Szolnok Megyei Néplap, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-19 / 220. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. szeptember 19. N. SZ. HRUSCSOV VÁLASZAI amerikai újságírók kérdéseire a Washingtoni Országos Sajtóklubban 1959. szeptember 16-án megtartott sajtóértekezleten WASHINGTON (T4SZSZ). Miután N. Sz. Hruscsov befejezte nyilatkozatát, Lawrence, az Országos Sajtóklub elnöke javasolta, hogy az újságírók tegyenek fel kérdéseket. Az első kérdés, amelyet a sztálini személyi kultusszal kapcsolatban tettek fel, szembetűnően provokációs jellegű volt. A kérdésre N. Sz. Hrus csov kijelentette: szeretném megkérdezni azokat, akik ezt a kérdést kigondolták: mikor szövegezték meg, mikor agyalták ki, milyen célból, mit akartak elérni ve'e. Nvil- vánvalóan sarokba akarnak szorítani és már előre mosolyognak. A közmondás azt mondja, az nevet, aki utoljára nevet. Csak aztán azok az urak, akik ilyenféle ravasz kérdéseket kiagyalnak, s már előre nevetnek azon, hogy ugye milyen ügyesen kigondolták, később meg ne bánják. A provokációra nem lérek ki és nem válaszolok, az amerikai sajtó itt egybegyült számos méltó képviselője ellen irányuló barátságtalan kitételekkel. Csak annyit mondok, hogy a hazugság, bármilyen lábakon is jár, sohasem éri utol az igazságot. (Taps). Az űrrakéta és a felségjelvény mindannyiónké ... Kérdés; Csupán véletlen volt-e az, hogy az ön érkezése előtt bocsátotta fel a Szovjetunió a holdrakétát? A felségjelvény fellövése a Holdra vajon kifejezi-e azt a szándékot, hogy igényt tartanak a Hold fölötti uralomra? N. Sz. Hruscsov: Az Egyesült Államokban tett látogatásom és a szovjet holdrakéta felbocsátásának egybeesése egyszerű, de mondhatnám kellemes egybeesés, (Derültség a teremben.) Ha Önök közül valaki kételkedik ebben, az Önök adósaihoz utasítanám — magyarázzák meg ők, mi a dolog lényege. Mondják meg a tudósoknak, hogy erre és erre a napra időzítsenek egy hoidvaké ta felbocsátást, majd meglátják mi lesz belőle. (Derültség, taps.) Uraim, most szeretnék válaszolni a feltett kérdés második részére, hogy a felség- jelvény eljuttatása a Holdra ok-e bizonyos szovjet tulajdonjogi igények bejelentésére a Holdon. Kérem, értsenek meg, — senkit nem akarok megsérteni: különböző kontinensekről való, különböző lelkialkatú emberek Vagyunk Akik így teszik fel a kérdést, azok a tókés lelkialkat fogalmaival gondolkoznak. Én viszont a szocialista rendszer, egy új világnézet és új fogalmak embere vagyok. Nálunk az „enyém” fogalom elhal és bevonul egy új fogalom — „mienk.” Ezért a rakéta felbocsátását és a felségjelvény eljuttatását a Holdba, a mi vívmány ink iák tekintjük. És ebben a „mi” szóban a világ országait értjük. vagyis úgy értelmezzük, hogy ez az önök eredménye is és mindazok eredménye, akik a földön élnek. (Taps.) A kétoldalú kereskedelem lehetőségei Kérdés: Milyenek az Egyesült Alamok és a Szovjetunió kétoldalú kereskedelmi fokozásának lehetőségei, különösen a közszükségleti cikkek területén: mire van önöknek leginkább szükségük és mit adhatnánk el mi? N. Sz. Hruscsov: Nekünk elsősorban arra van szükségünk, hogy felszámolják a megkülönböztetéseket * kereskedelemben. Ez a legfo n- tosabb. Mindazt, amit Ür.ok tesznek, mi szintén meg tudjuk tenni, egyes dolgosat azonban mi előbb megcsináltunk, mint Önök. (Nevetés a teremben) Mi semmit sem tudunk önökről. Bizonyos árucikkekből Önök ma többet termelnek, mint mi, ez azonban történelmileg kialakult