Szolnok Megyei Néplap, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-09 / 211. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. szeptember 9. • * Z TIZENÖT EV A SZABADSÁG ÚTJÁN TIZENÖT ÉVE szabad Bulgária. Tizenöt esztendő pergett le azóta, hogy győ­zelmet aratott a fegyveres antifasiszta felkelés és a Ha­zafias Arcvonal kormánya 1944 szeptember 9-én fegy­verszünetet kötött a Szovjet­unióval. Tizenöt éve hang­zik a dal szabadon a sokszá­zados rabságot szenvedett bolgár hazafiak ajkán, s ugyanennyi ideje, hogy el­indult kommunista pártjá­nak vezetésével a felemelke­dés utján egy nép, amelyet előbb török elnyomói, majd saját kizsákmányolói tekin­tettek barbárnak, vezetésre képtelennek És megmutatta erejét Tör­ténelmileg is csak másfélti­zeddel mérhető idő alatt töb­bet tett hazája felemelkedé­séért, mint a magukat veze­tésre képesnek és egyedül hivatottnak tartó királyok, főurak századok alatt. Uj Bulgáriát teremtett — Olyan Bulgáriát ahol szaba­don szárnyal a hősi múltat és a dicső jövőt dicsérő ének, a Marica völgyi virágszedő lányok ajkán. Olyan Bulgá­riát, melyben hazára talált a hajdan üldözött szegény. — olyan hazát teremtett, ahol nem az ember ember állal történő kizsákmányolása, ha­nem az ember felemelése a cél, NEHÉZ VOLNA étfogó képet adni a terjedelemszab­ta határok miatt a Bolgár Népköztársaság tizenötéves fejlődéséről Hiszen az a tény egyedül is sokat mondó, hogy a régi, jóformán ma­nufakturális ipar helyén korszerű ipart teremtettek Bulgária dolgozói. A régi iparágak mellé újakat hoztak létre. Életre hívták az acél és hengereltacélt gyártó ha­talmas üzemeket. Megterem­tették az ólom, a horgany, a kénsav, a szóda és a rádió- kónsav, a szóda és a rádió­vevő készülékeket gyártó iparágakat. Mindezek mellett azonban legszembetűnőbb a könnyű­ipar nagy ugrása. Erről a felszabadulás előtt alig lehe­tett említést tenni. A belső szükséglet kielégítését is alig fedezte a termelés, nemhogy a világpiacra termelt volna. S tizenöt év alatt megválto­zott ez a kép. Nagyarányú rekonstrukciót hajtottak vég­re. A 587 kis textilvállalatból 87 nagyüzemet, 163 fémfel­dolgozó kisüzemből 21 gyá­rat, 241 bőrfeldolgozó és gu­miüzemből 21 nagy Iparvál­lalatot teremtettek. E nagy­szabású átszervezés és az ez­zel együtt járő gépesítés eredményeképpen napról napra nő a könnyűipar ter­melése. Ma már például 206.6 millió méter pamut- szövetet gyártanak a bolgár üzemekben, szemben az 1939- es 34 millió méterrel. Az ország mezőgazdaságá­ban fs mélyreható változások mentek végbe. Amíg 1944 szeptember 9. előtt több. mint 1 millió kisparaszti gazda­ságban foggal, körömmel har­coltak a parasztok a kenyér­ért, addig ma 1000 nagy ter­melőszövetkezetben, 30 ezer traktor, 6.5 ezer kombájn és ötezer egyéb más gép teszi napról napra könyebbé a földművelést, szabadítja meg a parasztokat az embemyö- vó munkátóL Ennek Jelentőségét akkor lehet teljesen megérteni, ha ml'tidjárt ideírjuk: 1934-ben még 546 ezer faekét tartot­tak nyilván az országban. TERMÉSZETESEN e nagy mérvű gazdasági felemelke­déssel együttjárt a nép kul­turális színvonalának emel kedése is. A bolgár kommu­nista párt és kormány kö­zépeurópai szemmel szinte felmérhetetlen erőfeszítése­ket tett az analfabétizmus felszámolására, az általános kulturális fejlődés maximá­lis fokozására. A gyakorlati megvalósulásban komoly sze­repet töltöttek be a falusi csi- talisték. Jellegzetesen bolgár kulturális intézmények ezek, melyeknek száma a falvak­ban az 1944 évi 2425-ről 4.538-ra emelkedett. Könyv­táraik összállománya 7 mil­lió kötet s tavaly nem keve­sebb, mint 13 millió ember olvasott az innen kölcsönzött könyvekből. Érdekes, hogy