Szolnok Megyei Néplap, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-19 / 194. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK/ (SZOLNOK MEGYÉT) 9 9 9 3 9 9 9 <3 9 9 9 X, évfolyam, 194. szám. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA? Ara 50 fillér 1959. augusztus 19. szerda. KORUNK EMBERE Öröm diáknak lenni Csak álom... flz állami gazdaságok ünnepén A Magyar Dolgozók Pártja első kongresszusa határozatot hozott 1949-ben az állatni gazdaságok szervezéséről és fejlesztéséről Tíz év telt el azóta. Hosszú, küzdelmekkel teli út volt ez. A kulákbir- tokokból, korszerűtlen feudá­lis üzemekből szervezett ál­lami gazdaságok a háború után alig kaptak felszerelést, alig jutottak épülethez, szer­számokhoz. Ezzel szemben most az egykori kulákmajorak helyén 97 összkomfortos munkáslakás 27 orvosi rende­lő, 11 fürdő, 714 új lakás, 25 mozi, ugyanennyi konyha elé­gíti ki az állami gazdaságok dolgozóinak általános emberi igényeit. Az állati férőhelyek» gépi beruházás óriásit fejlődött a tíz évben; 5580 tehén istállót, 4500 növendékistállót, 1400 borjúnevelőt, sertésfiaztató- kat, kutakat, gépszínt» gép­műhelyt építettünk ezidő alatt. A tíz évvel ezelőtti 100 traktor és 4 urasági gőzeke helyett több mint félezer lánctalpas- és kerekes trak­tor, kevés híján 100 vontató, több mint kétezer munkagép foglalja el A fejlődést jól példázza ez a szám. 1948-ben 619 holdra jutott egy szántó­traktor, most 150 hold szán­tóterület jut ugyanarra. Gazdaságaink területileg is felfutottak. Az 1949. évi 18 ezer holddal szemben 147 ezer holdon gazdálkodnak a rizs­termelő állami gazdaságok. Még nyolc évvel ezelőtt is 36 százalékos volt a gépi aratás, s most már 97 százalékos a nagyarányú gépi beruházások eredményeképpen. Ugyanez áll a szállításokra is. S telje­sen gépesíteni tudjuk az ara­táson kívül a talaj művelést, a növényápolást, vetést, rend­sodrást A nagyarányú gépe­sítés mellett nagy gondunk van a szakmunkás-képzésre. Egyre több állami gazdasági dolgozó hatol be a magas ter­mések elérésének rejtett tu­dományába. Ezévl 68 tanfo­lyamunkon kilencszáz nö­vénytermesztési-, állatte­nyésztési munkás vett részt. Természetesen a beruházá­sok, az oktatás, a nevetés kü- lön-külőn nem vezettek vol­na ilyen eredményre, ha a küzdelmes évek alatt nem forrasztották volna egybe gazdaságaink pártszervezetei, szakszervezetei a dolgozók kollektíváját! A gazdaságok együttes akarata, elsősorban a kommunisták áldozatos munkája gyümölcsöt hozott Az 1957—58-as aszályok elle­nére is magasabban termel­tünk mindenkinél, ezévben pedig állami gazdaságaink átlagai búzából 15, őszi árpá­ból 19 mázsa körül zárják a terméseredményeket! Az állattenyésztésben szin­tén nagyot léptünk élőre. 1953-ban igazgatósági szinten egy tehéntől 2268 liter tejet fejtünk, a múlt évben már 3112 litert Száz liter tej elő­állításéhoz az 1,7-es munka­órát 1,4-re csökkentettük. A munkaerőráfordítás még ör­vendetesebben javul a eukof répatermesztésben. Egy má­zsa cukorrépa előállítása 9,5 munkaóra helyett 3,8 munka­óra már nálunk. Állam! gazdaságaink tudo­mányos szintű termelése, lé­te már maga nagy segítség a termelőszövetkezeti mozga­lomban, Állami gazdaságaink közvetlenül is segítik a ter­melőszövetkezeteket. Ez év­ben 75 termelőszövetkezettel kötöttek patroaiálási szerző­dést A múlt évben 196 te- nyészüszőt adtak át a terme­lőszövetkezeteknek, ez évben ötszázat adnak. Hasonlókép­pen tenyészkocát, tenyész­kant, anyajuhot, naposcsibét nemesített