körülményeskel magyarázható... Az Önök országa jóval előbb lépett a kapitalista fejlődés útjára, rrint a mienk, ennélfogva gazdaságukat Önök magasabbra fejlesztették, mint amilyen a forradalom előtti Oroszország gazdasága volt. Azt azonban tudják, hogy a mi gazdasági életünk fejlesztésében most nagy változások történtek. Még mindig némi távolságra vagyunk Önöktől, van köztünk bizonyos távolság. Mi azonban már közeledünk egymáshoz (a teremben Ménkség támad, amikor N. Sz. Hruscsov kezével mutatja, hogyan csökken a távolság ez Egyesült Államok és a Szovjetunió gazdasága között), s úgy gondolom, nincs messze az a nap, amikor ebben a mozgásban felcseréljük helyünket, gazdaságunk fejlesztésében utolérjük Önöket, s nincs messze az idő, amikor mi állunk az élre. Meg kell mondanom, az Egyesült Államokba nem hosszúra nyújtott késsel jöttem, hogy belenyúljak páncélszekrényükbe. Ez az önöké, mi pedig megelégszünk a mienkkel. (Nevetés). Nern fogom tartani a kalapomat, hogy mindenki azt dobja bele, amit jónak lát. (Vidám élénkség). Mi büszkék vagyunk rendszerünkre, népünkre, államunkra, eredmény einikre. Mi jó keresked" felei akarunk lenni Önöknek, éppúgy, mint minden más országnak. Ami az országaink között a kereskedelem fejlesztését illeti a mi véleményünk az: azt kell megvenni. amire szükségünk van. önök pedig azt adják el, aminek eladását lehetségesnek tartják. Most nincs szándékomban konkrét kereskedelmi Tárgyalásokat folytatni. Szándékosan nem hoztam magammal senkit a Külkereskedelmi Minisztériumból, nehogy azt gondolják, hosszúra nyújtott kézzel közeledem a gazdag Samu bácshoz. (Derültség a teremben). Ha az Önök részéről óhaj mutatkozik a kereskedelem fejlesztésére, itt lesznek a mi képviselőink is, akik konkrétan megegyezhetnek Önökkel ebben a kérdésben. Ők részletesen megmondják, mit akarunk Önöknél vásárolni és mit adhatnak el Önök. Újból a „magyar kérdés“ Kérdés: ön beszédében azt mondotta, hogy nem kell beavatkozni más országok bel- ügye.be. Hogyan egyeztethetők össze e szavak a magyarországi orosz beavatkozással? N. Sz. Hruscsov: Lám, az úgynevezett magyar kérdé« egyeseknek a foga közé szorult, mint a döglött patkány: kellemetlen ugyan, de nem tudják kiköpni. (Derültség.' Ha Önök ilyen irányba akar ják beszélgetésünket terelni, akkor oda vethetek jónéhánv döglött macskát. Ezek frissebbek lesznek, mint az is. menetes magyarországi ese ménvpk kérdése. Ami pedig Magyarországot illeti, sokszor és eléggé kimerítően beszéltem már erről. Különösen nagy megelégedéssel és örömmel adtam számot a magyar népnek, amikor vendégként tartózkodtam Magyarországon és a mi hős Szovjetuniónkat képviseltem. Kevéssel a magyarországi események után volt ez. Egész Magyarország úgy helyeselt nekünk, hogy nem tudom, hogyan lehetett volna nagyobb mértékben és jobban kifejezni a magyarok igazi érzéseit a Szovjetunió iránt. Magyar- országgal az összes kérdéseket már régen megoldottuk és egy sorban győzelmesen haladunk előre. Ők a szocializmust építik, mi a kommunizmust. Céljaink azonosak — közös a célunk, közös az utunk. Megmondhatom még, hogy ilyenféle ellenkérdéseket én nem teszek fel önöknek, mivel más céllal jöttem az Egyesült Államokba, jószándékkal és tiszta szívvel. Nem azért jöttem ide, hogy különböző kérdéseket tegyek fel. amelyek kiélezik az országaink és kormányaink közöt fennálló kapcsolatokat, hanem azért, hogy megjavítsam a fennálló kapcsolatokat, s hogy úgy mondjam, felszedjem az útról