Szolnok Megyei Néplap, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-19 / 220. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK/ X. évfolyam, 220. szám. íeolan A MEGYEI PÁRT BIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ara 50 fillér 1959. szeptember 19. szombat. N. Sz. Hruscsov válaszai amerikai újságírók kérdéseire Elindullak as új úton Munkában a KISZ br gád § RÁDIÓMŰSOR 1 A mítssahi fejlesztés tömegmozgalommá tételéért Hruscsov elvtárs New York-ban Sok szó esik manapság arról, hogy fokozni kell a erme léke ny séffét, mert a népjólét emelésének ez az elkerülhetetlen útja. Jótékony hatása jónéhány üzemünkben máris kézzelfogható. Az előrelátó műszaki fejlesztéssel biztosított termelékenység növelése teszi lehetővé például elsősorban azt, hogy a Tisza- menti Vegyiművek munkásgárdájának mintegy fele jövőre már két napot otthon tölthet — fizetéscsökkenés nélkül. S nemcsak ilyen példákra lehet hivatkozni. Nyugodtan mondható, hogy a ’capita lizmus sál folytatott gazdasági verseny sikere, országunk jövője függ a termelékenységi mutatták alakulásától. Éppen ezért mindent meg kell tennünk azért, hogy a termelékenység alakulására leginkább kiható műszaki fejlesztést fellendítsük, tömegmozgalommá tegyük. Sajnos, több üzemünkben nem fordítanak erre kellő gondot; megelégszenek a minisztérium által biztosított új gépekkel, berendezésekkel, jobbik esetben saját intézkedési tervük elfogadható végrehajtásával. Ezzel azonban korántsem tettek meg mindent egyik legfontosabb feladatuk teljesítése érdekében. A műszáléi fejlesztés — csakúgy, mint bármi más, nehéz feladat — csakis akkor válhat eredményessé, ha a szakemberek mellett a munkások népes tábora serénykedik ügyében. Ehhez viszont a kezdeti lépést az üzemek vezetőinek kell megtenniök. Ök ismerik legjobban vállalatuk egészét, tudják, mi akadályozza legjobban a termelés-felfutást, célokat tűzhetnek az ésszerűsíteni akarók elé. Csakis így — az újítómozgalom életreke It éséve l — válhat tömegmozgalommá a műszaki fejlesztés. Közismert ez, mindenhol jól tudják, hogy a legelemibb követelmény az újítási feladattervek elkészítése, mégis jónéhány helyen mellőzik ezt a munkát. A Szolnok megyei Malomipari Vállalatnál például megelégednek a minisztériumból küldött minta egyszerű lemásolásával — pedig nem kell különösebb képzelő erő ahhoz, hogy megállapítsuk: megyénk malmainak problémái nem minden esetben azonosak — mondjuk a budapesti Gizella Maloméul. A Malomivari Vállalatnál is megérné a fáradságot az újítási feladatterv elkészítése és széleskörű propo- nálása. Sokat jelentene az is. ha a műszaki vezetők serken- t.enéki a dolgozókat, segítenének nekik életrevaló ötleteik valóraváltásában. A személyes beszélgetések mellett elképzelhető ez tapasztalatcserék rendezésével is. A Járműjavító kivételével üzemeinkből nem érkeznek hasonló rendezvényekkel kapcsolatos hírek, pedig érdemes volna foglalkozni ilymódon is a munkásokkal. Újítási ankétok szervezése, rendszeres meg- titrtása is eredményre vezetne — bizonyítja ezt a Mezőgépgyár példája is — ahol újítási ankétokon tömegével tesznek hasznos javaslatokat a munkások. A dolgozók elképzeléseinek meghallgatása, okos észrevételeinek gyakcn lati alkalmazása lendítheti csak fel alkotókedvüket, csakis így érhető el, hogy mindenre kiterjedő gonddal kísérjék figyelemmel a termelés folyamatot, s tőlük telhetőén tegyék intenzívebbé a munkát. Ezért elítélendő a munkások javaslatainak semmibevétele, vagy ami még rosszabb; egyszerű kijátszása. A jászberényi Fémnyomó és Lemezáru- gyár léghűtőelemeinek sorozatgyártására való felkészülés során tapasztalható ilyen jelenség. Az oda szükséges berendezések zömét az ÁGTI szakemberei tervezték — tegyük hozzá, elég rosszul. A részegység- szerelő gép például februárban elkészült, s hónapok múltán sem volt üzemeltethető. Az ÁGTI szakemberei közben egyre-másra adták be — még üzembehelyezés előtt