Szolnok Megyei Néplap, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-30 / 229. szám

>1 ► VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK/ Ü lénián A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA X. évfolyam, 229. szám. Ara 50 fillér 1959. szeptember 30. szerda. Hruscsov elvtárs válaszai § a washingtoni sajtóértekezleten o A párttagság bizalmából j| Egy bét a mesés. Keleten j; —«I Négytízére» biztoaítási kedvezmény termeiőazövetkezeteinknek Gyorsabb léptekkel... Korai vetés — gazdag termés Jelentés a betakarítási és vetési munkákról Aki az ország sorsát, ha­dink i»jVir»goztatását szív­ügyéinek tartja nem imul- mányozhatja lelkesedés nél­kül a Központi Bizottság irányelveit a második ötéves terv előkészítéséről. Az a megnyugtató tudat árad az irányelvekből, hogy mun­kánknak megvan a gyümöl­cse, a hároméves terv ered­ményed lehetővé teszik a szo­cializmus gyorsabb ütemű építését Kézzel foghatóbban: Az or­szág ipari termelését 1958- hoz képest legalább 65—70 százalékkal kell növelni az ötéves terv végére, a mező- gazdaság hozamát meg az 1954—58-^as évek átlagához viszonyítva 30—32 százalék­kal emelni. Ez a célkitűzés — bár meg kell érte dol­gozni —, jó vezetéssel, be­csületes munkával elérhető. Szorgalmas, nagy tettek el­érésére képes nép a mienk. Máskülönben nem tudtuk volna az ipar termelésének értékét 1938-hoz képest mint­egy három és félszeresére növelni, emelni a műszaki színvonalat, 1958-ban a ter­melést az előirányzott 7 szá­zalék helyett 12-vel növelni. Eredményeink növelik a má­sodik ötéves terv megvalósí­tásába vetett bizalmunkat, növelik cselekvőkészségün­ket. Szükség is van erre, hiszen munkánk igen sokirányú, az eddiginél jobban ki kel] hasz­nálni minden lehetőséget s takarékos gazdálkodással el­sősorban a termelékenység nagyarányú — 37—40 száza­lékos — növelésével biztosí­tani a termelésfelfutást. Me­gyénk üzemeiben különösen meg kell szívlelni ezt, mivel a termelékenység legtöbbjük­ben lényegében a tavalyi szinten stagnál s még most sem tapasztalható a termelé­kenységi színt alakulására leginkább kiható műszaki fej­lesztés iránt érzett felelősség. Márpedig megyénkben is arra kell törekedni, hogy a tech­nikai színvonalat ne csak nagy volumenű beruházások­kal, hanem újításokkal, ki­sebb beruházásokkal és fel­újításokkal egyaránt növel­jük. Csakis így válhat haté­konyabbá munkánk, Javul­hat termékeink minősége, jobban alkalmassá válnak ex­portra, s előállítási költsé­gük is csökken a gyártásuk­hoz szükséges anyag- és ener­giafelhasználással egyetem­ben. Igen fontos a termelé­kenység emelése minden üzemben, annál is inkább, mert valamennyi iparág nagy fejlődés előtt áll, termékeire mulaszthatatlan szükség van. Az olajbányászat termelését például az ötéves terv vé­nére meg kell kétszerezni, a földgáz termelését pedig — az Alföldi Kőolajfúrási Üzem derék munkásai által feltárt földgázvagyon felhasználásá­val mintegy háromszorosára növelni. Az ipari üzemek, a háztartások szempontjából egyaránt jelentős ez. Ugyan­úgy a szén és a villamos­energia fokozása. Külön figyelemre méltó a vegyipar fejlesztése. Az át­lagos iparfejlesztés ütemét jelentős mértékben meghala­dó arányban: kétszeresére növelik. A műtrágya s a kü­lönböző műanyagok széles­körű felhasználását teszi ez lehetővé. Korszerűsítéssel, új gyár építésével fokozzuk a kénsavtermelést. Jótékonyan érezteti ez majd hatását a Tiszámén ti Vegyiművekben is. Nagyok az építőipar fel­adatai. Anyagszükséglete ki­elégítésére aokgidalőafi &£&­kednek majd, könnyű falazó anyagokat, feszített kivitelű vasbetonszerkezeteket, mű­anyag padlókat, gépeket, sfcb. tömegével bocsájtanak ren­delkezésére. Az építőanyag­ipar termelését a mostani szinthez képest 85 százalék­kal növelik. A vas- és fémkohászatban, a gépiparban, a vas- és fém- feldolgozásban is jelentős előrehaladást érünk el a má­sodik ötéves terv során. A nyersvastermelést például több, mint félmillió tonnával növeljük, a gépiparunk meg 82—86 %-kal termel majd többet a tervidőszak végén, mint most. — S nemcsak a mennyiség a fontos. A szo- calista táboron belül kiala­kult szakosítás lehetővé te­szi, hogy termékeinket ma­gas műszaki színvonalon, a lehető legolcsóbban állítsuk elő. A nehézipar elsődleges fej­lesztése mellett új perspek­tívák nyílnak a könnyű és élelmiszeripar előtt is. A tex­til és cipőipar termelése elő­reláthatóan 30—32 százalék­kal, a bútorgyártás meg két­szeresére növekszik. Oj cu­korgyárat, 30 kenyérgyárat, illetve sütődét kap az élel­miszeripar. Fejlődik a szál­lítás és a közlekedés is; bő­vül a villamos- és Diesel von­tatás, 80—85 ezer teher- és személygépkocsival, 5 ezer autóbusszal gyarapszik a gép- járműpark. A mezőgazdasági termelés­ben is az emberi munka csök­kentése, a termelés nagymér­vű bővítése a cél. Aki sokat forgatta már a kapát, kinek tenyerét jónéhányszor fel­törte a kaszanyél, az tudja csak igazán értékelni azt a célkitűzést, hogy 1965-ben legalább háromszor annyi gépi munkával segítjük a mezőgazdaságot, mint az idén. Megyénk dolgozó parasztjai saját tapasztalataikból is meg­győződhetnek arról, mit je­lent a tikkasztó melegben az öntözés. A jó gazda csak el­ismeréssel adózhat az öntö­zőrendszerek két és félszere­sére való bővítésének, a mű­trágyafelhasználás nagymér­vű növelésének, s mindan­nak. ami lehetővé teszi öt év alatt a mezőgazdaság fellen­dülését. Az állam nem szűk­markú, súlyos milliókat ál­doz erre a célra. A dolgozó parasztokon a sor, hogy a nagyüzemi gazdálkodás adottságait kihasználva, élve a párt és a kormány segít­ségével, munkálkodjanak sa­ját maguk, s az ország ja­vára. 1965. év Végéig 170—175 milliárd forintot fordítunk beruházásokra, másfélszer annyit, mint az előző öt év­ben. íme néhány adat a fel­soroltakon kívül arról, hogy mit jelent az ötéves terv az ország lakosságának: 39 ezer személyautó vásárlására nyí­lik lehetőség, 250 ezer la­kást építünk —, többségében olyant, mely beépített kony- hagamiturával és gázfűtéssel van ellátva. 450 ezer televí­ziós készüléket vásárolhat­nak a dolgozók, a kereske­delem 45 százalékkal több árut hoz forgalomba. Nagy gondot fordítanak az egész­ségre ártalmas munkahelye­ken a dolgozókra, folytatják a 36—42 órás munkahétre való áttérést. Mérföldes léptekkel kívá­nunk tehát haladni a gazda­sági élet, az életszínvonal­emelés. a kultúra, a tudo­mány területén egyaránt. S hogy a tervek valósággá vál­janak. valamennvIQnkné'- munkáTkodní kell. hiszen ér d'PkííntrhPTl £11 raffainlr jjjy Uk »flflffr»- *y^r*r* * Budapesten tanácskoznak a KGST országainak szakemberei A KGST Könnyű- és Élel­miszeripari Álla aló Bizoit- ságának pamutkikészílcssel foglalkozó albizottsága szep­tember 29 — október 8 kö­zött tartja ülését Budapesten. A tanácskozás a Könnyűipa­ri Minisztériumban kedden kezdődött meg és Nagy Jó- zsefné könnyűipari miniszter a KGST Könnyű- és Élelmi- szeripari Állandó Bizottsága nevében üdvözölte az ülésen részvevő szovjet, lengyel, ro­mán, csehszlovák, német, bolgár és magyar szakembe­reket. Az ülésszakon több mint harminc előadáson ismertetik az egyes országok pamutki­készítő iparának, mint a ru­házkodás egyik fő alapanya­gát adó termelési ágnak ter­veit. A tanácskozás első nap­ján a szovjet és román szak­emberek előadási hangzott el. Az ülésszak részvevői a jövő héten több üzemünkbe is ellátogatnak. (MTI). Tűrkevén építik fel az ország legkor­szerűbb nagyüzemi baromfikombinátját A Nagykunság egyik jó! is­mert szövetkezeti gazdaságá­ban, a turkevei Búzakalász Termelőszövetkezetben nagy tervek készülnek a baromfi­tenyésztés fellendítésére. A törökszentmiklósi Baromfifel­dolgozó Vállalattal együtt itt építik fel az ország legkor­szerűbb nagyüzemi baromfi­kombinátját. Ötmillió forintos költséggel külön keltetőállo­más, — baromfihús-termelő üzemrész, magtár, törzsállo- mányszaporító, — állatorvosi ambulancia épül. A telep a tervek szerint 1965-re készül el s ekkor 50 vagon baromfit és négymillió tojást ad éven­Az időjárás eddig olyan volt, hogy kívánni sem lehet­ne jobbat A betakarítási munkákat zavartalanul lehe­tett és még lehet is végezni. Mégis arról kell beszélnünk, hogy a betakarítási és a veté­si munkák üteme nem meg­felelő. A Megyei Tanács VB Me­zőgazdasági Osztálya érté­kelte az eddigi munkákat és megállapította, hogy szinte valamennyi járás, város lemaradt az őszi munkákkal. Itt van például a kukorica be­takarítás. Több mint 151 ezer holdról kell a bő termést be­takarítani, méghozzá gyorsan, mert sok kukoricaföldbe őszi búza kerül. Megyei szinten még a 40 százalékát sem vé­geztük el, sőt a kunhegyesi járásban 2,5 százalék, a jász­apáti járásban 7,6 százalék­nál tartanak. Különösen nagy a lemaradás a szövetkezeti te. A szövetkezet baromfite­nyésztésből származó évi be­vétele csaknem 2,5 millió fo­rint lesz. (MTI). Több mint 100 mázsa balra számolnák Szajo’ban A szajoli Haltenyésztő Ál­lomáson a tenyésztési szezon végére, az őszi lehalászásra készülnek. A rizstelepek hal­állományának kifogását már elvégezték. A gazdaság központi tele­pén mintegy 32 kát. hold te­rületű tó vár lehalászásra. Ezt a munkát október 10-én kez­dik. Az előzetes felmérések alapján mintegy 120 mázsa halat várnak a vizekből. Eb­ből köze! 100 mázsa nemes ponty, a többi pedig vegyes hal. gazdaságok közös kukorica betakarításánál. A napraforgó szedés befe­jezéshez közeledik. Aránylag jónak mondható a rizsaratás, a 16 731 holdnak több, mint 57 százaléka már kévékben van. Sajnos, nem halad vele pár­huzamosan a cséplés. A beta­karításnál mutatkozó lemara­dás nagymértékben gátolja az őszi talajelőkészítő mun­kát. Ar ősziek alá el kell ké­szíteni több, mint 220 ezer hold földet. A gépállomási és termelőszövetkezeti jelentések szerint viszont még 100 ezer hold sincs előkészítve, pedig az árpavetés befejezésének, a búza vetésének ideje már itt van. Amíg a termés a földön van. addig nem tudnak dol­gozni a gépek, munkájukra pedig igen nagy szükség van. Egy-egy gépre több terület jut ebben az idényben, mint az előző években bármikor. Az őszi árpának már a föld­ben a helye, de egyes tsz-ék A lehalászott állomány nagyrésze továbbtenyésztésre alkalmas s így ezeket a ter­melőszövetkezetek rendelke­zésére bocsátják. A piaci ha­lat pedig a Halértékesítő Vál­lalat útján hozzák forgalom­ba. Október 15-én nyílik Szolnokon az újílóklállítás Korábban már hírt adtunk arról, hogy az SZMT és a MEDOSZ Szolnok Megyei Bi­zottsága a hozzájuk tartozó igazgatóságok, mezőgazdasági és ipari üzemek részvételé­vel újítási és munkavédelmi kiállítást rendez. Eredeti terv szerint a kiállítás mezőgaz­dasági részét 10-én, az ipari részt pedig 20-án nyitották volna meg. Tekintve, hogy az ipar a mezőgazdaságtól elvá­laszthatatlan, a kiállítás mondanivalójának hangsú­lyozására a két kiállítást együtt rendezik meg a szol­noki Damjanich Múzeum ter­meiben. A bemutatott újítá­sokat — melyek között nem egy nagy sikerre számító ta­lálmány is van — október 15-től