a csitaitsték valóságos taüálkozóhelyei a nép kulturális felemelkedé­séért dolgozó értelmiségiek­nek. Előadógárdájában csak­nem 30 ezer értelmiségi dol­gozik, akik csak 1958-ban több, mint 86 ezer felolvasás során ismertették a legkisebb községekben is a bolgár nép hősi múltját, a munkásmoz­galom történetét és a fasiz­mus ellen vívott harc hősies küzdelmeinek esztendeit. Még e vázlatos kép sem lenne teljes, ha nem szól­nánk a bolgár dolgozók anya­gi jólétének emelkedéséről. Közismert, hogy Bulgáriát a falszabadulást megelőzően egyik legelmaradottabb or­szágként emlegették Euró­pában. Polgárait, kiket a nyomor űzött el hazájukból, megtalálhattuk Közép-Euró- pa majd minden országában. S ma megszűnt a vándorlás. A nyugodt, biztos jelen, a még biztatóbb jövő otthon tart mindenkit Bulgáriában. S az sem megy szólam szám­ban, hogy Bulgáriában ma összehasonlíthatatlanul job­ban élnek az emberek, mint bármikor a történelem folya­mán. Ezt biztosította rész­ben az is, hogy az ország­ban 1952-től hétszer hajtot­tak végre árleszállítást, mely a bolgár dolgozók reáljöve­delmének 78.2 százalékos emelkedését eredményezte. A FELSZABADULÁS ti­zenötödik évfordulója tehát nemcsak a tizenöt évvel eze­lőtti történelem formáló győ­zelem évfordulója. Ma szep­tember 15-én a győzelem év­fordulóján egyben ünnepli a bolgár nép másféltizedes di­adalmas útját is. S készül az újabb nagy tettekre, a har­madik ötéves terv teljesítésé­re, melynek végén a megva­lósult szocializmus országa­ként köszönthetjük a Bolgár Népköztársaságot és testvéri népét, HASZNOS ŐSZINTESÉG H a az ember olyan hely­re kerül, ahol kertelés, takargatás nélkül megmond­ják a hibákat, maga sem tud ellenállni az őszinte véle­mény-nyilvánítást diktáló ér­zéseknek. Megfoghatatlan, a közösség erejében, hatásában rejlő erő kényszeríti arra, hogy megmondja, ami a szí­vét nyomja, elmondja, ami őt foglalkoztatja, azt, amit másként látna jobbnak, he­lyesnek. Most, a pártvezető­ségek választása idején sok­sok helyen lehet tapasztalni, hogy túlnőttük azt az időt, amikor azért, mert „az igaz­ság fáj”, Inkább elnézőek voltunk, elhallgattunk dolgo­kat Egyre megnyugtatóbb látni, hogy a bírálatnak nem a „fájó”, hanem a segítő szán­dékú oldalát vesszük észre először. Mind kevesebb az az eset amikor az emberek a „haragszomráddal* válaszol­nak, visszavágnak, vagy el­raktározzák az elhangzott bí­rálatokat hogy adandó alka­lommal felmelegítsék, s min­den áron „viszonozzák.”. A vezetőségválasztó tag­gyűlések a lehető legjobb al­kalmak arra, hogy tovább ja­vítsuk, tovább nemesítsük oártunk fontos fegyverét, a bírálatot hogy megmondjuk, kivel, vagy kikkel, miben és miért nem értünk egyet ar­ra, hogy segítsük egymás jel­Bátor, őszinte beszéd a kisújszállási Ady Tsz taggyűlésén A Szakszervezeti Világszövetség üzenete Prága (CTK). A Szakszer­vezeti Világszövetség üzene­tet intézett az afrikai—ázsiai szolidaritási tanács bizottsá­gának kairói értekezletéhez. Teljes támogatáséi, ól bizto­sítja az értekezletet, amely azért ült össze, hogy tiltakoz­zék a tervezett szaharai atomrobbantás ellen. (MTI) Nem kéri el lek, sem a pártvezetőség, sem a pártta­gok. Nyíltan, szókimondóan vitatták a pártszervezet múlt­ját — mit is végzett a leg­nehezebb idők, 1956 óta —és formálták jövőjét. A pártve­zetőségé az érdem, tiogy a taggyűlésen a szépítgetésnél- küli beszéd kapott helyet A beszámoló mint a mérleg ser­penyője, mutatta a kommu­nisták eredményeit és mu­lasztásait. Merre billent? Ne­héz volna eldönteni. Nem volt könnyű a számvetés eb­ben a több mint 3 ezer holdas termelőszövetkezet pártszer­vezetében, A pártvezetőség tagjai kö­zül egy-két elvtárs