlteljesítve áruértékesítési tervüket A többlettermés idén mintegy 3 millióval növeli a kiosztásra kerülő készpénzalapot A szemléletesség kedvéért megint csak a táblázathoz folyamodunk. 1956. 1957. Kiosztásra kerülő jőv. 7,5 9,5 Egy munkaegység ért. 21,59 28,62 30,20 1959. 13,3 (millió Ft) 31,86 (forintban) Láthatjuk, a jó gazdálkodás eredményeként állandóan, még az elmúlt esztendő nehéz körülményeinek ellenére is emelkedett a jövedelem. Ma egy tsz-tag 1 évi keresete— csak a tervszámokat teBúza Őszi árpa Kukorica ( Cukorrépa 1956. 1957. 1958. 1959. 10 éves átl. 11,42 10,37 8,11 12,50 10,34 15,68 14,34 13,22 17,01 13,00 17,52 22,73 17,80 20,00 (becsi.) 15.10 138,00 146,6 111,00 200,00 140,00 Az egy holdra jutó műtrágyafelhasználás az utolsó három év alatt 45 kg-ról 187 kg-ra emelkedett, istállótrá- gyából pedig idén 35,4 mázsa jutott minden holdra. A jó talájerőgazdálkodás és a mélyítőszántás (ma már 35—40 cm-nél tartanak) eredménye nemcsak ebben az évben, haGrüNCZI LAJOS, a Vörös Csillag Tsz elnöke. nem tavaly is megmutatkozott. A mostoha időjárás ellenére csak a búza és a cukorrépa termése volt kevesebb, mint a 10 évi átlag. Teljes gépesítés a cél Állandóan növekszik a tsz gépimunka igénye is. 1956- tól kezdve 3,5, 4,7, 5.5, idén pedig 6 normálhold gépimunka jutott minden ka- tasztrális hold földre. A gabonatermesztésben például már 100 százalékos a gépesítés. A talaj előkészítést, vetést, . műtrágyaszórást, vegyszeres gyomirtást gépekkel végeztették, s a 3700 hold kalászos 80 százalékát kombájnnal aratták le. A kukoricát csak négyzetesen, vagy iker- sorosan vetik, így egyszeri kézikapáláson és törésen kívül más kézimunkát nem kíván. Cukorrépánál csak az egyelés és a fejelés történik kézierővel, a répakiemelést magukszerkesztette géppel végeztetik. A gazdaságban adódó szállításoknak mintegy 80 százalékát szintén a gépek végzik. Körülbelül 20 kilométer hosszú keskenyvágá- nyú vasút hálózza be a területet. A személyszállítás teljes egészében, s a teherszállítás nagyobb része is ezen történik. A vasútivágány az istállókból indul, onnan a trágyát átrakás nélkül egyenesen a földekre viszik a csillék. Ugyanígy történik a takarmány behordása is. A gépi szállítóeszközök listáját 5 tehergépkocsi és egy pótkocsis Zetor teszi teljessé.,, A nagymértékű gépesítés révén alacsony önköltséget, ugyanakkor nagyobb jövedelmezőséget érnek el. A búza mázsája 98.78, kúkorica 49.55, SOMOSI ÁRPÁD föagronómus kintve — 17 800 forint körül mozog, de valójában ennél több lesz, hiszen mint említettük, terven felül máris 3 millió forint többletbevétel mutatkozik. A 17 800 forintos jövedelem több mint 700 aktív tsz-tag átlagát jelenti. A valóság az, hogy van, aki ennél kevesebbet kap, de olyan is van, aki a dupláját is megkeresi. Igaza van tehát az elnöknek, valóban nem élnek rosszul az emberek. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a legtöbb családban két, sőt néha több kereső is van. A Jövedelem Összetevői Idén az állattenyésztés és növénytermesztés jövedelemből való részesedése nem a legjobb képet mutatja. Növényi termékekből 11,6, állati termékekből 7 millió a bevétel (a többi egyéb üzemágakból és a múlt évről áthozott összegből adódik). Tavaly az arány 7,1 :6,5 volt az állattenyésztés javára. Az elmúlt évhez képest igen nagy mértékben növelték az állat- állományt, ezért csökkent annak jövedelemben való részesedése. Jövőre az arány már ismét helyrebillen. Beszélhetnénk még sok mindenről. Elemezhetnénk a korszerű agrotechnika itt alkalmazott módszereit Megvizsgálhatnék a vetésforgót az egyedi takarmányozást, a munkaerő célszerű hasznosítását, hiszen utóbbit a tsz- ben az év tíz hónapjára megoldották. Mindehhez azonban e cikk terjedelme kevés. Az elmondottakból is nyilvánvaló. hogy a Vörös Csillag Tsz egyre inkább megvalósítja a nagyüzemi gazdálkodás követelményeit egyre többet egyre olcsóbban termel. Nem méltatlanul kapta tehát a Munka Vöröszászló Érdemrendet Patkós Mihály Örömhír érkezett az 5?Országosróleí .............................................................................................. f i gyelem l Figyelem I Fontos közleménY1. AZ ALLATFORGALMI VALLALAT községi felvásárlói változatlanul előnyös feltételek mellett új akció keretében megkezdték az 1960. évi sertéshizlalási szerződések kötését MAGAS ÁTVÉTELI ARAK! KAMATMENTES ELŐLEGEK! TERMELŐSZÖVETKEZETEKNEK NAGYÜZEMI FELÁR! Emellett tovább folyik az 1959. negyedik negyedévi átadásra történő sertéshizlalási szerződéskötés is. SZOLNOK HEVES MEGYEI ALLATFORGALMI VALLALAT éMNUNIMmMNMMIUMttMMMIMIMMmMHIMIHIIlmillUHIIIMIIUlUUlUIIIIMHtUMIHMi Az őszbe csavarodó hűvös éjszakán kis csapat kapaszkodott fel a vonatra egy jászsági falu állomásén. — Mire megvirrad, ott leszünk — mondta Lázár, az elnök. S a kis csapat bólintással nyugtázta szavait. Keveset beszéltek. Vagy az ünnepélyes küldetés miatt, vagy azért mert minden tagnak a délutáni közgyűlés eseményei kavarogtak a fejében. Hogy akarunk-e jövőre aratni? ... Föld járadékot és haszonbért fizetni az idősebb tagoknak? ... Akarunk — mondták többen. — Az igaz, hogy ősszel indulunk, de 140 holdon közösen termeltünk takarmányt, meg a 24 felvásárolt törzskönyvezett tehén is bizonyítja, hogy jtt akarunk megélni és nem akárhogy. Ilyen és hasonló gondolatok foglalkoztatták a Kossuth Tsz kis csoportjának tagjait, akik Budapestre igyekeztek a mezőgazdasági kiálításra, hogy meghozzák a hírt: megfelelnek-e teheneik az „országoson” is? Mert á legutóbbi járási kiállításról négy díjat vittek haza a Kossuth tehenei. Most meg akarnak győződni, igaza volt-e Gulyás Dénes állattenyésztési brigádvezetőnek. amikor két hónappal ezelőtt kimondta a szót: ezeket pedig csakis az „országosra” küldjük. Hát igaza volt — mondja az elnök két nap múlva, mikor a .•kiállításról hazajöttek. Két díjat kaptak a teheneink Pesten. Igaza — szólt a párttitkár is és messze elnézett az épülő tanyaközpont irányába Ügy tudom, ezen a héten már minden mester ott dolgozik — folytatta. — Reméljük, beváltják szavukat. Megértő emberek ezek. Tudják, hogy a beindulás az építkezéstől is függ, meg aztán a szerződés is kötelez. Az elnök bólintással felelt. A dűlő úton egy gumis kocsi közeledett palával megrakva az istállóhoz. A kocsis csak úgy, mint akik naponta többször találkoznak, lekiálíott neki: — Hallottátok? Két díj... — ott az országoson. A mieink, a mi teheneink... A kocsi elhaladt. Az utolsó szavakat már csak ■ a szél hozta feléjük. Az elnök és a párt- titkár mosolyogva bólogattak, de gondolataik az őszi beindulás körül forogtak. — Sok a baj, a probléma, de megoldhatók, különösen, ha a „mienk” győzni fog az „enyém” felett. Szántás-vetés mecrveszerte Megyénkben serényen halad a magágykészítés. Varga István traktoros, a karcagi Május 1 Tsz földjén készít ve- tősz ántást. Vetik az őszi árpát. A kunmadarasi Hunyadi Termelőszövetkezetben SO holdon már elszórták a magot. Utána De* mecsi Imre traktoros, Gazdag Ferenc és Gál József tsz tagok a 700 hold búza vetéséhez kezdenek. Kun Atidrásné, Jászladány. Ez még elég ismeretlen gép: szervestrágyaszóró. Segítségével a pótkocsira rakott ístállótrágyát nem kézierővel, villával kell a földön szétszórni, hanem ez az elmés szerkezet egyenletesen leszórja, szétteríti a földön. Készülődés az első közös vetésre. A szapárfaiusi Aranykalász Termelőszöveríkezetbe n Szabó József, a tsz elnöke, Bognár Zoltán agronómus, Serényi Pál és Bugyi János szövetkezeti gazdák megvizsgálják a talajt, s a fénykép elkészítése óta javában halad a vetés. Ctiiii(iniiiti!fiitiiii!iiitiiiifi«!iii(iiiiiiffiitn«ii«ii«niiiiviiii«iiiii»iiiiriiiiiiiiuaiiiiii(iiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiaiiii»HB>ii»*Miuiii>!viitiiiiiiiHiKiii«i^ | ÉRTESÍTJÜK A TERMELŐKET, HOGY A MEGYE EGÉSZ TERÜLETÉN | értékesítési szerződést kötünk | f' az új kukorica eladására | Előleg címén mázsánként 40.— forintot fizetünk. | Bővebb felvilágosítást a terményfelvásárló helyek adnak. ü SZOLNOK MEGYEI TERMÉN! FORGALMI VÁLLALAT § 1 SZOLNOK = i