október 30-ig tekint­hetik meg az érdeklődők. Januárban Is friss ránfanivaló csirkéi hoznak a piacra Valamikor időhöz volt köt­ve a rántanivaló csirke vá­sárlása. Rendszerint tavasz- szal, a jó idő beálltával vit­tek a piacra. Ma már az új és tudományos állattenyész­tést az Időjárás és más ré­gebben akadályozó körülmé­nyek nem gátolják. A baromfinevelésnél is az új maga alá gyűrte az el­avult régi rosszat. Megyénk az elsők között van az új terjesztésében. Még ezévben október 28-tól a baromfikel­tetőkből 300 ezer naposcsi­bét indítanak nevelés céljá­ból a tsz-ekbe és egyéni ter­melőkhöz. Így januárban 1 kilós súlyban kapható lesz a rántanivaló csirke a pia­con. A baromfitenyésztésnél most arra törekszenek, hogy folyamatos neveléssel az év minden hónapjában kapható legyen az ízletes, friss rán- taaávaló csirke. csak most készülődnek « ve­tésihez. Jászberény város szövetke­zetei eddig mindössze 60 holdat vetettek el, a kun­szentmártoni járásban sem érték el még az 50 százalé­kot Az ősz! búzaivetéssel rosz- szabbul állunk, mint az előző években. Bár a termelőszövet­kezetek által tervezett meny- nyiség mintegy 7300 holddal kevesebb, mint » szántó 33 százaléka, mégis rendkívül kevés a vetés, a csökkentett tervnek is csak 2,7 százaléka. A csökkentéssel egyébként nem nagyon lehet egyetérteni. A Megyei Tanács VB Me­zőgazdasági Osztálya azt ja­vasolja minden szövetkezeti vezetőnek, hogy vizsgálják meg még egyszer alaposan a terveket és csak ezek után döntsenek, hogy mennyi bú­zát vetnek. Indokolatlan a túlzott csök­kentés, nincs biztosíték arra, hogy jövőre is olyan jó ter­més lesz, mint az idén, külö­nösen ott, ahol most egy cso­mó új, szétszórt parcelláival bővültek a területeik. Gyakorlati tapasztalatok igazolják, hogy nem indokolt az esővárás. A száraz, poros talajba elvetett vetőmagnak semmi baja sem lesz, nem kell félni sem a hesszeni légy, sem egyéb kártevőktől. Sok­kal jobban félhetünk attól, hogy esősre fordul az idő és kimarad a mag a földiből. — Jászberény járásban, Szolnok és Jászberény városokiban is elérkezett a búzavetés ideje. Ezeken a helyeken az elmúlt héten még hozzá sem fogtak a vetéshez. A szövetkezeti vezetők, a mezőgazdaság irányítói fe­lelősségük tudatában szor­galmazzák a búzavetés megkezdését. Mindent egybevetve, a je­lentések és az ellenőrzések le­maradásról beszélnek. Most még aránylag kedvező az idő­járás, azonban nincs biztosí­ték arra, hogy holnap, vagy egy pár nap múlva is ilyen lesz. A jövő évi kenyerünk biztosítása, a szövetkezeti gaz­dálkodás sikerébe ve1«!! hit s a tsz tagok anyagi érdeke art követeli: meg kell gyorsítani a betakarítási és vetési mun­kákat, — V. K. —- " %%»■ ... Ké tszáz 45 lóerős traktor érkezett a Román Népköztársaságból A kormány, hogy a szám­szerűleg és területileg egy­aránt igen jelentős mértékben megnövekedett termelőszövet­kezeteknek hathatósabb segít­séget adhasson, többezer me­zőgazdasági gépet vásárolt a baráti államoktól. A gépek egy részét már leszállították, másik része pedig ez időszak­ban érkezik meg hazánkba. A Földművelésügyi Miniszté­rium tájékoztatása szerint a Román Népköztársaságban vásárolt ötszáz 45 lóerős trak­torból 200 megérkezett, a már munkába is állt a gépállomá­sokon. A még hátralévő 300 traktort a közeljövőben szál­lítják a román gyárak. — A traktorokhoz korszerű, há­romvasú, függesztett ekét is vásároltunk ÍMTIjj szállításra készen A kunhegyesi I.-es számú Vízgépészeti Vállalat telepén el­készült 12 CsK 800-as szivattyú jugoszláv rendelésre. Szál- [ lítás előtt Magyar Gábor átnézi a motor olajozó bereodezé­i ~ •«, mi újság a megyéién?

Next

/
Thumbnails
Contents