huzamo­sabb ideig betegeskedett, így többiekre hárult a munka, holott megosztva a tennivaló­kat, többet végeztek volna. A rendszeres pártélet kialakítá­sa sem olyan egyszerű a szö­vetkezetben, mert az üzem­egységek kilométerekre van­nak egymástól, s a párttagok közül ki itt, ki ott dolgozik. A pártcsoportokat még nem sikerült a vezetőség segítő bázisaivá alakítani A párt­vezetőség mégis igyekezett — méghozzá becsülettel —meg­birkózni a nehézségekkel Se­gítették ebben a szövetkezet tettrekész kommunistái ha nem is mindenki egyforma erővei mégis az eredménye­ket közösen a pártszervezet minden tagjának közreműkö­désével érték éL Az ellenforradalom zűrzavarai után határozták el a kommunisták, mint P. Szi­lágyi Lajos elvtáre mondo’ta a taggyűlésen: „a munka nem lehet alku tárgya a szövetke­zetben’’. Ez az egységes állás­foglalás eredményezte, hogy az emberek elfogadták a sző vetkezet munkafegyelmét és ma már elítélik azokat, akik ellene vétenek. Csakis ezzel a határozottsággal érhették el. hogy az Ady Tsz, ha lassan is, de évről évre erősödik. Az idén tervezett 44,— Ft-os munkaegység értek is ennek egyik mutatója. A növény­termesztés terén nincs szé­gyellni valójuk. Árutermelési tervüket 51 százalékra teljesí­tették, a hiányzó 41 százalé­kot a rizs, az őszi kapások adják. Nem dicsekedtek vele, csak úgy említették, kong­resszusi felajánlásuknak már eleget tettek. Annál több szó esett mind1 a beszámolóban, mind a hozzászólások során állattenyésztésről. Igen okosan a feladatok közép­pontjába is ez került. \ párt­tagok egyöntetűen helyesel­ték. Kovács elvtárs így fogal­mazta meg: vessünk már vé­get annak, hogy minden gyű­lésen az állattenyésztéssel foglalkozunk. Teremtsünk rendet! A vezetőség már ne- csak beszéljen a bajokról, ha­nem tegyen is ellenük. A szövetkezet jelenleg bizony nem dicsekedhet ál­latállományával A szarvas^ marhaállomány számaránya alacsony, a tejhozamról sem lehet sokkal jobbat mondani. Kommunistákat állítsunk az állattenyésztés fontos poszt­jaira — határozta el a tag­gyűlés Vlgh elvtáre javasla­tára, még kibővítve a határo­zati javaslat ezzel foglalkozó konkrét feladatait. Ez volt a jellemző a felszó­lalásokra: a kemény bírálat mellé már ott is volt a ta­nács: így meg így csináljuk. Nem törődtünk eleget a párt- építéssel — jegyezte meg Kui Albert —, bízzon meg a ve­zetőség bennünket azzal, hogy ki kivel foglalkozzon. Párt­tagságra érdemes van a mi szövetkezetünkben, Kiss ülés és Nyikos József elvtársak a párttagok tájé­koztatásáról, neveléséről szól­tak. A pártélet, a pártonkívü- liek közötti nevelő munka fellendítésének eszköze a pártcsoportok tevékenységé­nek megjavítása. Ezt a tanul­ságot hámozták ki a felszóla­lók és támogatták a határo­zati javaslat erre vonatkozó pontját a vita során. Többen az új belépőkről is szóltak, azokról, akik az ősz­szel kezdik meg a munkát a szövetkezetben. Figyelemre­méltó és megszívlelendő az a felelősség, ahogyan erről nyi. Amerikai lőszert kapott a laoszi királyi hadsereg Vientiane (AP). Az ameri­kai gyorsított katonai segély- program keretében hétfőn két amerikai lőszerrel és ké­zigránátokkal megrakott C:46 mintáiú szállítórepülőgép ér­kezett Vientiane repülőtéré re. (MTI) latkoztak. A párttagoknak kell az új emberek ú 1 iát egyengetni, hogy mihama­rább otthonosan érezzék ma­gukat a közösségben és meg­ismerjék, megszokják a szö­vetkezet rendjét. Míg a vitában csatáztak a szavak, csak a szövetkezeten kívül élő vehette észre, meny­nyire szívükön viselik a kö­zös jövőjét a tsz kommunis­tái. Arról beszéltek egész es­te, hogyan alakítsák az elkö­vetkezendő hónapok, mond­hatni évek pártmunlkáját. És ha a megválasztott