Szolnok Megyei Néplap, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-09 / 211. szám

1959. szeptember 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nagy iskolások Megszoktuk ezt is, mint annyi mindent. Ügy hozzá­tartozik a mostani életünk­höz. mint mondiuk a régi­hez hozzátartozott a kakas- toll. vagy a főszolgabíró. Annyi a nagy különbség, hogy a kakastollat és a fő­szolgabírót soha nem szok­tuk meg, mert az nem volt jó. Sőt. Nagyon rossz volt. A tudás, a tanulás jó do­log. S ami kellemes, hasz­nos, azt mindenki könnyen elviseli. És meg is szereti. Később pedig a dolgok rendje-módja szerint meg­szokja. Ma már senki szá­mára nem feltűnő, hogy kisiskolások mellett létez­nek nagyiskolások, méghoz­zá szép számmal. Nemcsak kisdiákokat, hanem meg­lett, felnőtt embereket, nagydiákokat tanítanak az általános iskoláktól az egyetemekig. - Egyáltalán nem túlzás, hogy Magyar- országon úgyszólván min­den harmadik felnőtt em­ber valamit tanul, valami­ben továbbképezi magát. Az sem megy újdonság számba, hogy itt vagy ott megnyitnak valamilyen tanfolyamot. A költsége­ket mindig az állam vál­lalja, s ma már ez is na­gyon természetes. Éppen ma nyitja kapuit ismét egy tanfolyam Mezőtúron. Az új tsz-ek könyvelőit képe­zik ott. Egy hónapig tart. Aki azon résztvesz, később tovább tanulhat, jól kép­zett számviteli szakember lehet belőle. Most az ala­pokat rakja le és csak sa­ját szorgalmán múlik, mi­re viszi. Nem nagy esemény ma már egy tanfolyam megnyi­tása, hiszen ez is nagvon hozzátartozik életünkhöz. Még is, a Szabad Európa rádió erről, az ilyen, szá­munkra már hétköznapi eseményekről soha, még véletlenül sem beszél. Gon­dolom, a Szabad Európa rádió munkatársai nagyon jól tudják, miért okosabb nekik a mi nagy iskolása­inkról hallgatni. Sz. P. ■ inmnimiiimu Bizonytalan-e a jövő ? ^ 11»zaföitivari level nyomun ) Új Barázda néven, harmincnyolc tággái új termelőszövetkezet alakult Csépán A szolnoki munkások, a kunszentmártoni Zalka Máté Termelőszövetkezet tagjai­nak legjobbjai és a község népnevelői végzik Csépán a felvilágosító munkát Itt is, mint a tavasszal oly sok községben, meglátogatják a még egyénileg dolgozó pa rasztokat, hogy rávezessék őket arra az útra, mely a termelőszövetkezetbe vezet. A napokban nagy ünnep volt a községben. A tanács­háza nagytermét zsúfolásig megtöltötték azok, akik elha­tározták, hogy követik az újat, követik a megye több­tízezer termelőszövetkezeti gazdáját, s megalakítják a maguk termelőszövetkezetét. Fridrich Ferdinánd e'vtárs, a megyei tanács osztályve­zetője üdvözölte a jelenlevő­ket, s azokról a legfonto­sabb tennivalókról beszélt, melyek egy új termelőszövet­kezet tagjai előtt állnak. — Arra a kérdésre, hogy egyet-, értenek- e a szövetkezet megalakításával, egyszerre emelkedtek magasba a kezek. Nagy Ferenc javaslatára a közgyűlés elhaitározta. hogy az új gyermeknek az „Uj Barázda” nevet adják, s a közeli napokban már meg is kezdik a munkát. Elhatároz­ták azt is, hogy hozzáfog­nak a leltározáshoz, s a be­Idős fsz-fagofc háztáji földjeit is megművelik me* gyánk termelő­szövetkezetei Megyénk mezőgazdasági X § termelőszövetkezeteiben