Szolnok Megyei Néplap, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-28 / 201. szám

1959. augusztus 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 AKIK NEM FÉLNEK AZ ÜJTÓL ► No, ezek a rajták decem- ver végére seré’ készülnek el — így vélekedtek a kételke­dők, a borúlátók. Nem rossz- indulat fakasztotta ajkukra az ilyenféle szavakat, ha­nem inkább úgy mondhatjuk; az önbizalom hiánya. Maguk sem remélték — amikor szó- bakerült a saját erőből tör­ténő építkezés —, hogy a ter­melőszövetkezeti tagok sorá­ból kerül majd heggesztő és nádmester is. Pedig így tör­tént« A rákőcziújfalui Uj Élet Tsz bizakodó, tettrekész tag­jainak egy kis csoportja jú­lius 6-án megkezdte az első dohánypajt a építését. Egyesek talán azt is furcsálották, hogy nem a fundamentum ásással, a fal felhúzásával kezdődött ez a munka, s nem malieros kanál és kőműves kalapács kellett ide, hanem oxigénes-palack és beggesz- tőpisztoly. A pajta vázát ugyanis betonba ágyazott vascsövek képezik. S a he­gesztést a tsz tagokból átkép­zést „ipari munkások” Szőke István és Nagy János, vala­mint Kenyeres Ernő egyzte- mista végzi, aki a nyári hó­napokban munkaegységre dol­gozik a üermdlőczövetkezet- ben. A csővázakra nádból készül a tető. E munkának nagy mesterei Kun János. Kispál József és Nagy Jó­zsef. Nekik segédkeznek Bu­sa András, id. Sipos István és Vadas Lajos. Az egész építkezés, kezdve a vascsövek összehegesztésétől, a nádte­tőig, Tóth András irányításá­val történik, öt műszakivezetőnek titu­lálják tagtársai, s a vele dol­gozókat műszaki brigádnak. Annyi bizonyos, hogy Tóth András az üzember szerzett tudását, tapasztalatait most a közösben hasznosítja. Ipari nyugdíjasként lépett be az Uj Élet Tsz-be, s most a gazda büszkeségével mutatja a „gé­pesítést”, ami alig pár hónap alatt vált valósággá: a dará­lót, a szalagfűrészt, amivel a nagy faderekakból a szükséges méretű deszkákat kihasítják. Bár merre járunk is az’Uj Élet Tsz portáján, mindenütt az új meghonosodását, a fej­lődést láthatjuk. A közös gaz­daság teheneit ősszel már a 98 férőhelyes modern istálló­ba kötik be. Augusztus 20-ra adták át az építő vállalat dol­gozói ezt a tágas, tiszta he­lyiséget, amelyet önitató be­rendezéssel is elláttak, s amelyhez tejház, konyha és villamosított ta­karmány-előkészítő is tarto­zik. Érdemes megemlíteni, hogy a hitetlenkedők ennél az épít­kezésnél is azt jósolták, hogy nem lesz kész az alkotmány ünnepére, de az építőipari munkások rácáfoltak az ilyenfajta beszédre, s 20-a előtt befejezték a munkát, így lesz ez bizonyára a do­hánypajtáknál is, hiszen az ott dolgozó tsz tagok sem el­lenségei maguknak, s nein akarják, hogy a 27 hold ter­mése kárbavesszen, vagy akár csak minőségileg Is csökkenjen. Az építkezés nagyon sürgős hiszen a dohány szedése meg­kezdődött, s igen bő termés ígérkezik. Az első pajta tető alatt van. Ott már a dohá­nyos munkacsapat tagjai fürge újakkal fűzik zsinegre, s kötözik fel száradni a do­hányleveleket. A műszaki brigád pedig a másik tetejé­re rakja a nádat. Tóth István vezetésével itt serénykednek a kőműves munkacsapat tag­jai is. A hegesztők pedig már hozzáláthatnak a har­madik váz szereléséhez, meg­érkeztek a hozzá szükséges csövek, amelyek vásárlása, leszállítása ügyében Lengyel László tsz elnök járt el Bu­dapesten. A fiatal elnök szí­vén viseli a közös gazdaság ügyét s nem sajnálja a fá­radságot, ha á tagság érde­kéről van szó. Számol, tervez­get, tanácsot kér az idősebb, tapasztalt tsz gazdáktól, mit. hogyan csináljanak; hogy biztosabban haladjanak elő­re. A tagság javát szolgálja többek között az is —, hogy a három, 70 méter hosszú, 8 méter széles dohánypajtát sa­ját erőből építik. Ha vállalat készítené két millió forintjá­ba kerülne a tsz-nek, így pe­dig az anyag és a ráfordított munkaegység értéke 450 ezer forint. Olyan megtakarítás ez, ami a kételkedőket, a pesszimizmusra hajlamos em­bereket is meggyőzheti: azok járnak helyes úton, akik nem félnek az újtól, akik bátran vállalják, hogy a kaszálás, kapálás mellett a hegesztést is megtanulják, mert így még hasznosabb tagjai lehetnek a közösségnek. A bizalom erőt kölcsönöz, újabb célok meg­valósítását teszi lehetővé. Az Uj Élet gazdáinak minden okuk megvan a bizalomra, hisz ez évben is jelentős lé­péssel haladnak előre a fejlő­dés utján. Nagy Katalin A Közlekedési Mérőműszerek Gyára „jóvoltából“ kétezer hűtőszekrényt kény. télén raktározni a Fémnyomó Az üzletekben igen kere­sett, hiánycikként szereplő áru a magyar gyártmányú hűtőszekrény. Néhány hónap­pal ezelőtt még érthető lett Volna, hogy a kereskedelem kis mértékben sem tudja ki­elégíteni a keresletet ebből a cikkből, hiszen a jászberényi Fémmyomó és Lemezáru gy ár viszonylag nem régen foglal­kozik hűtőszekrények gyártá­sával, s az országban máshol pem folyik ilyen munka. A Fémnyomó lelkes műsza­ki vezetői és szorgalmas mun­kásai megvalósították a futó­szalaggyártást, leküzdötték a kezdeti nehézségeket, s most már sorozatban szállíthatnák a hűtőszekrényeket az üzle­tekbe, ha a Közlekedési Mé­rőműszerek Gyárától idejé­ben megkapnák a nélkülöz­hetetlen hőfokszabályozókat. Ezek hiányában az elkészült hűtőszekrényeket a garázstól mosogató kezdve az étkezdéig minden­hol tárolják, s magától érthe tő, hogy a sok mozgatás minő­ségromláshoz vezet, Ebben a hónapban a várt 1600 hőfokszabályozó helyett 11 érkezett a Fémnyomóba. Ilyen kooperációval elképzel­hetetlen a jó termelési ered­mények elérése. A Fémnyo­mó vezetőd fogadkoznak, hogy még akkor is legyárt­ják .évvégére a 9. ezer hűtő­szekrényt, ha a Zagyvaparton kell tárolni azokat A terv teljesítésére való határozott törekvésük elismerés remél tó, de felvetődik a kérdés: mit ér a népgazdaság a kész, de hőfokszabályozó nélkül hasz­navehetetlen hűtőszekrények­kel? Nagy érték fekszik ben­nük, s éppen ezért a Közleke­dési Mérőműszerek Gyára ve­zetőinek is nagyobb felelős­séggel kellene foglalkozni a kooperációs munkákkal; (Simon) GÉPGYÁRI TÜKÖR Hatalmas csarnoka van a jászberényi Aprítógépgyár­nak. Darutartó oszlopaival elválasztott műhelyeiben ele­ven élet zajlik, sokféle men­talitású, magatartású ember találkozik itt, világszerte ke­resett gyártmányok bölcsője ez. Borosüveg és 24 órás műszak A munkások zöme néhány évvel ezelőtt csak hírből is­merte a nagyüzemi életet, a mezőgazdaságban szorgosko­dott, most meg kiváló szak­munkás. A gyári környezet sokat változtatott rajtuk, fej­lesztette jótulajdonságaikat, növelte felelősségérzetüket, de még nem minden esetiben érezteti jótékony hatását. A zamatos — s főleg hatásos — jászberényi borok vonzása néha erősebbnek bizonyul a munkaszeretetnél. Legutóbb is négyen álltak a borosfias­kó miatt a fegyelmi bizottság előtt. Azt azonban el kell Ismer­ni, hogy a munlkásgárda zö­mének igazi énjévé vált az üzem jó hírnevéért való ag­gódás, úgyannyira, hogy ha a tervteljesítés veszélyben van, elismerésreméTtó „sza­bálytalanságokat” követnek el. A közelmúltban például megbetegedett Zaják Árpád esztergályos. Az üzem leg­nagyobb csúcsesztergapadján dolgozott, — igen fontos, ha­lasztást nem tűró tervmun­kán. Váltótársa — Szabó Im­re — önként jelentkezett he­lyettesítésére, s 24 órán ke­resztül egyfolytában dolgo­zott azért, hogy a gyártmány határidőre e 1 készülj ón­A jászberényi szakemberek jóhírét külföldi munkájuk is növeli. Benke Imre mér­nök irányításával most két aprítógépgyári szerelő szor­goskodik az egyik általuk gyártott lengyel pirit-sziderit- telep szerelésén. A közeljö­vőben Jugoszláviába külde­nek szerelőket. Korszerűsített építőanyagipari gépek kerülnek ki mostanában az üzemből. A 350-es vacuum- présből most készül az első öt példány. Előnyük a hason­ló célokat szolgáló berendezé­sekkel szemben az, hogy gyengébb