Szolnok Megyei Néplap, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-20 / 221. szám
1959. szeptember 80. SZOT,NOK MEGYEI NÉPLAP 3 N. Sz Hruscsov beszéde az ENSZ közgyűlésének 1959. szeptember 1®-I ülésén fFolytatás a 2-ik oldalról.) tünk állást, tűnj kor ex a megegyezés létrejön. De mindig elleneztük, hogy az ellenőrzési rendszert elszakítsák a leszerelési intézkedésektől, hogy az ellenőrző szervek lényegében hírszerző szervek legyenek olyan körülmények között, amikor gyakorlatilag nem is történik leszerelés. Mi az igazi leszerelés hívei vagyunk, ellenőrzés mellett, de ellenezzük az ellenőrzést leszerelés nélkül. A leszerelés ellenzői minden intézkedést könnyedén köthetnek olyan leszerelési követések feltételéhez, amelyeket más államok az általános fegyverkezési hajsza légkörében nem teljesíthetnek. Nyilvánvaló, hogy azok az illantok, amelyek különböző '’kénzelésekből kiindulva, ’ven messzemenő követeléseket támasztanak, a valóságban maguk sem lennének hajlandók eleget tenni ezeknek a követeléseknek, ha a dolog megvalósulás szakaszába jutna. Van egy másik nehézség is. Egyelőre csak részleges leszerelésre gondolnak és úgy tervezik, hogy a leszerelési megegyezés megkötése után megmaradnak bizonyos fegyverfajták, s az államoknak megmarad az anyagi lehetőségük a támadáshoz. Mindig lennének olyan aggodalmak, hogy a megmaradt fegyverfajtákkal és fegyveres erőkkel továbbra Is van lehetősé? a támadásra. Az a tudat, hogy ez a lehetőség megmarad. nagymértékben megnehezítette a leszerelési tárgyalásokat. Sok állam aggodalmaskodik, hogy a leszerelési rendszabályok éppen azokat a fegyverfaitákat érintik, amelyeket illetően a leginkább fölényben van és amelyeket maga számára különösen szükségesnek tart. Természetesen ilyen körülmények között, a hidegháború és a kölcsönös gyanakvás légkörében — ha komolyan, nem pedig pusztán propaganda szempontb.1 nézzük a dolgot, — saját biztonsagának károsodása nélkül egyetlen állam sem fedhetné fel katonai titkait, védelmének és haditermelésének szervezetét. Meggyőződéseim szerint abban valamennyi küldött egyetért, hogy minden államnak és az Egyesült Nemzetek Szervezetének keresnie kell, hogyan lehetne új módon megközelíteni a leszerelés megoldását A zsákutcából kivezető út: az egye emei és teljes les/ereiés A feladat: megtalálni azt az emeltyűt, amelyet megragadva, meg lehet állítani, hogy az emberiség a háború szakadékéba sodródjék. Most egy dolog szükséges: megszüntetni a háború kirobbantásának a lehetőségét. Amíg vannak nagy hadseregek, légi- és tengeri haderők, nukleáris- és rakétafegyverek, amíg az életbe belépő fiatalembereket elsősorban arra tanítják meg, hogy harcolni tudjanak, a vezérkarok pedig a jövendő hadműveletek terveit dolgozzák ki, addig nincs biztosíték a tartós békére. A szovjet kormány tüzetesen megvizsgálta a kialakult helyzetet és arra a szilárd meggyőződésre jutott, hogy a zsákutcából a kivezető utat az egyetemes és teljes leszerelés útján kell keresni. Ha így kezeljük ezt a kérdést, akkor teljesen kiküszöbölődik annak a lehetősége, hogy egyes államok katonailag fölénybe kerüljeneik. Az egyetemes és teljes leszerelés kiküszöböli mindazokat az akadályokat, amelyek a részleges leszerelés megvitatásakor felvetődtek. Ez nyitja meg az utat 'az átfogó 'teljes ellenőrzés megteremtéséhez. Mit javn-ol a szovjet kormány ? Javaslatainknak az a lényegük, hogy négy év leforgása alatt valamennyi állam hajtson végre teljes leszerelést és ne rendelkezzék többé hadviselési eszközökkel. Ez azt jelenti, hogy megszűnnek a szárazföldi hadseregek, a hadiflották és a légihaderők, megszűnnek a vezérkarok és a hadügyminisz- térimok, bezárják a