vetőmagvakat, s műszaki tervrajzokat az épít­kezésekhez. Anyagilag nem mérttető, de értékben annál nagyobb a szaktanácsadás, tapasztalat- csere, szakember-segítség. — Huszonnégy kiváló állami gazdasági szakemberrel se­gítettük a termelőszövetke­zeti mozgalmat Állami gazdaságaink túlju­tottak a fejlődés első szaka­szán, a területi kialakuláson, a megszilárduláson. Követ­kező években már meggyor­sítjuk a szocialista építést. Megszüntetjük az aránytalan­ságokat, amelyek ma még megvannak egy-egy állami gazdaság között. Mihez meg­vannak kitűnő kádereink, kiváló szakembereink, s oda­adó munkáskolléktívánk! Egyre szélesebb méretek­ben bontakozik ki a munka­verseny gazdaságainkban. A pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenyek to­vább fokozzák ezt a helyes kezdeményezést! A párt, az ország, dolgozó népünk megbecsüli az állami gazdaságok dolgozóit, sok ki­tüntetés, Jutalom bizonyítja ezt. Termelőszövetkezeteink idősebb testvérüknek tekin­tik az állami gazdaságokat, s egyben jövőjüket is látják bennük. Alkotmányunk ünnepéin kettős ünnepségeket ülünk mi, állami gazdasági dolgo­zók. Ünnepeljük a Magyar Népköztársaságot, a munkás­paraszt államot, annak alkot­mányát, 8 jóleső érzéssgl te­kintünk vissza évfordulónk alkalmából a megtelt útra. Nem vagyunk elbizakodot- tak, bár büszkék vagyunk eredményeinkre, értékeljük a hibákat is, s az ünnep szá­munkra új feladatok kitűzé­sét jelenti, melynek elvégzé­se jó erőben, jó egészségben serkentse állami gazdasá­gaink minden dolgozóját. Bozsik Tibor ■ Rizstermelő Állami Gazdaságok Igazgatóságának vezetője Párizsban összeül az Atlanti Tanács Párizs (MTI.) Eisenhower európai látogatása alkalmá­ból az atlanti szerződés tag­államainak miniszterei ta­nácskozásra ülnek össze, hogy meghallgassák Herter beszá­molóját az Egyesült Államok elnökének Európa több ve­zető politikusával folytatott megbeszéléséről. Áz Atlanti Tanács ülésére Eisenhower párizsi tartózkodása Idején kerül sor. Az Atlanti Tanács­nak ez az összehívása egyes európai országok, különösen Görögország, Törökország. Megkezdődtek a nagykun napok Mezőgazdasági, gép-, képzőművészeti, népművészeti kiállítások, kétnapos ünnepi vásár, kultursportrendezvények várják a vendégeket Zászlódíszbe öltözött város megszépülteit várta ko­rareggel a vendégeket. A vásártéren és környékén elhe­lyezett mezőgazdasági- és gépkiállítás útvonalain egyre sokasodtak a parkírozó jármüvek. A díszkapu előtt pedig mind többen és többen várakoztak a megnyitás pillana­tára. Jöttek sorjában, akiket külszínre tó tetszetős meg­hívó szólított, s akiknek munkája a kiállításon megtekint­hető. A gyülekezők a legnagyobb tisztelettel a Kunság veteránjait, a 19-es vöröskatonákat vették körül. A ta­nácsköztársasági emlékérmet viselők gyűrűjében ott volt a turkevei Márki Gábor, Bugyonnij marsall egykori fegy­vertár sa. A nagykunsági termelőszövetkezeti városok, Karcag, Kisújszállás, Turkeve vezetői, termelőszövetke­zeti elnökei valamennyien eljöttek a tsz-tagokkal együt­tesen. Sőt a testvéri Jászságból is képviselték magukat, Jászberény vezetőit ott láttuk a megnyitásra várók között Nem sokkal 9 óra után, amikor a kapunál már felso­rakoztak a filmhíradó mun­katársai, megérkeztek a Föld­művelésügyi Minisztérium küldöttei, Suba István, a nagykun napok rendezőbi­zottságának vezetője nem­zetiszín szalaggal kötötte át a főbejárati díszikaput. — Varga Lajos, a Hazafias Népfront Városi Bizottságá­nak titkára üdvözölte a két­száz főnyi tömeget, külön is Horváth Imre és Nyíri Béla elvtársakat. S egyben felkér­te Horvátit Imrét, a Magyar Szocialista Munkáspárt Szol­nok megyei Bizottságának titkárát; nyissa meg a Nagy­kunsági Mezőgazdasági Kiál­lítást. Horváth elvtárs meleg sza­vakkal köszöntötte a Nagy­kunság dolgozóit, termelő­szövetkezeti parasztságát Horváth Imre elvtárs beszéde — 1957-ben rendeztük meg Kisújszálláson a legutóbbi nagykun napokat, ahol be­mutattuk, hogyan él és dol­gozik a Nagykunság dolgozó népe, szemléltettük mezőgaz­dasági-, s művelődési ered­ményeinket. Az Alkotmány ünnepén pedig felvonult a Tiszántúl népe, több mint százezres tömeg, hitet tenni a párt, a kormány politikája mellett. Láthatták a vendé­gek: Turkeve, Karcag, Kis­újszállás, Mezőtúr termelő­szövetkezeti városok marad­tak az ellenforradalom után. / — Két évvel ezelőtt elha­tároztuk; ezentúl rendszeres­sé tesszük a nagykun napo­kat. Elhatározásunkat betar­tottuk, s Mezőtúron újfent — kereteiben ugyan szegé­nyebb, tartalmában nagyon gazdag nagykun napokat ün­nepelünk. S a Nagykunsági Mezőgazdasági Kiállításon ismét meggyőződhettünk ar­ról, milyen sikereket értek el pártunk vezetésével a Kun­ság termelőszövetkezetei. A legnagyobb tisztelettel adózunk parasztságunk al­kotó eredményeinek, me­lyek örömmel töltenek el bennünket. Hiszen nagyszerű termés­eredmények születtek ebben az évben a Nagykunságban. A kunhegyesi Vörös Október 500 holdon 15 mázsás búza­termést takarított be. A kar­cagi Lenin egy 55 holdas bú­zatábláján 20 mázsa termett holdanként. A Dimitrov 60 holdas őszi árpája 22.40 má­zsát termett. A mezőtúri Pe­tőfiben 630 hold búzavetés átlaga 14.5 mázsa. Az Űj- reménységben 505 holdon 13.5 mázsa. Kisújszálláson silókukoricából 300 mázsát is levesznek egy holdról. — A Nagykunság bebizo­nyította, milyen jó szövetke­zeti parasztokká lettek az egykori kubikosok, agrár- proletárok, volt középparasz­tok. Természetesen pártunk, Újabb családíházak épülnek Belgium és Hollandia két­ségtelen sikere — írja keddi számában a Libération —, hiszen ezeknek az országok­nak a vezetői követelték, hogy folytassanak megbeszé­léseket még Hruscsov Egye­sült Államok-beli utazása előtt. Ugyanakkor az is bi­zonyos, hogy az Atlanti Ta­nács ülése kudarca De Gaul­le kormánynak, amely az EisemhowerreJ tartandó ta­nácskozást a legszűkebb kör­re kívánta leszorítani. (MTIi kormányunk helyes politiká­jával, a munkásosztály ál­landó segítségével, a Szov­jetunió baráti segítségével. A fejlődésben a gépesítés növekedése is bennefoglal- tatik. 1954-ben 1118 szántó­gép volt a megyében, most 1760. A 156 nniverzáUal szemben 679. A Szovjet­unió gépi segítsége 335 Bjeloruszt, rengeteg más gépet jelent a megyének. Gépparkunk 153 DT lánc­talpassal, 120 silókombájn­nal, 370 műtrágyaszóróval, s 2700 egyéb munkagéppel növekedett többek között csak ebben az évben. — A kisújszállási nagy­kun napok óta eltelt két év alatt termelőszövetkezeti me­gye lettünk ezév tavaszán. Negyvenegyezer parasztcsa­lád 363 ezer holddal csatla­kozott a termelőszövetkezeti mozgalomhoz, s a megye összterületének 94 százaléka a szocialista szektorhoz tar­tozik, s ezzel az egész megye területén megvan annak a fejlődésnek a lehetősége, ami a Nagykunságban már való­ság. A Nagykunsági Mező- gazdasági Kiállításnak, a nagykun napoknak éppen ezt kell példázniok, 8 felvetni néhány gondolatot Nyilván­valói, terméseredményeinket még tovább kell emelni s főleg több tej, tojás, hús, búza kell az eddiginél minő­ségben és mennyiségben. Szilárd takarmányalapot kell teremtenünk a siló­kukoricából, lehetőleg ön­tözéssel. Senki sem lehet elégedett a sertéstenyész­tés helyzetével. Ugyanígy a szarvasmarhatenyésztéssel sem, S azon kívül nincsenek ki­használva a baromfitenyész­tési, haltenyésztési lehetősé­gek. Horváth elvtárs megnyitó beszédének befejezése után az MSZMP megyei bizott­sága, s a Megyei Tanács VB nevében jelképesen megnyi­totta a kiállítást, elvágva a nemzetiszín szalagot. A vendégek és a tömeg szétszéledtek a kiállítás te­rületén. Mindenki csodálat­tal adózott a turkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezet növényié remsztési pavilonjá­nak. a turkeveiek egyébként is sok díjat nyertek, a övék a leggondosabb rendezés ki nem osztott díja is. Külön vonulnak fel a kar­cagi, kisújszállási, a mező­túri és a kunhegyes! járás termelőszövetkezetei közös pavilonban. A turkeveiek részlegénél ott a város őst kun címere. A növénytermesztési részt a takarmánygazdálkodási kiál­lítás zárja egyfelől, másrészt a Csorbái- és a Pusztabámré- vei Állami Gazdaságok- Az állattenyésztési kiállítá­son igen nagy teret szentéi­nek a bemutatók a baromfi- tenyésztésnek. — A turkevei Búzakalász csirkecsárdájával is ezt a célt szolgálja. Felvo­nultak a méhészek, a juhte- nyésztők, a halászati tsz-ek, s természetesen az állatte­nyésztési részleg legnagyobb helyét a szarvasmarhák fog­lalják el. Szemben velük a kunsági tsz-ek lovai. Külön pavilonsorban a vízgazdál­kodás tanulmányozható. A géptárolást pedig különálló kiállítási térrel tudták csak megoldani. A kiállítás területén laci­konyhák, borkimérések, cuk­rászdák, sörözők, kisipari pa­vilonok szolgálják a látoga­tók kényelmét A kiállítás körüli utcák­ban a földművesszövetke­zetek, kereskedelmi válla­latok üzletei helyezkednek el a legbőségesebb áruvá­lasztékkal. A Nagykunság dolgozó né­pe három napon át fogadja a megye más részéről érkező parasztküldöttségeket A me­gyével, az országgal együtt ünnepel a kunsági termelő­szövetkezeti parasztság. a a r Ujj úton a Tiszazug Hétfő estig több mint száz belépő — többszáz hold földdel A Bánhalmi Állami Gazdaságban sok gondot fordítanak a dolgozók életkörülményeire. Amint az anyagi lehetőség engedi, most újabb családiházakat építenek, a gazdaság dolgozóinak. Képünkön ezek egyike látható. Szombati számunkban tu­dósítást közöltünk arról, hogy Cserkeszöllőn megmozdult a föld — vasárnap viszont ar­ról adhattunk hírt, hogy Ceé- pán új termelőszövetkezet alakult. Ma már azt jelent­hetjük, hogy mindhárom köz­ségünkben, ahol augusztusig az emberek többsége még «'-gyénileg gazdálkodott, nagy ütemben halad a mezőgazda­ság szocialista átszervezése. Vasárnap a városokból több­száz agitátor érkezett ezekbe a falvakba Házról házra jár­va, türelmesen magyarázzák a szövetkezett gazdálkodás fölényét. Erinek eredménye­ként vasárnap és hétfőn is­mét számos dolgozó paras? választotta • közős utat íme az eredmények. Á cser keszöllői gazdák járnak az élen: itt hétfő estig kereker fédszáz ember lépett be vaja melyik közös gazdaságiba: át lag négy hold földdel. E te rület jelentős része szőlő. / közösbe vitt földterület ígi 209 holdra növekedett. Ci bakházán is sokan értettél meg az Idők szavát. A leg­utóbbi jelentés szerint Kar mindhatan vannak az újdon­sült szövetkezeti tagok. Csé- pán pénteken alakult Uj Elei Termelőszövetkezetnek mán 22 tagja van. A szocialista át­szervezés munkája fáradha­tatlan türelemmel folyik to­vább.

Next

/
Thumbnails
Contents