köz-í | gyűlésen határoztak arról. ♦ | hogy miképpen segítik az ♦ f idős, csökkent murkaképessé- J gű tagjaikat. Több mint más- } félezren intézményes állami J nyugdíjellátásban részesül- < nek, azok pedig, akik erre* még nem jogosultak, szociá-J lis és kulturális alapból ré­szesülnek támogatásiban. Pél­dásan oldották meg az öre­gek helyzetét Jászkisér ter­melőszövetkezeti községben. A tsz-ek közös határozata alapján biztosították az évi kenyérgabona szükségletet, és tagonként egy hold háztáji kukoricaföldet mértek ki. A szövetkezetek fiatal dolgozói vállalták, hogy a talajelőké­szítéstől a betakarításig meg­művelik azoknak a háztáji földjét, akik fizikai munkál végezni már nem tudnak. A jászkiséri tsz-ek példáját ma már csaknem valamennyi tsz követi és többezer idős tagnak biztosítanak gondta­lan életet. adott értékek és állatok árá­nak 25 százalékát hagyják benn a közös alapban. Az új termelőszövetkezet harmincnyolc taggal alakult, a tagok többsége jól dolgo­zó középparaszt, s 247 kh. földet mondhattak az alaku­láskor magukénak. Megvan minden remény és lehetőség arra, hogy mind a taglétszám, mind a földterület sokszo­rosára emelkedjék. Ehhez is szükséges, hogy a népnevelők mellé sorakozzanak fel az új termelőszövetkezet tagjai is. Az alakulás után megvá­lasztották a szövetkezet ve­zetőségét is az . Uj Barázda tagjai. A több tag részéről érkező javaslat után Lantos Mózes 12 holdas középpa­raszt lett az elnök, Túri Bé­la, Cseh Lajos Ernőné, Vin- cze Gábor és Kocsis István a vezetőség tagjaL a mennyiségű takarmányárpát, s ha a szükség úgy kívánja, esetenként 100—200 forint segélyt. Kifizeti a tsz értük az SZTK járulékot is, hogy az ingyenes orvosi kezelés biztosítva legyen. Na és természetesen meg­kapják a földjáradékot is, fe­jenként 2,5 mázsáig termény­ben, azontúl a mindenkori búzaátvételi árnak megfele­lően készpénzben. Mindezért a tsz semmilyen ellenszolgál­tatást nem követel. Kedves levélírónk levelé­nek bizonytalanságot tanúsító sorai megoldásért kiáltanak. Nos, a tsz szekerei azóta meg­kezdték a gabona házhozszál­lítását. Nem sok az, amit a tsz az idős tagoknak juttat, de a jut­tatásokat semmi nem csök­kentheti. Nem bizonytalan te­hát a jövő, s ha a tsz erősö­dik, egyre többet tud adni idős tagjainak is. P. M. Megjutalmazzák a fásításban kitűnt fiatalokat Az elmúlt év őszén és az idei esztendő tavaszán a Szolnok megyei Kisz-isták 357 ezer csemetét és suhán- got ültettek társadalmi mun­kában. így 376 hektárral nőtt az erdő terület, hazánk legfátlanafob megyéjében. A KISZ-isták társadalmi mun­kájának értéke 381 ezer fo­rint. Az Országos Erdészeti Fő- igazgatóság dicséretreméltó szorgalmukért megjutalmaz­za a legjobbakat Nyolc szol­nok megyei KISZ szervezetet oklevéllel tüntet ki. Ezenkí­vül pénzt is kapnak. Két KISZ titkár megkapja az Eredményes fásításért című jelvényt. Az ünnepségre és a jutalmak kiosztására szep­tember 16-án kerül sor Szol­nokon az Erdőgazdaság kul­túrtermében. Ekkor Ítélik oda a fásítás­ban legjobb eredményt elárt városnak vagy járásnak a megyei tanács vb. vándor­zászlaját is, amit eddig a mezőtúriak őriztek. A