az újítási javaslatokat az általuk konstruált gépekre. (Seffer Sándor például nyolc ötlettel hozakodott elő.) így olyan színezete van a dolognak, azért terveztek rosszul, hogy felvehessék az újításokért járó pénzt. Erre a megállapításra lehet következtetni abból is, hogy a hűtőelemek gyártásához szükséges szerszámokat készítő munkások is benyújtottak néhány ész- szerűsítési javaslatot. Elképzeléseiket — mint használhatatlanokat — elutasította az ÁGTI, mondván, „a szerszámok tökéletesek”, majd néhány nap múlva lényegtelen módosítással az ÁGTI szakemberei hozakodtak elő ugyanazokkal az ötletekkel. Az ilyen eljárás enyhén szólva — nem a legtiszteletreméltóbb módszer, elejét kell venni alkalmazásának mindenhol, különösen a hűtőelem gyártásnál, mivel ott igen sürget az idő: a Sztálinvárosi erőmű részére év végéig 2016 négyzetméter, az English Elektrich Companynak február végéig 4 ezer négyzetméter hűtőelemet kell elkészíteni. Szeptemberben újítási, hónapot tartanak megyénk üzemei. Gazdasági vezetőinknek, üzemi pártszervezeteinknek meg kell tenni mindent azért, hogy ez az időszak az újítókedv felvirágzását, új munka sikerekéi. hozzon gyárainkban. New York (MTI). — A New York-j rendőrség becslése szerint egymillió ember Iá .Íratta csütörtökön Hruscso- vot New York-i tartózkodásának első három órájában. Ez a tömeg a pályaudvarnál és a szállóhoz vezető utcákon sorakozott fel Hruscsov és kíséretének gépkocsisora a megszokottnál nagyobb torlódást okozott New York nagyforgalmú belvárosában — jelenti az AP — a bevonulás ideje alatt sok siető amerikai hagyta el gépkocsiját, hogy gyalog érje el célját. New York város Hruscsov tiszteletére adott tííszebédje előtt Robert Wagner New York-i polgármester fogadta Hruscsovot. Üdvözlő szavának elhangzása után átnyújtott a vendégnek egy róla két perc alatt készült karikatúrát. Hruscsov jót derült Jac.w Rosen rajzán, amely a szovjet kormányfőt arcán széles mosollyal ábrázolja, majd a képet cirilbetűs „Nyi- kita Hruscsov, 1959..” aláírással hitelesítette. Amikor Hruscsov a díszebéd után Cabot Lodge kíséretében vissza akart térni a Wladorf-Astoría szálló 35. emeletén lévő lakosztályába, a társaságot szállító felvonó a 39. emeletnél elakadt. Miután a makacs felvonó végleg csütörtököt mondott, — Hruscsov a lépcsőit folytatta útját, de kiszállása előtt csipkelődve fordult Cabot Lodge- hoz: „Ez kapitalista üzemzavar!” Hruscsov New York-i programja kibővült: a szovjet kormányfő saját kívánságára megtekinti a New York-i Metrót és a 72. utca megállójánál rövidebb , útra beszáll a ft^ptró egyik szerelvényébe. A New York-i utcákon sétáló emberek csütörtökön felismerték és tapssal köszöntői- ték a színházba siető Nyina Hruscsovát, a szovjet kormányfő felesiégét, a színház közönsége pedig felállva, tapssal és éljenzéssel fogadta a vendéget. Hruscsov beszéde a New lork-i Gazdasági Klubban N. Sz. Hrsucsov csütörtökön beszédet mondott a New York-i Gazdasági Klubban. Beszéde első részében a Szovjetunió gazdasági ered-, menyeiről, fejlődéséről és hétéves tervéről szólt, majd a nemzetközi kereskedelem problémáival foglalkozott. — Egyesek talán azt hitték — mondotta — azért jövök az Egyesült Államokba, hogy kijárjak valamit a szovjet—amerikai kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése érdekében, mert — ahogyan némelyek állítják — enélkül nem lehet teljesíteni a hétéves tervet. Teljesen őszintén ki szeretném jelenteni: nem óhajtok kérelmezőként A New York-i diszebtrien a Szov’etuniót liivaiaiosao ineyhíviái az 1361-as viláiluállitásr« NEW YORK (MTI). Az AP jelentése szerint csütörtökön a Hruscsov tiszteletére rendezett díszebéden átadták a szovjet miniszterelnöknek a New York várost jelképező emlékérmet. A város képviselői ugyanakkor a Szovjetunió hivatalosan megWWák az 1964-ben tartandó New York-i világkiállításra. (MTI). beszélni. Mi mindig amióta csak megszületett a szovjet állam, a nemzetközi kereskedelem fejlesztéséért szálltunk síkra. Ma is egyáltalán nem azért, vetjük fel ezt a kérdést, mintha enélkül nem lehetne végrehajtani a hétéves tervet. Aki így gondolkozik, szörnyen téved. Mi nagy jelentőséget tulajdonítunk a nemzetközi kereskedelemnek, s vezérelvünk, ami sok amerikai számára is törvény, ha hihetünk annak a jelszónak, amely az Amerikában nemrég kiadott postabélyegen olvasható: ..Világbékét a nemzetközi kereskedelem révén’’. is húztunk abból a politikából, amelyet az Egyesült Államok a kereskedelemben alkalmazott a Szovjetunióval szemben —4 folytatta. — Ki kellett fejlesztenünk azoknak a gépeknek gyártását, amelyek nálunk azelőtt nem voltak meg és amelyeket Önöktől akartunk megvásárolni; most pedig már senkitől sem függünk ebben a tekintetben. A Szovjetunióval való kereskedelem mesterséges megbénítása tehát arra vezetett, hogy nem gyengébbek, hanem erősebbek lettünk. Gondolják meg, milyen óriási sikereket arattunk gazdasági életünkben e tíz esztendő alatt, hogyan fejlődött nálunk a technika, a tudomány! A hidrogénenergia felhasználásának titkát hamarabb fejtettük meg, mint Önök. Megalkottuk az interkontinentális ballisztikus rakétát. Ilyen Önöknek ezideig gyakorlatilag nincs. Márpedig az interkontinentális ballisztikus rakéta a szó szoros értelmében az emberi alkotó szellem koncentrációja. Ugyan mi értelme van az Önök tilalmainak? Az, hogy az Amerikai Egyesült Államok tovább folytatja a diszkriminációs politikát a Szovjetunióval való kereskedelmi kapcsolatok terén, egyszerűen értelmetlen makacsság. A békés gazdasági versenyben a SzoTfetunió túlszárnyalja az USA-t Ki keverte a politikát a kereskedelembe? Mi egyetértünk a kérdés ilyenfajta felvetésével. Igaz, amikor nemrég én magam is körülbelül ezt mondtam, s rámutattam, hogy a kereskedelem igen fontos eszköze a nemzetközi feszültség enyhítésének, Amerikában egyesek megbíráltak. Akkor az amerikai lapok szerint Hruscsov csak azért hozta szóba a kereskedelmet, mert számára a kereskedelem csupán politika. De ha már firtatjuk, ki változtatta a kereskedelmet a politika eszközévé, akkor látni kell, hogy egy bizonyos amerikai hivatal, amelyet önök jól ismernek, külön korlátozó jegyzéket állított össze, amelyet Önöknek, üzletembereknek tekintetbe kell venniök, ha a Szovjetunióval kereskednek. No, de ne vitatkozzunk. A történelem megmutatja majd: kicsoda és hogyan keverte bele a politikát a kereskedelembe. Szeretném hangsúlyozni, hogy a szovjet kormány mindig az egyenlő jogú, kölcsö nősen előnyös, mindenféle megkülönböztetést mellőző nemzetiközi kereskedelem mellett, az olvan kereskedelem mellett foglalt állást, amilyenről Franklin beszélt. Franklin szavai kőbe vésve olvashatók az Amerikai Kereskedelemügyi Minisztérium diszbeiárata fölött: „Az Egyesült Államok célja mindenkor az eevemogú és '»az ságos alapon folytatandó kereskedelem legyen”. Mi egyenjogú kereskedel met folytatunk sok országgal. Elég ha azt mondom, hogy tavaly a Szovjetunió ki'1"-'0 reskedelmi forgalma az 1938. év színvonalát hétszeresen -/.árnyalta túl, s elérte a 34 milliárd 589 millió rubelt Hruscsov ezzel összefüggésben kiemelte, hogy nem alakulnak rosszul a Szovjetuniónak Angliához, Nyugat-Neme torsizá ghoz, Olaszországhoz, Franciaországhoz fűződő kereskedelmi kapcsolatai. — Miért kell hát Amerikának félrehúzódinia? — tette fel a kérdést. — Ez egyébként az Önök dolga. A kereskedelem kérdése — előny kérdése. Ha Önöknek nem előnyös, hogy tőlünk vásároljanak, vagy nekünk eladjanak bizonyos árukat, tegyenek úgy, ahogyan jónak látják. Csupán egyet gondoljanak meg. Megtörténik az életben, hogy némely túlságosan válogatós hajadon elszalasztja a kedvező alkalmat, s vénkisasszony marad. Az üzleti életben még inkább fontos, hogy ne váljunk hasonlatossá az efféle válogatós haja- donhcz. Az üzleti életben sokkal inkább, mint bárhol másutt, érvényes az angol közmondásban megörökített szabály: „Aki elsőnek érkezik, elsőnek vásárol”. Nekünk is van egy ehhez hasonló, találó közmondásunk: „Aki későn érkezik, már csak lerágott csonthoz jut". A kere«kede!mi tilalmi törvény értelmetlen makac«sácr A Szovjet Minisztertanács elnöke itt utalt rá, hogy a nemrég a Szovjetunióban jár, Harrimán volt newyorki kormányzó előtt kifejtette, most megismétli: „Az Egyesült Ál- 'amokban a Szovjetunió ellen - irányuló megtorlásként hozott kereskedelmi tilalmi törvény pontosan ellenkező eredményre vezetett, mint amilyenre e törvény szerzői -/ámítottak. Sőt, még bizonyos hasznot Hruscsov a következőkben a két ország közötti békés gazda ági verseny jelentőségéről beszélt. — Jól tudják, hogy gazdasági versenyt ajánlunk Önöknek. Egyesek azt mondják, hogy ez részünkről kihívás az Amerikai Egyesült Államokkal szemben — mondotta. — Ámde, ha kihívásról beszélünk, akkor elmondhatjuk, — és ez jobban megfelel a tényeknek —, hogy először az Amerikai Egyesült Államok hívta ki az egész világot, amikor gazdaságilag a többi ország fölött álló hatalommá fejlődött. Hosszú ideig senki sem merészelte vitatni az Önök elsőségét. Most elérkezett az idő, amikor megjelent egy olyan állam, amely elfogadja az önök kihívását, figyelembe veszi az Amerikai Egyesült Államok fejlődésének színvonalát és ő maga is kihívja Önöket Biztosak lehetnek benne, hogy a Szovjetunió helyt fog állni ebben a gazdasági versenyben: utoléri és túlszárnyalja Önöket. Mi ebben a rossz? Függetlenül attól, ki lesz a győztes ebben a versenyben — önök vagy mi — a Szovjetunió és az Egyesült, Államok egyaránt nyertes lesz, mert népeink békében fognak élni és még jobban, mint most. Mellesleg szólva a /erseny, ahogyan mi szovjet emberek felfogjuk és folytatjuK, egyáltalán nem zárja ki az együttműködést és a kölcsönös segítséget és mi hajlandók vagyunk kiterjeszteni ezt a szabályt az Amerikai Egyesült Államokra, ha önök egyetértenek vele. Hiszen volt közöttünk együttműködés a múltban is! Körülbelül 30 évvel ezelőtt, amikor országunk hozzáfogott iparának kiépítéséhez jó gazdasági kapcsolatok jöttek létre az Egyesült Államok legnagyobb cégeivel, A két nagyhatalom sikereit az egész világ örömmel üdvözölné Vajon mi gátolja, hogy felújítsuk és tovább fejlesszük a gazdasági együttműködést a jelenlegi, minőségileg új szakaszban, amikor nemcsak mi tanulhatunk önöktől, hanem sok tekintetben önök is tanulhatnak a mi mérnökeinktől, tervezőinktől, tud,Vünktől. Az ilyen együttműködés kétségkívül kölcsönösen előnyös lenne. Gazdasági sikereinket — a mieinket és az önökét — az egész világ örömmel üdvözölné, hiszen a világ elvárja e két nagyhatalom segítségét abban, hogy mielőbb talpra- álljanak azok a népek, amelyek gazdasági fejlődésükben évszázadokkal elmaradtak. — Most nem beszélek arról, kinek a hibájából, Önök nagyon jól tudják. Oldjuk meg jobban, igazságosan és emberségesen, hogy miképpen vezessük ki ezeket az országokat jelenlegi helyzetükből A Szovjet Minisztertanács elnöke befejezésül hangsúlyozta: — A békés együttélés és ledést tételez fel a népek között gazdasági és kulturális téren. Lemondani a békés együttélésről és versenyről annyi, mint megszakítani a népek közötti kapcsolatokat, továbbszítani a hidegháborút. Aki nem akar szándékosan szemet hunyni a valóság fölött, elismeri az egye'len észszerű mód. ahogyan ma a nemzetiközi kérdéseket tárgyalások utián oldjuk meg. Az Egyesült Államokba érkezésünk és Eisenhower elnöknek a Szovjetunióban teendő látogatása remélhetőleg lehetővé teszi, hogy őszinte eszmecserét folytassunk a vitás kérdésekről és megkóny- nyíti, hogy megegyezésre jussunk. Hruscsov kifejezte azt a reményét, hogy az Egyesült Államok üzletemberei helyes irányban használják fel oefo- lyásukat és sikraszállnak a két ország békés együttéléséért és versenyéért, miként gazdasági életük kiemelkedő kénviselői közül egyesek verseny egyre nagyobb köze- már ma is teszik.