azokat a köveket, amelyek akadályozzák országaink közeledését. Ezért semmi olyant nem akarok tenni, ami ellentétes lenne ezzel a fő céllal — országaink kapcsolatainak megja-* vitásával és a hidegháborús állapot megszüntetésével — ami akadályozná a barátság fenntartását, a világbéke megszilárdítását. Kérdés: Hruscsov úr, amíg ön itt tartózkodik az Egyesült Államokban, tárgyal-e Eisenhower, elnökkel a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti légi forgalomra vonatkozó egyezmény megkötéséről? N. Sz. Hruscsov: Ez igen konkrét kérdés és természetesen nem szerepel megbeszéléseink programjában, mert nem nagy és nem átfogó kérdés. Mi azonban hajlandók lennénk a légiforgaimat kiépíteni országaink között. Országunknak sok európai és ázsiai országgal van közvetlen légiösszeköttetése. Ha az Egyesült Államok kormánya óhajt ilyen megállapodást, úgy gondolom, hogy aligha kell ezzel nekünk — az elnöknek és nekem, a Minisztertanács elnökének — foglalkoznunk. Ezt megtehetik a minisztereink? Mikor less ember a Holdon ? Kérdés; Hruscsov úr, mi mindig arra törekszünk, hogy minél előbb híreket kapjunk önöktől, ezért szeretném meg kérdezni, miikor akarnak embert átdobni a Holdra? N. Sz. Hruscsov: ön meglehetősen rosszul használta ezt az „embert átdobni” kifejezést. Mi nem szándékozunk embert átdobni, mert nagyra becsüljük az embert és senkit sem fogunk átdobni. Mi a világűrbe embert csak akkor küldünk fel, amikor meg lesznek ehhez a szükséges technikai feltételek. Egyelőre azonban nincsenek meg Mi nem akarunk „kihajigál- ni’‘ olyan értelemben, mintha valakit kidobnánk. Számunk ra az emberek igen drágák. Kérdés: Hajlandó-e Oroszország Kanadával és az Egyesült Államokkal, északi-sarki szomszédaival megosztani azokat az információkat, amelyekre az orosz tudósok szeri •ettek széleskörű és igen sikeres északi-sarki kutatásaikban? N. Sz. Hruscsov: Ügy gondolom, igen. Ebben a kérdésben együtt kell működni minden országgal. Ez így hasznos. Általában mi ellene vagyunk mindenféle monopóliumnak. (Nevetés^ taps.) Miért utazik Hruscsov Pekingbef Kérdés: Mi a célja az Egyesült Államokban tett látogatása után pekingi utazásának? N. Sz. Hruscsov: Ez nyilvánvalóan igen „bonyolult” kérdés. (Nevetés a teremben.) Elvtársak... Bocsánat, itt vannak elvtársak és urak (ne- tés). i szokás hatalma. Ezen felül itt vannak a mi szovjet újságíróink, akikkel jólesik az „elvtárs.” megszólítás* használni. Ez az á'taláro megszólítás. Nem szeretném még megfosztani magamat attól a feltételezéstől, hogy Önök között is vannak olyanok, akik nem tiltakoznának ha elvtársaknak szólítanám őket. (Élénkség a teremben.) Tgy hát Örökhöz fordulok. uraim (nevetés), gondolom, az ijságírók nemcsak írnak, hanem olvasnak is. (Nevetés.) Ha az újságírók olvasnak, emlékezniük kell, hogy 1959. október elsején lesz tizedik évfordulója annak, hogy az amerikai... látják, most mindjárt elmondhatják — mire gondol Hruscsov (nevetés), most jól fülön csíptek (nevetés)..., hogy a kínai munkásosztály és Kína dolgozó parasztsága megszerezte n hatalma*. Tíz éve valósult meg Kínában a népi hatalom. A kínai nép benső ségesen megünnepeli ezt a napot, ahogy mi is megemlékezünk barátainknak erről az ünnepéről. Mi például azt tartjuk, hogy egyszer talán Á beszéd amerikai sajtóvisszhangja M. Childes, a New York Post szemleírója rámutat, hogy Nyikita Hruscsov, a Washingtoni Országos Sajtóklubban elhangzott beszédével mély benyomást keltett „egy olyan társadalom képviselőjeként és vezetőjeként, amely óriási erővel és dinamizmussal rendelkezik”. Frank Conniff, a Hearst Sajtótröszt hírmagyarázója kiemeli, hogy N. Sz. Hruscsov a „helyzet magaslatára emelkedett az Országos Sajtóklubban rendezett villásreggelin, ahol az újságírók meg ostromolták kérdéseikkel... Hruscsov ragyogóan vizsgázott a legvillámlóbb támadásra is”. A New York World Telegramm and Sun című lap szerkesztőségi cikkében a többi között ez áll: „az Országos Sajtóklub szónoki emelvényén már nem egy tehetséges közéleti személyiség felszólalt — keveset lehetne közülük Hruscsowal összehasonlítani. Megmutatta, menynyire rendkívül tehetséges, magabiztos és határozott személyiség. Egy olyan főváros számára — folytatódik a cikk — mint Washington, amely már megszokta, hogy külföldi vendégek segítségért és adományért nyújtsák kezüket — sajátos megrázó hatást keltett Hruscsov közvetlen kijelentése, amely Szerint nem kéreeetni érkezett oda. -emmit cem kér Samu báréitól, hanem csak azt akarja, hrvpv rovw' f-pUör c bizonyos vonatkozásokban fölényét is elismerjék”. (MTI.) eljön az idő, amikor az októberi forradalomtól kezdik majd az időszámítást. De ez csak a jövő. A kínaiak is értékelik saját győzelmüket és mi megértjük, hogy ők megbecsülik! sikereinket. A Kínai Népköztársaság fennállásának 5. évfordulóján én vezettem az ünnepségeken részt vevő szovjet küldöttséget és Pekingbe utaztam. Most meghívást kaptunk a kínai kormánytól, hogy képviseltessük magunkat küldöttséggel a tizedik évforduló ünnepségein is. Ügy alakult a dolog, hogy szeptember 28-án vissza kell érkeznem a Szovjetunióba, majd a következő napon Pekingbe kell repülnöm. Ez természetesen megterhelés számomra, de úgy gondolom, nagy megtiszteltetés is, hogy kínai barátaink között lehetek. A szovjet küldöttség már Moszkvába érkezésem előtt elutazik a Kínai Népköztársaságba. Távóllétem idején a küldöttség vezetője Szuszlov elvtárs lesz. Azon fáradozunk, hogy eltávolítsuk a népek közeledésének akadályait Kérdés: Hruscsov úr, válaszolhatna-e a következő kérdésre: eiőterjesztett-e ön valamilyen új javaslatokat mai beszédében, tartalmaz-e az ön mai beszéde a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló valamilyen újabb javaslatokat? N. Sz. Hruscsov: Elsősorban azokat a kérdéseket kell megoldani, amelyek már felvetődtek és megoldásra várnak. — Kérdéseket kiagyalni azonban, amikor még a régiek nincsenek megoldva, azt jelenti, hogy eltávolodunk a sarkalatos problémák megoldásától. Ha azt mondják, hogy beszédemben nem vetettem fel új kérdéseket, ezzel egyetértek. Ezzel kapcsolatban helyénvaló utalni a mondásra: az ismétlés a tanulás anyja. Mi kitartóan azon fáradozunk, hogy eltá- volitsuk a népek közeledését gátló akadályokat, hogy eloltsuk azokat a parázsló szikrákat. amelyek ]ár.sraiobbant- hatják a háború tüzét A zsidó lakosság helyzete Kérdés: Az Egyesült Államokban nagy érdeklődés nyilvánul meg a Szovjetunió különböző nemzetiségeinek, köztük a zsidó lakosságnak a helyzete iránt. Nem szólna néhány szót erről? N. Sz. Hruscsov: A Szovjetunióban nemzeti kérdés olyan értelemben, ahogy Önök gondolják, nincs. Minden nemzetiség barátságban él, mindegyiknek egyenlő jogai vannak. Nálunk az emberhez való viszonyt nern nemzetisége, vagy az a felekezete határozza meg, amely hez tartozik. Ez minden ember lelkiismereti ügye. Mi mindenekelőtt az embert, mint olyat nézzük. Nálunk az összes nemzetiségek — oroszok, ukránok, turkmé- nek, üzbégek, kazahok, beloruszok, grúzok, örmények, kalmükök, zsidók... Ha el akarnám sorolni a Szovjetunió összes népeit, akkor nem elég az az idő, ameny- nyit erre a sajtóértekezletre szántunk — mind békében és egyetértésben ólneik. Marxista alapismeretek — amerikai újságíróknak Kérdés: Gyakran hivatkoznak arra, hogy ön az egyik diplomáciai fogadáson állítólag azt mondta, hogy önök eltemetnek bennünket. Ha ön ezt nem mondta, akkor talán cáfolja meg, de ha mondta, magyarázza meg, mire gondolt N. Sz. Hruscsov: Itt, ebben a teremben az amerikaiaknak csak egy kis része van jelen Egész életem nem lenne elegendő, ha önöket va- lamennyiöket el akarnám temetni. (Derültség.) Valóban beszéltem erről, de kijelentésemet szándékosan eltorzították Nem valakinek a fizikai eltemetéséről volt szó. hanem a társadalmi rendszer megváltoztatásáról a társadalom történelmi fejlődéséiben. Minden értelmes ember ! tudja, hogy a világon jelen- 1 leg nem egy társadalmi rendszer van. A különböző államoknak. a különböző nének- nek különbözőek a rendszereik. A társadalom fejlődésével változik a társadalmi rendszer is. Volt feudalizmus, ezt felváltotta a kaoi- talizmus. A kapitalizmus haladóbb volt. mint a feudalizmus. a feudalizmushoz kénest a kaoitalizmus jobb feltételeket teremtett a termelőerők fejlődéséhez. A kani- tah’zmusban azonban kibékíthetetlen ellentmondások születtek Amikor egy rendszer túlélj korát, ez megszüli örököseit. A how Marx. Engels és Lenin kJrnnta+ta, a kaoit-U'rmust felváltja a kommunizmus. Az em'ített fogadáson én azt mondottam hogy a törté nft'rri fedőd ác ben és történelmi értelemben a kani- ♦alirmust pHerre+Jük. a kommunizmus fntvH+ia a kani- *-'Uzmust. önök azt mond- rák. hoev ez nem lebp+sécrps notier p feudális ura'- eláetof *ék azekof ez emkerekef -kik a fpliVteü'nvu'o etilen Vine -elt'.k és mápis eeözö+t kanitalizmus. A kaoitalizmus harcol a kommunizmus ellen. Meggyőződésem, hogy győz a kommunizmus, az a társadalmi rendszer, amely jobb feltételeket teremt az ország termelőerőinek fejlődéséhez, lehetővé teszi, hogy mindenki kifejlessze a maga személyiségét, biztosítja a társadalomnak, a társadalom minden egyes emberének teljes szabadságát, önök esetleg nem értenek velem egyet, én nem értek egyet Önökkel. Mit tegyünk hát? Egymás mellett kell élnünk. Éljenek Önök kapitalizmusban, mi építjük a kommunizmust Győz az új, a haladó, elhal n régi, az idejétmúlt, önök úgy gondolják, hogy a kapitalista rendszer termelékenyebb, hogy jobb feltételeket teremt a társadalom fejlődésére, hogy győzni fog. Szovjet államunk fennállásának rövid története azonban nem a kapitalizmus javára szól. Milyen volt Oroszország gazdasági fejlettsége a forradalom előtt? Oroszország elmaradott, írástudatlan ország volt. Most pedig erős gazdaságunk, fejlett tudományos életünk, kultúránk van. Pontosan nem emlékszem, hány mérnökhallgató fejezi be nálunk évente tanulmányait... N. Sz. Hruscsov: Önöknél egyesek azt mondják, hogy ha a Szovjetunióban több tudós lesz, elpusztulunk. Vállaljuk ezt a „pusztulást”, megteremtjük a feltételeket ahhoz, hogy nálunk több tudós legyen, hogy minden ember képzett legyen, mert enélkül nem lehet építeni a kommunizmust. A kommunizmus — tudomány. Köszönöm a figyelmet. (Viharos, hosszantartó taps.) Befejezésül W. Lawrence, az Országos Sajtóklub elnöke a klub tagjai nevében megköszönte N. Sz. Hrus- csovnak. hogy beszédet mondott és válaszolt a kérdésekre.