nagykunsági újítók Nagykunság. Ez a neve az egyik országos hírű Szolnok megyei állami gazdaságnak. Különösen akkor beszélnek róla, amikor az öntözéses gazdálkodásról és a kiváló terméseredményekről van szó. Arról már kevesen tud­nak, hogy azok az emberek, akik ott dolgoznak különböző hasznos újításokon gondol­kodnak. Mindegyiknek célja: könyebbé tenni a mezőgaz­dasági munkákat és olcsóbbá a termelést. Ebből már az is kitűnik, hogy a Nagykunsági Állami Gazdaság dolgozói sajátjuk­nak tartják ezt a szép nagy­üzemet. Jelenleg 12 újítás szerepel az erre a célra rend­szeresített naplóban. A fel­szabadult ember találékony­ságának kifejezője. Távve­zérléses kazalrakó, Zetor után szerelhető répakiemelő és több más elmés szerkezet Demeter Kálmánnak és újí­tótársainak dicséretére. A közeljövőben vándorki­állítást szerveznek. A szak- szervezeti bizottság segíti fá­radozásaikat. Legutóbb a szakszervezeti bizottság napi­rendre tűzte az újítómunka tennivalóit és megbeszélték a következő feladatokat. Csupán az a meglepő, hogy bizony sokszor hiányzik az újítók munkájának kellő ér­tékelése és lelohasztja a lel­kesedést a lelketlen bürokra­tizmus. Az a furcsa, és ért­hetetlen, hogy egyesek még mindig nem kapták meg az újítási díjat. Nem lehetne ezen változtatni? HALAD A SZEKER Jásxfényszarun is Szántunkra legfnniisabb a közösség ügye Három kép, három ember, három kü­lönböző életutakkal, különböző emberi jel­lemvonásokkal. Szemük mosolygásában mégis van valami különös egyforma meleg­;i Oláh Imre a felszabadulás­sal került közel a mozgalom­hoz, de nem tudna már at­tól elszakadni. Évek óta hol itt, hol ott végez hasznos munkát. Most a földműves­szövetkezet egyik vezetője Tiszaföldváron. Fiatalos hév­vel dolgozik. Mindennapi munkája mellett közel száz ember nevelése is az ő gond­ja, az egyik pártalapszerve- zetnél. S hogy nevelni tud­jon, saját magát is nevelnie kelL S ő ezt sem felejti el. Hazafias Népfront községi elnöke —, majd így folytatja: — Mi tagadás, az elmúlt hetekben többször is előadó­dott, hogy a Hazafias Nép­front és a tömegszervezetek vezetői, aktívái is elkesered­tek, mert azt látták, hogy a régi és az új harcában nem könnyen sikerül a haladó elemeknek felülkerekedniök. Ebben a nehéz helyzetben a pártszervezet sietett segít­ségükre, nagyszabású politi­kai mozgalmat, felvilágosító küzdelmet indítván a régibe tíz körmükkel kapaszkodók 'meggyőzésére. Rimóczi István, a „Lehel Kürt” Termelőszövetkezet el­nöke arról számol be, ho­gyan, milyen módszerekkel folytatták az agitációs mun­kát. A pártszervezet figyelmeztetett bennünket ar­ra, hogy először a haladó gondolkodású, tekintélyes embereket győzzük meg a nagyüzemi gazdálkodás iga­záról — mondja az elnök. A faluban mindenki tudja, kik azok, akik legrégebben járat­nak újságot, hallgatnak rend­szeresen rádiót, és a maguk kis gazdaságában is bátran mertek újítgatni. Nos, hozzájuk fordultunk, amikor még igen sokan ne­hezen akarták megérteni, hogy a takarmány és a vető­mag összegyűjtése és az épít­kezés gyors befejezése mind­nyájuknak saját érdeke. Szövetkezetünkben pl. Bu­dai József, egykori 5 holdas igen értelmes gazda