katona- iskolákat. Emberek ■ tízmilliói térnek vissza békés, alkotó munkához. Megszűnnek az idegen területeken lévő katonai támaszpontok. Megsemmisítik az államok birtokában lévő atom- és hidrogénbombákat, megszüntetik azok előállítását. A hasadó anyagok energiája "sakis békés gazdasági és tudományos célokat fog szolgálni Meovemmisí+ik a különböző hatósugarú katonai rakétákat A rakétatechnika csudán mint szállítóeszköz és a ”áeűr meghódításának esz- -öze marad meg és az egész mhoricA? javát szolgálja. Az államok birtokában csak ■oVonian korlátozott, min- ,Bn orszáe számára egvez- -lónvhen ki’el ölt rendőrségi '-nntingens marad, könnyű ' öfeywerrel felszerelve, csu- 'án azzal a feladattal boev "°nntartsa a belső rendet és 'via az államnoiCT^rok sze- —ólvt biztonságát Horni senki se szeghesse meg kötelezettségeit,, javnsnl- iuk egy nemzetközi ellenőrző szerv létesítését, minden állam részvételével. Ellenőrző rendszert kell teremteni minden leszerelési intézkedés végrehajtásának ellenőrzésére. E rendszert azoknak a szakaszoknak megfelelően kell életre hívni és feladattal ellátni, ahogyan a leszerelés történik. Ha a leszerelés átfogó és telit» len, végrehajtása ét ellenőrzése szintén átfogó és teljes lesz. Az államoknak nem lesz mit titkolniok egymás előtt: egyikőjüknek sem lesz fegyvere, amelyet a másik ellen emelhet. Ekkor az ellenőrök mindenütt kifejthetik tevékenységüket. A leszerelés ilyen megoldása megteremti a teljesr biztonságot minden állam számára, kedvező feltételeket hoz létre az államok békés együttéléséhez. A nemzetközi problémákat ekkor nem fegyveres erővel, hanem békés eszközökkel fogják , megoldani. Mi reálpolitikusok vagyunk és tudjuk, hogys az ilyen átfogó leszerelési program kidolgozásához bizonyos időre van szükség. Amíg ez a program elkészül, amíg összeegyeztetjük a kérdéseket, nem szabad tétlenül ülni és várni. A szovjet koimány úgy véli, hogy az általános és teljes leszerelési program kidolgozása nem késleltetheti az olyan kiéleződött és teljesen megérett kérdésnek a megoldását, mint a nukleáris fegyver ekkel végzett kísérletek végérvényes megszüntetésének kérdése Ennek a megöl. dósához megvan minden feltétel. Reméljük, hogy sor kerül a kísérletek megszüntetéséről szóló megfelélő egyezmény megkötésére és haladéktalan életbeléptetésére. A rakéta- és nukleáris fegyverekkel vívott háború veszélye lebeg a népek felett és a béke biztosítása végett bátor, messzemenő megoldásokra van szükség. Az általános és teljes leszerelés minélelőbbi megvalósítására vonatkozó döntés és ennek életbeléptetése új szakasz kezdetét jelentené a nemzetközi életben. Az államoknak az általános és teljes leszereléshez vonatkozó megegyezése meggyőzően megerősítené, hogy nincs semmiféle agresszív szándékuk és őszintén kívánják a barátság és az együttműködés alapján akarják felépítem kapcsolataikat más országokkal. A fegyverek megsemmisítésével és a fegyveres erők felszámolásával megszűnne annak minden anyagi lehetősége, hogy az államok ne békés politikát folytassanak. Ha az emberiség megvalósítaná a toljas leszerelést, olyasféle érzés ’.enne, mint a fáradtságtól elcsigázott, a szomjúságtól meggyötört sivatagi vándornak, amikor hosszú bolyongás után oázishoz ér. Új táviatok az életszínvonal emelésére Az egyetemes és teljes leszerelés lehetővé tenné, hogy óriási anyagi és , pénzügyi eszközöket csoportosítsunk át halálthozó fegyverek gyártásáról építő célokra. Az emberi erőt olyan anyagi és szellemi értékek létrehozására lehetne irányítani, amelyek szebbé és nemesebbé teszik az emberi munkát és életet. Ha végrehajtanánk az egyetemes teljes leszerelési programot, óriási összegeket fordíthatnánk iskolák, kórházak, lakóházak, utak építésére, élelmiszerek és iparcikkek termelésére. A felszabadult összegek révén lényegesen csökkenthetnék az adókat, leszállíthatnék az árakat. Ez jótékony hatással lenne a lakosság életszínvonalára, kivívná az egyszerű emberek millióinak háláját. Abból az összegből, amelyet az államok az utolsó évtizedben katonai szükségletekre fordítottak, több mint százötven millió házat lehetne építeni, ezekben sokszázmillió ember kaphatna minden kényelemmel berendezett lakást. Az általános, teljes leszerelés egészen új lehetőségeket nyitna meg azoknak az államoknak megsegítésére. amelyeknek gazdasági élete ma még gyengén fejlett és a fejlettebb országok támogatására szorul. Ha az ilyen államok mgsegitésére csupán jelentéktelen hányadát fordítanák is annak az összegnek, amely a nagyhatalmak katonai kiadásainak csökkentése révén felszabadul, ez a szó szoros értelmében új korszakót nyithatna meg Ázsia, Afrika és Latin-Amerika gazdasági fejlődésében. Megszűnnének a nemzetközi kereskedelem fejlesztésének útján tornyosuló mesterséges akadályok, amelyek ma még megkülönböztető korlátozások, tilalmi listák, stb. formájában megvannak. Olyan országok ipara, mint az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Nyugat-Né- metország és más fejlettebb országok, végire nagy megrendeléseket kaphatna más államoktól. A leszerelés eredményeképpen felszabaduló eszközök felhasználása igen tág lehetőségeket nyújtana a lakosság foglalkoztatásához. Ezért helytelen az az állítás, hogy a leszerelés a kapitalista világ iparilag fejlett országaiban válsághoz, vagy gazdasági visszaeséshez vezet. gok azért tömörültek, hogy közösen megvizsgálják a megoldásra érett nemzetközi kérdéseket. Ha egyes államok nem tudnak megegyezni egymással, akkor az Egyesült Nemzetek Szervezetének kel! segítséget nyújtania. Ebben az esetben a szervezet feladata, hogy kiküszöbölje azokat a súrlódási felületeket íme- lyek konfliktusokat, sőt háborút hozhatnak. Legyen az ENSZ a leg jelentősebb nemzetközi szerv A megbízható, tartós béke reális valósággá válhat Amikor gyakorlatilag egyetlen államnak sem .lesz lehetősége, hogy hadműveleteket indítson más államok ellen, a nemzetközi kapcsolatok a bizalom jegyében indulnak majd fejlődésnek. Eltűnik a gyanakvás és félelem, az országok között valóban jószomszédi kapcsolatok alakulhatnak ki. Szélesre tárul a kapu valamennyi gazdasági, kereskedelmi é$ kulturális együttműködése előtt. A megbízható és tartós -béke, amelyre minden nép törekszik, végre reális valósággá válik; A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányának meggyőződése, hogv ezeket a nemes célokat az ENSZ-alapokmány békés I elvei jegyében tömörült ösz- 1 szes államok közös erőfeszítéseivel el lehet és el is kell érni, ezért megvitatás céljából nyilatkozatot terjeszt az ENSZ elé az ákaiános és teljes leszerelésről, mellékelve a konkrét javaslatokat. Magától értetődik, hogy ha a nyugati hatalmak most különböző okokból nem hajlandók hozzájárulni általános éis teljes leszereléshez, a szovjet kormány kész megállanodni a többi állammal megfelelő részleges leszerelési intézkedésekben, illetve olyan intézkedésekben, amelyek megszilárdíthatják a biztonságot. A szovjet kormány véleménye szerint a legfőbb ilyen intézkedések a következők lehetnének: A legtöbb leszerelési Intés kedések 1. Olyan ellenőrzési és felügyeleti övezet létrenozása bizonyos Nyugat nyugat-európai országok területén, amelyben csökkentenék a külföldi csapatokat; 2 Atomfegyver-mentes óvezet létrehozása Közép -Európában; 3 Az összes idegen csapatok kivonása az európai államok területéről és az idegen területeken levő kát inai lámaszpontok megszüntetése; 4. Megnemtámadási egyezmény megkötése a NATO tagállamai és a varsói szerződés tagállamai között; 5. Megállapodás a váratlan támadások megelőzésének kérdésében; A szovjet kormány helyénvalónak tartja, hogy emlékeztessen az 1956 május 10-i leszerelési javaslataira, amely konkrét elképzeléseket i artal- maz részleges leszerelési intézkedésekről. Meggyőződése, hogy ezek a javaslatok ió alapot szolgáltatnak a megegyezéshez e létfontosságú problémában. A Szovjetunió nem elsőízben veti fel az általános és teljes leszerelés gondolatát Országunk kormánya már az első és második világháború között eltelt időszakban széleskörű általános leszerelési programot nyújtott be. A leszerelés ellenfelei akkor szívesen hangoztatták azt, hogy a Szovjetunió azért terjesztette be ezeket a javas atokat, mert gazdasági és katonai szempontból gyenge volt. Ha akkor ez a hazug létei félrevezethetett is valakit ma már mindenki előtt nyilvánvaló, hogy a Szovjetunió gyengeségéről szóló minden állítás képtelenség A szovjet kormányt új javaslatában egyetlen óhaj vezeti: ténylegesen biztosítani akarja a népek tarlós békéjét. őszintén mondjuk minden országnak; a még mindig használatos „fegyverkezzünk!” jelszó helyébe állítsuk ezt a jélszót: „szereljünk le teljesen!” inkább abban versenyezzünk, ki épít lakosainak több lakást, iskolát, kórházat, ki állít elő több kenyeret, tejet, húst ruhát és más fogyasztási cikkeket és nem abban, hogy kinek van több hidrogénbombája és rakétája. Ezt a föld minden népe örömmel fogja üdvözölni. Küldött Urak! Az Egyesült Nemzetek Szervezete, amelynek közgyűlésén ma felszólalok, nagy sz.ere- repet tölthet be és kell is hogy betöltsön nemzetközi ügyekben. E szervezet jelentőségét az biztosítja, hogy a világ csaknem minden országa képviselve van benne. Ezek az orszáAz Egyesült Nemzetek Szervezete, ha betölti az egyetemes béke és a népek biztonsága megszilárdításában rá váró feladatot megbecsü’ést szerez és tekintélye növekedni fog. Teljes nyiltsággal meg kell azonban mondanom, hogy az ENSZ sajnos manapság sok esetben, nem végez ilyen funkciót Néha az ENSZ-ben helytelenül vetnek fel Kérdéseket és ezzel felesleges módon tovább élezik az államok közötti viszonyt Miért van ez így? — Azért mert nem minden ENSZ tagállam becsüli meg kellő módon e szervezetet, amelyhez az emberiség oly nagy reményeket fűz Ahelyett, hogy mindenkor növelnék az ENSZ tekintélyét és azon igyekeznének, hogy az a legjelentősebb nemzetközi szerv ’égvén, amelyhez bármely korm'ny bármikor fordulhat! ha életfontosságú kérdéseket kel! megoldania, egyes államok az Egyesült Nemzetek Szervezetét saját kicsinyes érdekeikre akarják felhasználln. Természetesen ez a nemzetközi szervezet nem dolgoz ■ hat eredményesen a bókéért, • ha benne bizonyos országok csoportja egyes államok akaratát rákényszeríti más államokra Az ilyen politika aláássa az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapiait. Ha a dolgok továbbra is ilyen irányban alakulnak, amelyet frakefósnak lehetne nevezni, ez nem az államok kapcsolatainak megjavításához. hanem romlásához, vezet Az összes tagok érdekeit képviselő szervből az ENSZ bizonyos államok csoportjának olyan eszközévé válnék, amely e csoport politikáját folytatná, nem pedig az egész világ békéje biztosításának politikáját. Ez először az Egyesült Nemzetek Szervezete tekintélyének csökkenéséhez, később pedig talán széthulláshoz vezet, éppúgy mint annakidején a Népszövetség esetében történt. A feladatát helyesen ellátó nemzetközi szerv sajátossága az. hogy benne a kérdéseket nem szavazatok száma alapján formálisan kell megoldani, hanem a mindenki számára elfogadható igazságos megoldás ésszerű, türelmes megkeresésével. Nem képzelhető el ugyanis, hogy azok az államok, amelyeknek akarata ellenére igazságtalan döntést hoznak hozzájáruljanak e döntés végrehajtásához Az ilyentől keserű szájízük marad. Emlékezzenek csak. hány ilyen eset volt már az Egyesült Nemzetek Szervezetének tört éneiében! Az ENSz-ben tehát csak olyan döntéseket kell hozni, amelyeket mindenki megszavaz, mert ezekben a közös akarat a közös érdekek jutnak kifejezésre. Az «lyen döntéseket a mi nemzedékünk és a jövő történészei az egyedül helyes, az egyedül lehetséges döntéseknek Ismernék el. Természetesen az államoknak az a csoportja, amely jelenleg többséggel rendelkezik, keresztülvihetl, hogy számára előnyös döntéseket fogadjanak el. Az ilyen azonban „Pyrhusi győzelem”. Az ilyen „győzelmek” ártanak az Egyesült Nemzetek Szervezetének. Rombolják azt Tekintetbe kell venni azt is, hogy a különböző kérdésekkel kapcsolatban a szavazáson kialakuló többség az ENSZ-ben változó mennyiség és megváltozhat azoknak a • hátrányára, akik most oly gyakran építhetnek a szavazógépezetre. Egy közmondás szerint ki mint vet, úgy arat A legésszerűbb és legmessze- tekintőbb politika tehát az olyan kölcsönös elfogadható döntések együttes megkeresésének politikája, amelyeket kizárólag a világbéke biztosítására irányuló törekvés, a más államok belügyei- be való be nem avatkozás szelleme sugalmaz. Amikor az ENSZ-ben megalakult a Biztonsági Tanács, ennek tevékenységét a kölcsönösen elfogadott döntések eszsnéióre építették fel. A j béke fenntartásáért különös j felelősséget vállaltak azok a ' nagyhatalmak. amelyeknek {képviselői állandó tagjai a i Biztonsági Tanácsnak. Annak : megelőzésére, hogy a nem- j zetközi kapcsolatokat őssze- , kószál ják, szükségessé vált a nagyhatalmak egyhangú állásfoglalása elvének, a vétójognak a bevezetése a Biztonsági Tanácsba. Egyesek ellenzik a vétót Ha azonban nem lesz vétó, nem lesz nemzetközi szervezet sem. mert széthullik. A vétó elve kötelezi a nagyhatalmakat. hogv a Biztonsági Tanács elé kerülő öasgec kérdésekben egyhangú döntést hozzanak amelv birtosffia a béke ere dm én vés fenntartását. Jobb a nagyhatalmak egyhangú döntésére törekedni. mint a nemzetközi kér- aóooket fegyverre] megoldani. Küldött TTrak! Tgvekeztem őszintén kifejteni több gondolatomat a nemzetközi helyzetről. valamint arról, hogy mi hoavan értelmezzük az Bgvesült Nemzetek Szervezetének feladatait. Meo-gvő- rö/Sésünk. hnev a szeviet kormány mogbizócából előterjesztett javaslataink megértésre találnak a világ nénéi- nek töhl’-'cég’énéi a teremben ülésező küldötteknél. Biztosítani kívánom a közgyűlés küldötteit, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében a Szovjetunió a jövőben is a legtevékenyebben kíván résztvenni mindazokban az erőfeszítésekben, amelyeknek célja, hogy megszabadítsa az emberiséget a frgwerkezési terhektől és tartóssá tegye a világ békéjét. NEW YORK (MTI.) A Reuter jelenti, hogy Hruscsov szovjet miniszterelnök beszédét, amely egy óra és tizenkét perei r tartott, a hallgatóság viharén tapssal fogadta. Ezután Urán Belaunde, az ENSZ-közgyűlés elnöke köszönetét mondott a szovjet miniszterelnöknek a beszédéért, amelyet a küldöttek nagy figyelemmel hallgattak végig. Hruscsov fogadta Rockefellert New York (MTI) A Reuter és az AP jelenti, hogy Hruscsov szovjet miniszter- elnök pénteken a késő délutáni órákban (helyi idő) a Waldrof Astoria Szállóban fogadta Rockefellert, New York állam kormányzóját, • aki New York állam nevében üdvözölte a szovjet kormányfőt A fogadásról távozó Rockefeller újságíróknak elmondotta, hogy Hruscsov igen szívélyes és baráti fogadtatásban részesítette. (MTL)