minőségű agyagból is jó minőségű téglát, illetve cserepet gyártanak. Vacuum- kamrájuk mindenféle szeny- nyező anyagot magába szív, s így tisztán jut az agyag a présbe. Teknős keverőj ük is korszerű, nagyteljesítményű. A termelőszövetkezetek se­gítése érdekében több — per­cenként 12 nagyméretű vály- kot préselő gépet készítenek, s rövid időn belül átadják azokat a közös gazdaságok­nak. Exporttevékenységük is jelentősi, ebben a hónapban például a második gumike­verő hengerművet gyártják le Bulgáriának. A következő hó­napokban újabb gépeket szál­lítanak oda. A műszaki vezetők arra tö­rekednek, hogy gyártmányai, kát egyre korszerűbbé, s könnyebbé tegyék. Ezáltal je­lentős mértékben csökkentik a gyártási költségeket — s ez sem utolsó szempont. Egy- egy törőgépnél például egy tonna anyagot is megtakarít­hatnak. Állandóan feiiódik az üzem bővül a gépparkja. A közel­múltban állították munkába a Skoda csúcsesztergát. 20— 25 tonnás öntvényeket is megmunkálnak rajta. Most két új fogazógépet, s egy kü­lönleges szerszámélezőt vár­nak. Jelenleg a fogazást rész­ben kooperációban, a szerszá­mok élezését pedig kézzel, il­letve Pesten, a Ganzban vég­zik. Érkezik még a közeljövő­ben — többek között — egy portál-maró, s egy két állvá­nyos hosszgyalú. Munkábaál- lításukkal számottevően meg­nő a gyár forgácsoló kapaci­tása. Az új szerszámgépek mel­lett szakemberekről is gon­doskodik a gyár igazgatósaga. A múlt tanévben tizenkét esz­tergályos és tíz lakatos sza­badult náluk — az ideiben még többen sajátítják el a vasas szakma titkait A szak­munkásképzés javítása érde­kében bővítik a gyár tanmű­helyét. Mindenképpen készül­nek tehát a növekvő felada­tok megoldására. (Simon) Korszerűsített üzemmel indult a baromfi-feldolgozó szezon Ismét népes lett a Török­szentmiklósi Baromfifeldol­gozó Vállalat telepe. Egymás után érkeznek az áruval megrakott teherautók. A munkatermekből csomagolt, feldolgozott baromfik kerül­nek a hűtőházba. Egyszóval nyüzsög a telep, A holtszezonban az építők, szerelők serénykedtek. Meg is látszik az eredménye. A csirke-feldolgozó részleget teljesen automatizálták. A körön végighaladva csak cso­dálhatja a szemlélő a tech­nika magasfokú fejlődését. A ketrecből kikerült csirkék a szalagra kerülnek lábuknál fogva és máris sorakoznak az elektromos kábítónál. A A FAL7ÓVEBE igyekezetükkel meghárom­szorozzák az üzemrész ter­melékenységét. Természete­sen a szépnek és gazdasá­gosnak ígérkező munkának elengedhetetlen feltétele, hogy a feldolgozásra kerülő áru szállítása folyamatos le­gyen. Az indulás nem a leg­kedvezőbb volt. Míg július végén 4 ezer baromfi is ér­kezett naponta, addig au­gusztus elején alig egy tize­dét szállították be, pedig az egyenletes termelés, a bel- és külföldi szállítások elenged­hetetlen alapja az egyenletes, szerződés alapján történő felvásárlás Itt a termelők­nek is segíteni kell, a szer­ződött baromfik megosztott átadásával adjanak támoga­tást a feldolgozó vállalatnak. — ab — «iiiiiiitiiiitiiiiiiiiiiiitliiiiiitiiiiiiiiiiiuaiiiiiiiiaii Országos foagro- nómusi értekezletet tartanak Szolnokon Megyénk állami gazdasá­gainak főagronómusai a Nagykunsági Állami Gazda­ságban gyűltek össze, hogy a szántóföldi öntözés ott elért kimagasló eredményeit ta­nulmányozzák. A meghívot­tak sarában láttuk Arany Sándor Kossuth-díjas pro­fesszort, Prettenhoffer Imre professzort s még többeket hazánk élvonalbeli mezőgaz­dasági szakemberei közül. Izinger Pál, az Állami Gaz­daságok Főigazgatóságának helyettes vezetője a legna­gyobb elismeréssel nyilatko­zott a látottakról. A Nagy­kunsági Állami Gazdaság példamutató eredményeinek, módszereinek népszerűsítésé­re szeptember elején bemu­tatót rendeznek. Erre meg­hívják tizenkilenc megye ál­lami gazdaságainak igazga­tósági főagronómusait. Előző­leg Szolnokon tartanak: meg­beszélés}:. j

Next

/
Thumbnails
Contents