muta­tott példát, amikor a takar­mányt elsőnek vitte be, de bevezette a tehenét is. A Zöld Mező Termelőszö­vetkezetben a Hazafias Nép­front. elnökségi tagjai, Langó Sándor és Ceglédi Antal vol­tak az első példamutatók. ök arról is beszámolnak, hogy ebben a faluban, ahol igen sok jó üzleti szellemmel, „értékesítési szimattal” ren­delkező ember akad, egyesek attól is féltek, hogy ilyen irá­nyú képességük kifejtésére a tsz-ben nem nyílik alkalom. Az elmúlt napokban aztán az egyik gyűlésen maga a já­rási párttitkár, Árvái István elvtárs, igen világosan és érthetően megmagyarázta, hogy a tsz-ben is szükség van élelmes, az értékesítési lehető­ségeket ügyesen felkutató emberekre, akik ilyen irányú képességük gyakorlásával most már természetesen a közösséget szolgálják. Persze, kupeceket azért nem dédelgetünk — mondot­ta Árvái elvtárs —, és min­denki jól megértette, hogy az üzleti szellemet milyen mér­tékben és formában lehet a szövetkezetben használni. Nagy András a Kossuth Tsz, Johancsik Nándor a Ha­ladás Tsz élenjáró, példamu­tató tagja — s mindketten bizakodással beszélgetnek szövetkezetük helyzetéről. Úgy véljük, már csupán egészen csekély azoknak a száma, akik még mindig ria- doznak az újtól. Régebben is előfordult, hogy egyesek pl. még akkor is ragaszkodtak a kézi kapá­hoz, amikor már úgyszólván az egész falu a szaporábban és alaposabban dolgozó ló- kapákat használta. Ezek az­tán egyedül maradtak, sőt ki is nevették őket. Mi természetesen éppen ezekkel az emberekkel aka­runk legtöbbet törődni és ál­landóan baráti, türelmes fel- világosító szóval közeledünk feléjük. Egyébként a Kossuth és Haladás Tsz-ben is olyan a hangulat, mint az egész köz­ségben: — Munkánk, gondunk annyi, hogyha 2 fejünk és 10 kezünk lenne, az is találna tenni­valót — mondják a tagok. — Ennek ellenére szilárdan bízunk abban, hogy a párt- szervezet irányításával, s a tömegszervezetek lelkes tá­mogatásával mégis úrrá le­szünk valamennyi nehézsé­gen, és községünkben erős, életrevaló szövetkezeteket hozunk létre. •* r. o. «a ség. Ez a melegség egy gondolatból sugár zik. Az emberekért, a közösségért való oda adásból. Abból, hogy ők soha sem tudna! csak magukra gondo’ni. Mindig a közügy mások boldogulása a legfőbb számukra. í Erdei Mihály 1919 óta fá- íradhatatlan harcosa a mun- X kásmozgalomnak. A Tanács­iköztársaság idején fegyverrel 1 védte a hazát, a felszabadu- tlás után pedig mindig ott Í volt, ahol izmos kézre, ki­fogyhatatlan erőre volt szük- ♦ ség. Egyszerűségét, koramu- j nista elvhűségét mindenki J tiszteli Tiszaföldváron. Jelen- íleg mint a községi tanács | mezőgazdasági osztályának I vezetője segíti a dolgozó pa- Xrasztokat a jobblétet hozó X nagyüzemi gazdálkodás ki- $ alakításában, megszilárdítá­sában. Megfontolt, okos sza- } vára mindenkor bizalommal hallgatnak az emberek. Kurucz Antal elvtárs, a ci-! bakházi Vörös Csillag Tsz! párttitkára alapító tagja a! szövetkezetnek. Annak ide-; jón az ő egyetlen szürke kis] lovával, kopott szekerével ] kezdték a gazdálkodást. Most] a szövetkezetnek 6 millió fo-J rintot érő vagyona van. Ku-J rucz elvtárs meggyőző sza-! va, törhetetlen