új pártvezetőség a taggyűlés ha­tározata szerint cselekszik, támaszkodik a pártszervezet mindenegyes kommunistájá­ra, minden bizonnyal ered­ményesen fog dolgozni. LA. lemének formálódását Ho<*v hogyan, ahhoz mély értelmű segítséget ad Kádár János elvtárs alkotmány-ünnepi be­széde, amelyben azt mondja: „Megtanultuk és ajánljuk mindenkinek, aki emberek sorsával foglalkozik, hogy minden embert nézzenek tel­jes egészében... Szigorú kö­vetelményeket kell támaszta­ni, elvi, politikai követelmé­nyeket, és azt is, hogy a mun­káját mindenki becsülettel végezze el. De ehhez türelem is kell. Az emberek jó és rossz tulajdonságokat egyesí­tenek magukban. Mérlegeljék az egész embert és segítsenek neki leküzdeni hibáit.” Most tehát amikor a leg­kisebbtől a legnagyobb alap- szervezetig mindenhol össze­ülnek a párttagok, hogy kö­zös gondjaikról tanácskozza­nak, szólni kell errőL Annál is inkább, mert a hasznos, jó tapasztalatok mellett előadód­nak olyan esetek is, amiket nem lehet szónélkül hagyni. A jászberényi Fémnyomó és Lemezáru gyár egyik alap­szervezetében például amikor elkezdték bírálni a vezető­ket, kereken kitárták véle­ményüket, az egyik buzgól- kodó, óvatos ember így szólt: vigyázzunk, ne hagyjuk az intrikát lábrakapni. L átszólag ebben a kije­lentésben a párt sorai egységének a védelme talál­ható. A valóságban azonban mégsem más, mint a bírálat, a szókimondás elfojtása. Azért, mert a felszólalások­ban csak bántó szándékot kutat s eleve nem igyekszik belőle megtartani, ami előbb­re vihet, amúgy is lehámlik a rossz, a haszontalan, a fe­lesleges. I_J asonló veszélyes, s min- 1 * den eszközzel kiirtásra ítélt nézet, amelyet a Tisza- sülyi Állami Gazdaság alap­szervezetében pendítettek meg: „Itt csak az bíráljon, akinek nincs hibája”. Ha ezt tartanánk, akkor igazán ke­vés ember lenne, aki kinyit­hatná a száját, s megmond­hatná, amit gondol. Itt nincs más mit tenni, mint ismétel­ten idézni Kádár elvtársat: Az emberek jó és rósz tulaj­donságokat egyesítenek ma­gukban, mérlegeljük az egész embert. Tovább menve pedig azt nagyon jó megtanulnunk, hogy amikor a kommunisták maguk között, a dolgozó em­berek között vannak, soha­sem emberek ellen, hanem mindig csak a hibák ellen harcolnak. Csak úgy tud va­laki a hibáitól megszabadul­ni, ha a bírálattal erőt adunk neki ehhez, ha a bírálatban sikerül őt meggyőzni arról, hogy embersége még tisz­tább. értékesebb lesz a vad­hajtások nélküL Aki bírál, az sem vélekedhet úgy, mintha az emberek gyöngéi vagy mu­lasztásai mind helyrehozha- tatlanok, megengedhetetlenek volnának, s úgy sem, mintha azok egész életén át végig­kísérnék. A mi társadalmunk­ban különösen gyorsan vál­tozik, alakul az emberek jel­leme, gondolkodása, megítélő képessége, így magatartása is. Előfordul olyan eset is egyes , alapszervezetekben, hogy egyszerű indokolással hárítják el a bírálatot. Még­pedig azzal, hogy a „témá­val” a vezetőség beszámolója nem foglalkozott „ne térjünk el a tárgytól”. Nem vitás, hogy a fő célkitűzés a beszá­molók alapján azt megvitat­ni, hogy mik a közeli s tá­voli legfontosabb feladata­ink. De azt pártdemokráci- ánk biztosítja, hogy akinek azon túl is van mondani­valója, elmondhatja. Jóllehet, olyan akadály elgördítésére tesz javaslatot, amelynek nyomába újabb sikerek sze­gődnek. A z ellenforradalom utáni nehéz időkben edzett kommunisták ülnek össze ezekben a napokban. A hely­zet, a feladatok elemzése mellett az őszinte, segítő szán­dékú és jó hatású bírálattal is segítik szítani azt a hőfo­kot, amely a tettekre sarkal. A Tisza Cipőgyár több alap- szervezetében, a tiszaföldvári Lenin Tsz-ben és még sok más helyen így gazdálkodtak a bírálattal. Nem fecsérelték apró, jelentéktelen esetekre, hanem a problémák, a nehéz­ségek leküzdésének szolgála­tába állították. Az ilyen tag­gyűléseken melegebb, szen­vedélyesebb a hangulat, több, kézzelfoghatóbb az emberek mondanivalója, A szenvedé­lyes hangú taggyűlések után pedig több, erősebb az aka­rat, tovább pezseg a tettvágy az emberekben. BE. Hruscsov közelgő amerikai látogatásáról Moszkva (TASZSZ). =- Két érzés lett úrrá ma az emberiségen — írja keddi vezércikkében az Izvesztyija. — Az egyik megkönnyebbülés azért, mert a nemzetközi lá­tóhatár némileg kitisztult, s a keleti és nyugati államok vi­szonyában némi felmelegedés tapasztalható. A reménységet pedig az táplálja, hogy a kedvező kezdetet talán jó folytatás követi és határozott fordu­lat bontakozik ki a világ­béke megszilárdításának irányában. Az Izvesztyija emlékeztet rá, hogy a szovjet kormány­fő a jövő héten az Egyesült Államokiba utazik. A világ két legnagyobb hatalma kor­mányfőinek találkozóját — írja a lap — a népek őszinte jókívánságai fogják kísérni. E jókívánságok abból a re­ményből fakadnak, hogy a világ két fennálló tömb politikájában történelmi fordulópont előtt áll, hogy az elkülönülést a fokoza­tos közeledés és a meg­oldatlan kérdések rendezé­se váltja fel. Az Izvesztyija utal Eisen­hower elnök nyugateurópai útjára és hangsúlyozza, hogy a világ közvéleménye asze­rint fogja megítélni Eisenho­wer nyugateurópai tárgyalá­sainak jelentőségét, előmoz­dítják-e azok a vitás kérdé­sek rendezése szükségességé­nek felismerését vagy sem, A lap ismét megállapítja, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió között nincse­nek területi viták és meg­oldhatatlan konfliktusok, azok a kérdések pedig, amelyek kölcsönös gyanak­vást és bizalmatlanságot keltenek, rendezhetők, természetesen, csak a felek érdekeinek figyelembe véte­lével. Másrészt semmi értel­me nem lesz, ha valaki még olyan illúziókban ringatja magát, hogy a Szovjetunió saját állami pozícióinak, sa­ját élveinek feladása árán is hozzájárul a megegyezéshez. (MTI). R BizlonságiTanács albizottságot alakított Laosz kérdésének megvizsgálására New York (MTI). Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn, helyi időszámítás szerint, 18,29 órakor megszakította a laoszi helyzet megvitatására össze­hívott ülését, amelyet másfél órai szünet után folytatott. Szoboljev, a Szovjetunió képviselője bejelentette, hogy nem fogadja el az Egyesült Államok, Anglia és Francia- ország javaslatát, amely kü­lön bizottság alakítását kérte a laoszi kérdés megvizsgálá­sára. Ortona olasz küldött, mint a Biztonsági Tanács elnöke kijelentette, hogy a Szovjet­unió nemleges szavazatát nem tekinti vétónak. A szovjet küldött tiltako­zott az elnök eljárása ellen és megállapította, hogy az az ENSZ alapokmányának — bár nem írásban — de tet­tekben foglalt módosítása. A Biztonsági Tanács ez­után határozatot hozott amellyel megalakította a négytagú albizottságot. Az al­bizottság feladata, elvégezni a szükségesnek tartott vizs­gálatokat s jelentést tenni a Biztonsági Tanácsnak. Az albizottság tagja: Japán, Olaszország, Tunézia és Ar­gentína képviselője. Libanoni tiltakozás a szaharai atom* kísérlet ellen Peking (MTI). Hétfőn dél­ben Tripoliban, Líbia főváro­sában tiltakozásul a tervezett szaharai kísérleti robbantá­sok ellen, az üzletek beszün­tették az árusítást. A kor­mány az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez fordult, tegyen lépéseket a francia nukleáris kísérletek megakadályozá­sára. A libiai sajtó mozgalmat indított a franciák algériai oolitikáía és a szaharai atom­robbantások ellen. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents