Szolnok Megyei Néplap, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-28 / 201. szám

25 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1899. augusztus 28. II Kínai Népköztársaság Országos Nép! Gyűlésének Állandó Bizottsága jóváhagyta a módosított népgazdasági tervet Peking (Uj Kína). A Kí­nai Népköztársaság Országos Népi Gyűlésének Állandó Bi­zottsága szerdán délután meg­tartott ötödik, bővített ülésén egyhangúlag határozatot fo­gadott el az 1959. évi nép- gazdasági terv főbb célkitű- , zéseinek módosításáról és a ' termelés fokozására és a ta­karékosságra Indított mozga­lomról. Felhívást intézett az ország népéhez, hogy dolgoz­zék keményen az 1959. évi népgazdasági terv teljesíté­séért és túlteljesítéséért. Csou En-Laj miniszterel­nök terjesztette be az ülésen az erről szóló jelentést. A miniszterelnök az 1959. évi gazdasági helyzetet ele­mezve hangsúlyozta, hogy az évnek első felében további ugrásszerű fejlődés mutatko­zott a népgazdaságban, amely a múlt évi nagy fejlődésen alapul. Jelentős mértékben fejlődött az ipar, a mezőgaz­daság, a közlekedés, a beru­házási építkezés és kereske­delem. ,,A teljesítmények nagypk és a helyzetet a további ugrásszerű fejlődés jellem­zi. A nép tömegei elége­dettek a helyzettel és tel­jes bizalommal viseltetnek ragyogó kilátásaink iránt’' — mondotta a miniszterel­nök. Csou En-Laj hangsúlyozta, hogy a nagy, ugrásszerű fej­lődés és a népi kommunák tekintetében nagy teljesít­mények mutatkoznak. A je­lenlegi gazdasági helyzet azt mutatja, hogy a szocialista újjáépítés és a kommunista párt „két lábon járó1’ politi­kája teljes mértékben helyes. A miniszterelnök kijelen­tette, hogy tekintettel a nép- gazdasági tervnek ez év első felében történt megvalósítá­sa során felmerült problé­mákra, a múlt évi mezőgaz­dasági hozamra, valamint az ez évi súlyos természeti csa­pásokra, szükségesnek mu­tatkozik az 1959. évre terve­zett célkitűzések módosítása. Hangsúlyozta, hogy a terv Eisenhower bonni sajtóértekezlete Bonn (MTI); Eisenhower elnök Bruce amerikai nagy­követ kíséretében valamivel tizenkét óra előtt megérke­zett a bonni külügyi hivatal­ba, hogy a nagy ülésterem­ben körülbelül háromszáz bel- és külföldi újságíró előtt sajtóértekezletet tartson. Az elnök a sajtóértekezle­ten kijelentette, igen fontos, hogy Hruscsowal való talál­kozásakor új kiindulópontot találjanak a német újraegye­sítés problémájának megoldá­sára. Mint mondotta, teljesen új magatartást kell tanúsíta­ni ezzel a kérdéssel szemben. Hangsúlyozta, hogy Hruscsov- vai nem tárgyalni, hanem be­szélgetni akar. Javaslatokat vár tőle a német kérdés meg­oldására; Egy újságíró kérdésére vá­laszolva Eisenhower azt mon­dotta, úgy hiszi, hogy Hrus- csowal folytatandó beszélge­tése elősegíti majd a hideg­háború jegének felolvasztá­sát. Részleteket nem volt haj­landó ismertetni a kancellár­ral folytatott beszélgetésről, de kijelentette, hogy nem vi­tattak meg Berlinre vonatko­zó új javaslatokat; Az amerikai elnök azt mon­dotta, hogy az európai szö­vetségesekkel folytatott és folytatandó megbeszélésekről nemigen lehet az állítani, hogy céljuk a nyugati poli­tika összeegyeztetése. „Az ösz- szeegyeztetés minden kísér­lete nélkül is világos, «hogy csak az a lapos, őszinte és ba­ráti beszélgetések alapján tudjuk követni azt az irányt, amelyet a megoldandó prob­lémákkal szemben tanúsított azonos álláspontunk szab meg" — hangsúlyozta. A csúcsértekezlet lehetősé­gével kapcsolatban feltett kérdésre Eisenhower megis­mételte korábban kifej­tett nézetét, miszerint a je­lenlegi helyzetben csak akkor kerülhet sor Ilyen értekezlet­re, ha már vannak eredmé­nyek, amelyek arra mutat­nak, hogy lehetséges a kap­csolat megjavulása a Kelet és a Nyugat között. Az újság­rrrirmi nr rrrn >iTi fii i.ur Magyar békeküldött­ség utazott Csehszlovákiába A Csehszlovák Béketanács meghívására negyventagú magyar békeküldöttség uta­zott Csehszlovákiába. A kül­döttség körutat tesz Szlová­kiában, majd résztvesz a szlo­vák antifasiszta nemzeti fel­kelés 15. évfordulóján rende zendő besztercebányai ünnep ségeken, (MTI) írók közül többen tettek fel kérdést az elnöknek a lesze­relésről. Ezeknek válaszolva az elnök kijelentette, szeret­né, ha sikerülne eredményt elérni ezen a téren, még ha először részleges megállapo­dást kötnének isi, például az atomfegyver-kísérletek meg­szüntetéséről. Arra a kérdés­re, hogy Adenauerrel is be­széltek-e a leszerelésről, azt válaszolta, hogy már évek óta beszélnek erről egymással és bizonyos benne, hogy Nyu- gat-Németország is csökken­teni fogja fegyveres erőit.' A sajtóértekezlet után Eisen­hower elnök azonnal vissza­tért a kancellária épületébe, ahol 12 óra 35 perckor kez­dődött a hivatalos ebéd; módosítása után is az ugrás­szerű fejlődés terve marad. Csou En-Laj miniszterel­nök hangsúlyozta, hogy a nép tömegeinek . teljes közreműködésével és célki­tűzéseivel lehetségessé vá­lik a módosított ipari ter­melési tervek túlteljesítése, feltéve, hogy nem követ­keznek be további komoly természeti csapások. A módosított terv túltelje­sítésével — folytatta a mi­niszterelnök — három évvel a határidő előtt megvalósít­hatók lesznek azok a főbb ipari és mezőgazdasági célki­tűzések, amelyeket a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága VIII. teljes ülés­szakának első ülésén terjesz­tett elő. A jelentés felett megindult vita szónokai egyhangúlag hozzájárultak a jelentéshez. Az ülés ezután egyhangú­lag határozatot fogadott el, amely jóváhagyja Csou En- Laj jelentését, valamint a módosítási tervezetet (MTI). Az Egyesüli Államok beavatkozik Laosz belügyeibe Washington (TASZSZ). — Az Egyesült Államok Külügy­minisztériuma hivatalosan . kö­zölte. hogy az Egyesült Államok „újabb segítséget” nyújt a lao­szi kormánynak azzal a céllal, hogy „megjavítsa az ország vé­delmi képességét”. White, a Külügyminisztérium képviselője kijelentette, hogy a Laosznak nyújtandó amerikai segítség, amelynek keretében pénzt, fegyvereket és katonai felszerelési tárgyakat bocsáta­nak a laoszi kormány rendelke­zésére, lehetővé teszi „a laoszi hadsereg létszámának növelé­sét*. Az Associated Press Jelentése szerint a június 30-áh véget ért költségvetési évben az Egyesült Államok 23 millió dollár értékű katonai és technikai segélyt és mintegy 5-7 millió dollár pénz­beli támogatást adott Laosznak. (MTI). ÉREZHETŐ KÖZELSÉGBE HOZNI A JÖVŐT AZ ORSZÁG egyik legna­gyobb gépállomásán, a jász- kisérin a pártvezetőségvá- lasztásra való készülődés egy­beesik az üzen fennállásának tizedik évfordulójával. Ép­pen ezért a pártszervezet fo­kozott körültekintéssel ké­szül. A legfőbb célkitűzés az alapszervezetben, hogy a tíz­év eredményeit felmérve most előremutassanak, meg­jelöljék az útját annak, ho­gyan fényezzék tovább a gépállomás jó hírnevét; — Úgy igyekeztünk — mondják a vezetőség tagjai, — hogy a tagság minél köze­lebbről megismerje a vezető­ség újjáválasztása időszaká­nak legfontosabb feladatait — s ezt — mondhatni — el­érték. Nemcsak azért, mert a beszámolót a megbízott cso­portoknál jóideje összeállí­tották. Nem is csak azért, hogy abban sikerül kifeje­zésre juttatni a célkitűzések legfontosabbjait, hanem mert már most, a készülődés ide­jén is aszerint tevékenyked­nek. A legfőbb a termelőmunka szakadatlan segítésére, javí­tására való ösztönzés, nem új keletű az alapszervezet­ben. De mondhatni, hogy mostanában érték csak el azt, hogy ezzel jelentőségének megfelelően foglalkozzanak. Igaz, a szervezeti feltételek is csak tavasz óta, a két kü­lönálló alapszervezet egybe- vonása óta leginkább adot­tak ehhez. Az üzem munkája azonban nem olyan, hogy azt elég len­ne néhányszor emlegetni s ne volna szükséges újból és újból visszatérni arra. Az összeállított beszámoló már most azt is tükrözi, elemzi, hogy mik a fogyatékosságai ennek a gyakorlatnak, s mit kell ebben javítani a követ­kező idők során. Azt példá­ul, hogy megóvják magukat a befeléfordulás veszélyétől. Mert bármilyen lelkes, célra­törő, odaadó a kommunista kollektíva, semmiesetre sem vállalhatja, hogy az üzemre háruló minden problémával megbirkózik, hisz azok nem száz ember erejéhez mértek. Minden traktoros erejére, minden műszaki és mindenki más erejére egyaránt szük­ség van ahhoz, hogy az adó­dó feladatoknál helytállhas­sanak. Mindezt nem a párt­munkának a termeléstől el­szakított elemzésével, hanem a gazdasági tennivalókból ki­indulva bizonyítja az alap­szervezet vezetősége; EZ ÉVSEN a gépállomás évi tervében 210 ezer normál­hold megművelése szerepelt. Kilencvenhárom ezerrel több, az előzőévinél. Ennek a ta­vaszra eső részét, 114.3 szá­zalékra teljesítették. A mun­kának eddig meg is van a látszatja, mert az 1956 évi 7.9 mázsás átlagierméssei szemben az idén tíz mázsás átlagkörül takarítanak be a járás területén. Ez a tény így egymagában is sokat mond a gépállomásiak munkájáról. Megállás azonban nincs, mert még az idén el kell vetni a jövő évi kenyérnekvalót. S míg a nyári tervek megvaló­sításához hat hónap idejük volt, az őszi munkákra mind­össze kettő-kettő és fél hó­nap van előttük. A megna­gyobbodott tsz-ek pedig újabb 180 ezer normálhold megmű­velésére tartanak Igényt; Nem szépít, nem fest hát ideális képeket ez a beszá­moló az alapszervezet és az üzem dolgozói előtt. Nagyon Is érezhető közelsége hozza azokat a napokat, amikor még több felelősségérzetet, még több frisseséget, tettre- készséget vár a munka — mindenkitőL S ebben van a vezetőség beszámolójának legfőbb ereje. Felkészíti, — megacélozza az emberek aka­ratát, nem takargatja a nö­vekvő követelményeket, ha­nem arra tanít, hogy bátran és bízvást nézzenek szembe vele. A vezetőség számára rendszeresebb, átfogóbb, ön­állóbb munkát jelöl meg, s részletesen megadja a tö­megszervezetek számára az útmutatást. A szakszervezettől azt vár­ják például, hogy többet és közvetlenebbül foglalkozzon a dolgozók munkakörülmé­nyével, szociális és kulturális ellátottságával, de ne szűn­jön meg hangsúlyozni soha­sem, hogy mindennemű jut­tatás lehetőségét a jobb ter­melési eredmények teremt­hetik meg. A KISZ-re a fia­talok szórakoztatásán túl a politikai nevelés, a magatar­tás és felfogásbeli egyenge- tést bizza az alapszervezet; Mindezt úgy, hogy nemcsak tudni, hanem érzékelni is le­het, hol miben van a legsür­gősebb tennivaló. Mindenek előtt ott például: a megnöve­kedett munkáslétszámot kö­vesse az új dolgozók törzs­gárdához való felzárkózása, az akaratban való összeforrott- ság. Vonják be őket például a kibontakozó mozgalomba, amelyben a dolgozók szocia­lista megőrzésre veszik át a drága gépeket. A jó gazdasági munkára való serkentésben már benne foglaltatik a tsz-ek megszi­lárdítása. A vezetőségi beszá­moló azonban ezzel külön is foglalkozik. Több világos, érthető útját, módját jelöli meg ennek, a jól végzett gaz­dasági munkák mellett, pél­dául, hogy a traktorosok má­sik felét is felvegyék tagnak a szövetkezetekbe. S azt is, hogy a jelenlegi 60 mellé, még másokat is megbízzanak olyan pártmunkával, amely a tsz-ek megerősödését köz­vetlenül szolgálja; SOK VONATKOZÁSBAN bizonyítja még az összeállí­tott beszámoló, hogy a Jász- kiséri Gépállomás pártszer­vezetének