akarata so-! kaknak adott példát, milyen! legyen egy szövetkezeti em-J bér. S bár a kezdésnél még! jő munkabíró volt, a kor fe- i lette is eljárt. Most már! nyugdíjas, de idejéből, ere- j jéből legtöbbet a pártmun- ] kára fordít ■ ■ ; Nemrégiben vaskos, négy- ; oldalas levelet kaptunk egyik ; tiszaföldvári olvasónktól: ; — „Nem magamról, nem ; [az én sorsomról, hanem egy I szomszédos családról írok.” ! Aztán elmondja, hogy a ! szóbanforgó család feje Ser- ! főző László 60 éves. Keze j nyomorék, lába is beteg, ! „izületes”. Dolgozni nem tud, ! felesége, aki 56 éves, szintén S beteg, idegbajos, öt hold I földdel és 2 ezer négyszögöl ! szőlővel léptek a Szabad Nép ! Tsz-be. Mint olvasónk írja „a I szőlőt nehéz küzdelmek árán | szerezték, hogy öregségükre ■ legyen miből élniök. Most < meg kilátásba helyezték ne­■ kik, hogy jövőre még háztá- j jiba sem kaphatnak szőlőt. ; Ha ez se lesz, miből él meg ; két öreg, munkaképtelen em- ; ber?” ; Meglátogattuk az említett ; családot, mert a levél felkel- ; tette érdeklődésünket. A me-» ; leg szívvel, humanista gon- ; dolkodással megírt levél ; azonban — mint erről a hely­színen meggyőződtünk, jó néhány túlzást és tévedést tartalmazott. S emellett meg­lehetős tájékozatlanságot árult el az idős tsz-tagok helyzetét illetően. Ettől függetlenül a problé­ma mellett nem mehetünk el szótlanul. Az idős tagok hely­zetét rendezni kell. A tsz-ből való kilépés azonban, amit levélírónk tévesen javasolt, nem megoldás. Serfőző Lász­ló, meg a tsz több mint 200 idős tagja munkaképtelen, vagy csak könnyű, fizikai megerőltetést nem kívánó munkát tud végezni. Mit kez­denének tehát a földdel? Bérbeadnák, vagy napszá­mossal műveltetnék? De ki­vel? Ez semmiképpen sem megoldás. A tsz-eknek többek között az is feladata, hogy idős, vagy munkaképtelen tagjaiknak a megélhetést biz­tosítsák. Ez irányban már történtek intézkedések. Ezek­ről azonban Serfőző László mit sem tudott, mert mióta belépett, felé sem ment a tsz-nek. Több ízben hírt adtunk , már olyan írásbeli megálla- \ podásokról, melyeket a tsz vezetősége kötött idős tagjai­val. Ezekben rögzítik, hogy a földjáradékon felül milyen támogatást ad a tsz részük­re. Így történt ez Tiszaföld­váron is. A Szabad Nép Tsz elnöke fiatalember ugyan, de megbecsüli az öregeket. Ja­vaslata s a vezetőség határo­zata után külön szociális bi­zottságot hívtak életré, ame­lyik személy szerint felkeres minden idős tsz-tagot. Elbe­szélgetnek velük, s a helyszí­nen mérik fel, kinek milyer támogatásra van szüksége. A vezetőség megállapodott abban, hogy az idős tagoknak a rendeletileg engedélyezett legnagyobb háztáji területei adja, még pedig felszántva és bevetve. Sőt a tsz az ekekapá- zást is elvégzi. Lehetővé te­szik, hogy aki szőlőt vitt a közösbe, az ha kívánja, a ház­tájit is szőlőben kapja meg, Ellátják az idős tagokat tü­zelővel, szalmával, csutka­szárral, vagy venyigével. Kapnak ezenfelül bizonyos Hál Igen. Ma már az mondjuk, hogy halad, d< | nemrégiben még döcögött ’sőt egyidőben egészen meg­rekedt — kezdi forgatni i szót Szerencsés József, i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents