Szolnok Megyei Néplap, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-17 / 166. szám
1959. július 17* SZOT,NOK MEGYEI NÉPLAP 3 Két gépállomás- ÉG ÉS FÖLD AZ ELMÚLT évek során Szolnok megye gépállomásai mérhetetlenül nagy utat tettek meg. A traktorosok százai felismerték az alakuló, formálódó új paraszti élet milyen kötelezettségeket ró rájuk. Helytállnak. Gyarapítják politikai- és szakmai tudásukat, hogy minőségileg kifogástalan munkát végezhessenek gépeikkel, s tudják, mit miért csinálnak. A gépállomási dolgozók igaz, őszinte barátai a szövetkezeti gazdáknak. S a nagyüzemekben elért kiváló termelési eredmények, az egyenletes fejlődés jórészt a gépállomá- si dolgozóknak is köszönhető. örvendetes dolog, hogy a kongresszusi verseny pontjai között szinte mindenütt szereped különböző megfogalmazásban az új és a területileg megnövekedett termelő- szövetkezetek még fokozottabb segítése. Pártunk és kormányunk elismeri: erkölcsileg és anyagilag is azt az áldozatos és fáradhatatlan munkát, amelyet a gépállomási dolgozók, vezetők, szakemberek végeztek és végeznek a tsz-ek megszilárdításáért Esztendőről-esztendőre megrendezésre kerül a traktoros nap, s akkor társadalmunk meleg ünneplésben részesíti a szántóföldek névtelen hőseit: A fegyvernek!, a cibakházé a szolnoki, a Jászki séri Gépállomáson ünnepnapokon jóleső érzéssel látja az ember a legjobbak mellén a kormánykitüntetéseket. Ez is a megbecsülés jele: És még sok más idetartozik, mind anyagilag, mind erkölcsileg. Ezév tavaszán a nagy fordulat idején a gépállomási emberek nem nézték tétlenül a dolgozó parasztok törekvését. Okos szóval segítették, megkönnyítették a gazdák áttérését az új útra. Nagy érdemeket szereztek a kollektivizálás munkájában, s azóta is öregbítették jóhírüket a tavaszi mezőgazdasági munkák idejében való elvégzésével, az aratásra való gondos felkészüléssel és az eddigi eredményekkel. Azzal, hogy lényegében a megye területén néhány nap múlva befejeződik az aratás, annak ellenére, hogy a mezőgazdasági tsz-ek zömében megduplázódtak, s nemritkán megháromszorozódtak a feladatok, éppen a felfejlődés következtében A SZÖVETKEZETT gazdák ezután is számítanak a traktorosok helytállására. Most' kerül sor az új nagy táblák kialakítására, s ők húzzák az első borozdákat máris Sze- levény, Tiszasas határában, majd pár nap múlva a megye valamennyi községében. Döntő többségükben megvalósítják azokat a tennivalókat, amelyeket pártunk rájuk bízott. ^Termelőszövetkezeteink fejlesztésében nagy szerep vár a gépállomásokra. Elsősorban az alapvető mezőgazdasági munkák gépesítését kell idejében és jó minőségben biztosítaniok. (Szántás, aratás, cséplés)” (A Magyar Szocialista Munkáspárt agrárpolitikájának téziseiből.) Most az aratás befejezése és a cséplés gyors lebonyolítása van soron. Itt-ott akadnak kisebb-nagyobb, de viszonylag jelentéktelen zökkenők. Alapjában véve súlyosabb hibákkal nem találkozhatunk. Egyetlen egy gépállomás kivételével, gépállomás a Sajnos, évek bajokról van szó, s ezekről beszélni kell éppen azért, hogy a Tiszafüredi Gépállomáson dolgozó kommunisták szedjék össze végre magukat, teremtsenek rendet a portájukon, ne tűrjék a lazaságokat, jussanak túl a gyer- mekbeitegségekenj A megye valamennyi gépállomásán voltak pár évvel ezelőtt a tiszafüredihez hasonló hibák. Legtöbbször a fejlődés velejárójaként jelentkeztek, de már a nyomukat se nagyon találjuk. Ez is igazolja, hogy a tiszafüredi elvtársak Is véget vethetnek a lazaságoknak* Különös dolog, hogy a hasonló adottságokkal rendelkező Kunhegyes! Gépállomástól ég és föld különbség választja el őket. A Kunhe- gyesi Gépállomás körzetében az aratás végefelé járnak, talán még 10 százalék hiányzik: A tarlóhántás elég jól halad. Az araitógépek és a kombájnok dolgoznak üzemzavar nélkül. Nyugodt, higgadt a gépek irányítása, elosztása. Nincs kapkodás. — Rendkívül sokat segít a járási pártbizottság. Ugyanakkor mi a helyzet a Tiszafüredi Gépállomás körzetében? A szövetkezeti gazdák elégedetlenek és joggal. A szövetkezeti vezetők panaszkodnak — joggal. Bírálják a gépállomás vezetőit, mert a legfontosabb paraszti munka, a gabonabetakarítás és cséplés nem halad megfelelő ütemben: Felületes a munkaszervezés* Tizennégy kombájn „dolEz a I gozik” a gépállomás körze- tiszafüredi. — tében és egyetlen egy szere- ót.a ismétlődő | lőkocsi nem tudja átfogni a területet. Van, ahol csak kétnaponként látják. így előfordult, hogy a tiszaderzsi Szabadság Tsz-ben két napig állt a gép, mert az elevátorlánc elszakadt. Persze, a gép kezelőit is felelősség terheli, hiszen lehetnének sokkal öntevékenyebbek* ELŐFORDULT, hogy az egyik kombájn egy hét alatt mindössze hat holdról takarította le a gabonát. A nagy- iváni Uj Utón Tsz-ben három kombájn közül a hét elején mindössze egy üzemelt. Tiszaszöllős határában hat nap alatt csak 9-holdas teljesítményt tudott felmutatni az egyik kombájn. A cséplőgépek egy részét hiányos felszereléssel küldték a tsz-ek be. Törek és szalmahordó felszerelés, meghajtószijjak nélkül, stb. Nagyon jogos tehát a kérdés: mikor lesz rend a Tiszafüredi Gépállomás portáján? Hogy rend legyen, az elsősorban a gépállomásiak érdeke. Nem ronthatják a Szolnok megyei traktorosok döntő többségének jóhíréit és nem dolgozhatnak olyan módon, hogy az ellenkezzék a szövetkezeti gazdák érdekével. Az is Igaz azonban, hogy a járás vezetőinek és a termelőszövetkezetek gazdáinak is segíteniök kell a Tiszafüredi Gépállomást: így végre talán magáratalál. Ez a segítség bizonyára nem sokáig késiki Sz. P. Kik méltók a „szocialista munkabrigád“ cím viselésére? Pártunk Központi Bizottsága március 6-i határozatában megállapítja, hogy fejlődésünk jelenlegi politikai és gazdasági helyzete lehetővé teszi azt, hogy lendületesebb munkát végezzünk az év hátralévő részében. Ajánlotta, hogy 1959 végére érjük el a népgazdasági terv főbb mutatóinak, köztük az élet- színvonal emelésének 1960-ra tervezett színvonalát. E határozat nyomán üzemeinkben széleskörű szocialista mum- kaverseny mozgalom bontakozott ki pártunk kongresz- szusónak tiszteletére* A kongresszusi verseny előirányozza a tervek meny- nyisógi, minőségi túlteljesítését, az önköltség csökkentését A kongresszusi verseny értékes hajtása a szocialista munkabrigád mozgalom. Az SzKP XXI. Kongresszusának tiszteletére alakult kommunista brigádok példája nyomán sok munkás és értelmiségi dolgozó kezdeményezte olyan munkacsoportok, brigádok szervezését, akik nemcsak kiválóan dolgoznak, hanem művelik is magukat Ez a kezdeményezés minden ,.felső ráhatást" mellőzve — alulról indult el, ezért kezdetben, de még napjainkban is vannak bizonyos fokú félreértések. Előfordult az, hogy egyes brigádok egyszerűen felvették a szocialista munkabrigád neveit a z év elején, pél dául a Járműjavítóban, vagy az, hogy a Jászberényi Fémnyomó- és Lemezárugyárban megállapítják, hogy hány brigád versenyezhet a szocialista munkabrigád címért, ezzel gátat vetnek a mozga I lom kiszélesedésének, Nem Ä. cugókoüácsok vállalása Odakint harminc fok felett ingadozott a higanyszál, bent a kemencék mellett ennél jóval többet mutatott a hőmérő. A szellőztető halk duru- zsolásába élesen hasított a kalapácsok zaia, amint izmos karoktól hajtva lesújtottak az üllőkre. Izzv.it, az olajtól feketetestű emberek hajla- ö( zlak a munkaasztalok felett. Valahányszor kinyílt a négyszázfokra hevített kemencék ajtaja, sötétvöris csillogással vonta be az embereket, a gépeket és mindent, amit egy rugőkovács műhelyben találni lehet. — Délután négy éra felé járhatott, a szolnoki Járműjavító Vállalat hatalmas csarnokaiban egy t 'enatra megállt a munka, hogy a fáradt műszak átadja helyét a pihenteknek, a délutáni műszaknak. A rugókovács brigád tagjai is hazafelé készülődtek már. Szikszai Béla, a brigád vezetője éppen az öltöző pjtaján lénett ki és kérésemre pár percet szívesen feláldozott szabadidejéből, hogy egy kicsit beszélgessünk. Még június 22-én, egy brigádgyűlés alkalmával elhatározták, hogy bekapcsolódnak a VII. pártkongresszus tiszteletére Indított munkaversenybe és minden erővel azon lesznek, hogy elnyerjék a szocialista munkabrigád címet. Felajánlásuk többek között így hangzott: ,,A Szolnoki Járműjavító ÜV. VIII. osztály rugókovács részleg dolgozói támogatni kívánjuk a Magyar Szocialista Munkáspárt politikáját és irányelveit, mert a párt újjászervezése óta érezHiiiiiiiinmmnimiimiimmiiHiuiimiimiiiimiiiniiiimiuiiiimtiiimiiiiimimiHiimimii Kimagasló őssiárpa-termés a jászberényi járásban A jászberényi járás területén befejeződött az őszi árpa aratása. A próbacséplések a nagyüzemekhez méltó eredményekről tanúskodnak: a jászágói Kókai Tsz-ben 25, a jásztelki Tolbuchin Tsz-ben 24 mázsával fizetett az őszi ázpás te egyéni gazdái Járási átlaga 12 mázsa kör'W mozog. Befejezésihez közeledik a tavaszi árpa aratása is. A rozsf-aratásnak körülbelül felében járnak. A búza-aratást napokon belül befejezik a jásztelki Tolbuchin, a jásztelki Alkotmány és a jásziákúftaimi Tg? gaggái, zük életszínvonalunk emelkedését”. Szikszai elvtárssal az élen a brigád többi húsz tagja elhatározta, hogy olyan vállalást tesz, amely jelentős megtakarítást hoz a népgazdaságnak. így született meg bennük az az elhatározás, hogy az eddigi új bordás- rugóacél helyett fokozottabb mértékben használják fel az ócska, használható anyagokat. Igaz, hogy nekik több munkával jár, mert újra kell edzeni az acélt, viszont ily módon havonta 10 tonna bordásrugóacélt takarítanak meg, melynek ára több mint 88 ezer forint. Felajánlásukat ezzel a mondattal zárták: — Ha a fenti pontokat valaki megszegi, a brigád ítélkezik felette. Ez a brigádból való eltávolítást vonja maga után. A megbeszélést követő napon már a célkitűzéseik megvalósítása érdekében kezdték a munkát. Januárban jóval 10 tonna feletti megtakarítást értek el és ez a félév utolsó hónapjában 12 tonna fölé emelkedett. Szikszai Béla, szavai szerint a többi pontokat Is teljesítették. A becsületes munka eredményeként a kereset is szépen emelkedett, az átlagkereset meghaladja az 1700—1800 forintot. Nem ritka a 2000 forinton felüli kereset sem. A brigád tagjai mindnyájan a közös cél érdekében végzik munkájukat. A munkafegyelemmel és emberi magatartásukkal mégis kiemelkednek Balázs, Csapó és Panyik elvtársak. A műhely és a felszerelés bizony már régi. Mondhatnánk úgy is, hogy együtt öregedett a százéves gyárral. Az idei költségvetésben több mint 300 ezer forintos költséggel egy új kemence építését tervezték és azóta már meg is kezdték. A kezdeti örömöket azonban felváltotta a bosszúság. Hiába kértek, könyörögtek Szikszai elvtár- sék. hogy ne folytassák az építkezést ott, ahol megkezdték. A műhelyük amúgv- is kicsi. — Az izzó szikrák lohbra-balra pattognak, az emberek pedig szorosan egy- Oiáj mellett dolgoznak. ▲ kemence sem megfelelő. Az egyik ajtó egészen lent van, a másik pedig túlságosan magasan. Javasolták, hogy bontsák él a szomszéd műhelyt elzáró közfalat, így a hely bővebb lesz és a kemencét is nagyobbra, modernebbre lehetne építeni. Tóth elvtárssal hiába kilincseltek az üzem vezetőinél, kérésük süket fülekre talált. Beszélgetésünk közben az óra mutatója lassan az ötösre ugrott, a gyár környéke lecsendesedett. A Szikszai brigád tagjai is hazamentek. *- táncsict —t mindenütt látják azt, hogy nem valami külön mozgalom, hanem a szocialista munkaverseny egyik helyes módszere ez, amit helytélen lenne korlátok közé szorítani, s főként a kongresszusi munkaversenytől elszakítani. A versenynek ezt a helyes módszerét pártszervezeteink, szakszervezeti bizottságaink karolják fel és elterjedését támogassák, annál is inkább, mivel ebben a mozgalomban olyan törekvés jut kifejezésre, amely a legközvetlenebbül segíti a szocialista ember formálását. A szocialista munkabrigád címért folyó versenyben nincs semmi szándékunk és a felsőbb szerveknek sincs terve arra, hogy sablont, vagy valami szűk korlátokat támasztó részletes előírásokat adjunk. Azonban az eddigi tapasztalatok, eredmények indokolják olyan irányelvek kibocsátását, amelyet a SZOT Elnökség a közelmúltban kiadott. Az említett irányelv tisztázza a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért folyó verseny általános szempontjait, mely szerint ebben a mozgalomban résztvevő brigádok vállalásait így lehetne summázni: szocialista módon dolgozni — szocialista módon élni. Szerintünk helytelen volna meghatározni azt, hogy hol induljon verseny a szocialista mumkabritgád cím elnyeréséért és ebben hány brigád vegyen részt. Véleményünk szerint, ahol a brigádmunka feltétele és az egyes brigádokban a szilárd elhatározás megvan, lehetővé kell tenni azt, hogy minél többen harcoljanak e megtisztelő cím elnyeréséért. Nem a keretek, hanem a törekvés^ a cél a fontos, a formát, a módszert mindig annak kell alárendelni. Ebből kiindulva a brigádok tagja lehet minden olyan dolgozó, aki eddig is tagja volt valamely brigádnak. Hiba volna kiválogatni a legjobb dolgozókat és csak belőlük létrehozni a szocialista munkabrigád Cím eléréséért versenyző csoportokat. Ez a gyengébb munkások magukra maradását, elszigetelődését jelentené, holott ezeknek van legnagyobb szükségük a társadalmi nevelésre, a baráti, elvtársi segítségre, jellemük szocialista formáláséra. Felvetődik a kérdés, melyik brigádnak ítélhető oda a cím és ki adományozza, vagy vonja meg a cím használatát. Az a brigád a méltó a kitüntető cím viselésére, amelyiknek tagjai szocialista módon dolgoznak és úgy is élnek. Ez jelenti azt, hogy a lehető legtöbbet teszik az üzem, az ország előtt álló termelési feladatok teljesítéséért. A módszer, a „feltétel4' adódik az üzem adottságaiból és tennivalóiból. A második követelmény az, hogy a brigád tagjai lehetőleg tervszerűen, — szervezett formában művelődjenek, jó emberi kapcsolatot teremtsenek a brigádon belül. Törekedjenek általános műveltségi, politikai és szakmai ismereteik gyarapítására. A hatalmon lévő osztály tagjaként tájékozottak legyenek annyira, hogy a maguk helyén be tudjanak kapcsolódni a közügyek intézésébe. Akik ezeket a feltételeket legjobban teljesítik, azoknak adományozzák a szocialista munkabrigád címet. A szocialista munkabrigád címet a dolgozók testületé, a termelési tanácskozás . adományozza* áltáléban félév* vagy bizonyos konkrét vállalás teljesítése esetén. Helyes, ha félévenként felülvizsgálják, hogy méltóak maradtak-e a brigádok a cím viselésére. A szocialista munkaversenyben anyagilag is érdekelve vannak téve a dolgozók, részben a több kereseten, évvégi nyereségrészesedésen és az esetenkénti jutalmazáson keresztül. A szocialista munkabrigádok sem élvezhetnek az általános jutalmazást rendszertől eltérő külön jutalmazásokat. Igaz, hogy ők többet tesznek, mint a többi brigád, azonban ennek elsősorban ők maguk veszik hasznát, de egyben a társadalom javát is szolgálják. Éppen ezért az elismerésnek is főként társadalmi megbecsülésben kell kifejezésre jutna. A párt-, gazdasági- és szakszervezeti vezetők kísérjék figyelemmel a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért folyó versenyben lévő brigádok munkáját, teremtsék meg ahhoz a feltételeket, azt, hogy a brigádokba tömörült dolgozók képességüknek és elhatározásuknak megfelelően dolgozhassanak, képezhessék magukat, munkájukkal minél nagyobb eredmények eléréséhez járulhassanak hozzá. Kruzslicz József SZMT titkár Levél a párttitkárhoz A pozderkahahnl tanyaablakon be- ^ ragyogott a nap. A lány hátra- simitotta -makrancos hajtincsét és kinézett az udvarra A fényözönben fürdő táj láttán megenyhültek vonásai, vidámabb lett. — Hátha sikerül — gondolta, s máris címezte gondosan megrajzolt gyöngybetűkkel a borítékot: „A Mezőgazdasági Gépgyár üzemi párttitkárának. Törakszent- miklás". Igen szorgos napokban érkezett meg a levél a gyárba. Éppen a félév zárásakor. S nem is „profilba vágó* munkáról volt szó. a párttitkár mégsem tette félre, együttérző szívvel olvasta: „Kedves Elvtársi Bocsássa meg, hogy ismeretlenül zavarom Ont soraimmal, de végtelen szomorú helyzetem késztet reá. Apámmal élek együtt, aki a tiszatenyői November 7 Tsz dolgozója és már 70 esztendős. Édesanyám. 4 éve halt meg és az egyetlen fiú testvérem is. Én születésem óta nyomorék vagyok és az ősszel erősen megfáztam és a lábaim megbénultak. Hét hónapja fekszem az ágyban és most (március óta kérem) végre kaptam egy tolókocsit, de nem önhajtásos, hanem olyan, ormit egy másik személy tolhat. Arra kérem Ont, beszéljen azokkal a munkásokkal, akik a bonyolultabb gépeket szerelik, hogy munkaidő után csinálják meg a kocsit önhajtásúra, mert anyagi helyzetünk nem engedi, hogy saját költségünkön átalakíttassuk. Van egy darab egyes ekénk, ami nem kellett a csoportnak> amikor beléptünk. Szívesen felajánlom az alakításért cserébe. Apám nem ér rá tologatni, mert amikor nem beteg, dolgozik és én be vagyok zárva egész nap. Ügy gondolom, megértik borzasztó helyzeh gmk iámig jjítsá tu&ogt elláttam a háztartást, de azóta akkor eszek főtt ételt, ha valamelyik asszony mjeg- s:án. De ha a kocsi önhajtású volna, tudnék főzni és kimenni az áldott jó napsütésre. mert a kocsi kisméretű, minden ajtón befér és kellemes rugózatú. Minden reményem a pártban és önben van... — Hogyan is csináljuk? — töprengett egy pillanatig a párttitkár, gyorsan szám- bavéve a lehetőségeket. Aztán a KISZ szervezetet bízta meg ezzel a munkával. E nnyit tudtam meg az előzményeklj/ r<51 szerdán reggel a gépgyár főmérnökének szobájában, Két olajosruhás fiatal Fehér Tibor és Bálint László — beállított, arra kérve engedélyt, hogy egy használaton kívüli vázat szétdarábolja'nak a kocsi átalakításához. *— Majd később lemegyek és megnézem — mondta a főmérnök. Az ifiknek azonban, úgy látszik, sietős volt a dolguk, mert néhány perc múlva a vázzal együtt ismét beköszöntek. — Aztán hogyan akarják megcsinálni? •=* érdeklődött a főmérnök, majd tanácsokat adott, mondván, „ha meg akarunk valakit ajándékozni, ne csak jó, hanem szép munkát is végezzünk’, S ebben a fiatalok egyetértettek vele. Ezekután üzenhetjük a tiszatenyői határba, Pozderkahalomra, hogy egy héten belül meglesz a kocsi. Fehér Tibor oktató és Bálint László KZSZ-tttkár irányításával, a főmérnök támogatásával ipari tanulók csinálják. Ifjú, meleg szívvel, nagy- nagy emberséggel. S aZ ekét sem kérik érte cserébe, csak hitet az emberek segítőkészségében, őszinte együttérzésében. SIMON Bi ja