Szolnok Megyei Néplap, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-16 / 192. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. augusztus 16. Ez már közösnek számít A cibakház! Aranykalász Termelőszövetkezet tagjai ez év tavaszán kezdték a közös munkát. A megtermett búzát — miután megfelelő épülettel még nem rendelkeznek — a gépállomás egyik színjének padlás'n helyezik eL Képünkön a lovaskocsiról Makó Lászlói Molnár Zoltán, Gombár János. Kosa Mihály és Kávás! László a búzászsákokat hordják a padlásra. Aktívan résztvesznek a vezetésben a női dolgozók megyénk tsz-eiben Megyénk mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben több mint ezer asszony vesz részt a közös gazdaságok irányításában a vezetés különböző pontjain« Az asszonyok nemcsak a termelő munkában« hanem a vezetésben is megállják a helyüket« A tíszaföldvári Lenin termelőszövetkezetben négy kiváló női dolgozót Balázsi Gáborné, Kovács Lajosné, Bíró Istvánné és Herbály Rózsa tagja a közös gazdaság vezetőségének« Az ellenőrző bizottságban és a szociális bizottságban ugyancsak két- két női dolgozó vesz részt rendszeresen« Ä termelőszövetkezet tagjai elismeréssel nyilatkoznak az: asszonyok munkájáról« A vezetőségi tagok jelenleg a cséplőgépek mellett dolgoznak és példát mutatnak a munkában«. Aktiv tevékenységüknek is tulajdonítható« hogy az asz- sz^nyok a nqyényápolás mellett, a nyári betakarítási munkából Is kivették részüket és jelenleg már a kalászosok több, mint hatvan százalékát csépelték el« A négy cséplőgép —* amelynek zömét az asszonyok szolgálják ki — naponta hatszáz mázsa terményt csépel eL A termelőszövetkezet, az asszonyok javaslatára szociális segélyben részesíti a szülőanyákat is« A tizenkét hét időtartamra. meghatározott számú munkaegységet írnak jóvá. Meggyorsít / uk a mezőgazdasági munkákéit Zagyi János elvtárs kisújszállási párt vb. titkár nyilatkozata Kisújszállás termelőszövetkezeti Város élenjár a betakarításban, a mezőgazdasági munkák végzésében. Zagyi János elvtársat, a városi párt végrehajtóbizottság titkárát azért kerestük fel, tájékoztassa olvasóinkat, hogyan dolgoznak a kisújszállásiak« ✓ jóval kevesebb, mint tíz szá— Nincsnek különleges módszereink, — kezdte Zagyi elvtárs. Sikereinket .a párt szervező munkájának, a kommunisták nevelő munkájának köszönhetjük elsősorban. Ahol nehézségeket észlelünk, ott azonnal a párttagokat állítjuk munkába. Hogy szemléltetőbb legyen a példa: — Az időjárás hátráltatta a gabona betakarítását« Nem voltunk ugyan túlságosan lemaradva, mégis határozatot hoztunk: meg kell gyorsítani a behordást. A városban az a módszer terjedt el, hogy a tarlóról a cséplőgépre hordtak« Amikor az eső beállt, a hordás szünetelt, s mivel asztag nem volt, a csép- lésnek is le kellett állnia« A városi párt végrehajtóbizottság javasolta: három tartalék asztagot kell létesíteni. Utána hordhatnak a gépre is, ha jó az idő« Határozatunkat az Ady Termelőszövetkezet párttaggyűlése elfogadta s ezzel a módszerrel dolgoztak. Hasonlóképpen a Dózsában és a Búzakalászban is« így sikerült elérnünk, hogy bár csépelni valónk van még, nálunk már nem igen találni a határban kereszteket« — A cséplésre dolgozott-e ki a párt vb. meggyorsítási módszert? ■— Igen. Ezek közé tartozik a cséplő rajonirozás átcsoportosítása is« Ahol a gépek végeztek, azonnal huzatnak át más cséplő csapatok területére. Az Adyban az eredeti két gép helyett így csépel már négy, az Uj Barázdában kettő helyett három« Ezenkívül megszerveztük a vasárnapi csépléseket is« A Dózsa Termelőszövetkezet cséplőcsapata a mai nappal éppen a negyedik vasárnapot tölti munkában. A Sallaiban szintén. Ennek köszönhetjük, hogy városunk területén már zalék van hátra, a több, mint 6 ezer hold csépelnivalóból. S hogy halad a talajelőkészítés? — Sajnos, összetorlódott mindén. Szerencsénkre, mintha előre láttuk volna az időjárása nehézségeket, a pártvégrehajtó bizottság javasolta a termelőszövetkezetek pártszervezeteinek, készíttessenek őszi murukaerőgazdól- kodási tervet Több év tapasztalatai alapján az volt a célunk, hogy sorrend szerint csoportosítsuk az erőket, mert a kapkodás a múlt őszön is késleltette a vetést néhány helyen. Kiderült, most is lenne baj, ha nem készülnénk előre. Ezért határozat született, az új belépő termelőszövetkezeti tagokat be kell vonni a munkába. A kommunisták ezt tárgyalják most a városban. Mintegy hétszáz átmeneti belépőről van szó, s ez nagyon sok munkaerőt jelent. Ugyanakkor minden eshetőségre készen az üzemi munkásokból társadalmi munkaerő tartalékot létesítettünk« — Nagyon fontos a következő évek terméseredményeinek emelésében a szervezett talajelőkészítés. Nálunk már kivannak jelölve az őszi kalászosok területei, a betakarítást elsősorban ezekről a helyekről szorgalmazzák a gazdasági vezetők. S ezeken a területeken kezdik meg a talajművelést is. Mi a mélyművelésre megyünk az Ady Tsz példáján. Az Ady mélyműveléssel 13—14 mázsát termelt a Karaháton, ahol a múlt évben három és fél mázsa volt az átlagos termés. Ezen felbuzdulva a Dózsa száz, a Kinizsi háromszáz' hold 40—50 centiméteres mélyszántásra kötött szerződést a gépállomással« Az ez évi kiváló terméseredmények is legalább kétmázsás termés- különbséget hoztak a mélyművelés javára. Együttesen 1 persze az öntözéssel, az istállótrágyázással, a tervenfelüli műtrágya adagolással — így dolgozunk. Mindenhol támaszkodunk a párttagokra, a pártorikívüliekre, ugyanakkor szervezzük és terjesztjük a jó módszereket. Ez sikereink titka — fejezte be . nyilatkozatát Zagyi János elvtárs. B. L. Több készpénzt és kevesebb terményt osztanak Mezőgazdasági termdßsrö- vetkezeteink zömében módosították a korábban tervezett munkaegység részesedés arányát Készpénzből többet, terményből és más természetbeniből pedig kevesebbet oszlanak a tagoknak« Mezőtúr termelőszövetkezeti városban az év elején úgy tervezték« hogy természetben osztanak többet, de mivel Öt százalékkal kevesebb a jövedelemadó, módosítást eszközöltek, A város tizenkét közös gazdaságának átlagát fi gyelembevéve készpénzben a munkaegység részesedés ötvenhárom százalékát fizetik ki. NYÁRI PERMETEZÉS Rab András, az abádszalókl Lenin Tsz szőlőiskolájában kékköveslével permetezi, a négy holdas gyökerezt etett vesz- szőt. Jó pénz lesz ebből a szövetkezetnek. A Szolnok megyei sertéstenyésztés t ul rr % r r ■ n r ■ fejlodesenek összefüggései az évben még 60 százalékban mangalica és csak 40 százalékban egyéb (fehérhússertés, berkshire, Cornwall) fajta« Az a törekvés, hogy fiTakarékos háziasszony ÉTRENDJE REGGELI: Kakaó« tejeskávé, forralt tej, sütemény. BESZEREZHETŐ a Karcagi Földművesszövetkezet Tejboltjában. EBED: Újházi tyúkleves, rántott csirke kovászos uborkával, ízes palacsinta« vagy házilag gyúrt túrós csusza töpörtyűvel, ÍZLÉSESEN tálalva kapja a Karcagi Földmfivesszövetkezet Éttermében. VACSORA: Gombás tojás« pirított máj, uborka vagy vegyes saláta. BESZEREZHETŐ és elfogyasztható kitűnő zene és választékos Italok mellett a Kare ági Földművesszövetkezet • V endéglö jében. Mindezekhez Jó étvágyat kíván a KARCAGI FÖLD- MÜVESSZÖVETKEZET NEM KÖNNYŰ feladat iránymutatást adni egyik legnagyobb megyénk szocialista nagyüzemi vezetőinek, állattenyésztőinek a sertés tenyésztési tervek megvalósításához. Szem előtt tartani többek között, hogy mezőgazdaságunk szocialista átalakítását a mezőgazdasági egyidejű állandó fokozása mellett lehet és kell véghezvinni« if Akkor, amikor ezt az or- tszágos célkitűzést legnagyobb | szövetkezeti megyénk terű lejtőre kívánjuk körvonalazni, g számtalan tényezőt kell fel- 'Sarakoztatni. Irányvonalként pedig szem előtt kell tartani: ’Szolnok megye sajátos viszonyait, az egyes termelőszö- jvetkezetek lehetőségeit és térdekeit, azokat a követel- ';ményéket, amelyeket a ma- ígasabb életszínvonal elérése ^kötelezettségként ró szocialis- fta mezőgazdasági üzemeinkre. Aa előbbiekből adódik, hogy termelési céljaink legfontosabb feladata a nagy Itt Tasztott malacból, stb.J, a jő és gyengébb termésű esztendők átlagában. Döntő, hogy ennél kevesebbet még átmenetileg se adjon a nagyüzemi egység és a háztáji gazdaságok összessége. Azok a zökkenők, amelyek a iwmrféa nagyüzemi gazdálkodásra történő áttérés során, különösképpen az állattenyésztés vonatkozásában előállhatnak, bőven ellensúlyozhatók azokkal az előnyökkel, amelyeket a nagyüzem már a kezdetkezdetén is nyújtani tud. — Gondoljunk csak a hozzáértő ELSŐ HELYEN természetesen az ember áll mind a gondozást, mind a szellemi irányítást illetően. Az állat-, illetve az ügyszeretet, a hozzáértés sok mindent meg tud oldani. Ha valahol, itt igazán megállja a helyét, hogy minden az emberen múlik. Nem kevésbé fontos a hely megválasztása« A nagyüzemi sertéstelepet —* legalább is távlatban — ne a főmajorban, községben helyezzük el. A sertés lehetőleg ne járjon más állattal egy nyomon, ne legyem a sertésetetőtér a baszakirányításra és gondozás- romfiak, vagy más járványt ra, a jobb elhelyezésre, a jobb, egységesebb tenyész- anyagra, az egy sertésre eső kisebb gondozási költségre, a kedvezőbb hizlaiási eredményekre, de legelsősorban a jobb értékesítési lehetőségekre. Hiba lenne ezeket a lehetőségeket kihasználatlanul hagyni. Döntő körülmény még az !s, hogy a várható jó termés folytán a 14—16 forint között! élősúly kilogrammonkénti átadási árak még akkor is jelentős hasznot hozhatnak, ha egy kilohordozható állatok „átjáró’’ helye« A nagyüzemi tartás tartás adottságainál fogva több alkalmat ad a falkás megbetegedésekre, ki kell zárni, vagy legalább csökkenteni ennek a lehetőségét. Nem is mindig a lakott hely a távolság, hanem az elkülönítés módja a fontos. A sertés sok vizét kíván« A csapadék-, a szenny- stb« a nyirkos levegőt, nem tűri a zsúfoltságot, viszont meghálálja a szabad levegőt, a természetének megfelelő napfényt és mozgást« Biztosítsuk a tenyésztett nomabbat, nemesebbet, szeb- (fajtáknak megfelelő takar- bet, jobbat, könnyebben ér- mányalapot. Amilyen hiba tékesíthetőt tenyészzünk, in- lenne a mangalica tartási vi- dokolt addig a mértékig, — szonyai közé beszorítani a amíg ez gazdaságos. Mihelyt fehérhússertést, épp olyan a jövedelmezőség élve ennek hiba lenne nem fehérhússer- a törekvésnek ellentmond, tést, vagy más igényesebb kénytelenek vagyunk a ke- fajtát tartani ott. ahol erre vésbé igényes fajtánál ma- a lehetőségek már megvan- radni. nak« Tartsuk azonban szem Hazánkban bárhol megte- előtt a jó magyar közmon- remthetők a sikeres fehér- dást: „Addig nyújtózkodjunk, hússertés-tenyésztés feltéte- ameddig a takarónk ér!” Más lei« Jó lucerna-, vagy here- kérdés, hogy a termelőszö- legelő' mellett, egyszerű, tisz- vetkezeti mozgalom lehe- ta, nem cement vagy beton, tőségeinek az észszerű ki- de meleg, könnyen megépít- használásával hogyan tudjuk hető istálló, továbbá a man- ezt a takarót nyújtani, galica-takarmányokon; a tenA JŐ EREDMÉNYEK el- gerin, az árpán, a burgonyán érése és biztosítása érdeké- kívül fehérjében gazdag ta- ben a sorrendet illetően azt karmányok (fölözött tej, vérajánlanám a megye sertés- liszt, halliszt, borsó, szójabab, tenyésztő termel őszöve’keze- olajpogácsa, stb.) a hússer- teinek, hogy először mindig téstenyésztésnek, a bacon- a megfelelő emberről, másod- vagy sonkasertés előállításá- szor a tartandó fajtának nak a legfontosabb és legmegfelelő elhelyezéséről, —• biztosabb feltételei, Tájéko- harmadszor a minőségileg és zásul csupán annyit, hogy mennyiségileg elégséges, a egy fehérhússertés kocának fajta igényét kielégítő takar- évenként — malacaival mányalap biztosításáról gon- együtt a választásig — e vál- doskodjanak *— és csak ezuüzemi gazdálkodásra történő ’áttérést zökkenőmentesen, a iteynelés csökkenése nélkül, g^^^&ülyü Tertés efőáífwm! mérten un- fásához történetesen 4—5 kg Kább annak a fokozásával 3}yra]^n lenne szükség. A .megoldani. I ALAPVETŐ FELADAT “megnagyobbodott régi, és Jújonnan alakult termelőszö- jjvetkezeteimkben egyaránt, tájékoztató számok alapján | számbavenni, mit termelt »eddig a tagság a piacra a "magángazdaságaiban (pl. süldőből hízott sertésből. Fájó! irányított nagyüzemi sertéstenyésztő üzembe pedig ennál jóval kevesebbe kerül az egy kilogramm élősúly előállítása, A jól irányított üzem fogalmának az elérését a megoldásra váró kérdések egész sora előzi meg. Ezek közül: tozatos, fehérjedús darafél evíz elvezetése sik vidéken tán jöjjön az állat« _ ségektől 11—13 q-t, míg egy sok gondot okoz. Használjuk Szolnok megye sajátos vi- 100—110 kg, súlyig hizlalt ki a terep legkisebb emelke- szonyaira való tekintettel új sonkasertésnek a 4—4.5 q dését is és mind állandó, építkezési helyek kijelölése- ugyanilyen daraféleségen ki- mind átmeneti épületeket kor a mérnököknek nagy vül 200—250 liter fölözött tócsák ilyen helyen létesít- óvatosságot szoktam ajánla- jet kell biztosítani. Fehérhús- sünk. Szabály: Az állandó ni. Többek között azt, hogy sertéseket «.mangalicaszerű- épület egészen korszerű, időt- kérdezzék meg a legöregebb en” nevelni és hizlalni nem álló, az ideiglenes ezzel embereket a víz-, a széljá- lehet« szemben csupán a célt szol- rást. stb. illetően, Annak, Ahol az előbbi feltételek gáló, száraz, télen meleg, hogy valahova már építkez- nem állnak rendelkezésre, ott nyáron hűs helyet, jó leve- tek, vagy valahova — pl, a azok fokozatos megteremi é- gőt biztosító egész olcsó ki- Tisza vidékén — ezer évig séig maradjunk meg a man- vitelű létesítmény legyen, nem épíikeztek, valami oka galicánál, vagy Jól kézben Legyünk tekintettel arra, van. Épp így megvan az oka tartott, szakszerűen irányf- hogy a sertés nem szereti annak is, hogy Szolnok me- tott keresztezéseinél, a piszkot, a sötétséget, a zárt, gye sertésállománya ebben f