közelgő vezetőség­újjáválasztó taggyűlését úgy készítik elő, hogy abban él­jen a ma, s érződjön a jövő is. Okosan, gondosan kapcsol­ják össze a politikai és gya­korlati kérdéseket, s nem maradnak meg a mai helyzet elemzésénél. Továbbmennek és közérthetően jelölik meg a dolgozók — és nem csak a párttagok — feladatait. Bebi­zonyítja, hogy eredményeik szépek és abban mindenhol ott a munkájuk, de koránt sem tartanak még ott, hogy megállhatnának azokat di- csérgetni. Erejüket, idejüket a jövő formálására kell mind fordítani; Borsi Eszter As új államigazgatási eljárási törvényről Az állami szervek és ál­lampolgárok, valamint az ál­lampolgárok egymás közötti kapcsolatában keletkeznek olyan viszonyok, viták, ame­lyeket rendezni kelL Ezek egy része szüli az államigaz­gatási ügyeket, amelyekben az államigazgatási szervek­nek el kell járniok. Ez eljárásnak szabályai vannak, amelyek az ügyinté­zés rendjét, a hatóságok és dolgozók jogait és kötelezett­ségeit megszabják. A múlt rendszer állam- igazgatási eljárási szabályait a fejlődés meghaladta. Azon­ban az új államigazgatási szervezet létrehozásának fel­adatai közben ezen eljárási szabályokról sokáig elterelő­dött a figyelem. Bár igazga­tási szerveink ezen években is bizonyos szabályok szerint végezték az ügyintézést, mi­után a régi rendelkezések érvényessége bizonytalanná lett, az egyes hatóságok el­térő eljárási elvek szerint dolgoztak. Ez gátolta az egy­séges eljárási gyakorlatot, az eljárások törvényességét és lendületét. Kívánatos lett tehát az új, egységes, a szocialista állam és a néptömegek érdekeinek megfelelő eljárási törvény al­kotása. Ez valósult meg az államigazgatási eljárás álta­lános szabályairól szóló 1957: IV. tv.-ben, amely 1957. ok­tóber 1 óta van hatályban. A törvény nagyfontosság­gal bír. Általa egységes mederbe került államigazgatásunk munkája. Megerősítette az államigazgatás rendjét, a la­kosságnak az állami szervek, tanácsok iránti bizalmát. Bár az államigazgatási vi­ták rendezésének törvényes­sége elsősorban az eldönté­sükre vonatkozó szabályok­tól, például az építésrendé­szeti, iparjogi, kisajátítási szabályok helyes alkalmazá­sától függ, a törvényesség so­kat nyert azáltal is, hogy megfelelő intézkedések szab­ják meg az eljárást, annak keretében a bizonyítás, a határozathozatal, a fellebbe­zések, panaszok, ügyészi be­avatkozások, a végrehajtás stb. rendjét. Az államigazgatás vezetői­re és más dolgozóira az el­járási törvény kötelező, elsa­játítása szükségszerű. A törvény új életet, fel- pezsdülést visz egész állam- igazgatásunkba. Hozzájárult az ügyintézésben való bi­zonytalanság, tétovázás meg­szüntetéséhez. A törvény az ügyintézésnek vezérfonalat adott. Aki az eljárási szabá­lyokat ismeri, tudja, hogyan kell az ügybe belefogni, ho­gyan kell azt tisztázni, a ha­tározatokat meghozni és kö­zölni, s minden egyebet el­végezni, ami az ügy befeje­zéséhez szükséges. így éles fegyver a helyben- topogás, a késedelmeskedés, a bürokratizmus ellenében. Olyan demokratizmust visz az államigazgatási eljárás­ba, amilyenről a múltban szó sem lehetett. A tőkésrendszer reakciós államigazgatási el­járási szabályainak többsége arra szolgált hogy az álla­mi szervek logalt tegye min­denhatóvá, hogy azok hely­zetét bástyázza körül a dol­gozókkal szemben. Mostani eljárási Szabályaink a dolgo­zók jogait helyezik előtérbe. Ilyen jogot jelent a dol­gozók számára például a kö­telező eljárás elve. Eszerint a hatóságok nem tagadhatják meg az eljárást. Függetlenül az ügyre vonatkozó vélemé­nyektől, feltevésektől, köte­lesek azt lefolytatni. Az illetékesség szabályai is a lakosság érdekeiből indul­nak ki, amikor annak alap­jává a lakóhelyet, az ideig­lenes lakhelyet, sőt a munka­helyet teszik­A dolgozók helyzetét köny- nyíti meg az is, hogy bead­ványaikat nem elnevezésük, hanem tartalmúk szerint kell elbírálni. Ez megóvja a já­ratlan ügyfeleket beadvá­nyaik tisztán formai megíté­lésének hátrányos következ­ményeitől. Az eljárási törvény az ügyek lelkiismeretes tisztázá­sa érdekében széleskörű bizo­nyítási rendszert szab meg, a felek, tanúk, szakértők meg- halgatását, okiratok bemuta­tását, szemle tartását. Az idé­zésre vonatkozó szabályok, az ügyfelek iránti tapintatról tanúskodnak akkor, amikor előírják, hogy a megjelenés­re megfelelő időt kell biztosí­tani, hogy meg kell jelölni az ügyet, amelyben az idézés történt. A törvény kötelezővé teszi a felek értesítését, az el­járás fontosabb mozzanatai­ról, így például az ügynek más hatósághoz való áttételé­ről A határozatok közlése kötelező. Az ügyek I. és 11. fokon egyaránt 30 nap alatt elinté- zendök. A jogorvoslati lehető­ségek széleskörűek. Az ügy­feleket a fellebbezési, továbbá adott esetekben a bíróság előtti megtámadás jogaira figyelmeztetni kell. A felleb­bezés önhibánk! vüli elmu­lasztása esetén igazolással le­het élni. Jogerős határozatok ellen az ügyészség óvással él­het. A panasz és közérdekű bejelentés joga módot nyújt arra, hogy a rendes jogorvos­latok kimerítése után, az esetleg még fennmaradó sé­relmek orvoslást nyerjenek. A végrehajtás foganatosítása előtt kísérletet kell termi ar­ra, hogy a kötelezettet ön­kéntes teljesítésre bírják. Ezek egyebek mellett a leg­kiemelkedőbb biztosítékai a dolgozók jogainak az állam- igazgatási eljárásban. A ta­pasztalat szerint élnek is ezen jogokkal Ez nagy feladatot ró az államigazgatási szer­vekre. Nem lehet tehát ösz- szehasonlltani a régi, az ügye­ket uralkodó módon, erősza­kos eszközökkel elfojtó álla­mi szerveket mai államigaz­gatási szerveinkkel, amelyek az eljárási Igényekkel töme­gesen fellépő dolgozók nagy­számú ügyeinek intézését, nö­vekvő munkájukat a tömegek szolgálatában és demokrati­kus szellemben végzik. A nagyfokú demokratiz­mus, az ügyek, problémák feltárásénak nagy lehetősé­ged az állampolgárokra vi­szont azt a felelősséget róják, hogy az igazgatás rendje és saját ügyeik gyors megoldá­sa érdekében maguk is alkal­mazkodjanak a fennálló sza­bályokhoz, Nyilvánvalóan alaptalan, teljesíthetetlen kérelmek, a szocialista átalakulásból folyó törvényes intézkedések alóli kibúvók keresése, indokolat­lan jogorvoslatok, panaszok csak nehezítik a hatóságok munkáját, és akadályozzák a valóban jogos igények, jog­orvoslatok hatékony, gyom elintézését. Jogos továbbá az a kérelem is a lakossághoz, hogy bead­ványaival, panaszaival, ha­csak ez nem valamilyen alsó fokú szerv intézkedését kifo­gásolja, ne forduljon mind­járt a felsőbb szervekhez, ha­nem forduljon a saját helyi tanácshoz, a helyi szervekhez. A felsőbb hatóságok ugyan­is csak a helyi szervekkel tudják kivizsgáltatni, és el­döntetni a felmérőit kérdése­ket. A beadványoknak a fel­sőbb szervhez történő indoko­latlan intézése kétségtelenül az ügy elhúzódását okozza. Viszont felsőbb szerveink, a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága és annak szakigaz­gatás: osztályai, amikor ma­guk is érzik az új eljárási törvény jelentőségét, elvár­ják az alsóbb szervektől, hogy az eljárási szabályokat lelkiismeretesen, a törvé­nyesség és demokratizmus szellemében, a lakosság gond­jai, problémái iránti érzékkel alkalmazzák. E követelmények megvaló­sulása nagy hozzájárulás az állami szervek, a tanácsok és a tömegek erősödő kapcsola­tainak megszilárdulásához, tartalmasabbá tételéhez, a szocialista állam és társada­lom fejlődéséhez. Dr. Réti Ferenc MTVB ! "azgatásá osztályvezető

Next

/
Thumbnails
Contents